Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-08 / 28. szám

MADE IN CZECHOSLOVAKIA A csöves desztillációs berende­zés újraépítésénél Frantisek Valenta és Frantisek Folberger szerelők dolgoznak. Szívesen segítünk Hazánkban sok olyan EFSZ van, amely nagy földterületen aránylag kevés munkással gaz­dálkodik. Ilyen az iskolánk szomszédságában lévő színál EFSZ is. Most, hogy megkez­dődtek a nyári munkák, jogosan nőtt a szövetkezet vezetőségé­nek aggodalma is: hogyan vé­geznek el minden munkát idő­ben? Ez az aggódásuk csak ad­dig tartott, amíg egy napon is­kolánk CSISZ-szervezetének el­nöke, Verebes Lajos felkereste a szövetkezet elnökét Csabala elvtársat. Közölte vele, hogy is­kolánk tanulói 1900 brigádóra ledolgozását vállalták valame­lyik szomszédos EFSZ-ben. Mi­vel hallottuk, hogy náluk kevés a munkaerő, szívesen segíte­nénk. A szövetkezet vezetősége örömmel fogadta ajánlatunkat, így iskolánk tanulói hat nap alatt a vállalt brigádórák kétsze­resét dolgozták le a szövetke­zetben. Jó munkánkért dicsére­tet kaptunk az EFSZ vezetősé­gétől és iskolánk igazgatójától is. A CSISZ-szervezet elhatároz­ta, hogy a brigádmunkáért ka­pott pénzen őszre ellátogatunk a brünni gépipari kiállításra. így kötöttük mi össze a kellemeset a hasznossal, mert növeltük gyakorlati tudásunkat, jobban elsajátítottuk az egyes növények megWunkálásának módját és ezenkívül pénzt gyűjtöttünk egy szép kirándulás fedezésére. CZAJL1K JŐZSEF Fiatalok gondolkozzatok! Ágcsemyőn a szövetkezeti tagság átlagos életkora 45—50 év. Ez a tény bizonyára gondol­kozóba ejti a szövetkezet veze­tőségét és gyors cselekvésre ösztönzi. Nemcsak munkás-, de szakmunkás-hiány is mutatkozik a szövetkezetben. A községből két lány mezőgazdasági techni­kumot végzett, de sajnos most nem a szövetkezetben, hanem valahol a vasúton dolgoznak mint irodai munkaerők. Persze ezt senki sem helyesli. Ügy vél­jük a szövetkezet vezetősége sem. Ha a község vezetői nem tesznek valamit a szövetkezet érdekében, akkor bizony nemso­kára csupa öreg embereket ta­lálhatunk a mezőkön. Jő lesz, ha a fiatalok is elgondolkoznak és felismerik, hogy a szövetkezet­ben a helyük. ks. Teljesítettük A kassai ipariskola tanulói teljesítették a XI. pártkongresz- szus tiszteletére vállalt kötele­zettségüket. A tanulók az új ipariskola építésénél már eddig 1104 órát dolgoztak le, tehát 104 órával túlteljesítették vál­lalásukat. Jó munkájukért külön dicséretet érdemelnek az első­éves tanulók. BARÄTHSÁNDOR * I 9 Kínában a földterület fél­tését gyümölcsösök és zöld­esek létesítésére most sza­kozták. A kertészeti termé- < feldolgozóinak modern gé- ket adnak kölcsön a közsé- <. Az iskolakerteket az ifjú- , kertészeti képzésére hasz- [ják fel. 3 Összehasonlító kísérletek­I megállapították, hogy olyan jhcsaládból amelynek élesé­be kénsavas kobaltot kever- több fiasítást neveltek, nt azok, amelyek kobaltot m kaptak. HOGYAN KÉPZELJÜK EL AZ ÜVEGFÚVÓK ÉLETÉT. • KÉT VILÄG • EMBEREK. ÜVEG ÉS ÜVEGFÚRULYAK. « KEVÉS ILYEN MESTERSÉG VAN A VILÁGON. A TAVASZ mindig szép. Virá­goznak a fák, zöldéinek a mezők és a rétek, a levegő megtelik bódítő illatokkal, a réteken virít a kikirics, sárgul a gőlyahír, kéklik a nefelejcs. A szlovákiai Érchegység lan- kás dombjain is kitavaszodott, mezei virágok tarkítják a réte­ket, a Rimavica mentén virít a gyermekláncfű. Kokavátől elin­dulsz, egyre jobban hívogatnak a hegyek, kényelmes hegyi uta­kon keresztül végre mélyen benn jársz az erdők sűrűjében. Majd kiszélesedik az út, magas­latra érsz, ahonnan szétnézel és érdekes kép tárul eléd. Vörös lángnyelvek színesre festik a látókört. Onnan, a völgyben meghúzódó földszinti épületek­ből lángolnak fel a csóvák és magukkal ragadják képzelete­det. Mint a mesekönyvek il­lusztrációiból, a lángokból hősi alakok vagy ördögfiókák táncol­nak elő. — MEGÉRKEZTÜNK - szólal meg utitársad és kiragad a kép­zelet világából. Baloldalt alacsony barakkokat pillantasz meg. Ezek még a ka­pitalizmus ideje alatt épültek, de jobboldalt a kényelmes űj lakóházak már mostanában kerültek tető alá. Hirtelen eltűnnek szemed elől a lángoló fénycsóvák. Egy ala­csony kapu előtt megállsz. Majdnem 11 óra felé jár az idő és itt a műszak 5 órakor kez­dődik, amikor már elkészül az üveg alapanyaga. — Érdekes — gondolod ma­gadban, — egész másképp kép­zeltem el egy üveghutát. Tovább megyünk, balról vannak az iro­dák és jobbról a nagy kemen­cék. Végigmegy a raktáron és akkor látod, hogy milyen pontos előírások szerint adagolják a kovaföldet, a szódát és a többi anyagot. Belépsz egy nagyobb helyiség­be, forróság önti el testedet. Két hatalmas kemence ontja a hőséget, de nem elviselhetet­len. Mindenről megfeledkezel, annyira leköti a figyelmedet a hosszú üvegcsövek mellett forgolódó munkások csoportja és a színes ruhába öltözött leá­nyok. Azt sem tudod hova néz­zél, melyik üvegfúvó munkáját vedd jobban szemügyre. — Nini, mintha csak szappan- buborékot fújnának és az átlát­szó gömböt hirtelen egy formá­ba süllyesztik. Nehéz leírni, hány apró műveletből áll az üvegfúvó munkája. Az üveg­anyag szinte az ember szeme láttára alakul, formálódik. És amíg mi az üvegfúvót figyeljük, az elkészült fúvott üveg már rég tovább kerül, újból a lángok közé. A villanykörte formájú üveggömbök csodálatosképpen telj«asen egyformák. Az üvegfú­vók semmiféle mértéket nem használnak. Ez már a mestersé­gük titka. És ezek az üvegfúvók valóban mesterek, más mester­ember még vághat, csiszolhat a művén, de ezzel az üveg­anyaggal egészen másképp megy a munka. 1200 C mellett úgy izzadnak, mintha izzasztókat szednének. Micsoda csodálatos anyag is az üveg. — Hát természetesen érteni kell hozzá - mondja a műhely­vezető. - Ügyeskedni kell és főleg ismerni kell a fortélyokat. Visszatérek a kemencékhez, nem megyek tovább, nem kere­sőm fel a termoszüveg-műhe- lyeket. Sok fiatal dolgozik a ke­mencék mellett. Megfigyelem az előttem dolgozó fiatal embert. Kán Ferencnek hívják, 17 éves és 101.4%-ra teljesíti a normát. Rögtön mellette dolgozik Rudolf Cibul'a, aki 101.9%-ra teljesíti a normát. Egy műszak alatt 1000—1200 lombik üveget készít el. Szép eredményeket érnek el a fiatalok, de még nagyobb igyekezettel dolgoznának, ha önálló „ifjúsági kemencéjük“ lenne. A lányok aem hagyják ám magukat, például nagyon ügyes Mária Lakunová, s egyéni meg­takarítási számláján 181 koronát könyveltek el. Ruzena Turuflová is 285 koronát takarított meg. A fiatalok nagyan igyekeznek és az üzem vezetői azon gondol­kozhatnának, hogy mivel lehetne még serkenteni a fiatalokat. BÚCSÚZUNK, de ide még visszatérünk. Az üvegfúvók szép munkát végeznek, a valutákért harcolnak. Csak hazai nyers­anyagot dolgoznak fel és az üvegtermékeket 34 országba szállítják. Az utekáői üveghuta teljesíti a tervet. Az első negyedévben 113.2%-ra teljesítette az ex­porttervet. Ez 2 517 000 korona értéket jelent. És az üveghuta a jövőben is megteszi kötelességét! (al) C-4 <&­Ma már hazánkban mindenki előtt ismert a komáromi hajó­gyár. A szép személy- és von­tatóhajók, az egyre kiválóbb munkasikerek adtak nevet a gyárnak. Ezekben a munkasike­rekben nagy része van az üzem fiatal dolgozóinak is. Az üzem elsődleges feladat biztosítani a termelés gazda ságosságának fokozását, csök­kenteni az önköltséget, hogy a terv feladatait minőségileg is teljesíteni tudjuk. Ezt a felada­tot helyesen ismerték fel az ifjúsági szövetség tagjai és ez­ért a technológián és a kon­strukciós osztályon komplex brigádokat szerveztek. Ez a négy ifjúsági brigád szorosan együttműködik az egyes mun­kahelyeken megszervezett gaz­dasági csoportokkal. Ezeknek az a feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék a termelési folyamatot, a technológiai előírások betar­tását és közösen javaslatokat készítsenek az anyagtakaré­kosságra és a gyártási folyama­tok idejének rövidítésére. A gyárban tizenhat ilyen gaz­dasági csoport működik. Mun­kájukat kiválóan végzik. A ha­jógyár fiataljai kötelezettséget vállaltak, hogy az „ifjúság mil­liói“ akció keretén belül az el­ső félévben 100 000 korona ér­tékű anyagot takarítanak meg. Felajánlásukat magasan túlszár­nyalták, mert 3000 korona ér­tékű megtakarítást értek el. A hajógyár fiataljai közül a fiatalok szakmai továbbképzése évében rendezett tanfolyamo­kon 248 CSISZ-tág tökéletesíti szakmai tudását. Az egyes alap- szervezetek között verseny fo­lyik az összüzemi vezetőség vándorzászlajáért. A verseny­ben eddig a második alapszer­vezet érte el a legjobb eredmé­m ® A csibe- és pulykatojások kelthetősége növelhető a kelte­tés előtti előmelegítéssel. Az egyik kísérletben a csibetojá­sokat 38 Celsius hőfoknál me­legítették elő. Ekkor átvitték a tojásokat egy 16 Celsius hőmér­sékletű helyiségbe. Az így ke­zelt tojások kelthetősége 85 százalékkal nagyobb. Még jobb eredményeket értek el a puly­katojásokkal, főleg azokkal, amelyeket 5 óráig melegítettek elő és utána 15 Celsiuson tar­tottak. • Az eddigi kísérletek sze­rint a silótakarmány etetése csak abban az esetben nem be­folyásolja hátrányosan a termé­kenyítést és a keltetést, ha a tejsavon kívül más savat nem tartalmaz. A silótakarmányban levő vaj- és ecetsav leköti a takarmány ásványi anyagát, úgyhogy azok a tápláló anyag­gal nem tudnak a tojásba jutni. A keltető tojásban tehát hiá­nyoznak az embrió fejlődéséhez szükséges ásványi anyagok. A csibe kifejlődik ugyan, de nincs ereje a kikeléshez. A tenyészidő alatt ne etes­sünk silótakarmánnyal. ® A szivárványt a XVII. szá­zadban egy Dominius nevű tu­dós fedezte fel. Az egyház szi­gorúan járt el azokkal, akik a természeti jelenségeket tudo­mányos alapon igyekeztek meg­magyarázni és ezért Dominiust is lecsukatták és elégették. SEGÍTENEK A SERTÉSHIZLALÁSBAN A zsolnai Mäsopriemysel tudományos kutatóműhelyében leg­újabban koncentrált fehérje tápanyagokkal hizlalják a sertése­ket. A kísérleti állatokat három csoportba osztották. A kísér­letek befejezése után kiszélesítik a vágóhídi hulladékokkal való hizlalás kísérleteit. Az új hizlalás! módszer fölöslegessé teszi a fehérje tartalmú tápanyagok behozatalát a kapitalista álla­mokból Júniusban kísérletképpen 10 — 12 kg súlyú megcsünt sertése­ket kezdenek hizlalni és 4 havi hizlalás után á közélelmezés céljaira bocsátják őket. Saray Emil, a zsolnai húsfeldolgozó üzem dolgozója naponta ellenőrzi a súlygyarapodást. LEVÉLKETTŐS ÜGYBEN Megállj, ne menekülj! Kedves Barátom! Ha nem ismernélek oly alaposan s ha barátságunk nem nyolc éves múltra tekintene vissza, ha te nekem csak futá ismerőst jelentenél, a történtek után aligha vennék tollat a kezembe. Vagy ha igen, akkor sem 'teneked írnék, hanem egy halványarcú varrólánynak — vigasztalnám. Sajnos nem tehetem ezt, valami kötelez, hozzád fűz, felelősségre ébreszt. E gondo'atmozgató eró neve: barátság. Nem hallgathatok, mert ártanék neked és még jobban kese­ríteném azt, akitől te még nem is olyan régen boldogságodat remélted. Vagy talán még reméled is? — a mosolygó arc sokszor vérző szívet takar. Tudom, most magadban azt gondolod, hogy: megint filozó- falsz, mellébeszélsz, mondd már a lényeget! Igazad van, de hidd el, kényelmetlen helyzetben vagyok. Belülről ösztökél a lelkiismeret, hogy szóljak, más oldalról meg visszahúz az emberi gyarlóság, mert nehéz egy barát szemébe nézve olyas­valamit mondani, ami neki fájni fog. Nehéz ezt megtenni még akkor is, ha bensőnk azt súgja, hogy: mindig igazat mondj! Nem születtem bírónak, én sem veszem szívesen, ha valaki ítélkezni próbál felettem. Mondjon az ember ítéletet saját maga fölött. Te is így tegyél. Én majd csak segítek egy kis történettel: Volt nekem egy katona barátom. Már az első hónap bará­tokká kovácsolt, s amint múlt az idő, úgy szilárdult barátsá­gunk. Megosztottuk a zöld ruha minden örömét, s a „nem szeretem" napokban sem hagytuk el egymást. Nemcsak a ró­zsaszínű kis levélkéket olvastuk közösen, de a jövőről is együtt ábrándoztunk. Ez a Géza félig vőlegény volt: „A gyűrű csak formaság, mi Ígéretünket anélkül is megtartjuk". Az egyre érkező levelek igazolták szavait: két fiatal szív egymás­ra találásáról beszéltek. Aztán jött egy rövid távirat: Édes­apád meghalt, azonnal gyere haza". Gézának ezután most már csak egy „édes" maradt, az a kis fénykép, amit ereklyeként őrzött. A mostohamamával és test­véreivel levelezett ugyan, de ezek előtt sosem nyílt meg szíve. A bánat zárkózottá tette, talán csak én tudtam titkait. Tud­tam, hogy egy fél év múlva odaáll apja helyére s el sem tudtam volna képzelni hűségesebb állatgondozót nálánál. 1952 őszén, mikor elbúcsúztunk, a megszokott csipkelődő hangján szólt: „De aztán nehogy megelőzz, mert még fél évig gyászolok,, addig nem megyek lakodalomba, aztán meg Te jössz az enyémre". Alig köszöntött be a tél, levelet kaptam. Elolvastam két­szer, háromszor, nem bírtam hinni a soroknak. Egy fiatalem­ber panasza, egy csalódott szerelmes szív keserűsége höm­pölygőit felém ijesztően, kérdőn: mit szólsz Te ehhez? Elhagyott, megcsalt! Mit tegyek? Válaszoltam, igyekeztem megnyugtatni, gyógyírt ajánlottam: feledd el! Persze könnyű tanácsot adni, sokkal nehezebb megvalósítani. Akaraterő kell ehhez — főleg egy ilyen hároméves szerelem után — kettő­zött erő: testi és lelki. Harmadik levelében már azt írta, hogy megtalálta a feledés módját, a könyv lett mindene. A sorra érkező levelek mind azt bizonyították, hogy a könyv jóbarát. Géza kétéves mes­teriskolát végzett, s a második év végén már a régi ismerős hang csendült írásából. — No, mi az, meghaltál? Egy féléve nem írsz, igaz, én sem. Ágronómus vagyok. Tehát szeretettel hív látogatóba: agronó- mus barátod és még valaki. Elmentem. Egy estét töltöttünk együtt hármasban. Ezt sosem felejtem el. Ilyen perceket nem lehet feledni. Az árva lány, akinek gyermekkorától titkos bálványa volt egy férfi, elérte célját, s boldogok voltak. De nem így történt... A férfi makacs volt, elhatározta, hogy házat épít, de saját erejéből, csak aztán nősül. Lerakta az alapot, a fcdhoz szük­séges kő nagyrésze is megvolt, csak késett a faanyag. Persze az idő nem várt. Múltak a hónapok. Hiába könyörgött a lány, gyere hozzánk, hiszen mi csak ketten vagyunk. Géza szilárd maradt. Felépítem, majd aztán.., Aki mindenkin tudott segíteni, aki fél falu kedvence volt, a szövetkezet lelke, megfeledkezett magáról, elkeseredett. Kezdett mindenkiben ellenséget látni. A megértést sajnálat­nak hitte, ezt tetézte egy néhány személyes ellentét, szóváltás, majd egy meggondolatlan kijelentés: elmegyek! De hová? — valahová gyárba, építkezésre. Megélek én másutt is. Beváltotta szavát, elment. A ház felépült, tető is van rajta, már csak^az ablakok és ajtó hiányzik. A faluban mégis azt suttogják, hogy sose jön vissza a gazdája. Én nem hiszem ezt, egy más valaki sem hiszi. Ez a valaki levelet is szokott kapni havonta egyszer. Ekkor kicsit felvidul, aztán sóhajt s újra a varrógép, főié hajol: ez az élete. , Eddig tart a történet. Nem befejezett, csupán életrészlet, ez még folytatódik. Hogy hogyan? Ezt én is szeretném tudni. S valaki más is. Most már Te felelhetnél. Ki elöl menekülsz, ki elől bujkálsz, senki sem üldöz. Más is tévedett már, nem Te vagy az első, persze a beismeréshez egy kicsit nagyobb lelkierő kell, mint a falut otthagyni. Legalábbis akkora, hogy megállj egy hal­vány arc előtt, akinek Te mindent jelentettél, s azt mondd: visszajöttem. Ez a valaki beteg. Visszatért a gyermekkori betegsége. Te jól tudod, mit jelent ez. Nyugalomra, pihenésre volna szük­sége. Nem dolgozik, pihen, látszatra nyugodt, de mindig hal­ványabb, itt hiába segítenek a testen ... Talán már 8 sem érdekel? Egészen elfásultál? Szoktál-e még olvasni? A könyveket szereted, tudom, ezekhez mene­külsz, pedig hiába, az élet elől menekülni nem lehet, s főleg akkor nem, ha belülről éget a bűntudat. Egy elhamarkodott lépés, melyet még magadnak sem tudsz megmagyarázni. Ugye így van? Világi törvények szerint ez nem büntetendő cselekmény, de ott belül... Annak parancsolni, törvényt szab­ni nem lehet, ez kegyetlen törvény lenne, talán még rosszabb, mint az önvád elöl menekülni: egyedül, de mégis kettesben. Ezt Te éppolyan jól tudod, mint én. A többi már becsület dolga. Nekem eddig csak becsületes barátaim voltak. Barátod: CSETÖ JÁNOS nyékét, mert ők a termelési feladatok példás teljesítésén kívül nagy gondot fordítanak a tagság kulturális és politikai fejlődésére is. Ugyancsak a hajóépítő fiata­lok jó munkáját dicséri, hogy a szervezet az elmúlt időszak­ban 150 új taggal bővült és a kongresszusi verseny idején huszonhat ifjúsági brigád ala­kult a hajógyárban. HEGELY FERENC A Nemzeti műszakon az EFSZ-ek dolgozói is kivették ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom