Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-22 / 17. szám

I Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora: Hétfő — szombat; 6.15 — 6.30, 13.00 - 13.30, 17.30 - 18.00. Vasárnap; 13.30 — 1^.30. A Bratislavai Rádió állandó músorszámai; 5.00 Hírek, 5.10 Reggeli zene. 6.00 lírek, 6.10 Falurádió, hétfőn sport- líradó, 6.15 Reggeli torna, 6.30 Reggeli :ene, 7.00 Hírek, 7.55 Iskolás műsor, 0.00 Hírek, 12.05 Népi zene. 12.30 iírek, 14.05 Kellemes ebédután, szó- akoztató zene, 16.00 Hírek, 19.00 iádió-újság, 22.00 Hírek, 23.50 Hírek. t magyaroszági Kossuth Rádió állandó músorszámai; 4.35 Hírek, 5.00 Falurádió, 7.00 Hí- ek, 8.00 Műsorismertetés, 10.00 Hírek, apszemle, 12.00 Hírek, 16.00 Hírek, .8.00 Hírek, 20.00 Esti krónika, 22.00 Iírek, 0.42 Hírek. KEDD; ÁPRILIS 22. BRATISLAVA I. 10.05 Iskolás műsor, 11.00 Hangszer- .zólók, 11.20 Tánczene, 12.40 Fúvós- ;ene, 13.00 Filmmelódiák, 13.30 Opera- langverseny, 15.00 A zene varázsa, 6.10 Népi vigadalom, 16.30 A Moszk- 'ai Rádió összeállítása, 17,30 Tánczene, -8.15 Kivánsághangverseny, 19.30 Mit meklünk Május 1-én, 20.00 Tánczene, !1.00 Ünnepi összeállítás V. I. Lenin ;zületésének 88. évfordulója alkalmá- )ól, 22.10 Szlovák népdalok, 22.50 Tarka melódiák. SZERDA; ÁPRILIS 23. BRATISLAVA I. 10.05 Pedagógus egyetem, 10.35 Szimfonikus zene, 11.00 As.szonyok fél- irája, 11.30 Tánczene, 12.40 Fúvószene, .3.00 Tánczene, 13.30 Chopin; II. F- noll hangverseny zongorára és zene- :arra, 15.00 Katona-együttesek műso- a, 15.30 Fényszóró. Ifjúsági műsor, .6.10 Operanyitányok, 17.00 Tánczene, 7.30 A világ dalaiból, 18.20 Kívánság- langverseny, 19.25 Mit éneklünk Május -én, 20.00 Beszéljünk a zenéről, 21.00 Hádióoperett, 22.10 Üj hangfelvételek, !3.10 Varázslatos hegedűk. CSÜTÖRTÖK; ÁPRILIS 24. BRATISLAVA I. 10.05 Dvofák: Rusalka, 11.20 Tánc- :ene, 12.40 Szórakoztató zene, 15.30 Szimfonikus költemények, 15.00 Kórus- nűvek, 15.30 Pionírhlradó, 16.10 Fú- íószene, 16.30 Asszonyok félórája, .7.00 Román tánczene, 17,30 Régi mes- erek zeneművei, 18.20 Klvánsághang- ^erseny, 19.30 Mit éneklünk Május 1-én, 20.00 Tánczene, 21.00 A Kassai =Iádió zenés összeállítása, 22.10 Tánc- :ene, 22.50 Beethoven V. C-moll-sors- izimfónia. PÉNTEK; ÁPRILIS 25. BRATISLAVA I. 10.05 Iskolásműsor, 10.35 Zenei ap­róságok, 11.20 Tánczene, 12.40 Fúvós- :ene, 13.00 Nyitányok, 13.30 Opera- iriák, 15.00 Dalok, 15.50 Az Ifjúság Zenei Albuma, 16.10 Fúvószene, 16.30 \ Moszkvai Rádió összeállítása, 17.15 rümhíradó, 17.30 Nagy mesterek zene- •nűvei, 18.15 Kívánsághangverseny, L9.50 Mit éneklünk Május 1-én, 20.00 -langjáték, 22.10 Népdaifeldolgozások, Í3.10 Operett-melódiák. SZOMBAT; ÁPRILIS 26. BRATISLAVA I. 10.05 Ovodásmüsor, 10.25 Szimfoni­kus hangverseny, 11.20 Tánczene, 12.40 Vidám zenés hétvége, 14.00 Gyermek- Kórusok énekelnek, 14.30 Emil és a detektívek. Ifjúsági hangjáték, 16.10 ránczene, 17.00 Operarészletek, 17.20 Humoros felolvasás, 17.30 NépdaTok, 18.00 Irodalmi műsor, 18.20 Kívánság- hangverseny, 19.30 Mit éneklünk Május 1-én, 20.00 Láthatár, Irodalmi rádió­magazin, 21.30 Szórakoztató zene, 22.10 Filmmelódiák, 23.10 Tánczene. vasArnap; Április 27. BRATISLAVA I. 6.00 Népi muzsika, 7,00 Szórakoztató zene, 8.00 Dramatizált japán népmese, 9.00 Vasárnapi operahangverseny, 9.30 Összeállítás Hasek müveiből, 10,00 Népszerű melódiák, 10,50 Zongora­hangverseny, 11.00 Szimfonikus hang­verseny, 12.05 Keringők, 13.00 A Falu­rádió műsora, 13.30 A szülőföld dalai, 14.30 Operett-részletek, 15.30 Irodalmi műsor, 16.20 A Moszkvai Rádió össze- ál'itása, 17.00 SPORTKÖZVETÍTÉSEK, 19.30 Mit éneklünk Május 1-én, 19.35 Népdalok, 20.00 Szórakoztató zene, 20.30 Béke-Szputnyik, 21.05 Kívánság­hangverseny, 22.15 Szovjet tánczene, 22.40 Éji hangverseny. KEDD; Április 22. MAGYARORSZÄG KOSSUTH radio 8.10 Magyar tájak, magyar népdalok, 8.40 „A folyón túl...“ Kórusok, 9.00 Számoljunk gyerekek! Pataki Ferenc fejszámoiómüvész a mikrofon előtt, 9.10 A Gyermekrádió műsora, 9.40 Szó­rakoztató trombitamuzsika, 10.25 Ze­nekari hangverseny, 11.20 Ajándékmű­sor, 12.10 Könnyű zene délidőben, 13.05 Operarészletek, 14.00 Szórakoz­tató muzsika, 14.45 A Gyermekrádió műsora, 15.05 Régi orosz forradaimi és katonadalok, 15.25 Napirenden ..., 15.30 Egy falu - egy nóta, 16.10 Lenin ifjúkora, 16.30 Elvtársak álljunk a sorba... 17.15 A fonotramtól a mik- rolemezig, 18.10 Szív küldi... 18.40 Gyári sziréna... 19.20 Aranylapok. Magyar íjók halhatatlan műveiből, 20.30 Fejér István szöveges tánczene- müsora. Találja ki! 21.15 Gyremekne- velés, 21.30 Mézeskalács — Részletek Szirmai Albert operettjéből, 22.15 A Magyar Rádió énekkara énekel, 22.35 Költő és zenész. Pierre louis és Debussy, 23.05 Kamarazene, 23.52 Tinó Rossi énekel, 0.10 Népdalok. SZERDA; ÁPRILIS 23. m.agyarorszAg KOSSUTH RADIÓ 8.10 Népszerű operarészietek, 9.00 Rádió szabadegyetem, 9.30 Lakatos Sándor és zenekara játszik, 13.15 Hilda Gueden és Richard Tauber operettda­lokat énekel, 13,40 E. Kovács Kálmán írásai, 14.00 Szendlay László és zene­kara játszik, 14.45 Orosz nyelvlecke, 15.05 Diáktarisznya, Ifjúsági műsor. 15.30 Mexikói dalok. A Maravilla trió énekel, 16.10 Napirenden ... 16.15 Szív küldi... 17.00 Hazai körkép, 17,20 „Az operaszínpad csillagai“. Elisabeth Rethberg. 18.10 Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik. Palló Imre énekel, 18.45 Riportműsor, 19.00 A tengeren át... 20.30 Köszöntjük a 60 éves Fodor Józsefet, 21.00 Európa hangver­senytermeiből. Közvetítés a Lipcsei Kongresszusi teremből, 23.20 Farkas Ferenc és Lajtha László népzenei fel­dolgozásaiból, 0.10 Éjfél után... Köny- nyű zene. CSÜTÖRTÖK; ÁPRILIS 24. MAGYARORSZAG KOSSUTH RADIO 8.10 Rátonyi Róbert énekel. A Román Rádió esztrádzenekara játszik. Hang­lemezek, 9.00 Szántó-Kovács János, Hárs László ifjúsági rádiójátéka, 9.42 Indulók és dalok, 10.10 Oj hajtás, 10.40 Kamarazene, 11.20 Népi zene, 12.10 Tavaszi hangok. Könnyű zene, 13.10 Olasz operákból, 14.20 Egy falu - egy nóta, 14,50 Kodály kórusai magyar költők verseire, 15.20 Ifjúsági világ­híradó, 15.45 A ceglédi zeneiskola nö­vendékeinek műsora, 16.10 Könnyű zene, 16.50 Gyári sziréna... 17.10 Népek dalai, 17.30 Napirenden ... 17.35 Legyen az öné. — Részletek Yvain — Berta operettjéből, 18.10 Tánczene, 18.45 A visszatért hang. Látogatás a prágai orvostudományi egyetemen, 19.00 Közvetítés a József Attila Szín­házból. Bekötött szemmel. Színmű há­rom felvonásban. Irta; Fejér István, 22.20 Brahms; G-dur szonáta, 22.50 „Korallsziget“. — Ray Kinney énekel, 23.10 Zenekari hangverseny, 0.10 Ver­bunkosok, népdalok. PÉNTEK; ÁPRILIS 25. magyarorsz.Ag KOSSUTH RADIÓ 8.10 Kard és szerelem. — Részletek Kerekes János operettjéből, 9.30 Szó­rakoztató zene, 10.10 Óvodások műso­ra, 10.30 Fúvószene, 11.30 Rakov; he- gedüszonáta (E-moll), 12.10 Mozaikok. Könnyű zene, 13.15 Operarészletek, 14.10 Üttörő-hlradó, 14.35 Napiren­den ... 15.15 A Gyermekrádió műsora, 16.10 Szív küldi... 17.00 Egy műfaj történetéből. A divertimento, 17.50 Béke és barátság. Riportműsor, 13.10 Tánczene, 18,40 Ifjú Figyelő, 19,00 Operahangverseny, 2' 30 Táncdalok, 21.00 Kilátó. A Rádió világirodalmi fo­lyóirata. 21.45 Könnyű zene kékben. 22.20 A Magyar Rádió szimJonikus ze­nekarának hangversenye, 0.10 Táncze­ne. SZOMB.AT; ÁPRILIS 26. MAGYARORSZAG KOSSUTH rádió 8.10 Zenekari hangverseny, 9.00 Üt- törö-híradó, 9.25 A Gyermekrádió mű­sora, 9.40 Magyar szerzők dalai, 10.20 A Rádió operettjeiből, 11.20 A Zene­Zádor Iván kassai olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mik a termeszek. A méhek és hangyák életét jól is­merjük. Nemcsak azért, mert a róluk szóló irodalom bőséges, hanem főkép­pen azért, mert itt élnek velünk. Egé­szen jogos, ha ezeknek az állatkáknak a szorgalmát és életkörülményeit meg­csodáljuk. Hasonlóképpen megcsodál­nánk a termeszeket is. Ezek nálunk nem élnek, és csak a természettudósok és az utazók leírásából ismerjük őket. A termeszek családjához néhány száz fajta tartozik. Különböző nagyságúak, 3—12 mm hosszúak, színük barnás­szürke, pedig néha fehér hangyának is nevezik őket. A meleg égóv lakói. 20 Celsiuson aluli hőmérsékletet mór nem bírják. Teljesen vakok és csak kifino­mult halló- és tapintóérzékük segíti őket éjszakai vándorlásaikon. Várszerii fészküket csak éjjel hagyják el, a nap­sugár elöl menekülnek, mert az a ha­lált jelenti számukra. Földalatti bejáratokon jutnak be « földben kiépített fészkükbe, melyet idő­vel annyira kiépítenek, hogy az néha 6—8 méter magasra is kilátszik a föld­ből. Lakhelyüket föld és nyál keveréké­ből építik. így azután olyan kemény, cementhez hasonló építési anyagot nyernek, hogy a természettudósok csak robbantás útján tudták megközelíteni ezeket a „várakat". A fészek folyosók­ból, oszlopcsarnokokból és kamrákból áll. Ezek a legnagyobb pontossággal készülnek el. Társadalmi berendezésük nagyon hasonlít a méhek életéhez. Alakban legkisebb a dolgozó termesz. A dolgozók látják el élelemmel a ter­mesztársadalom többi tagját. Munká­jukat kizárólag éjjel végzik és ilyenkor a valamivel nagyobb katona-termeszek kíséretében kelnek útra. Az ilyen fel­vonulás szinte félelmetes. A különös zaj a bennszülötteket rendszerint me­nekülésre készteti. Az 5-6 órán ke­resztül tartó felvonuláson több száz­ezer állat vesz részt és mindent felfal ami az útjába kerül. Sátrak, börkoffe- rek. bádogdobozok a legrövidebb idö alatt megsemmisülnek. A dolgozó-ter­meszek tömege jóllakva és élelmet tar­talékolva tér vissza fészkébe. Elsősor­ban a sokkal nagyobb királynőt látják el élelemmel. A királynő egy év alatt körülbelül 10 millió tojást rak le. Tér- méketiysége 4-5 év múlva fogyni kezd, akkor aztán megvonják tőle az élelmet és felfalják. Ugyanez a sors vár a sok­kal kisebb királyra is. A termeszek társadalmi életét nagy fegyelem jellemzi. Vakságuk nem hát­ráltatja őket munkájukban. Gyengülő vagy beteges társukat azonnal felfalják. A hajókon és lakótelepeken óriási károkat okoznak, mert különösen az olyan tárgyak, amelyek cellulózét tar­talmaznak, feltétlenül veszélyben fo­rognak. Káros munkájukat rendszerint már csak késön veszik észre. A megtá­madott fatörzsön kívülről nem látható semmi, csak amikor már hozzáér az ember, akkor dől össze. Előfordul, hogy a szekérből másnapra csak az abron­csok maradtak meg. Nem tartozott a ritkaságok közé az sem, hogy egy vi­torlás a termeszek pusztítása követ­keztében elsüllyedt. Hiteles adatok bi­zonyítják, hogy Szent Ilona szigetének fővárosát újjá kellett építeni, mert ott a termeszek olyan pusztítást vittek véghez. A természet gondoskodott arról, hogy a termeszek terjeszkedésének gá­tat vessen. Legnagyobb ellenségük a hangya. Kíméletlenül megtámadja a termeszek fészkét és azt a maga szá­mára lefoglalja. A Brüsszeli Világkiállításon a cseh­szlovák pavilonban nagy érdeklődést kelt a világ legnagyobb hídjának mo­dellje. A híd nálunk az orlicei tónál épült fel, a betonmunkát márciusban kezdték meg, két pillérjébe 14.000 köbméter betont fektetnek le. Az acél- szerkezet 1962-ben és a híd maga 1963-ban készül el. ★ A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia grafikai vizsgáló módszerek labo- ratörlumában plethismograf-műszert szerkesztettek, amely az idősebb em­bereknél az érelmeszedést és a vér­edények beteges elváltozását prmtosan megállapítja. A műszert Brüsszelben a világkiállításra is kiküldték. ★ A nyitrai archeológiái kutatóintéze­tet e napokban a iondoni televízió-ál­lomás dolgozói keresték fei. Közvetlen helyszíni leadást akarnak sugározni a Surány melletti Nitriansky Hrádeken a neandervölgyi ember felkutatására irányuló archeológia! kutatásokról ★ Mesterséges szigetét építenek a Kaspi-tengerben Baku közelében, tá­művészeti Főiskola hallgatóinak hang­versenye, 12.10 Rácz Béla és zenekara játszik, 13.05 Operarészletek, 13.50 Tánczene, 14.20 Mindhalálig. Ifjúsági műsor. 14.50 Gyermekzene. Kabalevsz- kij mőveiböl, 15.25 Kórusok, 16.10 Élő­szóval — muzsikával, 18.15 Magyar művészek népszerű opera- és aperett- hangversenye, 19.05 Szív küldi... 20.30 Öh, ez nagyon megindító. Zenés véle­mény az operettről Irta és összeállí­totta Somogyi Pál. Rendező; László Imre, 22.15 SPORTHlRADÖ, 22.35 Tán­coljunk, 0.20 Jő éjszakát, felnőttek! VAS.ARN.AP; ÁPRILIS 27. MAGYARORSZAG KOSSUTH R.4DIÓ 6.00 Kellemes vasámapót! Zenés műsor, 8.10 Fáluai életképek, 8.20 Egy falu — egy nóta, 9.00 Oj Zenei Ojság, 10.00 Vasárnapi versek, 10.10 Három csitrl A Gyermekrádió műsora, 11.00 Népszerű szimfonikus zene, 12.15 Jó ebédhez szól a nóta, 13.00 Szív küldi..., 13.40 A XXI. századból jelentik. Aba Iván eseményjátéka, 14,10 Hanglemez­parádé, 15.20 Offenbach-hangverseny. 16.00 Columbus partra száll Hangjá­ték, 16.20 Az Állami Népi Együttes műsorából, 16.45 Riportműsor, 17.00 SPORTERED.MÉNYEK, 17.10 Ady Endre verseiből, 17.15 Bemutatjuk új opera­felvételeinket, 17.57 SPORTEREDMÉ­NYEK, 18.00 Kincses Kalendárium, 18,50 A Magyar Rádió tánczenekara játszik, 19.40 Brüsszeli tudósítónk je­lenti, 20,10 A Rádiószínbáz bemutató­ja: Egy karrier története, 21.20 Szvja- toszlav Rihter Schubert - Liszt estje, 22.20 A VASARNAP SPORTJA. 23.50 Magyar nóták, 0.10 Múlik az idő... Könnyű zene. vol a parttól. Fűtőanyagot a földgáz szolgáltatja, vízszükségletüket a ten­gerből merítik. ★ Oj kezelési módszert dolgoztak ki a fehérvérűség kezelésére. A módszert tengeri malacokon végzett kísérletek során már sikerrel alkalmazták. Az űj módszer lényege az. hogy a rákos szö­veteket rendkívül erős röntgen besu­gárzással szétroncsolják, a beteg tes­tébe pedig injekció tormájában csont- velösejteket vezetnek be. ★ Már létezik olyan gép, amely elolvas egy cikket, vagy tudományos érteke­zést s azután elkészíti a kivonatát. A szöveget a gépbe helyezik, és az elem­zi az egyes szavak gyakoriságát, meg­határozza a szavak viszonylagos jelen­tőségét. Minden mondatot fontosság szerint osztályoz, a kivonatot és a megmaradt szöveget legépell ★ Bratislavában magnetofon hangsza­lagról tanul Ján Grega, aki 1945-ben, kilenc éves korában egy német akna­robbanás következetében elvesztette szeme világát. ★ Lengő hidat készítünk Egyiptom számára. A negyven méter hosszú, 136 tonna súlyú híd a Tauta-csatornát szeli majd át. ★ Az atomenergia melléktermékeként létrejött rádióizotopok felhasználása forradalmasítja az orvostudományt. Az izotopok segítségével olyan koros el­változásokat is meg lehet állapítani amelyek sem röntgenezéssel, sem más eszközzel nem észlelhetők. Például; a vizsgálat előtt a betegnek olyan gyógyszert adnak be, amely nagyon kis mennyiségű rádióizotopot tartalmaz. A parányi sugárzása is elég ahhoz, hogy útját a szervezetben nyomon kö­vethessük, és röntgen ernyőn keresz­tül láthatóvá tegyük. Gyógyszerek divatja és divatos gyógyszerek Az idősebb orv'osok, gyógyszerészek tanúsíthatják, hogy számos újonnan felfedezett és nagy port felvert gyógy­szert kezdetben sokféle bajra hasz­náltak. Ilyen csodaszer volt a század elejétől a harmincas évekig az aszpi­rin. Közvetlenül azután feltalálták a salvarsant és bizony sokszor még in­fluenza ellen is adták. Valami hasonló esett meg a sulfatia- zollal is. -A negyvenes évek elején or­vosi rendelkezés nélkül akármilyen bajra válogatás nélkül szedték a sul- fatiazolt, dipront, prontozilt. „Mi ba­jom lehet egy-két tablettától? Legfel­jebb nem használ, de ártani nem árt“ — mondogatták az emberek. Hát éppen itt a tévedés! Mert igen­is árt! Ártalmas, legalább annyira, mintha a kelleténél többet szednének belőle. '' Állatkísérletek és embereken tett megfigyelések egyértelműen igazolják; l'.a a szervezetbe antibiotikum kerül, de nem annyi, hogy a mikroorganiz­mus fejlődését gátolja, akkor a pará­nyi élőlények elvesztik eredeti érzé­kenységüket e szerek ellenében. Meg- cdzódnek velük szemben, azaz; az em­ber szervezetében olyan mikrobatőr- zsek keletkeznek, amelyek szaporodá­sának az illető mikroorganizmusellenes készítmény már nem tud gátat emel­ni. A felelőtlenül feleslegesen bevett antibiotikum erős fegyvert csavar ki az orvos kezéből Az ember szájában, torkában, nye­lőcsövében, gyomor- és bélcsatorna.iá- ban billió és trillió egysejtű szervezet úgynevezett biológiai egyensúlyban van. Nem engedik meg egymásnak, hogy — képletesen szólva — a fejük­re nőjjenek. Azzal, hogy az egyik mik­roba törzset a neki áirtó antibiotikum­mal hirtelen kiöljük, esetleg felszaba­dítjuk a biológiai lakat alól Annál va­lószínűbb a veszély, minél hirteleneb- bül sokféle baktériumot pusztítunk olyan antibiotikummal, amelyeknek széles a baktériumellenes képességük, s ezért többféle egysejtűt állítanak meg a szaporodásban. Megtörtént eset; egy fiatal fiúnak bélpanaszai voltak. Hozzátartozói mindjárt kitalálták; biztos fertőzés, „bacilus“ okozza a bajt és tetraciklin tablettákkal etették, mert az volt ott­hon, egy családtag előbbeni betegsé­gére Irta elő az orvos és maradt még a gyógyszerből De mi lett a bevett tablettáknak az eredménye. A széles- hatású antibiotikum számos olyan bak­tériumtörzset elpusztított, amelyek a beteg beleiben a biológiai egyensúlyt fenntartották. Az történt, hogy ep^' addig mikrobiológiai láncon tartott betegség okozó mikrobafaj felszaba­dult. és olyan vérhasszerű megbete­gedést okozott, amibe a szerencsétlen fiatal ember belepusztult. Az emberi művelődés minden áldá- so.s talá'mányu, legyen az antibiotikum, vagy atomerő. avatatlan kezekben szörnyű veszedelmet jelenthet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom