Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-11 / 7. szám

JHÍA/^óStOJzik * i A földrajzórán úgy tanítják, hogy a Peesora és a Vicsegda folyók az Északi Jeges tengerbe ömlenek. Igen, ma még ez a valóság, de ha G. V. Dimitrijev mérnök merész tervét valóra váltják, akkor ezek a folyók a Kama folyó völgyén ke­resztül a Volgába és innen a Kaspi tengerbe folynak. Dimitrijev mérnök terve szerint a Peesora és a Vicsegda folyón két hatalmas duzzasztógátat építenek. (Térképünkön A és B-vel jelöljük.) Az első gát 12.5 kilométer hosszú lesz. Itt építik a pecsorai víztartályt. A tartályt 50 kilométer hosszú csatornával kötik össze a vicsegdai tar­tállyal és ugyancsak duzzasztógátat építenek fél. A Vicsegda folyó vize innen újabb csatornán ke­resztül a kamai tartályba, majd onnan a Kamán és Volgán keresztül a Kaspi tengerbe jut. Az újonnan keletkezett mesterséges tavak sok hasznot hoznak. Elsősorban egy új víziút kelet­kezik, amely lehetővé teszi az északi szén olcsó szállítását. A peesora menti erdőségek gazdag­ságát — melyet két milliárd köbméter fára be­csülnek — szintén jobban ki lehet majd hasz­nálni. A Peesora és a Vicsegda folyó vize lehetővé teszi, hogy a Volga—Kama villanyerömüvekben a villanyenergia termelését emeljék. Körülbelül 10 milliárd kilowatt villanyenergiával többet fog­nak termelni. Hogy milyen óriási a terv jelen­tősége, azt a néhány száz kilométer távolságban levő Kaspi tengeren látjuk a legjobban. A tenger szintje ugyanis az utóbbi években félelmetesen süllyed. Ennek az oka elsősorban az, hogy a Vol­gán és a Kamán hatalmas villanyerőmüvek épül­tek és a helyi időjárási viszonyok megváltoztak. A Volga vizével öntözik a szárazsággal veszé­lyeztetett Volga vidékét. Ha a terv megvalósul, akkor a Peesora és a Vicsegda évente ÍO milliárd köbméter vizet szállít 'a Kaspi tengerbe. Ez a vízmennyiség elég ahhoz, hogy meggátolja a Kas­pi tenger vízszintjének esését, és jótékonyan hat a tengeri közlekedés fellendítésére és a halgaz­daság felvirágoztatására. Szinte nehéz elképzelni, hogy milyen hatalmas gépierőre és mennyi építkezési anyagra lesz szükség a terv keresztülvitelénél. Hatalmas mun­kát végeznek a szovjet emberek, akik a modern technika segítségével két nagy folyó medrét vál­toztatják meg. Bár ez az első szóra talán lehe­tetlenségnek látszik, 'de az elmúlt idő azt bizo­nyítja, hogy a szovjet emberek e hatalmas elgondolást is rhegvdlósítják. Ojabb bizonyíték ez, hogy lehetséges a természet megváltoztatása. A kommunizmus nagy építkezésé újabb hatalmas müvei gazdagodik és biztos, hogy nem ez lesz az utolsó. 2 p. B. o földrajz /f.. # NjKŐCÚfiEM Lévő VHUANYtllSflJvMK Q A már ÍPŰíS ^ 0 A rttvBtvrrr VfUAMVSR^HUVfK 1. Felső-Kamai. 2. Kamai. 3. Vokinszki. 4. Aisó- Karaai. 5. Cseboszarszki. 6. Ku.ibisevi. 7. Gorkiji. 8. Ribinszki. 9. Ugiiesi. 10. Ivanovoi. A növényvédelemben a bioló­giai védekezésnek — élőlényt vonultatni föl a kórokozó élő­lény ellen — sok előnye van; ol­csó, segítségével a kör megelőz­hető, és szelektív, azaz csupán a károsító rovar vagy rovarok pusztulnak el. Az utóbbi azért nagyon fontos, mert a mindin­kább terjedő, érintésre ható (kontakt) védöszerek a hasznos rovarokat (élősködőket, ragado­zókat, beporzást közvetítőket) is elpusztítják. Kézenfekvő volt tehát az a gondolat, hogy a biológiai véde­kezésre felhasználható rovaro­kat mesterségesen tenyésszék. Kanadában már 50 jól berende­zett rovartani loitatóközpont működik. Eddig mesterséges kö­rülmények között mintegy 1 milliárd hasznos rovart tenyész­tettek és indítottak támadásra 68 kártevő faj ellen, s 56 külföl­di fajt honosítottak meg ered­ményesen. A Szovjetunióban az a ter\', hogy a citrusféléken (na­rancs. citrom, mandarin) és a teán károsító rovarokon kívül a gyűrűs és gyapjúspille, a fenyö- pohók, a fenyölevél-darazsak, a gyümölcskártevök s különösen az atkák, a pajzs- és a levéltet- vek elein veszik föl a harcot a biológiai védekezés módszerével. (Zascsita Raszfyenij.) A brüsszeli világkiállítás 110 méter magas reklámtomyát az úgynevezett atómiumot legalább 10 évig meghagyják. Mint ille­tékes belga helyen közölték, ezzel nemcsak a magas építési költségek térülnek meg, hanem munkalehetőség nyílik tudomá­nyos kutató szervek számára. A nyárasdi szövetkezet a Csallóköz egyik legjobb szö­vetkezete. Hogy miért? Erre a kérdésre nem is oly egy­szerű feleletet adni. Az idén 10.— korona előleget adtak munkaegységenként, és most az év végén még 10.50 Kcs-t fizettek ki. Ebből is látni, hogy a szövetkezet túlteljesítette feladatait. A fiatalok látják az eredmé­nyeket és szinte kivétel nél­kül ott találjuk őket a szö­vetkezetben. Az elért ered­ményekben nekik is részük van. ® A Nagy-család, ahol az édesapával már három lány is dolgozik —’ a képen Er­zsiké és Mariska — több mint 1800 munkaegységet szerzett és az elszámolásnál majdnem 20.000.— koronát vittek ha­za. ® Ä szövetkezet több mint 60 vagon gabonát osztott szét a tagok között. Rajkovics Dénesnek, Gál János kocsis szállította haza a 12 mázsa gabonát. * Minden jó és szép, de ha nagyobb lesz a >malacszapo- rulat, akkor biztosan maga­sabb lesz a munkaegység ér­téke is. A MEGTAKARlTÄS 154 millió korona TAPASZTALAT és LENDÜLET szüli az eredményt „S gépálíómásokon kiszélesít­jük a péntekes mozgalmat, se­gítünk az új munkamódszerek bevezetésében és új ifjúsági bri­gádokat alakítunk“ — így szól a GSISZ eperjesi kerületi konfe­renciájának határozata. — A határozat csak úgy hasz­nál á köznek, ha teljesí tik is — így gondolkodtak a nagykaposi gépállomás dolgozói és elsőnek kezdték meg a határozat teljesí­tését. A gépállomás dolgozői a XI. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a traktorosok a kerekes traktorokon 500, a her­nyótalpas traktorokon 1000 át­számított hektár teljesítményt érnek el. A nagykaposi és a vőjáni trak­torosbrigád példája nyomán még egyéni vállalásokat is tettek, ígérik, hogy úgy vezetik és irá­nyítják a traktorosokat, hogy egy átszámított hektáron kere­kes traktorral 0.5, hernyótalpas traktorral pedig 1 liter üzem­anyagot takarítanak meg.. Az így megtakarított 17.000 1 üzem­anyag értéke 33.250.— korona. Ezenkívül el akarják érni, hogy minden traktoros csökkentse az önköltséget a tervhez viszonyít­va átszámított hektáronként 1.20 koronával. Az így nyert összeg 20.000 koronát jelent. A termő­föld területének növelése érde­kében még felszántanak 800 hek­tár kevéshasznú rétet és legelőt is. Ha mindezt felszámítjuk, a nagykaposi gépállomás dolgozói­nak megtakarítása eléri a 60.000 koronát. Ez lesz az ö „hozzászó­lásuk“ az ifjúság millióiért moz­galomhoz. 5­AZ AMERIKAI őserdőkben te­nyésző Douglas-fenyö meghono­sításával kísérleteznek Magyar- országon az észak-zalai erdő­gazdaságban. A három évvel ezelőtt elvetett magok kikeltek, s gyors fejlődésnek indultak. Kiderült, hogy a zalai éghajlat rendkívül kedvez az amerikai fenyőfajtának, 50 — 60 centimé­ter átmérőre fejiődik, és ma­gassága meghaladja a 30 mé­tert. Miután megállapították, hogy kiválóbb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az ismert luc­fenyő, az idén tavasszal 500 hol­dat ültetnek be Douglas-fenyö- magqal. FEJFEDŐ VISELÉSI kötele­zettséget vezettek be Argentí­nában a lovak számára. A tör­vény szerint, meleg időben a lovakat munka közben fel kell „kalapozni“, nehogy napszúrást kapjanak. Egyébként minden törvény nélkül ez a gyakorlat Dél-Olaszországban a szama- rslíksl TIZENHÉT KÖNYVET és tu­dományos filmet szentelt a lep­kéknek a 75 éves Eugene le Moult, akinek lepkegyüjteménye vetekszik a londoni, washingto­ni és párizsi múzeumok gyűjte­ményeivel. Eugene le Moult új­ságíróknak arra a kérdésére. hogyan őrizheti meg az ember öregségére is szellemi frissessé­gét, ezt válaszolta: „Lepkét kell gyűjteni.“ ÜJ TÍPUSÚ HELIKOPTEREKET szerkesztett a csehszlovák re­pülőgépipar. A HC —3 típusú helikopterek 240 lóerős motor­ral rendelkeznek, óránkénti se­bességük 165 kilométer és 3 óráig tudnak a levegőben ma­radni. A mezőgazdaságban, vil­lamosvezetékek ellenőrzésénél, hegyi-vezetékek építésénél geo­lógiai kutatásoknál, térképészeti munkáknál, betegek szállításá­nál és a mentőszolgálatnál egy­aránt használhatók. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ ÚJÍ­TÁSI és ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be tavaly a Szovjet­unióban; másfélmillió újítást és technikai ésszerűsítést vezettek be az üzemekben. Ezzel hétmil- liárd rubelt takarítottak meg tavaly. BESZÉDES SZÁMOK. A Szov­jetunió 1958-ban 36.8 milliárd rubelt fordít lakásépítkezésre, ami 61 millió köbméter terület beépítésére elegendő. Kulturá­lis, tudományos, egészségügyi és sportcélokra 13 százalékkal többet költenek, mint tavaly Szociális célokra 88.2 milliárd rubel jut az idén. A megtakarítás fontos és le­hetséges — így gondolkodtak a plzeni kerületben az építőipari vállalat dolgozói és a szövetke­zeti tagok, majd ellenőrzés tár­gyává tették a szövetkezetek gazdasági épületeinek építését. Kerületi méretben már az ellen­őrzés második szakaszát végzik. Az eddigi megállapítások szerint a szövetkezetek gazdasági épü­leteinek építésénél 154 millió koronát lehet megtakarítani, így a plzeni kerület építőipari dolgozói a megtakarítási moz­galomban országos méretben az élre kerültek. Az eddigi megállapítások sze­rint a legszebb eredményeket a Horazdovic-i járásban érték el. Itt hat szövetkezet gazdasági épületeinek építésénél 13 millió koronát takarítanak meg. Utána következik a klatovi járás 12 millió korona megtakarítással. Vajon hogyan érték el ezek a járások ilyen hatalmas össze­gű megtakarítást és nem megy-e a megtakarítás a minőség rová­sára. A kérdésre nyugodt lelki­ismerettel felelhetjük, hogy sem a minőség, sem a berendezés nem változik meg az új épüle­tekben. A megtakarítás formái különbözők, a helyi körülmé­nyektől függ. Radesicén például új lóistálló építését tervezték. De amikor újból, mindent jól átgondoltak, megállapították, hogyha egy meglévő, egészen megfelelő épületet átépítenek, ugyanolyan istállót kapnak mint az új és még 248.000.— koroná­juk megmarad. Természetesen mindenütt nincsenek ilyen lehe­tőségek az építkezések költsé­geinek csökkentésére, de nin­csen olyan építkezés sem, ahol valamilyen formában ne -lehetne megtakarítást kezdeményezni. Ebben a kerületben még a lakó­házak építésénél is 5 — 12 száza­lékos megtakarítást érnek el. Mondhatná valaki, hogy ez sem­miség. Igen, ha egy helyen tör­ténik, de számítsuk csak ki, hogy mit jelentene az ilyen megtakarítás országos méret­ben? .A plzeniek jól számítottak és nemcsak az elsőséget érték el, bár ez is valami, de a meg­takarított pénzből majd sok új lakást tudnak felépíteni, (m. s.) Halász Anna és Dajka Margit a királyhelmeci járás bácskai szövetkezetének dolgozói jó munkájukért a Tátrában üdültek. Hogy hogyan? Erről bizonyára sokat mesélnek majd odahaza. Még akkor sem unatkoztak, ha künn rossz idő volt. Mi a kul­túrteremben találkoztunk először a kis csoporttal, és egy nagy küzdelem befejezésének voltunk tanúi. A kerek asztalon „Ember ne mérgelődj“ és körülötte: Halász Anna, Dajka Margit, Dohá­nyos Alica tanítónő, Antonin Volt a Sukorady EFSZ növényter­mesztési csoportjának vezetője és az már természetes —, hogy klbicelők mindenütt akadnak. J. .NEUHORT felvétele T^ehogy azt gondoljuk, hogy ■t ' Kistárkány csupán arról a híres szilvapálinkájáról ismere­tes, meg arról, hogy ott lapul meg a hármashatár szögletében a Tisza-partján. Igaz, hogy erről is, de ezenkívül még sok minden­ről. Mert ki ne tudná, hogy a Tiszakertben terem a legszebb alma. Hiszen sok-sok falu népe tőlük vásárolja a vérpiros Jo- nathán almát, amelyre azt szok­ták mondani, hogy a falubeli lá­nyok arcától lopta a színét. Ki tudja mennyi ebben az igazság, mert, hogy a kistárkányi lányok arca valóban versenyt virul a pünkösdi rózsával, s éppen ezért nem is tiltakoznak az ilyesfajta megjegyzések ellen. Penckó bá­csi persze nem egészen ért egyet ezzel a nézettel. Nem mintha nem akarná elismerni a kistár­kányi lányok hatását a tiszakerti almákra, hanem szerinte, inkább a kezük munkájától kapja szí­nét az alma. S ö már csak tudja, hiszen sok esztendő óta jó ba­rátja a gyümölcsfáknak és most is a gyümölcskertészet csoport­vezetője. A gyümölcsösben pe­dig jobbadán csak lányok dol­goznak, így hát lány és alma ott fejlődik a szeme élőit. Az alma míg el nem adják, a lány míg férjhez nem veszik, mert azután már átkerül a felnőttek csoport­jába. Persze újak mindig jönnek a távozók helyébe. Hogy messze ne kalandozzak, Kistárkány az egészséges almá­ról és a nótáskedvü lányokról is ismeretes. De legtöbbet mégis azóta beszélnek Kistárkányróí, mióta szövetkezetük az élvonal­ba tört. Pedig a királyhelmeci járásban ez sem könnyű dolog, mert a versenyben legalább any- nyi a komoly vetélytárs, mint az idei labdarúgó világbajnokságon. Hiszen Nagygéres, Zétény, Boly, Lelesz egész évben mind-mind ott tapossa a győztes sarkát. De a cél előtt mégis hamarabb ki­fulladnak és nem túlzás ha azt állítjuk: azért nem tudják tar­tani az iramot a kistárkányiak- kal, mert ha a szövetkezetek tagjainak átlagos életkorát néz­zük, akkor a kistárkányiaké leg­alacsonyabb a járásban, de még talán a kerületben is. Hiszen több mint 40 fiatal dolgozik a százegynéhány tagot számláló EFSZ-ben. Ez lenne hát az elsőség titka? A szövetkezet vezetői szerint bi­zony nem kis részben ez, mert a fiatalok lendülete, verseny- kedve sokszor magával ragadja az idősebbeket is. S hogy ez mi­lyen eredményeket szül, azt hadd érzékeltessem a termelés külön­böző szakaszain elért sok szép eredmény hosszú számsora he­lyett csupán egy dologgal — a százegynéhány tag között a ter­vezetten felüli termelésért száz­hetvenötezer korona pótjutalmat osztottak szét. De nemcsak az idősebbek vé­leménye jó a fiatalokról, hanem megfordítva is hasonló a helyzet. Mert akár Tolvaj Máriát, akár a többi lányt kérdezzük, minde­gyiknek olyasmi a véleménye, hogy az idősebbek segítségének a türelmesen átadott tapasziala- toknak köszönhetik eredményei­ket. Az is jól kamatozik a fiatalok munkalendületében, hogy a HNB gondoskodik a kulturális igények kielégítéséről. .4 múlt nyáron épült a kultúrházuk, melynek párja nemigen van a járásban. Nem csoda tehát, hogy a fiata­lok otthonra találtak az EFSZ- ben. Kérdezzük csak meg a leg­fiatalabb kocsist, a 19 éves Illés Bélát, nem szívesebben dolgoz­na-e más helyen? — Hát nem rossz egy kicsit a világban is szétnézni, de elmen­ni inngn, azt már nem. Mert ne­kem itt jó a lovak mellett — mondja és kidüllesztett mellel tolja a kocsissapkát a fejebúb- jára. r\e minek is niehne rhásfwva. ^ Hiszen a múlt évre csupán pénzben közel 16 000 koronát ka­pott. Hát még a természetbeniek, mert a 650 munkaegységére azt is kapott jócskán. Ezekután nem csodálkozhatunk azon, ha a kis­tárkányi szövetkezet tagjainak átlagos életkora nem növekszik, hanem évről-évre csökken. Meg azon se, ha a kistárkányiakat már nemcsak az eddigi híressé­gekről emlegetik, hanem arról is, hogy nem egy, de két lófejjel előzték meg legkomolyabb ver­senytársaikat. Mert náluk bi­zony dús eredményekben gyü­mölcsözik az idősebbek és fiata­lok egyetértése, az idősebbek tapasztalata és — nem csupán dicséret, hanem elismerés és kö­vetendő példaként hangsúlyozva — a fiatalok lendülete. —h— I »44444444444444444444444444444444444444444444444444444»44»44444444444444-4444444444444444444444»4»4

Next

/
Oldalképek
Tartalom