Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-17 / 25. szám

NAGYGÉRES A nagygéresí traktoros bri­gádközpontban dolgozó fiatalok falajánlást tettek, hogy az első félévi munkatervüket 110%-ra teljesítik. Június elejéig meg­közelítették vállalásuk teljesí­tését. Furik Béla 93%-ra tel­jesítette félévi munkatervét. Utána Hám István a ,,példás CSISZ-tag“ jelvény tulajdonosa 90%-ra, Szomjú Sándor pedig 80%-ra teljesítette félévi terv­feladatát. Hasonló szép ered­ménnyel dolgozott a többi traktoros is. Az elért sikerek­ben igén nagy része van Kovács István brigádvezetönek és Brezina Sándor körzeti javí­tónak, aki éjjel is megjavítja a megrongált gépeket. KASZONYI ISTVÁN, Királyhelmec. EGEG Az egegi EFSZ cukorrépater­melésének előmozdítására az Ipolysági mezőgazdasági iskola tanulói brigádot szerveztek. Az elmúlt napokban is már kora reggel megjelentek a tanulók a cukorrépa földön, hozzálát­tak az egyeléshez, később a kapáláshoz. Ezenkívül résztvet- tek az árpa aszatolásában és más mezőgazdasági munkában. Az egegi szövetkezet sokat kö­szönhet az Ipolysági mezőgaz­dasági iskola tanulóinak. TÖTH ENDRE, Ipolyság. BOCSÄRD A bocsárdi mezőgazdasági iskola tanulói a falu szépítés! akcióba kapcsolódva vettek részt az iskola környékének rendezésében. Az iskola kör­nyékét teljesen rendbehozták, fűvel, virággal ültették ki. A virágágyak közepébe különböző dísznövényeket helyeztek. Kü­lönösen kiemelkedik ebből a munkából az I. osztály. Nem­sokára színdarabot is betanul­nak, kirándulásokat szerveznek és folyik a Fuéik jelvényszerző verseny. VEREBES LAJOS, PTS Bocsárd. A pártkongresszus tiszteletére hattunk. A tárgyakat a tanulók készítették. Az egyes gépek, alkatrészek műszaki adatai, rajzai és a vele kapcsolatos számítások a kiállított tárgy mellett nyertek elhelyezést. Az egészségügyi Iskola tanulói is részt vettek a kiállításon. A látogatók érdeklődéssel szem­lélték a kiállított tárgyakat. BARATH SÁNDOR, Kassa. ROZSNYÓ A rozsnyói magyar pedagó­giai iskola tanulói mindig szí­vesen vették ki részüket a bri­gádmunkákból. Több ezer órát dolgoztak le a város szépítésé­nél. Jó munkájukról tanúskod­nak az iskolák folyosóit díszítő oklevelek is. Az elmúlt héten az erdőgazdaságban facsemeték ültetésénél segítettek. Becsü­lettel megálltók a helyüket' az aránylag elég nehéz és szakér­telmet kívánó munkában. A 67 tanuló három nap alatt több, mint tízezer facsemetét ülte­tett el. Munkájukkal nagyban hozzájárultak a fásításhoz. KOVÁCS ZOLTÁN, MPi Rozsnyó. LELESZ A leleszi mezőgazdasági tech­nikum III. osztályának tanulói a helybeli állami gazdaságban végeztek brigádmunkát. A dol­gozók szeretettel fogadták a lelkes tanulósereget és Veres János, az állami gazdaság ve­zetője megdicsérte őket. Részt vettek a cukorrépa egyelésé- ben és ezáltal komoly segítsé­get nyújtottak az állami gaz­daságnak. A szakértelemmel elvégzett munkában semmiféle kifogásolnivalót nem találha­tott a munkavezető. A napi teljesítmény azt mutatja, hogy derekasan, szívvel-lélekkel dol­goztak. SZILVASI BÉLA, Lelesz. VÄGSELLYE A vágsellyei kertészeti iskola tanulói adott szavukat beváltva gyönyörűen rendbehozták isko­lájuk környékét. Ahol azelőtt kihasználatlan, gyommal benőtt terület volt, ott most gyü­mölcsfa, szőlő, ribizli, köszméte ültetvények virítanak. Az ül­tetvények közé különféle zöld­ségféléket vetettek, palántáz- tak. Sorban következnek a több, mint. százfajta virággal bevetett, bepalántált virág­ágyak. a sokfajta rózsacseme­ték és különböző dlszbokrok. Egy elhanyagolt trágyagödör helyén sziklakertet létesítettek. A tanulók ' Preiner Tibor igaz­gató és a többi tanár javasla­tára és vezetésével dolgoztak. A rózsacsemeték eladásából már egy televizíósrádiót és egy magnetofon készüléket vásárol­tak. GACSÖ ISTVÁN, kertészeti iskola, Vágsellye. Pártunk XI. kongresszusának tiszteletére a Hadsereggel Együttmikölök Szövetségének tagjai is felajánlásokat tettek. Stefánia Valkyová és Zelmíra T-runcíková tár.sadalmi munka keretében 30 órát dolgoznak egy építkezésnél. Képünkön szorgalmasan tisztítják a téglákat. KASSA Az elmúlt napokban kiállítást rendeztek a kassal kerületben lévő harmadfokú iskolák és mesteriskolák tanulói. A kiál­lítást a kassal ipariskolában rendezték, s az a tanulók mun­káját tükrözte vissza. Különfé­le darukat, emelőket, tekercse­lőgépeket, bányagépeket, ké­miai szereket, emléktárgyakat, festményeket, szövőgépeket, gépkalapácsokat, szerszámgépe­ket és gépi alkatrészeket lát­Víz és gabona A zselízi járás Fámád nevű községében a Mező- és Erdő­gazdasági Megbízotti Hivatal mesterséges öntözésre szóló felhívása termőtalajra talált. Fiataljaink karöltve az EFSZ- vezetőséggel, valamint a tűz­oltó testülettel, elhatározták, hogy harcot indítanak a szá­razság ellen. Ebben a faluban ezekben a napokban igen nagy a sürgés-forgás. Jóllehet a cu­korrépa egyelése már befejező­dött, még mindig van mit ten­ni a határban. Bokros Ferenc a farnadi EFSZ-böI kijelentette, hogy a termésért folyó kemény harcot nem adják fel. Kétszáz hektárnyi területet öntöznek. Az öntözési munkák mellett sem feledkeznek meg a takar- mányfélék betakarításáról és a kukorica kapálásáról sem. VÄRNAY TIBOR Surany. a a külföldi látogató egy idegen városban sétálni indul, megjegyez magának egy jellegzetes épületet, hogy legyen hová visszatalálni, de könnyen rosszul jár az, aki Stockholm­ban egy hidat választ! Alig sé­tál egy félórát és ha nem figyel eléggé — vége a tájékozódás­nak. Egyik híd követi a mási­kat — párhuzamosan, folytató­lagosan, félkörben csaknem egymásba szaladnak. A legegy­szerűbb sétánál is szinte állan­dóan hídra fel és hídról le ve­zet az út. Tizennégy sziget és harminc­ba* híd. Ezek a számok jelzik talán a legjobban Stockholmot, „észak Velencéjét", A hidak, tavak és tengeröblök közé való­ban gyönyörű város épült. Ke­leti partjai a Balti-tengerre néznek, a belváros házai pedig a festői Malaren-tó körül ma­gasodnak. A tavon nyáron és tavasszal vitorláscsónakok szá­zai úsznak. Stockholm 1952-ban volt 700 éves. E gazdag múlt számos tanú jele épen maradt az utó­korra, mert a svéd fővárost egész hosszú történelme folya­mán elkerülte a pusztító hábo­rú. Az óváros sok százéves, kanyargós, macskaköves utcács­kái között ma is akad olyan, amely mindössze 90 cm széles. A régi utcácskák tornyos régi házaiban ma is őrzik a hagyo­mányokat: az ódon pinceven- déglök nagyon népszerűek, s az ezüstmüvesek, üvegfúvók és a rézkovácsolás igazi régi mesteri ma is ugyanazokban a régi he­lyiségekben éJN ugyanazokkal a szerszámokkal dolgoznak, ame­lyekkel őseik évszázadokkal ezelőtt. De az óváros már csak egy kis része az állandóan épü­lő, bővülő modern Stockholm­nak. Svédország csaknem más fél évszázada semleges politikát folytat. Az országnak H2 esz­tendőn át meg volt az a felbe­csülhetetlen előnye, hogy kíviU- maradt a világszerte dühöngő pusztító háborúkon. Stockholm terjeszkedését nem zavarta meg a háború, épületeit nem érte bomba, hidjai -nem pusztultak el. Az öblök mentén modern virágos épületek, sok emeletes lakóházak ^ora emelkedik, A mai Stockholm utcáin Óriási a forgalom, A kettes, hármas, négyes sorokban áramló autók, motorkerékpárok, motoros trol- terek szédítő forgalmát utcai lámpák irányítják. A lámpaosz­lopon gomb — .ezt kell meg­nyomni, ha át akar menni az ember. A gombnyomásra meg­felelő idő után a másik oldalon kigyullad a jelzés: „Mehet", és ezután megindul az átkelés. Közlekedési rendőr nincs, illet­ve a forgalmas helyeken a jár­dán áll és' csak ha torlódás van, megy az úttestre és rendezi el a forgalmat. Stockholmi külön­legesség a „vízibusz", amely nyáron az .öblökben közlekedik. Ütvonalán 18 híd alatt robog el. Stockholm nagy és forgalmas tengeri kikötőjébe a világ min­den tájáról futnak be a lm jók. Az országnak kiterjedt gazda­sági és kereskedelmi kapcsola­tai vannak -nyugati és keleti országokkal egyaránt. A városban mindenütt renge­teg a szebbnél szebb különleges, virág. A virágpiacon és az utcai árusoknál hosszúszárú, sokszínű és sokfajta, tulipánt, nárciszt, rózsákat, gyöngyvirágot árusí­tanak. A kirakatokban, vendég­lőkben, a lakások ablakaiban, is rengeteg virág. Ha kisüt a nap a Drámai Színház, a Koncert­épület lépcsőit sűrű sorokban ellepik a napozók. A kevés napot, kevés fényt élvező északi ember így próbálja meghosszab­bítani a rövid nyarat. Fiatalok levele a CSKP KB-nak A CSKP történelmi XI.' kongresszusát azon kö­telezettségek teljesítésé­vel köszöntjük, amelye- y két az ifjúsági kollektí- U vák a kongresszus tisz- g leletére vállaltak. Össze­sen 6 ifjúsági kollektívát szerveztünk, amelyek sl- ű kérésén teljesítik a tér- vezett feladatokat. A nováki Ifjúsági Bá­nya két ízben nyerte el a CSKP XI. kongresszusa vándorzászlaját és má­jusban 2000 tonnával ki­bővítette a XI. kongresz- szus tiszteletére vállalt kötelezettségét. A válla­lást több, mint 110%-al teljesítik. A siker főleg az 1200 számú ifjúsági falnál dolgozó bányászoknak köszönhető, akik napon­ta teljesítik és túltelje­sítik a tervet. A Béke-bányában a legnagyobb sikereket az ifjúsági munkahelyen az 1421-es falnál érik el, ahol elfogadták a Jifi bánya dolgozóinak azon felhívását, hogy a mun­kacsapat minden egyes tagja egy műszakon egy tonnát termel terven fe­lül. A kötelezettségválla­lást magasan túlteljesítik és a munkacsoport min­den egyes tagja műsza­konként 4 tonnát termel terven felül. A nováki bányában to­vábbra Is első helyen vezetnek. Üzemeink Ifjúsága min­dent elkövet, hogy telje­sítse hazánkban a szo­cializmus építésének be­tetőzésével összefüggő feladatokat. A nováki bánya n. v. CSISZ-tagjai t « ^ ­Bratislava hatalmas kikö­tőjében éjjel-nappal folyik az árubcrakás.A nagy hajótestek gépeket, acélt és egyéb Ipa.rl termékeket nyelnek el és nem sokára Kínában, Vietnamban, Egyiptomban rakják ki terhüket. Ha leszáll az este, kigyülnak Stockholm fényei. Az üzletekben egész éjjel égnek a lámpák és nemcsak az ízléses kirakatot világítják meg, hanem a kira- katszerüen elrendezett helyisé­get is. A tengeröböl ragyogóan veri vissza a város százféle fényeit, a hirdetések sokszínű mozgó neonját, a székesegyház kivilágított kupoláját és a für­gén suhanó autók fényeit. A város gazdasági életét nem rázkódtatta meg a háború, em­beráldozatot, anyagi áldozatot nem kellett hoznia. Ennek kö­szönheti iparosításának, villa­mosításának nagyütemü fejlő­dését és gazdasági életének fel­lendülését is. Ez a fellendülés éppen azokra az utolsó évtize­dekre esik, amikor a világot egymásután két véres világhá­ború rázta meg. Az elmúlt 30-40 évben több új városrész épült. Stockholm szeretett és be­csült város, minden békeszeretö ember szívében. A svéd fővá­rosból indult el a stockholmi békefelhívás, mely — először a történelemben — nagysikerű világméretű akciót indított el az atombomba ellen. Stockholm nevét akkor az egész világ visszhangozta. Stockholm a ha­gyományos semlegesség városa jelképpé nőtt — a népek aktív béketörekvésének jelképévé. V. V. Selmecbánya mellett a gyönyörű Sitno hegy lábánál elterülő Poöúvadló-i tó partján sátortábor emelkedik. 300, sátor várja a kirándulókat, turistákat, akik örömteljes napokat töltenek majd el e gyönyörű vidéken. A Dunai Talákozó programja 1958 június 24. kedd 19.30 — a Dunai Találkozó ünnepélyes megnyitása (a P. O. Hvíezdoslav téren). 1958 június 25. szerda 10.00 — a pionírok beszél­getése Frafto Kral', Őenkóné árvái című könyvéről. (A KI. Gottwald pionlrházban.) 10.30 — Kiskacsa. Gernet Guriéová bábjátéka a legkisebbek szá­mára. (A Kultúra és Pihenés Parkjában) 15.00 — „Kirándu­lás a jövőbe" — Kérdések és feleletek délutánja a legújabb technika köréből. (A Kultúra és Pihenés Parkjában.) 20.00 — „Üdvözlünk" A bratislavai együttesek esztrádmüsora a .gyermekek számára. (Az amfi­teátrumban). 1938 június 26. csütörtök 10.30, 12.00 - Aranyvár, JirI Filip bábjátéka a legkisebbek számára. (A Kultúra és Pihe­nés Parkjában.) 16.00 — Békét a gyermekeknek — a béke gyermekei, esztrádműsor a bra­tislavai pionírok számára. (Am­fiteátrumban) 15.00 — Hogyan érünk el csúcsteljesítménye­ket? A pionírok beszélgetése kiváló sportolókkal. (Kultúra és Pihenés Parkjában). 19.30 — a pionírok tábortüze. (Budková út). 1958 június 27. péntek 10.00, 12.00 — Jankó és a táltos, Jarmila .?títnická bábjá­téka a gyermekek számára (Kultúra és Pihenés Parkjában) 15.00 — Pionírok találkozása a ma hőseivel. (KI. Gottwald pionirház.) 15.00 — „Nem lépik át határunkat“ — beszélgetés hazánk határőreivel. Kultúra és Pihenés Parkjában.) 16.00 — A pionírok emlékünnepsége a szovjet hősök sírjánál. (Slavín) 20.00 „A szeretet virágai". Pionírok esztrWműsora anyák számára. (Amfiteátrumban). . 1958 június 28. szombat 10.30 - Jankó és a táltos. Jarmila Stítnlpká bábjátéka a gyermekek számára. (Kultúra és Pihenés Parkjában). 14.00 — A bratislavai pionírok összejö­vetele. 20.00 — Ej, most kél a nap. Gyermekek barátsági esztrádmüsora. (Amfiteátrum)'. 1958 június 29. vasárnap 9.00 — Az Ifjúsági Alkotó­verseny gyermekgyőztesei át­veszik a dijakat és a díszokle­veleket. (A Kultúra és Pihenés Park halijában). 8.00 — 14.00 — * Fiatal turisták versenye. 8.00 — 13.00 — Könnyüatléti- kai verseny a Pionierske novi- ny díjáért. (A KI. Gottwald Pionírház stadionjában). 15.00 — Gyermekkamevál (a Kultú­ra és Pihenés Parkjában). 20.00 — A legfiatalabb művészek estje. — Az Ifjúsági Alkotó- verseny gyermekgyőzteseinek szemléje. (Amfiteátrum). 1958 június 30. hétfő 8.00 - 14.00 — „Keressük fel Bratislava környékének szépségeit". — kirándulás. 14.30 — 15.30 — A Testnevelési Ün­nepségek sportrészének meg­nyitása 15.30 — ..Éljen a pio- nlrbarátság". Csehországi és szlovákiai pionírok baráti talál­kozója. 1958 július 1. kedd 20.00 — „A szülőföld énekel és táncol". Az Ifjúsági Alkotó­verseny ifjúsági részének ün­nepélyes megnyitása. Fellép a Lútnica, a CSISZ SZKB tánc- és énekegyüttese és a prágai Július Fuítk ének- és tánc- együttes. (Az amfiteátrum­ban). 1958 július 2. szerda ’ 16.00 - „Kék ing — érző szív". Forradalmi és mozgalmi dalok délutánja. Tánchoz a fú­vószenekarok játszanak. 17.00 — A barátság dalát énekelje az, aki fiatal. Beszélgetés az eddigi VIT-ek résztvevőivel. A kultúrműsor folyamán fellépnek a VIT-eken kitüntetett művé­szek. (A Kultúra és Pihenés Parkjában.) 20.00 — Dunai Ta­lálkozó — a csehszlovákiai ifjúság testvéri esztrádmüsora. (Az amfiteátrumban). 1958 július 3. csütörtök 16.00 — „Sok-sok öröm“. Lányok délutánja. Tánc közben egész idő alatt ..hölgyválasz“. (A Kultúra és Pihenés Parkjá- barb. 20.00 — „Visszhangoznak a völgyek és a hegyek“! Az Ifjúsági Alkotóverseny központi fordulójába feljutott' együtte­sek hangversenye a forradal­márok emlékére. (Az amfiteát­rumban). 22.00 „A bratislavai ég alatt". Fiatal művészek éj­jeli hangversenye. (A öváros- háza udvarán). 1958 július 4. péntek 16.00 — 17.00 — A CSISZ- és a CSlSZ-küldöttségek em­lékünnepsége a szovjet hősök sírjánál. (Slavín). 20.00 — 22.00 — „Rajta csak rajta“. Az Ifjú­sági Alkotóverseny központi fordulójába jutott együttesek esztrádmüsora a Szlovákiai Testnevelési Ünnepségek részt­vevői számára. (Amfiteátrum). 20.00 — Hadd zengjen az ifjú­ság költészete. Csehszlovákiai fiatal szerzők irodalmi estje. (A Zeneművészeti Főiskola Színházban).. ,20.00 — „A szép kék Dunán". Az ifjúság bálja. (A Kultúra és Pihenés Parkjá­ban). 1958 július 5. szombat 14.30 — A Szlovákiai Testne­velési Ünnepségek ünnepélyes megnyitása. (A Slovan stadion­jában). 17.30 — Nemzetköz labdarúgó mérkőzés. (A Slovar stadionjában), 16.00 — „Vidárr n6tas,z6val búcsúzunk". Énei és táncdélután, (A Kultúra és Pihenés Parkjában). 19.00 — „Szl"böl-szlvig száll a nóta" Az együttesek esztrádműsorí a világifjúség számára. 1956 július 6.' vasárnap ' 9.00 — A Dunai Találkozí részvevőinek ünnepélyes szem­léje és felvonulása. Találkozá; a KI Gottwald téren. 7.00 órá­tól. 11.30 - Az Ifjúsági Alko­tóverseny győzteseinek átadjál a ■ díjakat és a kitüntetéseket (A Művelődés Házában). 20.01 — „Dal, tánc, öröm, ifjúság" Ifjúsági mulatság — búcsú a öröm és Ifjúság városától. (/ Duna mindkét partján). 20.0' — A szépség és ifjúság szem léje az Ifjúsági Alkotóversen; győzteseinek záró fellépése. (A amfiteátrumban).

Next

/
Oldalképek
Tartalom