Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-27 / 22. szám

Pijfiimlin kiállta az erőpróbát, de az aHlérijai kérdés továbbra is komoly ar. ajnyußati *aßt6 csaknem 'öntew véleménye a nemzet­Nagy érdeklcklés kísérte azt a két fontos tanácskozást, amely a közelmúlt napokban ülésezett a szovjet főváros­iján. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkáspártjainak vezetői május 20-án Moszkvában megkezdték a tanácskozásokat. 24-én a külügyminiszterek, valamint a fegyveres erők minisztereinek bevonásával, kormányfői szinten, ugyanitt megkezdődött a varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének értekezlete is. Az értekezlet-sorozatot övező hatalmas érdeklődés teljesen indokolt: a tanácskozásokat olyan időpontban rendezték meg, amikor a nemzetközi helyzet Vendkívül bonyolult. A szocialista országuk gazdasági együttműkö­désének újabb elmélyítése és növelése a szocialista tá­bor gazdasági poteneiájának növelését, s egyben a béke­tábor erősödését jelenei, és nem kétséges, hogy a moszk­vai tanáeskozássk sorozata a szocializmust építő országok egységenuk és erejének újabb bizonyítéka. ez egyönteto vétemén;^; gyülésenyezajlott szavazás után, a franciaiprszégi helyzetről. Va­lójában bzonban ^bonyolultabb folyamatriW van snó. Érdekesen világítja e.ít meg : a Humanité szerdai vezércikkében Pierre Courtade. A kommunisták — fejtegeti —\akktjr szavaztak a köztársaság jtöryényes kormá­nyára, amikoV a( kormány leg­csekélyebb gytengiülése megnyi­totta volna aak a. rést, amelyen keresztül de Gaűlle készen állt a behatolásra. VCnurtade szelle­mes ha.sonlattalViél: „Még ha az orvos gyanús is,| még ha hamis elképzelése van fis az orvosi hi­vatásról, nem akadályozzák meg abban, hogy segítsen, amikor egy ér elkötéséiíál van szó és ettől függ a beteiS’ élete“. A ve­zércikk a továbbiakban rámutat, hogy a kommuniesta képviselők' szavazata nem valamiféle takti­kázás volt, hanem egy erős párt politikája, amely l’felismeri a lé^ nyeget. „A lényeg pedig «z, hogy legyen kormány Párizsban és hogy ez a kormány ellen tud­jon állni a párttütóknek“. A vezércikk ezután megállapít ja, Pflimlin Salan tábornokra .'kí­vánja ruházni a^rendkívülijha­talmat Algériában, a tábornok viszont nyíltan de Gaulle mel­lett foglalt állást. Elkerülhetet­lenül közeledik az a perc, ami­kor a kormánynak nyilvánosan meg kell büntetnie azokat a tiszteket, akik nem tettek ele­get kötelességüknek. Ha a kor­mány nem ezt tenné, ezzel a felkelés mellett állna ki, ebben az esetben azonban szembeta­lálná magát a köztársaság hívei­vel, akik sokkal tudatosabbak, sokkal egységesebbek, mint egy héttel ezelőtt voltak. A Humanité vezércikkének megállapításait alátámasztja i Mendes-France nemzetgyűlési , felszólalása, amelyben a volt ra- ; dikális miniszterelnök figyel- 1 meztette Pflimlint: cselekedjék ‘ több határozottsággal a láza­dással szemben. Figyelemre 'méltó volt Moch belügyminisz­ter felszólalása is a köztársasági rend védelméről. Határozott cselekvést követel a miniszter­elnöktől az Antifasiszta Ellenál­lási Bizottság szerdán közzétett felhívása is és felszólítja a kor­mányt; enged jé szabadon kibon­takozni a népi tömegek akcióját a szabadságjogok védelmére. A felhívás aláírói között van Fran­cois Mauriac, Sartre, Hemu és Hovnanien radikális éé Pierre Cot haladó képviselő. Ezek a francia helyzet jelen­legi pozitívumai. A leglényege­sebb negatív vonásra a New York Times mutatott rá, amikor ezeket írta: „Az algériai katonai vezetők továbbra is egyöntetűen kitartanak eltökéltségük mel­lett, hogy de Gaulle-t választják és megdöntik a Pflimlin kor­mányt“. Erről tanúskodik az a legújabb fejlemény, hogy az összalgérial közüdv bizottság ideiglenes alapszabályt dolgo­zott ki a közüdv bizottságok számára, ami további lépésnek tűnik egy ellenkormány megala­kításához. Salan tábornok pedig kedd este újból de Gaulle-t él­tette. (Erre utalt a Humanité vezércikke.) Salan szerepét ille­tően a Liberation azt írja, hogy a tábornok kettős játékot foly­tat. A lap szerint Salan erőfe­szítést tesz arra, hogy kivívja a kormány lemondását és így megtakarítsa az államcsínyt Franciaországban, mert egy pá­rizsi puccs sikere nagyon kétsé­gesnek látszik az Összeesküvők előtt. A Liberation szerint Sa- lannak hamarosan választania kell a kormány és de Gaulle között. Libanon nemzetközi kérdéssé vált Május 10-én nyitották meg a párizsi 47-ik mintavásárt. A vásá­ron Csehszlovákia is részt vesz. Képünkön a csehszlovák kiállítási pavilont látjuk. A párizsi Renault autógyár doflgozói a köztársaság védelmére sietnek. Az algériai puccs után a francia demokratikus nyilvá­nosság a köztársaság védelmére toborozza erőit. Felvételünk a párizsi Renault. autógyár dolgozóinak gyűlésén készült. — állapítja meg iaz egyiptosni félhivatalos As Saaib — mert az Egyesült Államok kijelentette, hogy gyors segitséjjet küld Li­banonnak és mivel a; Szovjetunió óva intette Amerikát a Libanon ügyeibe való beavatkozástól. A libanoni feszültség tovább foko­zódik. A londoni New Statesman fogalmazása szerint Libanonban a korábbi zavargások már sza­bályszerű polgárháború méreteit öltik. A Szovjetszkajla Rosszija a libanoni helyzetről szóló cik­kében megállapítja: az imperia­lista hatalmak közel- és közép­keleti mesterkedése olyan hely­zetet teremtett, amely nagyon súlyos következményekkel fe­nyeget. Az Egyiptom és Szíria el­len megkísérelt kaland és pro­vokáció csődje szemlátomást nem térítette észre azokat, akik szuronyok hegyén szeretnék fenntartani a gyarmati rabsá­got. A libanoni probléma — a Scotsman fejtegetései szerint — ismét fontos elvi kérdéseket vet fel az amerikai államférfiak előtt. Dulles hír szerint hajlandó csa­patokat küldeni, ha Libanon ké­ri, sót már küldött is fegyvere­ket és harckocsikat ígért. Az amerikai beavatkozás a közép­keleti háború kiterjesztésének veszedelmével járna. Ha az ame­rikai csapatok partraszállnának, nem lehetne műveleteiket korlá­tozni. A politikai hatások vég­zetesek lennének a Nyugatra nézve. Egy Amerika kierősza­kolta katonai döntés nem lehet­ne tartós — állapítja meg ve­zércikkében a Scotsman. Az imperialisták most Libanont választották ki céltáblául. Csel­szövések útján akarják Libanonra rákényszeríteni a tartományi rendszert és éket akarnak verni az arab nemzeti felszabadító mozgalomba. Felvétel a bejrúti utcai harcokról AZ „ALGÉRIAI ÜGY" KULISSZÁI MtlGÖTT I Miről tárgyalnak Massu legényei Párizs elfoglalását „játsszák" 1 „elhoztak ALGÉRIA LEVEGŐJÉT" E jtőernyősök' Hósök! Ha­zánk reménysége és lel­kiismerete ! Néhány nap nyúl­va rövid időre felcserélitek a tűzvonalát a szépséges Párizs fényárban úszó utcáival! Ti, háromezren, felvonultok a fővárosban július 14-én. Ügy vonuljatok, hogy Párizs el- puhult lakossága érezze: Ti nemcsak Algéria megmenté­séért hullatjátok drága vé­reteket, de készen álltok az állam megmentésére is. Érez­ze Párizs: Ti a hívó szóra jöttök és nem alkudoztok.- Titeket látva ellenségeink érezzék meg a félelmet, test­véreink a forró reménységet: hamarosan feltámad Francia- ország! Feltámad a Tábornok, De Gaulle zászlaja alatt! És valóban 1957. július 14- én, Franciaország nemzeti ünnepén, a királyi zsarnok­ságot jelképező Bastille le­rombolásának évfordulóján, a polgári jogok megszületésé­nek ünnepén, a háromezer ejtőernyős felvonult Párizs­ban, a Diadalív alatt. Élükön Jaques Massu tábornok me­netelt. A radikális France Observateur akkor így fi­gyelmeztetett: „Az ejtőer­nyősök Algéria levegőjét hoz­ták Párizsba. A fasizmus je­ges lehelete borzongtatta meg a párizsi utcákat. Ügy festett ez a parádé, mint egy párizsi bevonulás főpróbája.“ Valóban az is volt. Két — Három évvel ezelőtt visszavomiliam. Semmiféle vágy nem él bennem, hogy hatalomra kerüljek. Nem tettem és nem teszek semmit a hatalomért. Legfeljebb kijelentettem és most megismétlem: De Gaulle tábornok kész engedel­meskedni a nép hívásának ... Ezt mondotta hétfői sajtóértekezletén De Gaulle tábor­nok. A tények azonban mást mondanak. Algír, 1957 július eleje. Az ejtőernyős laktanya hatalmas udvarán terepszinü harci öltözetükben sorakoznak a szá­zadok. Ünnepi díszjelvonulásra készülnek... A felsorako­zott katonák előtt tábornokuk, Jaques Massu beszél; nappal később Párizsból vi­dékre tartott egy fekete mi­niszteri autó. A kocsiban hárman ültek; Robert Lacos­te, az algériai ügyek szocia­lista minisztere, Algéria fő- kormányzója, Jaques Sous- telle, volt algériai főkor­mányzó, és Jaques Massu, az ejtőernyősök tábornoka. A kocsi néhány órával később begördült De Gaulle tábor­nok Columbey les deuxegli- ses-i kastélyának kapuján ... A vendégeket bizonyos „Sa­bot kapitány". De Gaulle tá­bornok „katonai' titkárságá­nak vezetője“ fogadta és kí­sérte De Gaulle-hoz. Három és egynegyed órán át tartott a tanácskozás. Erről a titkos megbeszélésről tegnap szá­molt be az algéri rádióban Jaques Soustetle. Soustelle kijelentette; ,,A tábornok hangoztatta: a nemzetet csak új forradalom mentheti meg. Ha a forradalom hívja, ö kész élére állni. Azt mond­ta: nemzetmentő bizottmá­nyokat kell életrehivni, a hi­vatalos hatalmi szervek el­lenpólusaiként, s ezeknek teni a nemzetmentés forra­dalmi kormányát.“ karikák a térképen 1957 őszén az Európeo cí­mű olasz újság különtudósí- tója ezt jelentette Algírból: ,,Megszemléltem a kitünően kiképzett és felszerelt ejtő­ernyősök egy hadgyakorlatát. A katonák Párizs elfoglalását ,,játszották“. Részt vettem egy vezérkari gyakorlaton is: a tisztek kezében Párizs tér­képét láttam, és Párizs kulcspontjainak elfoglalását ,,játszották". A térképeken bekarikázva láttam a minisz­tériumokat, a rádió és tele­vízió központját, a központi postahivatalokat, a Kommu­nista Párt székhazát, a Bour­bon és az Elysée palotát, a hidakat és a pályaudvarokat. Megkérdeztem, hogy ml ez. Azt a választ kaptam, hogy az ejtőernyősök minden es­hetőségre készen állnak .. “ REJTELMES RÄDlOCZENE- TEK de GAULLE KASTÉLYÁBÓL 1958 márciusában a francia elhárító szervek megállapí­tották, hogy De Gaulle kas­télyában nagyerejű rádióál­lomások működnek, amelyek rejtjeles üzeneteket sugároz­nak. Az üzenetekről megál­lapították, hogy Algírba és Oranba szólnak, és a rejtkul- csot igen gyakran változtat­ják. Az elhárítás jelentette, hogy a NATO Párizs környéki vezérkara francia részlegének rádiója is sugároz ugyanilyen rejtkulcs szerint üzeneteket és a különös hírhálózathoz tartozik a földközi-tengeri flotta vezérhajőjának, Phi­lippe Auboyneau tengernagy hajójának rádióállomása is. Az elhárítás minderről pre­cíz jelentést készített és azt felterjesztette Chaban-Del- mas hadügyminiszterhez. A hadügyminiszter utasítást adott a vizsgálat azonnali felfüggesztésére, a jelentés nem került a minisztertanács elé. Ebben természetesen semmi rendkívüli nincs, ha tudjuk, hogy Chaban-Delmas azonos azzal a Chaban-Del- massal, akit — a Liberation jelentése szerint — vasár­napról hétfőre virradóra ro- hamrendörök szedtek le egy Párizs környéki katonai re­pülőtéren egy Algírba indulni akaró gépről. Íme, néhány részletkép a kuli.sszák mögül — néhány mozaikkocka, mely mutatja: hogyan szervezték és készí­tették elő az összeesküvést. egyesítéséből kell megterem­-> Megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra az Egyesült Ál­lamok képviselőháza katonai al­bizottságának jegyzőkönyvéből. Az albizottság ülésén ugyanis felszólalt Creasy vezérőrnagy, az amerikai hadsereg kémiai had­viselési osztályának vezetője. Creasy előadta, hogy az Egyesült Államokban olyan kémiai anya­gokat gyártanak, melyek alkal­masak az emberi idegrendszer szétrombolására, megszüntetik az agyközpont működését és a látóidegeket is szétroncsolják. Az amerikai vezérőrnagy sza­vaiból kiderült, hogy a Pentagon már 1956-ban titkos utasítást adott a kémiai, bakteriológiai és különböző sugárhatásokkal ope­ráló hadviselés előkészítésére. Az úgynevezett kémiai hadosz­tály már akkor megkezdte a kü­lönböző gázok és bakteriológiai fegyverek „tökéletesítését“. Cre­asy ugyanakkor panaszkodott a katonai albizottság ülésén, hogy az említett fegyvernemek fej­lesztési programja „még túl kor­látozott". Követelte, hogy a je­lenlegi előirányzatnál legalább tízszerte nagyobb tervezetet fo­gadjanak el és a képviselöház járuljon hozzá, hogy a kémiai hadosztályt ehhez mérten lássák el megfelelő anyagi eszközökkel. Creasy tábornok ezután cini­kusan kijelentette, hogy az elő­adásában megjelölt fegyverek a legideálisabbak a hadviselés cél­jaira. „A jövőben feltétlenül szükséges, — mondotta — hogy a tömegpusztító fegyverek ha­tásának, alkalmazási lehetőségé­nek pontos gyakorlati kipróbálá­sára élő embereken is végezze­nek kísérleteket." Mintha ilyenekről már hallot­tunk volna. Többek között a nürnbergi perben,., Az indonéziai hadsereg felszabadította Szumatrát. Husszein, Rockefeller dol­lármilliomos bérence feb­ruár közepén államcsínyt követett el és ellenkor- mányt akart alakítani. Ejtőernyősök megszállták Pakanbaru repülőterét, átfésülték a dzsungelt és összefogdosták a „láza­dókat", főleg diákokat, akiket a puccsisták állí­tották be szolgálatukba. A diákok megadtak ma­gukat, rájöttek, hogy ha­mis és hazájukkal ellen­tétes érdekek szolgálatá­ba állították őket. Egy japán cég tükördara- bokböl napfözöt szerkesz­tett, amelyen egy óra alatt három font rizst le­het megfőzni. Ha pedig nem süt a nap, akkor a napfózót esernyőnek lehet használni Felvételünk Dániában ké­szült és 1957-ben egy sajtófényképpályázaton I. dijat nyert. Amint látjuk, egy vak embert húznak ki a csatornából, ahová vé­letlenül beleesett. Hamburg utcáin nemrég hatalmas autóoszlopok vo­nultak fel, és feliratokkal, plakátokkal tüntettek az atomfegyverek ellen. Bebizonyosodott, hogy a Csang kaj-sek repülőgé­pei amerikai eredetűek. Shumann ezredes (képün­kön jobbra) megtekintette a Dzsakartában kiállított zsákmányolt fegyvereket és saját maga is meggyő­ződött a fegswerek ere­detéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom