Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-20 / 21. szám

AZ IFJÚ SZÍVEK EGYÜTTESÉNEK BEMUTATÓ ELŐADÁSA A CSISZ SZKB mellett műkö­dő Ifjú Szívek elnevezésű ma­gyar népművészeti együttes má­jus 12-én Bratislavában a Hviez- doslav Színházban tartotta be­mutatóját. Az együttes 1957 jú­niusában alakult. Nagy részét a már 1955-től működő Magyar Főiskolások Művész Együttese alkotja, melyet az ősz folyamán új tagokkal bővítettek. Az együttes célja, hogy a nép­zene, a népdal, és a népitánc, tehát a dolgozó «néphez legkö­zelebb álló eszközök segítségé­vel haladó hagyományainkat ápolja, és a többi népi együttes­sel karöltve hozzájáruljon az űj szocialista kultúra terjesztésé­hez. E cél elérésének érdekében olyan művészi műsort állítottak össze, melyben elsősorban a ha­zai haladó magyar néphagyomá­nyokat dolgozzák fel. Hogy mennyiben teljesítették felada­tukat, bizonyítja a hétfő esti bemutatójuk. Az együttes további feladata főleg a vidéki városok és falvak lakosai mOizlésének fejlesztése. Városokban az úgynevezett „ci­gányzenét“ kedvelő közönség rendszerint előtérbe helyezi a glccses műdalokat és nem tesz különbséget az eredeti népmű­vészeti és a mesterkélt müdalok között. így komoly és szép fel­adat vár az Ifjú Szivek együt­tesére. Figyelemre méltó körülmény, hogy Csehszlovákiában ez a ma­ga nemében egyedülálló magyar együttes a népművészet terjesz­tése mellett a klasszikus zenei hagyományokat is ápolja. Ily- képpen kerültek műsorra Liszt Ferenc, Weiner Leó, Friderici és Lully művei, ami szintén a ve­zetőség műizlését és az együt­tes színvonalát bizonyltja. Népi hagyományaink művelé­séhez e hagyományok gyűjtése és feljegyzése ugyancsak hoz­zájárul. Az együttes mellett megalakult a néprajzi szakkör. A gyűjtésben már eddig is szép eredményeket értek el. A mü- scarukcoi szereplő népdaldchoz, szokásokhoz és népi táncokhoz összegyűjtött anyagot Rajter Lajos, Németh László és mások feldolgozásában használták fel. A mai napig több, mint ezer népdalt, számos népi táncot és szokást gyűjtöttek össze. Az együttes vezetősége szem előtt tartja a tagok politikai és szakmai képzését is. Olyan szak­fellendítik a falvak és városok kultűréletét és felébresztik nép­művészet iránti szeretetüket. A zenekar tagjai a Felsőbb Zeneiskola és a Zeneművészeti Főiskola hallgatói, tehát kép­zett zenészek. Németh László vezetésével szép eredményeket értek el úgyis mint önálló egy­Az Ifjú Szivek énekkara mai képzést szeretnének nyúj­tani az együttes tagjainak, hogy tanulmányaik befejezése után űj munkahelyükön a széles dol­gozó rétegeket felölelő népmű­vészet hasznos terjesztői legye­nek. Műsoruk jelentős részét két magyar zeneszerző: Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldol­gozásai, a modem zenében tük­röződő (zenei) népi hagyomá­nyok képezték. Ezeknek a mü­veknek nehéz technikai kivite­lezése komoly teljesítmény elé állította az együttes ének- és zenekarát. A zenekar művészeti vezetője Janda Iván és hangképzője Vi- czay Pál komoly és lelkiismere­tes munkával szép eredménye­ket ért el az énekkarban. Az énekkar többsége a Pedagógiai Iskola hallgatója, tehát a jövő tanárai, akik űj munkahelyükön vezetőik jó példája nyomán majd ség, és az énekek, valamint a táncok kíséretében is. A táncegyüttesről már nem lehet olyan elismeréssel beszél­ni, mint az ének- vagy zenekar­ról, kivéve talán a szolótáncos Forgách Pétert és Kálmán Ol­gát. A fiűtáncosok technikai kivitelezése, ha még nem is tö­kéletes, táncukat a tempera­mentum jellemzi, ami főleg magyar, de általában más népi táncoknál is nagyon fontos és jellegzetes vonás. Sajnos, a lány­táncosokról, egy-két kivétellel, már kevésbé lehet temperamen­tumról beszélni. A táncegyüttes művészi veze­tője Takács András és koreográ­fusa Kvocák József tehetségük­nek legjavát adták, s így a hiba kétségtelenül vagy a táncosok­ban vagy a táncpróbák hiányos­ságában van. A táncok közül legsikerültebb a Zobor-vidéki farsangi népszo­kás, a Szálkái lakodalmas és a Szilicei pásztorok életéből vett tánckép. Boéekné, Geszte Zsuzsa kosz- tümtervezö a népviselet minden pompáját és a színhatások har­monikus egységét mesterien elénk varázsolta. Meg kell említenünk végül Ágh Tibort, az együttes művészi vezetőjét is, aki szaktudásával és fáradhatatlan munkájával biztos kézzel vezeti az együttest újabb és nagyobb sikerek felé. Az együttest általában nagy lelkesedés és a szép alkotása utáni vágy, valamint az az ön­tudat jellemzi, hogy fellépésük­kel szocialista hazánk kultúráját az annyira gazdag népi hagyo­mányokkal bővítsék. Reméljük, hogy a vidéki dol­gozók szeretettel fogadják ezt a fiatal együttest, hiszen a ben­ne szereplő fiúk és lányok is ezekből a falukból, városokból kerültek ide, hogy visszaadhas­sák azt, amit hazulról, saját vi­dékükről hoztak. HEREC JÁNOS felvétele Forgách Péter és Kálmán Olga a Szálkái lakodalmasról Harmos Károly; Harcsás (akvarell) Kiállítás a padláson Csikorgó főlépcső vezet fel egy családi ház padlására, ahol a háziak jóhiszeműen megtűrnek néhány faládát. De nézzük csak meg, mi van ezekben a ládákban? Képek. Pár hónappal ezelőtt napvilágot látott a ládák tartalma, helyesebben a képzőmüszetet kedvelő közönség láthatta ezeket a képeket néhány napig Komá­romban. Harmos Károly müveiről van szó, akinek emlékére a komáromi Népmüvelödési Otthon, a MATESZ védnöksége alatt kiállítást rendezett. Harmos Károly tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Székely Bertalan növendéke volt. Egy időre Münchenbe került, ahol tovább képeztette magát. Abban az időben München Közép-Európa minden mővészete, de főleg a festészet középpontja volt; Itt a mester állami ösztöndíjjal hat évet töltött. Visszatérte után az 1910-től 1956-ig terjedő időt, tehát haláláig, Komáromban töltötte. Müvei több formában jelentkeznek. Freskók, olaj, tempera, akvarell és pasztell, sőt grafikával is foglalkozott. A mester leg­jelentősebb mővészi megnyilvánulása talán akvarelljei és pasztell­képei. A háborúból készített ciklusaiban (grafika) hűen tükrözi vissza a háború borzalmait. Jelentősebb képei közül megemlíthető a Komáromi tűzvész, a Harcsás, a Találka, a Madarak és a Lugas című müvei. Harmos Károly müvei nagy részére az élet reális ábrázolása jellemző. Sajnos, a kiállítás közönségének nagyon kevés ideje volt ahhoz, hogy Harmos Károly müveinek szépségében kellő mértékben elmélyülhessen. A mester munkásságán kívül tekintetbe kell vennünk azt 0. jelentős pedagógiai munkát is, melyet az új müvészgeneráció nevelésében fejtett ki. Az ö diákjai közül váltak ki művészeink jelentős egyéniségei, mint Ernest Zmeták, Csicsátka Ottó, Lőrincz Gyula, Pleidell János, Standl Mihály, Rascher György és sokan mások. Harmos Károly életéről és munkásságáról több újságban is megemlékeztek, de sajnos semmi változás nem történt. A képek visszakerültek a ládákba és a ládák a padlásra. mm. Faluról - városról Molnár Ferenc vígjátékét, az Olimpiát az író 80 éves születé­sének évfordulója alkalmából mutatta be Nyitrán a Fiatalok Színpadja. Ennek a színműnek eddig nem volt sem szlovák for­dítása, sem szlovák bemutató- előadása, és így szép úttörő munkát végez a nyitrai színház. Kendőzetlenül mutatja be az első világháború előtti kort, a kapitalizmus fennhéjazását és bátran lándzsát tör az egyenlő­ség mellett. Lerántja a leplet ennek a „régi jő világnak“ iga­zi erkölcsi felfogásáról is. Mol­nár ezeket akarta mcmdani a darabbal és a jő rendezőnek ép­pen ezeket a haladó elemeket kellett kiéleznie, hogy megkap­juk a valaha egyszerű társadal­mi vígjátékként játszott Olim­pia igazi szociális jelentőségét. Krivánek Ottó rendező így állí­totta be a darabot, s ezért volt a darabnak ilyen átütő sikere nemcsak a nyitrai bemutató al­kalmából, hanem mindenütt ahol játszották. Kiváló alakítást ad­tak Dotzi József a csendőrtábor­nok alakításában és Duäan Krá- lik Ettingen generális szerepé­ben. A női szereplők közül Ra­velek Magda Olimpia anyjának alakításában és maga Olimpia, Latkőczy Éva tűntek ki. Laca János fordítása általában jó volt. A Fiatalok Színpadja újabb jelentős lépést tett a szlovák­magyar kultűrkölcsönösség te­rén és újabb színt vet fel a szlovákiai színjátszás egyre tar­kább palettáján. MARTONVÖLGYI LÄSZLÖ A nagybalogi CSISZ szervezet ianlai lelkesedéssel végzik mun­kájukat. Részt vesznek minden faluszépitési akcióban. Hauszer Jenő elvtárs vezeté­sével jól dolgozik a kultúrcso- port is. Előadták Gárdonyi Gé­za „A bw“ című vígjátékát. A jól sikerült előadás megnyerte a közönség tetszését. A szerep­lők közül kitűntek Nagy Aran­ka, Adám Lajos, Simkó Gyula. Kovács Béláné. Nagy Géza, Fo­dor József és BoIIobás Ida. Sze­repkörének mondanivalóját kü­lönösen Nagy Aranka mjjad kül­sőleg, mind belsőleg mélyen át- érezte. IBOS SAROLTA Rozsnyó. Nem egyszer tapsolt már a sárosfai közönség a tánccsoport sikeres fellépésén. Most újab­ban a színjátszócsoport mutat­kozott be Urbánek háromfelvo- násos drámájával, A vadorzó fe- leségé-vel; A darab megható, komor jelenetei nagy feladatok elé állították a műkedvelő cso­A nyitraiak bemutat^ából: Olimpia, Latkóczy Éva port tagjait. Bátor vállalkozás volt, hogy a napi munkaidő után estéik feláldozásával a tőlük tellhető legtöbbet adhassák a közönségnek. A sárosfai kultúrcsoport je­lenleg a zselizi országos kultűr- versenyre készül, ahol a tánc­csoport mutatja be műsorát. Reméljük, hogy az eddigieknél is nagyobb sikert aratnak. CSÖKA EDE A zsigárdi kultúrház színpa­dán állandóan különböző szin- da’-abokat próbálnak. E napok­ban színre került Az aranyhajú herceg című háromfelvonásos színmű. Figyelemreméltó a zsi­gárdi ifjúság aktivitása, amely abban nyilvánul meg, hogy a színdarabban csak fiatalok sze­repelnek. Ezen az előadáson iS' mertük meg azokat a fiatalokat, akik első ízben szerepelnek a közönség előtt. Ha még egy ki­csit idegen is számukra a szín­pad légköre, egy egész sor fia­tal tehetségnek, mint például Ürge Irénnek, Morvay Ferenc­nek, Tóth Emíliának további si­kereik elérésére adott lehetősé­get. AMBRUS ROZÁLIA Shaw: Őri dámák és huszárok című háromfelvonásos színmű­vét mutatták be a Nyék -Vár- kony-1 CSISZ szervezet fiatal tagjai Szentmihályfán. Horváth István és Varga Ottilia tanítók segítségével tanulták be a szín­művet. A zsúfolásig megtelt kultúrteremben a szereplők: Méhes Judit, Végh László, Mé­hes András, Kősa Erzsébet, Fe­kete Ilonka, Bődizs Mihály és a többiek sok derűs percet sze­reztek a nézőknek. Az együttes tervbe vette, hogy a darabbal több községbe is ellátogat. PONGRACZ GABOR Amióta Borsiban megalakult az egységes földműves szövet­kezet, azóta nagy fellendülés­nek lehetünk tanúi. A borsiak szinjátszócsoportja nagy siker­rel adta elő Gárdonyi Géza Ci­gány című vigjátékát. A darabot több faluban is játszották. Je­lenleg a Szökött katona című színművel szeretnék a közönsé­get meglepni. A próbákra a mű­kedvelő csoport tagjai pontosan eljárnak. Borsiban ezenkívül egy kiváló felszerelésű táncze­nekarral is dicsekedhetnek. Ze­nekari próbát minden második este tartanak, egy-egy jól sike­rült számot szalagra vesznek fel és így könnyű az ellenőrzés. Sokat köszönhetnek a zenekar vezetőjének, mert a zenekar si­keres szereplése az ő szorgal­mas és kitartó munkáját dicsé- rL if j. csordás Béla A nyárasdi CSISZ szervezet, karöltve a Csemadokkal, Molié- re A botcsinálta doktor című vígjátékát mutatta be. A bemu­tató szorgalmas munka ered­ménye, melyet a közönség taps­sal jutalmazott. A sikeres elő­adás ellenére mégis az volt az érzésem, hogy hiányzott a da­rab eszmei mondanivalója, s ez­ért ajánlatos lenne, ha a próbák kezdetén először is a darab tár­sadalmi mondanivalóját beszél­nénk meg. NAGY TIBOR Az őrösi Sokol-szervezet mel­lett működő színjátszócsoport nagy sUterrel adta elő Moliére: A botcsinálta doktor című szín­művét. Ezzel a bemutatóval be­bizonyították, hogy nem az utol­só helyen állnak a járásban. Jó alakítást nyújtottak Kolozs Ber­talan, Fekete Katalin, Némethi László, Baráthl Erzsébet, Bélán Gábor, Katona Éva és Juhász Gábor. Az otthoni szereplé.s után más községekbe is elláto­gatnak ezzel a színdarabbal., A jövedelemből a szervezet űj fel­szerelést vásárol. HOROSZ ARPAD A nagykaposi CSSZBSZ-szer- vezet tagjai megérdemelt sikert arattak esztrád műsorukkal. Ugyanezt a műsort a királyhel- meci járás több helyén is meg­ismételték. A szereplők közül megemlíthetők Binó László, dr. Heöko Rozália, Papp Júlia, Per­sely István, Svarc Sári, Szalan- tai István. A nagykaposi CSSZBSZ-szervezetnek ez a te­vékenysége is azt igazolja, hogy egységesen jól dolgoznak. szilvAsi Béla A portosi Oj telep lakosai sem maradnak el a kultúra fejlődé­sében. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy Horváth József já­rási kiküldött megalakította a Csemadcdt szervezetét, s ennek eredményeként a portosi ifjúság három hónap alatt két színda­rabot mutatott be nagy sUcerrel. Ehhez a sikerhez hozzájárult Horváth József és Tóth Béla Csemadok elnök, akik teljes odaadással foglalkoznak a falu ifjúságával. TÖTH TIBOR NADASS JÖZSEF: A MESTER ... Mindjárt, rögvest leülök az íróasztalhoz és írni fogok. Most még, néhány percig, bemelegítés az egész, ide-oda, fel s alá já­rok a szobában, igen-igen, mon­dom, hogy azonnal leülök, de még megállók az ablaknál, kibá- mxilok az utcára. Szemközt egy emelettel alat­tam, széles terasz terül el, egy férfi áll ott, az ablak felé fordul és a nyitott ablakkeretet rázo- gatja. Üres az ablakkeret, hiány­zik belőle az üveg, a férfi rán­gatja, csavargatja a keretet, nyüván ki akarja emelni, de a srófok, samírok, vagy hogyan hívják őket szaknyelven, szoro­san tartják, az üvegező meg csö­könyösen forgatja az üres ablak­keretet pántos tegelye körül. Fentröl nézem ezt a birkózást, a férfi megszokott mozdulatok­kal viaskodik, de nem lankadó hévvel. Bizonyos, hogy már sok ezer, talán tízezer ablakkeretet emelt ki így, választott el a fái­ba épített résztől, szakította ki a makacs keretet a megszokott helyzetből. Harmincöt, lehet hogy negyven éves is, életében öt ut­ca, egy városrész vagy egy ki­sebb i)áros ablakait üvegezte már be, ha valamennyi munkáját összegezzük. Az is biztos, hogy kezdő korában — még csak ügyetlenke legény volt — he­tekig, hónapokig tanulta, elleste mesterétől, hogyan is kell ezt csinálni, milyen legyen a kéz tartás, milyenek a megfelelő mozdulatok, amíg végre a legke­vesebb erőfeszítéssel, a leggyor­sabban sikerült kiemelnie a leg- megátalkodottabb ablakkeretet is. Most, ahogy így birkózik, ta­lán azt gondolja; „netene, volt nekem makacsabb legénnyel is dolgom, csak ne hencegj, akár­mit is csinálsz, te se menekülsz!'' Jó, jó, akármilyen biztos is a dolgában ez a férfi, már percek óta figyelem és még mindig nem dőlt el a viadal. A keret még mindig egybe van kapcsolva a beépített résszel. Már elfordul­nék e látványtól, már visszalép­nék az ablaktól, be a szobába. Komoly ember vagyok, író meg szerkesztő, mit ácsorgók itt? Meg aztán a szemérem is húz vissza, szégyenkezem; íme meg­lesem embertársam hiábavaló küzdelmét, gyötrelmes kudarccal végződő munkáját. Ebben a pillanatban, amikor elhatároztam, hogy elpártolok e szívósan harcolótól, hogy sorsá­ra hagyom szegényt, amikor fel­adom, úgyis hiábavaló, még mint néző sem akarok mindebben részt venni, íme kiugrik az ablakke­ret, elhagyja a síneket, elválik a faltól, már ott van külön az üve­gező kezében, teljesen hatalmá­ban. Az ember kissé megemeli az üres keretet, miként győzelmi jelvényt, magasra mutatja a zsákmányt. Egy pillanatra vissza is tekint a fal felé, ahonnan ke­mény küzdelem után kiszakította a keretet, felemeli a fejé*, majd­nem gőgösen mintha intene ir: hát ehhez mit szólsz, mit hasz­nált ez a makacskodás, végül mégis én győztem. Hát ez megtörtént. Most már visszavonulhatok, tanúja voltam a viadalnak és diadalnak, már elhagyhatom megfigyelőhelyem. Nincs már itt dolgom, visszaté­rek a munkámhoz. A munkám? Mi az? Az íróasztalnál ülök és egy üres, ájultan fehér papír­lapra bámulok. Kapkodok a sza­vak után, de akárhogyan is kí­sérletezem, egyetlen mondat sem sorakozik fel, egyetlen gondola­tot nem tudok megfogni, ame­lyet méltónak, merésznek, elég szégyentelennek, pökhendinek éreznék, hogy megszentségtele- nítsem vele a szűzi sima papírt. Sóhajtok, feladom a harqot és megint az ablakhoz lépek. Az ember már a terasz padjá­ra fektette az üres ablakkere­tet ... álljunk csak meg, ez nem is igaz, ennél sokkal több az igaz! Már üveg van a keretben és a mester gyors, gyakorlott uj­jakkal o’ gittszalagot szalajtja végig a fa-négyzetek belső olda­lain. Szép sárga gitt, friss, majd­nem érzem a szagát, ide fel! Jól tartja az üveget, később, évek múlva megbámul, megfeketedik, megrepedezik. Most egyenlete­sen ül. Mesteri munka; Tovább nézem, de most kopog­nak. Egy fiatalember lép be, meghajol és félénken kérdi; — Zavarom a mestert? Értelmetlenül bámulok rá. Os- ‘óba’ Hiszen o’yan halkan beszél, l’onti odalenn, ega emelette' lej­jebb. a másik oldal erkélyén az a kiváló üvegező egy szavát sem hallhatja!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom