Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-13 / 20. szám

Lévai alehlndsták »-jm e’c w i8 u ■ ■ .1 .iW» A komaromi járás ifjúsága is megértette pártunk XI. kong­resszusának jelentőségét. A CSISZ alapszervezetei a járás minden községében megtárgyal­ták, miképpen készüljenek fel a pártkongresszusra és milyen kö­telezettségeket vállaljanak. Így például az Ifjúsági Falu alap­szervezete három ifjúsági mun­kacsapatot szervez és ezenkívül a zöldségtermelésben, az állat­tenyésztésben, s főleg a sertés­hizlalásban nyújt segítő kezet. A növénytermelésben a szövet­kezet számára 150 000 koronát nyernek a hektárhozamok növe­lése által. Az állatállomány ter­melékenységének emelésével pedig 120 000 koronával gyara­pítják a szövetkezetei. A do­hánytermelésben dolgozó fiata­lok 3 000 koronával, a zöldség­termelési munkacsapat fiataljai pedig 150 000 koronával növelik jövedelmüket. A GÜTAI fiatalok öt hektár rétet és legelőt hoznak rendbe, továbbá 150 hektár kukoricát ápolnak pártunk XI. kongresz- szusának tiszteletére. A kuko­rica vetésterületén 5 *,(»-al eme­lik a hektárhozamot. A takar­mányozás megjavítása végett 700 köbméter silótakarmányt készítenek és 200 darab fát ül­tetnek ki, valamint kijavítanak egy 300 méter hosszú utat is. A nagykeszi fiatalok a cukorré­pa hektárhozamának emelésével 1331 mázsával lépik túl a terve­zett hozamot, a takarmányrépá­nál 550, a kukoricánál 22, s vé­gül a burgonyánál 110 mázsás terméstöbbletet érnek el. A CSALLOKÖZARANYOSI fia­talok 25 hektárnyi réten és le­gelőn végzik el a javításokat és 10 hektár kukorica ápolását is vállalták. Hektáronként 1 má­zsával emelik a kukorica hoza­mát. A helyi EFSZ számára 10 új fiatalt nyernek meg. Az ifjúság a komáromi járás többi falvaiban is hasonlóképpen cselekszik. fiatalok kötele- zettségvállaiá.;okkal bizonyítják pártunk iránti ragaszkodó sze- retetüket, s így is hozzájárul­nak, hogy az ötéves tervet a já­rásban négy év alatt befejez­hessék. SZIKP kongresszusa előtt A CSKP XI. kongresz- szusára folytatott előké­születekhez szervesen hozzátartozik Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is. Szlovákia Kommunista Pártjára mint a CSKP te­rületi szervezetére hárul az a feladat, hogy szlová­dint a vajat, úgy szeleteli a hatalmas fűrész a 6 — 700 kilós kőtömböket. Ennek Évszázadokon keresztül ezrek és ezrek törték fejüket: hogyan lehetne köböl aranyat csinálni? A csavaros eszü lévai „gyüke- rek“ ezt a problémát is könnyen megoldották. Nem régen, igaz, mindössze 12 esztendeje, de az­óta valóban arannyá válik kezük között a kő. Sőt még a bibliai legendára is alaposan rákont­ráztak. Náluk nem elég az, hogy .........“ és megtörtének a csoda, fakadt vala a kősziklából víz!" ök így mondhatnák ... és meg­történek a csoda, s fakadt vala a kősziklából — pohár! 1916-ban kezdődött, amikor még Léván is nagy volt a mun­kanélküliség. Ennek leküzdése végett dugták össze tejüket a lévai atyafiak. És rájöttek, hogy igen nagy kincs nékik a váro­suktól mintegy 7 kilométerre fekvő kőbánya. Önix erek van­nak itt, melyeket ha kibányász­nának és feldolgoznák, nem­csak aranyat érne ez a kő, de sok-sok munkanélküli kenyér­hez jutna. A gondolatot nyom­ban tett követte, megteremtet­ték modern „alchimista“ műhe­lyüket, s ma már hazánk egyik legszebb árucikkét gyártja a lé­vai Aranyónix-üzem. Diszíti-e szobádat ónix-óra­keret. Íróasztalodat ónix-Irő- készlet. ónix-kehely, vagy ónix­figura kedves olvasó? Ha nem, akkor nézd meg a dísztárgyakat árusító üzleteink kirakatait, ott mosolyognak majd rád vonzó, művészi változatai. Mindezeket a lakásunk fényét, szépségét emelő tárgyakat a lévai ónix­üzemben gyártják, s el sem hin­néd, hogy miből, ha meglátnád anyagát az üzem udvarán durva állapotban. Hatalmas, két-há- rom köbméternyi sziklatömbök tornyosulnak itt és szinte el­képzelhetetlen, hogyan válhat­nak ezekből a közönséges szik­; ladarabokból olyan borostyán szerű, meleg, élöfényü kedve figurák? Jöjj hát olvasó, kísér jük szemmel száz és száz dől gos kéz alkotó munkáját. Az ónix, ez a szénsavas, édes vizi mészkőlerakódásból szár mazó kőfajta, Európában a m Lévánkon kívül csupán Jugo szláviéban és az Ibériai-félszi geten fordul elő bányászható ál lapotban. Feltárása igen nehéz kés, mivel csak erekben talál ható, s emiatt sem robbantan nem lehet, sem pedig bányagé pékét nem használhatnak. Saj nos, ez a kézierővel végezheti fejtési munka eléggé ^eg is drágítja az ónixkészítményt. Ha már felkutattak egy-egy onixeret, azt 3-4 köbméternyi tömbökben fejtik ki. Ezeket az óriási szikladarabokat azután az üzem udvarába szállítják, ahol feldolgozáskor egy-egy óriási „vaskocsira“ rakják. Ezek a ko­csik természetesen síneken gu­rulnak s így e nehéz rakományt könnyen betolhatják a fűrész- terembe. Itt a vaskocsi egy óri­ási gépezet alá kerül. A gépóriás nem egyéb, mint egy egymás mellett sorakozó „bárdok“-ból álló fűrész-szerkezet, mely egy gombnyomásra a magasból rá- nehézkedik a kőtömbökre, s mintha csak vajat vágna, úgy fűrészeli szeletekre a köveket. Ezután önműködő frézekre ke­rülnek az ónixlapok, melyek megadott méretekre szabdalják a köveket. Mondjuk, ha ónix- kelyheket, díszpoharakat akar­nak gyártani, akkor 6 — 7 Centi­méter széles és 20-24 centimé­ter magas darabokra. A frézről. — ha például sportplakett ké­szül — az anyag gyalura kerül, mely a megadott alakzatra gya­lulja a követ. Ha azonban po­hárfélét, vagy tintatartőt készí­tenek. akkor a frézről eg.yenesen esztergagépbe rakják. Az esz­tergagép aztán „kivájja“, ho- morltja, sőt ki is csiszolja az ónixidomokat, s kész, művészi­csen kifaragott áru kerül ä bá­muló szem elé. A többi munka már jelentéktelen, legfeljebb fényesítenek még valamit a tár­gyakon, s ha olyan készítmé­nyekről van szó, amelyek több idomból állanak, (sík alapon nyugvó képráma) — akkor a szerelő műhelybe kerülnek. Itt vastiplikkel egy különleges ra­gasztóanyaggal illesztik egybe a tárgy egyes részeit, ‘s már csomagolják is az ügyes csoma­golólányok. Bizony, raktározás­ra, ácsorgásra nem nagyon van idő az Aranyónixban, mert na­gyon várják ezeket a gyönyörű dolgokat a vásárlók. A lévai ónixüzem ma már egy több bán.vából álló kőbányavál­lalat egyik részüzeme. Nemcsak ónixtárgyakat gyártanak tehát ma már itt, hanem az ország építkezéseinél oly nagyfontos- fgy néz ki az ónLx feldolgozatlan ságű burkoló-anyagot is. A kis állapotban. üzem olyan megrendeléseknek A Megbízottak Testületének tárgyalásai A Megbízottak Testületé szombaton, 1958. május 3-án a me­zőgazdasági termelés emelésével és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosításával összefüggő kérdéseket tárgyalta meg. A mezőgazdasági megbízott a Szlovákiai Geodéziai és Karto­gráfiai Intézet igazgatóságának elnökével tárgyalásokat folyta­tott a termőföld egységes nyilvántartásáról, a termőföld kiszé­lesítéséről és azokra az eltitkolt földekre vonatkozó intézke­désekről, melyeket a nyilvántartás alól kivontak és létezésüket csak 1957-ben fedezték fel. A CSKP KB irányelve szerint a második ötéves terv keretén belül Szlovákiában 68 443 hektárral bővítik a szántóföldek te­rületét. A szántóföld kiszélesítésére vonatkozó intézkedések az 1958 —60-as években főleg a kevésbé hasznos rétek és legelők felszántását és az eddig eltitkolt földek felderítését vették számításba. A Megbízottak Testületé megtárgyalta az 1958-as állami fel­vásárlás biztosítására és a beadási feladatok megszabására és szétírására vonatko;^ó jelentést, majd a kukoricatermelés ide­jére vonatkozó intézkedésekkel foglalkozott. A Megbízottak Testületé további tárgyalásai folyamán jóvá­hagyta a Banská Bystrica melletti ideiglenes teievíziós adóáilo- más építését. ® Közép-Európaban a Ji- cin melletti 2e!eznica fürdő­helyen gyógyítják a legsike­resebben az agyhártyagyul­ladáson keresztülesett gyer­mekeket. A fürdő a prágai Henner idegklinika közvet­len felügyelete alatt áll és külföldiek is óriási érdeklő­dést tanúsítanak iránta. SOOhti&Üá... K. M. Fénykép: J. SLUKA egy védösisakos arc mögött Jel- tézet munkáját Japántól Ameri- zödik a világ Csehszlovákia ipari villanó vakító fényt képzelünk káig kutató szemek kísérik és fejlettségéről, amikor személye- és esetleg hallottunk már arról 450 legkülönbözőbb nemzetiségű sen is láthatják technikánk ha- ís, hogy a csavarok és níttek szakember tart vele kapcsolatot, ladását — ebben egy kis része a mindjobban háttérbe szorulnak Az intézet 'iskolájának híre már kiállított VUS 1000 típusú he­Már Sszül és munkatársai gesztési szakot, ahol ma éven- ott, ahol hegeszteni lehet. De túljutott a határon és legújab- gesztöprésnek — a Hegesztő egyszerűen tanár úrnak szólít- ként 25 diák — mert egy évfo- hogy a hegesztéssel micsoda ha- ban Kína, Egyiptom és India kéri Kutatóintézet lelkes kollektíva ják, mint néhány évvel ezelőtt, lyamba csak ennyit vesznek fel talmas dolgokat lehet művelni, diákjai felvételét. munkájának is van. az egyetemen. — teszi le az államvizsgát az or- . ^ Mert az csak a kezdet volt, ^^ág legjobb szakemberei előtt. ‘‘J* csofc itt, ebben az intézetben most, amikor Brüsszelben amikor dr. ing. Jozef Cabelka ez az alapos szakképzettség látni igazán. A szilárdságvizsgá- a világkiállításon újra meggyő akadémikus tíz évvel ezelőtt en- komoly biztosítékot jelent az in- lásnál például a 19 tonna erővel gedélyt kapott a bratislavai He- tézet^ jó munkája számára, ahol fgg^Hett acél nem a hegesztés geszfő Kutatóintézet megvalósí- “ mérnökök 80 százaieka joggá f j „ cm-re re­tására. Az intézethez szakembe- nevezhet tanárjának Cabelka hanem attól 8 cm-re re­rek is kellettek, képzett, fiatal akadémikust. ped meg, az egyik regi kis temp­dolgozók. Ezért létesített a tech- Talán a legtöbben úgy vagyunk lom megrepedt harangját is úgy nikai főiskola mellett egy he- vele, hogy a hegesztésről hallva eggyéhegesztették. hogy az új­ból cseng-bong, mint újkorában. Az intézet igazi küldetése az, hogy hegesztési kísérleteket vé­gezzenek a legkülönbözőbb ipar­ágak ezzel kapcsolatos problé­máit megoldva. Es a feladatot csak akkor tekintik befejezett­nek, ha az egyes üzemek — az intézet kísérlete eredményének alapján — ezt a gyakorlatban is érvényesítik. A múlt évben kb. hárommillió korona értékkel let­tünk gazdagabbak hazánkban az ilyen kísérleti problémák megol­dásával. A mérnökök, techniku­sok és munkások pedig minden ilyen eredménnyel az állam bő­kezű gondoskodását szeretnék viszonozni. Mert nem kicsiség az. .\ Hegesztő Kutatóintézet idősebb dolgozói szívesen foglalkoz­nak a fiatalokkal. Dr. Herman, a metallográfia vezetője elége­detten figyeli Éva Babuskovát, aki mikroszkóppal vizsgálja az tositsa a CSKP KB irány­elveinek teljesítését és egyUtthaladva a köztár­saság általános fejlődésé­vel kedvező körülménye­ket teremtsen arra, hogy Szlovákia elérje a cseh országrészek színvonalát és köztársaságunk köz­gazdasága teljesíthesse azokat a feladatokat, amelyek előtt a szocia­lista építkezés betetőzé­sének időszakában és a legfejlettebb kapitalista országokkal való verse­nyünkben állunk. A jó politikai munkát a gazdasági eredmények bizonyítják legjobban. Tudatában vagyunk hiá­nyainknak, de azért még. is elmondhatjuk, hogy a müy; év határkövet jelent a népi demokrácia meg­szilárdítása terén. Szlovákia dolgozói az utolsó kongresszus utáni időszakban megmutatták: a párt vezetésével min­dent elkövetnek, hogy a csehországi dolgozókkal testvéri együttműködés­ben Szlovákiát a mai fel­adatoknak megfelelő szín­vonalra emeljék. Az a tény, hogy tavaly Szlová­kiában az egy főre eső ipari termelés megfelel a Csehországban 1949-ben elért egy főre eső terme­lésnek — bizonyítja a leg­jobban, hogy népeink szo­ros együttmunkálkodása milyen eredményeket te­remt. Még nem is olyan ré­gen úgy tudtuk, hogy I Szlovákia, összehasonlítv-a j a cseh országrésszel, leg- alább ötven évvel van ; hátramaradva, A tények ; megvilágítása mellett I azonban meggyöződhe- I tünk arról, hogy a CSKP és területi szervezete az ; SZLKP a nemzetiségi kér­dések lenini megoldásá­nak szellemében milyen helyesen oldja meg ezt a komoly kérdést is. Népünk túlnyomó része tudatában van, hogy a Szlovákia fejlődésében el­ért sikereket csakis a cseh munkásosztály se­gítségének kő.szönhetjük. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy míg a nyers ipari termelés országos vi­szonylatban 10.7 Vc-al emelkedett, Szlovákiában ugyanabban az időben 1.3.3 lli-al emelkedett. Az ipa­ri termelés évi növeke­dése az 1937-es év szlo­vákiai ipari termelés 80 %-ának felel meg. Amikor tavaly az SZKP kongresszusa megállapít­hatta, hogy az egységes földművesszövetkezetek fejlődésében már túlju­tottunk a pangáson, az idén joggal elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság fej­lődésének terén is nagy lépést tettünk előre. Az EFSZ-ekbe a középpa­rasztok is tömegesen be­léptek. Az eredmény a jó politikai munkának kö­szönhető. Évröl-évre emelkednek a hektárho­zamok és ennek következ­tében a szövetkezeti ta­gok jövedelme is nagyobb. A sikerek mellett nem szabad megfeledkezni a hiányokról sem, amelyek a szövetkezetekben még mindig előfordulnak. A szöve&ezetek tagjai egy­re nagyobb segítséget kapnak a GTÁ-tól is. A GTÄ-k teljesítménye 1954 óta több, mint egy har­madával emelkedett és a költségek 10.3 %al csök­kentek. A SZKP utolsó kong- resszusa utáni időszak ; megmutatta, hogy jó po- i litikával a hibákat ki le- i hét küszöbölni és jő ered- 1 ményeket érhetünk el, ; Éva Malinovská mérnöknö önálló kísérleti problémát old meg amikor egy bratislavai kutatóin- önteteket és fényképfelvételeket készít a fémek szerkezetéről. tesz eleget, amelyek gyakran Szlovákia legnagyobb építkezé­seivel kapcsolatosak. A traver­tin és a márvány burkolóanyag legfőbb készítménye ma az Aranyónixnak, a travertin hul­ladékából pedig „velencei“ pad­lóburkolatot gyártanak. Mivel- sem hangsúlyozhatnánk jobban az itt folyó értékes munkát, mintha megemlítjük, hogy a brüsszeli világkiállítás oly nagy tetszést aratott csehszlovák csarnokának tuhari márvány­padlóburkolatát is a lévai ónix- üzem szállította. Megérdemlik hát, hogy néhány szóval külön megemlékezzünk e kis üzem szorgalmas dolgozóiról is. Különösen az itt uralkodó példás közösségi szellemet kell nagyon megdicsérnünk. Ritka helyen lehet találni olyan mun- kaszeretö, szorgalmas és egy­mással mindenben összetartó közösséget, mint éppen itt, eb­ben a lévai kisüzemben. Igaz, a vezetők nemcsak hogy kitűnően irányítják az üzemet, de sokat törődnek a kis gyár nagyszámú fiataljával is. Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy fiatal, idős hivatalnok és munkás igazi jó barátja itt egymásnak. Enne! a példás szellemnek köszönheti azután, hogy a lévai ónix üzen 1953-óta megszakítás nélkü minden hónapban teljesíten tudja tervét. Nem egy olyai munkás akad itt, aki mint pél dául Chren Rudolf, Michalik Jó zsef, vagy Lipták István, jóvá 200 százalékon felül teljesít normáját. Hát igen, kedves olvasó, íg bizonyították be Léván, ezek kedves lévai „gyükerek“, hog mégis lehet köböl aranyat esi nálni. Bebizonyították akkor amikor még puszta kenyerüket jelentette ez az „arany“, és be­bizonyítják azóta, amióta má klubot, könyvet, boldog életle­hetőséget biztosit az alkot( munka. Igaz, verejték is csöp­pen kétkezük munkájába, leikül is bent csillog az általuk életre- keltett gyönyörű díszkövek fé­nyében, dehát válhat-e valam nagyobb kincsé, mint az, ami i munka verejtékéből születik' Gondoljunk hát szeretettel mun- kahöseink között a lévai Arany­ónix egyszerű dolgozóira is. NEUMANN JÄNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom