Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-22 / 17. szám

A letűnt világ élni próbál Egy új név jelent meg a szlo­vákiai magyar irodalomban. B. Dávid Teréz drámaírönő neve, kinek színmüvét, a Lidércfény-t műsorára tűzte a bratislavai P. 0. Hviezdoslav Színház. Dávid Teréz első társadalmi drámáját 1936-ban a budapesti Vígszínház forradalmi témájáért elutasította. Egy évvel később, 1937-ben, cseh nyelvre lefordít­va elküldte Prágába a Voskovec és Werich Felszabadult Színház­ba, ahonnan választ se kapott. Háború után 1945-töl folytatta írói tevékenységét. Ekkor a há­ború borzalmaira visszaemlékez­ve megírta a Halál meg az asszony című drámai költemé­nyét, majd dr. Svoboda múltjá-t, melyért díjat nyert. 1956-57- ben legtermékenyebb évei alatt három drámát írt, a Lidérc­fény-t, a D 6dy-t és egy szatiri­kus burleszket. A Lidércfény egy szlovák irodalmi pályázaton szintén díjat nyert. A nyilvánosság elé tulajdon­képpen 1958. január 26-án ke­rült drámája, melyet a bratisla­vai rádió magyar adása közvetí­tett. D6dy című pszichológiai drá­máját a komáromi Magyar Terü­leti Színház tűzte műsorára. A Lidércfény Emil Rusko for­dításában április 6-án került bemutatóra. A darab fógondolata: Egy egészséges fiatal falusi lány férjhez megy volt földesura de- generált fiához. Az írónő mai tárgyúnak mond­ja a darabot,' pedig hálistennek ilyen pszichológiai problémák ma már nem fordulnak elő se ha­zánkban, se Magyarországon, se egy népi demokratikus ország­ban Ha az írónő darabját két évi tizeddel hamarabb hozta volna a nyilvánosság elé, akkor talán haladónak mondhatnánk. A dráma tartalma; Egy elár­vult falusi leány felkerül a vá­rosba és ott • ápolónőnek képez- teti ki n«igát. A kórházban, ahova érettségi után kerül, meg­ismerkedik Istvánnal, szülőfalu­ja urának fiával, akit alkoholta- lanító kúrával, figyelmes ápolás­sal kigyógyít és férjhezmegy hozzá. A fiatal pár hazamegy a kis faluba, tulajdonképpen bir- tojcukra, ahol sógora. Tamás, mint növénynemesítö gazdálko­dik. Érdekes, hogy úgyanúgy megmaradt a családi kúriában, csak azzal a különbséggel, hogy a többszáz hold föld már álla­mosított ... (Furcsa állami gaz­daság!) Tamás felesége Flóra asszony félig kispolgári, félig nagyúri dáma házába kerül, aki csali azzal mai, hogy cigarettá­zik, A családhoz tartozik lányuk, Anikó is, aki később rock and roll táncolásával és a nyugatra menekült rokonok említésével modern. Ez még szatírának is furcsa! A család kötelékébe tar­tozik István első házasságából született nyomorék kislánya is, akinek szomorú sorsa édesany- ,iát öngyilkosságba kergette. Flóra asszony állandóan jajgat a viszonyokról és fél az esetle­ges pénzváltástól. Ilyen környe­zetbe kerül Tilda, az egészséges parasztlány, akit sógornője szár­mazása miatt üldöz. A fiatal asszony megszületendő gyerme­ke esetleges torzszülöttsége miatt félelem tölti el, s ezért barátnőjéhez fordul (szintén ápolónő) segítségért. Barátnője Jolán természetesen megtagadja a segítséget, és halott fiacskát szül. Nagy csapás ez Istvánra, aki így ismét ivásra adja magát. Ezzel felborul egész családi éle­tük. István szeretőt talál a vá­rosban, Tilda elhanyagatottnak érzi magát és meginog a férje iránti szerelme is. Most következik tulajdonkép­pen a darab tengelye: kint zuhog az eső. Flóra lányával a Tátrá­ban nyaral, István a városbg megy és csak ketten maradnak otthon. Tilda és Tamás. Tamás az áilatorvosékat telefonon kár­tyapartira hívja s amíg megjön­nek, „tíz perc“ alatt megtörté­nik a szerelmi vallomás. Esőzé­sek következtében a nagy ár elvitte a hidat és így az állat­orvosék nem jönnek. Övék az egész éjszaka. Ebből a szere­lemből születik kislányuk Jutka, de ő is terhelt gyermek, belső szemhályoggal születik, amit Tamás családjától örökölt. így tudódik ki, hogy .Jutka Tamás gyermeke. A felelősség elől me­nekülve, Tamás sikertelen ön- gyilkosságot követ el. Életben marad. Tilda el akarja hagyni ^otthonát s egy utolsó csókkal búcsúzik a tolókocsiban ülő be­teg Tamástól. Ennek a jelenet­nek véletlen szemtanúja István, A darab egyik jelenetéből: Tilda (Éva Kristínová) és Ta­más (Elő Románéik, államdíjas). KULTURHIREK A csallóközkürtí fiatalok si­kerrel mutatták be Gárdonyi Géza „Annuská“-ját. Az elő­adást, melyre a környék falvai- ból is sokan eljöttek, közkívá­natra többször megismételték. A darabot Bugár István és Pápay István tanárok tanították be. A szereplők közül a földbir- tokosnét Németh Lajosné, férjét Hájas József, Annuskát Hegedűs Ilonka és Miklóst Berecz István jól alakította. A többiek is meg­tették a magukét. PAPAY istvAnné Tornaiján két irodalmi estet indeztek a fiatalok. Az első odaírni estet Tompa Mihály, nagy költő emlékének szen- Iték, a második pedig Mikszáth álmánröl, az ismert magyar lalista regényíróról szólt. Mind- !t irodalmi est után a hallga- iság az elolvasott költemé- ^ekröl vagy regényekről kiala- Jlt vitába szép számmal kap- lolódott be. Az irodalmi est elért szép ■edményelért elsősorban az öadó Panderák Bertalannak és Zsámbok Tamás tanár elvtárs­nak kell köszönetét mondani. HERCZEG ERZSÉBET A lakszakállasi ifjak sem ma­radtak le a kultúrmunkában. Nagy sikerre! adták elő Kálmán Imrd „Mágnás Miska“ című ope­rettjét. A darabot Szabó Kálmán tanító elvtárs rendezte s a sze­replőkkel együtt végzett fárad­ságos munkája siker koronázta. NÉMETH MARTA Csilizradványban új kultúrház építésébe kezdtek, melyhez nagy mértékben járulnak a fiatalok és az Idősebbek egyaránt. Min­den szabad idejüket erre a célra áldozzák. Az építkezés színhelye vasárnap is olyan, mint egy han- gyaboly. Az új kultúrház nem­sokára énektől, tánctól és a műkedvelők játékától lesz han­gos. JÖDY JUDIT ★ A nagykövesdi ifjak is bele­kapcsolódtak falujuk kulturális életébe. Ez elsősorban a CSISZ elnöknek, Kovács Endrének kö­szönhető, aki egyben a CSISZ szervezetet is megalapította, ötven tagú énekkart, tánc- és színjátszó csoportot szerveztek. Nagy sikert arattak a „Zeng az erdő“ című szMarabbal. A je­lenben népi táflrok és énekszá­mok betanulásával foglalkoznak, s új - műsorukat a közeljövőben mutatják be közönségünknek. VASZILY jANOS ★ A gömöri CSISZ-szervezet, karöltve a Csemadokkal, bemu­tatta „A szabin nők elrablása“ című vígjátékot. A bemutató szorgalmas munka eredménye, melyet a közönség tapssal ju­talmazott. A sikeres előadás ellenére az volt az érzésem, hogy hiányzott a darab eszmei mondanivalója. Ezért ajánlatos lenne, ha a pró­bák kezdetén először Is a darab társadalmi mondanivalóját be­szélnék meg'. ADORJÄN ZOLTÄN Rozsnyó aki ütlegekkel akarja megbosz- szulni hűtlen feleségét. Tamás Tilda védelmére kel és az erős felindulás halálát okozza. Flóra férje haláléért Tildát vádolja, István nővérét házasságának szétbomlasztásáért teszi felelős­sé, mert hiszen Flóra volt az, aki megmérgezte a ház egész légkörét. Tilda belátva, hogy nem jő vért szül, ha a cseléd urával közösködni kezd, kislá­nyával magányba vonul. Milyen haladást, mi újat és milyen tanulságot hozott ez a dráma a mai kor haladó embe­rének! Legfeljebb elgondolkozik azon, hogy milyen volt a múlt, és bosszankodik rajta. A darab mentségére szolgáljon formája és drámai felépítése, amely egy tapasztalt drámaíróra vall, aki ismeri a színjátszás technikáját. A szépen felépített dialógusok is ezt bizonyítják, majd egyes jelenetek drámaisá- ga és a plasztikusan ábrázolt figurák és jellemek ábrázolása is ezt bizonyítják. Viszont ez nem elég ahhoz, hogy egy új haladó drámai gondolatot fejez­zünk ki. A mai kor emberének szüksége van jelentárgyú, idő­szerű színművekre, csak termé­szetesen nem ilyen zsánerre, mint a Lidércfény. A szereplők Martin Gregor, „Kiváló munkáért“ kitüntetett rendező vezetése alatt tehetsé­gük legjavát adták, kivéve talán az Anikót játszó Zdena Grube- rovát, aki játékával kissé eröl- tetettnek látszott. A díszletek, habár technikailag jól megoldot­tak, nem voltak eléggé egyönte­tűek. Ludmila Purkynová kosz­tüméi se mondhatók a legsike­rültebbeknek, láttunk már tőle sikerültebb kosztümtervezést is. Csodálkozom, hogy a Hviez­doslav Színház, mely országos viszonylatban a legjobb színpa­dok egyike, éppen a Lidércfényt tűzte műsorára, de a helyzet sajnos az, hogy a szlovákiai ma­gyar drámaírók mint például Lovicsek Béla, Kónya József és még más, ha nem is olyan nagy gyakorlattal rendelkező írók, eszmeileg sokkal jobb színmű­veit hem veszik figyelembe. MŰNK MÄRIA Mi is akartunk színdarabot játszani, de sajnos nem volt hol. A jövőben már minden máskép­pen lesz, mert megkezdtük kul- túrházunk építését. A vásárúti fiatalok úgy határoztak, hogy új kultúrházulcat brigádmunkával építik fel. Minden ifjú örömmel dolgozik, hogy a már régóta emlegetett kultúrhajlék minél hamarabb tető alá kerüljön. MOZF,S SÁNDOR Ipolyvisken Is megkezdődött a kulturális élet. Szabatnyai La­jos lelkes CSISZ-tag összehívta a fiatalokat és elhatározták, hogy színdarabot tanulnak be. Felkérték Oren Kálmán és Kiss Ferenc tanító elvtársakat, hogy segítsenek a darab rendezésé­ben. A fiúk és a lányok egész ügyesen játszottak a „Pettyes" című színdarabot. A szép bevételből teadélutánt rendeznek, ahol a szereplőket jutalomdíjjal ajándékozzák. JUHASZ ISTVÁN pmasBMaMMMSMgeaMSKMMKO'/’jwe tislavai Vár és a vén Duna ujjongú, éneklő, táncoló, ze­nélő és a sportban küzdő if­júság lelkes egységének alko­tó színhelye lesz. A találkozón részt vesznek a pionírszervezetek csoport­jai is. A bratislavai Vár alatt T^ratislava ifjúsága június hs és júliusban hazánk nagyszámú fiatalját lát­^ ja vendégül I Száz és száz fiatal cseh, magyar és ukrán § nagy találkozója lesz ez a I Duna mellett. A találkozó b nemcsak kultúrpolitikai meg­5 mozdulás, hanem nagyszabású S sportünnep is lesz, Bratisla­vai tartózkodásuk alatt a fia- 5 tolok kicserélik munkatapasz­^ falat aikat és azokat odahaza '■ felhasználva a ■jobb és szebb jövendő építésén munkálkod­nak. Ezekben a napokban a bra­Az ifjúsági találkozó kere­tén belül hajókirándulásokat is rendeznek. Ezt a találkozót minden ifjú tekintse saját ügyének. Minden CSISZ-szer­vezet kötelessége, hogy kellő időben és mértékben készítse elő a fiatalokat erre a nagy­szabású ifjúsági találkozóra. A szlovákiai fővárosba, Bra- tislavába érkező fiatalok hoz­zák el falvaik, városaik, mun­kahelyük, és iskoláik szocia­lizmus építésében elért öröm- teljes sikereiket, hogy sokol­dalú tudásukat a munka, ta­nulás, kultúra és a sport te­rén is bemutassák. Mí/kedvelok bemutatkozása Csak dicsérni lehet a Csemadok bratislavai kerületi titkárságának azt az elhatározását, hogy szem­lék rendezésével segíti elő a he­lyi csoportok színjátszóinak mű­vészi fejlődését. Ilyen, hogy úgy mondjuk „kísérletnek" számitó szemle volt Ligetfalun április 12-én és 13-án megtartott két színdarabbemutató is, melyen a szenciek Ibsen Nórájával, a ré- telek pedig Csizsmarek Mátyás Büjócska című vígjátékával lép­tek fel. A közönségnek nyújtott két kellemes estén kívül persze egyéb pozitívumokat is eredmé­nyezett a szombat-vasárnapi kettős bemutató. És éppen ezek a pozitívumok igazolták, hogy a hasonló szemlék rendezésének létjogosultsága van. Itt van mindjárt a szenciek szombat esti előadása. Mit álla­píthatott meg ebből a bemutató­ból az egyszerűbb közönség és mit a hozzáértőbb? A közönség egy részének tetszett az előadás, jól is szórakozott azon. Az igé­Mária sem tudta helyesen tol­mácsolni azt az ibseni mondani­valót, amelynek minden szavát lélegzetvisszafojtva kellett volna hallgatnia a közönségnek. A réteiek vasárnap esti bemu­tatkozója mintha csak bizonyíta­ni akarta volna a fentebb elmon­dottakat. Azzal, hogy képessé­güknek megfelelő darabbal, Csizsmarek Büjócska című vtg- játékával léptek fel a ligetfalusi szemlén, már jó előre biztosítot­ták maguknak a sikert. Fergete­ges taps, hangos kacagás, kitűnő közőnséqhangulat jellemezte ezt az előadást, mely sikerre alapo­san rá is szolgált a Csemadok rétéi/helyi csoportjának színját­szó gárdája. Mind jellemábrázo­lásban, mind a beszéd- és moz­dulattechnika tökéletességében egészen kiválót mutatott ez a főképp falusiakból álló együttes. Különösen azt említhetjük meg dicséretképpen, hogy bár a darab szinte hemzseg a humorosabbnál humorosabb jelenetektől, soha, Jelenet Ibsen Nórájából. A képen látható Helmer Torwald (Sztru- hár Győző) és felesége Nóra (T. Kelecsényi Márta) ERNEST ZMETÄK: KrumpliszUret (fametszet) Április és május hónapban állítja ki műveit Ernest Zmeták szlo­vák grafikus és monumentális festő. A mester tanulmányait Aba-Novíknál, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. ♦ féltéé« i Jxyugtalanság Belebámulsz a sötétségbe és szépnek látod a Holdat, s nem tudod, milyen vihar nyaggat meg zordonan holnap. Bámulsz a nyári napba s elfáraszt a messzi fény, behúzod nyakad a hajnali szélben, míg baktatsz az utca szegletén. Vonatot vársz s a vonatok robognak vígan szerte-szét, te lemaradsz, de összegyűjtőd a robogó kerekek neszét. Nyafogsz egy sort, ha rádöbbentél, hogy kedvesed már mást szeret s piacra vágod vad haraggal agyonhajszolt lelkedet. Pulthoz állsz s a semmibe bámulsz, míg csordultig csöppen a pohár, kiiszod, fizetsz, s pokolnak látod a nyugodt, derült éjszakát. Verset írsz s mered remélni, hogy nem más, mint vad szóroham, beleölöd minden reményed, álmod, vágyad bús, boldogan. Kérdést szegzei magadnak százat s egyikre sincs felelet. Mondd! Lesz e ember, ki megérti rímbe kovácsolt lelkedet?! O ii FECSÖ PÄL ;: nyesebbek azonban fejcsóválva állapíthatták meg; ime, a mű­kedvelők örök rákfenéje, többre vállalkoznak, mint amennyire képesek! A Csemadok szenei csoportjának színjátszói fejlődő­képesek, tehetségesek is, de ké­pességüknek megvan a maga határvonala, Ibsen Nóra című drámája nagyon szép színdarab, de még a hivatásos színészek játéktudását is erősen próbára teszi. Hosszadalmas, filozofikus párbeszédeit vontatottá, unal - mássá változtatja már egy rosz- szul alkalmazott hangsúly, egy kellően ki nem fejezett arcmoz­dulat is. Nem, nem célra vezető egy bizonyos színvonalon aluli műkedvelőknek, mégha tehetsé­gesek is, hogy ilyen nagy fába vágják a fejszét. Mert bizony a KrogStadt ügyvédet megjátszó Morvay Aladáron, és a Bank dok­tort alakító Minczinger Sándoron kívül senki más, még a Nórát játszó tehetséges Kelecsényi egyetlen színész sem „játszotta túl magát". Még a legnevetsége­sebb helyzetkomikumnál is be­tartották a jóizlés határát. Kü­lönösképpen jó alakítást nyújtott a munkásigazgató megformálá­sában Uhvovics Mihály. Főképpen az első felvonásban tökéletes falusi vénasszony volt Horácsek Ilona. Nagyon jó volt ezenkívül Farkas Irma az igazgatónő és Szabó István a szövetkezeti elnök szerepében. Pomichal Lajos hi­bátlanul oldotta meg a rendezés nem könnyű feladatát. Mindent egybevéve, értékesnek és ismétlésre méltónak állapít­hatjuk meg a ligetfalusi Csema­dok szinjátszó szemlét. Már azt is eredménynek könyvelhetjük el, hogy a ré telekben Középnyu­gat-Szlovákia egyik legfejlődö- képesebb színjátszóit ismerhette meg Bratislava és Ligetfalu ma­gyar közönsége. NEUMANN JANOS 444444444444444444444444444444»é44444444444444444441 Jö LENNE, HA.,. A CSISZ leleszi alapszervezete az idén is folytatni akarja a ta­valy elért sikerek sorozatát. Fő­leg a faluszépítési akcióból ve­szik ki részüket. Több brigádot szerveznek, melyek részt vesz­nek a falu szépítésében. Az el­ső brigádon Török Ilona, Bajun Olga, Megyeri Anna, Palágyi Margit és Bodnár Manyi végez­ték legjobban munkájukat. Jó lenne, ha a leleszi fiatalok erről az öt lányról példát vennének és hasonlóan vennék ki részü­ket a faluszépítési akcióból. PAl OTTÖ, Lelesz. KÖZÖSSÉGI SZELLEMBEN A szepsi 11 éves magyar tan­nyelvű középiskolában igen ki­fejlődött a tanulók közötti kö­zösségi szellem Érdekköröket alakítanak, amelyek közül kie­melkedik az ének- és testneve­lési kör. Az énekkar már több ízben sikeresen szerepelt kü­lönböző ünnepségeken. A spor­tolásban is elég s/.ép eredmé­nyeket értek el. A tanulók fő­ként az asztaliteniszt, a kézi­labdázást, a sakkot és télen a síelést kedvelik. 11 éves középiskola, BALÁZS VIKTOR, Szepsi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom