Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-15 / 16. szám

Szőtássr abadság Dél - Amerikában Adolfo Mecchia, mexikói művész nagyon találósán lakattal a száján ábrázolja a Dél- Amerikába Im­portált és az Egyesült Álla­mok elképzelé­seinek megfele­lő szólásszabad­ságot. Tudvalé­vő, hogy Dél- Amerika népei, s különösen a ' ( benszülöttek, j súlyos elnyoma- ] tásnak vannak i kitéve. ' A fiatal művé- ^ szék gyakori té- i maköre az indlá- 1 nők szabadság j jogai, Művésze- j tűk annyira erős > és kifejező, hogy , a világ dolgozói I' jól megértOc azt. ' Kuliúrmozaik Pekingben megtartották az „Ázsiai Országok I. Filmfeszti- váljá"-t. A fesztiválon Kína, . India, Japán, Libanon, Pakisztán,- Tajföld és a Tadzsik Szocialista k Szovjet Köztársaság játékfil­- mekkel, Ceylon, Vietnam és i, Mongólia pedig dokumentumfil- [1 mekkel szerepelt. P ★ Samuel Beckett angol író, A ■1 játék című darabjának előadását- betiltották Angliában. A betiltás y indító oka egy imajelenet, ame­lyik a következő mondattal vég­ződik: „Isten nincs — .most még j nincs". Egy XVIII. századbeli angol törvény ugyanis megtiltja, 5 hogy a színpadon érintsék az j isten és a királynő személyét, valamint a homoszekszualitást. t ★ i Moszkvában már most meg- : I kezdték az előkészületeket ; Tolsztoj halála ötvenedUc évfor­dulójának megünneplésére. Az : évforduló 1960. november Í20-án i J lesz. Az ünnepségek programja- ban a következők szerepelnek: ( kiállítást rendeznek az író éle- ; tével és müveivel kapcsolatos - festményekből és szibrokból. ■ Pályázatot hirdetnek a főváros egyik terén felállítandó Tolsztoj- , szoborra. Több színházban Tolsz- I toj darabjait új rendezésben j viszik színre. A Moszfilm Stúdió j > háromrészes filmet készít az író ^ leghíresebb regényéből, a „Há- , ború és béké‘‘-ből. ! s tatásra helyezte a legnagyobb J súlyt, de vannak más szerze- *. ményei is. \ Viliam Figus-Bystry (1875— ‘ 1937). Szintén népdalgyűjtő volt. * Andrej Sládkovic szövegére írta ’ a Detvan című operáját. ^ Frantisek Babusok (1905— . 1954). Egyik jó szerzeménye a ' Szlovák Rapszódia, amely kül- ‘ földön is elismerésben részesült. ® Alexander Moyzes (1906 — ). Mikulás Moyzes fia, alapos ta- T nulmányok után nagy zenei * szaktudással kezdte meg zene­szerzői pályáját. Prágában Vi- ^ tézlav Nováknál tanult. Eddig hét szimfóniát komponált. Ka­marazenéje és instrumentális szerzeményei nagy sikert arat- ^ tak külföldön is. * . Eugen Suchon (1908-). A szlo­vák nemzeti opera megalapító- t- ja. A bratislavai zeneiskolában s Kafenda tanárnál tanult. Suchon b témái plasztikusan is kifejezők. ® Partitúrái a polifon zene alapos ^ ismeretével tanúskodnak. Művei közül megemlítjük a „Metamor- k fozák“-at, s legsikerültebb al- n kotása a Krútnava című opera, h Suchon műveiben maradandó x értéket adott a szlovák zenének, e Ján Cikker (1911 — ). Zenemű- r veire jellemző az impresszionis- h Xéisté­mmm WORLD NEWS Anna Frank apját Joseph Sshiid- kraut alakítja. ★ Párizsban bemutatták a „Bol- soj Tyeatr Balettkara" című fil­met, amely a szovjet művészek londoni vendégszerepléséről ké­szült. Az Humanité megállapítja, hogy a film, amelyet Paul Czinner rendezett, nagyon szép és látványos. Ulanovova csodá­latosan táncol. Hibájául rója fel Czinnernek, hogy nem élt min­denütt a filmfelvevőgép nagy lehetőségeivel. ★ Miroszlav Krlezsa, a nagyszerű jugoszláv drámaíró befejezte új, háromfelvonásos fantasztikus darabját, melynek első felvonása a történelem előtti időkben, a második a római korban, s a harmadik — a távoli jövőben játszódik. A darabot Zágrábban és Belgrádban mutatják be. Huszonöt éves a szoknya-nadrág háború Huszonöt évvel ezelőtt Holly­wood egyik dédelgetett kedven­ce, íérfi-munkaruhában — ove- rallban — jelent meg a filmgyár­ban. A rendező elsápadt, a kol­légák felszisszentek — és más­nap egy másik filmnagyság, Mar­lene Dietrich is felhúzta a nad­rágot ... Utánuk a többiek. Hiá­ba dühöngött a filmtársaság, hi­ába fenyegetőzött azonnali szer­ződésfelbontással, új divat szü­letett, amely tüneményes gyor­sasággal terjedt városról város­ra, országról országra. Net York, London, Párizs és Bérli, után 1933 márciusában a pesti Bécsi utcában is megjelent az első nadrágos nő: D. Joli, a Holzer-szalon manökenje. A hol­lywoodi nadrág Budapestre érke­zett. Mosolyogva fogadták. De csak néhány napig. Aztán elemi erő­vel kitört a vihar... Megkezdő­dött a szoknya-nadrág háború, olyan szenvedélyességgel, ami­lyenre csak a nők képesek — ha divatról van szó. Érvek és ellen­érvek harcoltak egymással, szó­ban és a napilapok hasábjain. Viccek, karikatúrák, sanzonok születtek pro és kontra. Nyilat­koztak hivatalnoknők és polgár­asszonyok, diáklányok és néni­kék. Kitörő lelkesedéssel és meg- botránkozott pfujjal. Dekadens és csúnyái... Ké­nyelmes és sikkes ___Formát­lan! ... Nem kövéreknek való__ Feltűnési viszketegség ... Nem nőies ...És így tovább ... Voltak meglepő érvek: „Szoknya mellett szól a történelem. Kleopátra szoknyában csókolózott. Pompa­dour márkiné is értett valamit a dologhoz és megfelelőnek tar­totta a szoknyát" — jelentett“ ki az egyik levélíró „Az Est" ben. Szerényen és bölcs óvatosság­gal megszólaltak a férfiak is. „Mi lesz velünk?" — siránkozott egy férj a lap hasábjain. — „Hölgyeink leültek íróasztalaink elé, kivették szánkból a cigaret­tát, most pedig nadrágjainkba akarnak belebújni?" Hetekig tartott az elkeseredett harc, háttérbe szorítva olyan eseményeket, mint a német-len­gyel konfliktus és Japán kilépése a Népszövetségből. Győztek a nadrágellenesek, leszavazták a nadrágot. Eltűnt a nadrág a nők­ről ... — De csak rövid időre — mondja az ismert divatszakértő, Rotschild Klári. — A nadrág végül is győzött és most éli fény­korát. Nem hiszem, hogy valaha is kimegy a divatból. Haladt a korral és huszonöt év alatt alaposan megváltozott. 1933. bő hajósnadrágjából szűk halász­nadrág — külföldön tel jesen lábra simuló trikónadrág lett. Nagyon elegáns, de csak kifogás­talan alakon. Hát ez a nadrág és a nevezetes fzoknya-nadrág háború történe­te. Ma már csak kevesen emlé- 'ceznek rá. Régen volt... Hu­szonöt évvel ezelőtt... (-gh-ó) Április 9-én, fennállása óta elóször hangzott el szlovák szó a budapesti Nemzeti Színházban. A bratislavai Hviezdoslav Szín­ház mutatta be vendégjátéka során Josef Kajetán Tyl Vérbí­róság című drámáját. Április 10- én a Windsor! víg nők-et, 11- én pedig Peter Zvon Sírva vigadunk című színmüvét adták elő nagy sikerrel. ★ ötven olasz filmvállalat került csődbe 1956 óta. Jelenleg három olyan olasz filmcég van, amely­nek anyagi alapjai pillanatnyilag biztosnak tekinthetők: a Tita- nus, a Vides és a Rizzoli. Egyéb­ként az olasz filmesek panasszal fordultak az illetékes hatósá­gokhoz, hogy az amerikai filmek továbbra is elözönlik az olasz filmpiacot és az olasz cégekkel szerződést kötötf amerikai vál­lalatok nem tesznek eleget a koprodukciós szerződéseknek. Az „Arrivederci Roma" és a ,,Goya“ című filmeken kívül nem készítettek tényleges koproduk­ciókat és az amerikaiak a meg­állapodással ellentétben a zárolt összegeket nem Olaszországban gyártandó filmek készítésére, hanem más célokra használták fel. ★ Amszterdamban, abban a ház­ban, ahol Anna Frank lakott, , Millie Perkins főszereplésével megkezdték az „Anna Frank naplója" című film forgatását. Az Egyesült Arab Köztársa­ságban turnézik a moszkvai Nagyszínház ötventagú balett­társulata. Kairóban, Alexandriá­ban és Port Saidban adnak mű­sort a szovjet balettmüvészek. SBerlinerSSSeituno ★ Japánban egy hónap alatt több, mint kétszázezren nézték meg a varsói felkelésről szóló és ná­lunk is hamarosan látható „Csa­torna“ című lengyel filmet. ★ A szlovák zene Pl sziovaK zene a műit szazau második felében Ján Levoslav Bella (1834—1936) szerzemé­nyeivel került az európai zene történetébe. Zenei kiképzését Bécsben nyerte, majd Erdélybe került, ahol negyven évet töl­tött. Az új romantikus stílusban komponált. Nagy sikert aratott a Sors és eszménykép című szimfonikus költeménye és a Jánoéík lakodalma című müve. Mikulás Moyzes (1872 — 1944). Főleg egyházi zenét komponált. Mikulás Schneider — Tmavsky (1881 — ). A szlovák népdalku­Leopold Mendez: Illusztráció Pabio Neruda Ébredj favágó című költeményéhez. közölte, hogy Angliában jelen­leg egy millió tonna cukor megy tönkre. Egy mUlió tonna cukor az olyan mennyiséget jelent, amely egy milliós város élelme­zésére 42 éven keresztül elég volna. Angliában a munkanélkü­liek számára a legnagyobb fény­űzést jelentené a cukor, de az angol kormány ezzel mitsem tö­rődik. A kormány ezt a cukrot „stratégiai raktár“-nak szánta, A stratégiai fegyverek mellett stratégiai cukor is létezik. A különbség csak az, bogy az an­gol kormány jobban helyezi el a stratégiai fegyvereket, az atombombákat és a rakétákat, mert „bombabiztos“ raktárak­kal rendelkezik. A cukor azon­ban vászonzacskókba csomagol­va a repülőtéren szabad «g alatt ázik. Az angol népnek megvan á maga véleménye erről a „stra­tégiai politikáról“. ta stílusban eredő színgazdag­ság. A zeneszerzést Vitézslav Nováknál tanulta. Legnagyobb sikerét a Jánosík című operájá­val érte el. A fiatal szlovák zeneszerzők közül megemlítjük Andrej Oce- nás, áimon Jurovsky, Dezider Kardos nevét, akik mind Ale­xander Moyzes tanítványai. Bár egyforma iskolán mentek ke­resztül, mindegyik más irányban halad. L M indazt, ami gyermek- vagy ifjúkorunkban kedves, szép, egészséges, rendkívüli, kü­lönös, nem hétköznapi, exotikus vagy színes élmény volt, a „ro­mantika“ szóban foglaljuk össze. Azért kezdjük ilyen tételesen, hogy elébevágjunk a nyárspol­gári félreértésnek. Meg kell ugyanis értenünk, hogy a gyer­mek és az ifjú a maga rendkívül érzékeny lelkiségével, tudatosan vagy legtöbbször öntudatlanul az emberiség összes fejlődési korszakait, így tehát a romanti­kát is, újra átéli. Ugyancsak igen hosszú biológiai fejlődésen megy keresztül az ember, míg egyáltalán megszületik, továbbá míg harmonikus férfivé vagy nővé serdül. Az élőlények tár­sadalmában az ember fejlődése a leghosszabb. Vitathatatlan biológiai tény, hogy már a fo­gamzás pillanatától indul meg ez a fejlődési folyamat, mégpe­dig az egysejtű lénytől kezdve az állatvilág összes fokozatain keresztül, Darwin fejlődéselmé­lete: természeti törvény, s ez a hosszú és bonyolult fejlődés az emberré-levés fokozatáig nemhogy levonna valamit az ember értékéből, hanem éppen kiemeli, mint a fejlődés csúcs­teljesítményét. Ezt a főképp biológiai értelemben vett evo­lúciós igazságot még jobban alátámasztja az a tapasztalati tény, mely szerint a gyermek és az állatok szorosabb kapcsolat­ban és szeretetteljesebb megér­tésben élnek egymással, mint a felnőtt ember. Az a szeretet, mellyel a gyer­mek viseltetik a .kutya, macska, nyúl vagy a ló iránt, arra kész­teti a megértő szülőt, hogy s vonzalom gyakorlását bizonyos A romantika szerepe az ifjúság életében mértékig lehetővé is tegye a gyermeknek. Hiszen maga is visszaemlékezik, mennyire sze­retett volna egy hű kutya-bará­tot, vagy egy még hűségesebb lovon lovagolni a tágas réteken. Ez az állatok iránti szeretet a romantika és a nemzetgazda­ság kezdete. Sajnos, a gyermek élete sem csupa szeretet. Hamar meg kell értenie a fajok és egyének kö­nyörtelen harcának vaskos igaz­ságát. A gyermek érzékenységét és igazságérzetét sértő sok ta­pasztalat után minden igyeke­zete: erősnek, ügyesnek, bátor­nak lenni, hogy kiállhasson minden fáradalmat, minden veszélyt. Ekkor éli a gyermek az ősember kőkorszakát, ameny- nyiben igen gyakran ő is a kő­höz, mint védelmi adottsághoz folyamodik. Persze a szeretet- renevelés ezt á vadságot nagy mértékben ellensúlyozza, aljas­nak minősíti a kőütést, és ez még szerencsés mozzanat a gyermek életében, mert enélkül tragédiák történnének, így az történik, hogy csak az ö fejét törik be, de legalább alkalma nyílik férfias nyugalommal vi­selkedni az orvosnál, ki a csípős és fájdalmas műtét közben cso­dálkozva kérdezi: ,,Nem fáj, kisfiam?“ — „Egy indián tűr" — hangzik a komoly válasz. A kő. ha nem is töri be a más fejét, mindenkor megmarad az emelésben, dobálásban és a kü­lönféle játékokban. Ez megy kb. nyolc éves korig, amikor is kőkorszak kísérőjelenségei mel­lett egyre inkább fejlődik a Irta: DIÖSI KORNÉL gyermek a finomabb, bonyolul­tabb eszközök megismerése és kedvelése terén. Fizikai fejlődé­sét szellemi fejlődéssel, olvas­mányai színes reminiszcenciáival kezdi alátámasztani és fokozni. Kezd erőteljesebben működni az egyéni élmény és a fantázia világa. A szép mesevilág mellett megismeri Robinzont. 8 is egy lakatlan szigetre képzeli magát, és saját biztonságát most már nemcsak kővel, de parittyával, sőt nyíllal alapozza meg. Ez a fantázia-működés sokszor bá­mulatos ügyességre neveli. Per­sze néhány ablak adja meg az árát. Van úgy, hogy nem törté­nik semmi, de a házak tömbje közti lövöldözés a felnőttek ismételt és érthető beavatkozá­sához vezet. Érthető, hogy a gyermek ezután még inkább ki­vágyik a maga néptelen szige­tére, ahol gátlás nélkül játszhat és nyílazhat. Ha szülei megértik őt, akkor takarékosságra neve­lik, és a pénzen sátort, felfúj­ható gumimatracot és egyéb tábori felszerelést vesznek neki, a vakációban kimegy az egész család táborozni, hogy a gyer­mek kissé Robinzonnak érezhes­se magát. Ekkor szereti meg a gyermek a természetet, amely­ben nyugodt otthonra és ideális játékterületre talál. Persze kez­detben, néhány évvel ezelőtt, a táborozásnak is megvolt a ma­ga nehéz időszaka ... Azóta, szerencsére, már felülről propa­gálják a turisztikát és a szabad­ban való üdülést, mert már rá­jöttünk, hogy munkabíró és egészséges nép csak jó levegőn és a természetben töltött élet primitív örömein keresztül ne­velhető ki. Így jutunk el Rous- seauhoz, az ősszocializmus és a természethez való visszatérés apostolához, a romantika első irodalmi képviselőjéhez. A ki már a természetnél és a táborozásnál tart, az már jő úton halad. A természet­ben az egyén fokozott mérték­ben szorul más egyén segítsé­gére: közös harccal könnyebb vívni a természet erői ellen: így leghamarább jön rá a szocialista életközösség előnyeire. Ebben van pionírmozgalmunk jelentő­sége is: az önállóvá és egyben kollektívvá nevelődés gondolata. Csak az a kár, hogy a zárt és sokszor szellözetlen helyiségek­ben való gyűlésezés megmérgezi a gyermek kedvét, tönkreteszi a gyermek egészséges lelkisé­gét: a romantikát. A gyermek­ből koravén, fásult, figyelmetlen és érdeklödésnélküli, rossz ta­nuló lesz. Ezek a gyermekek sokszor nem ismerik Robinzont, sem Coopert. Pedig ez még csak a kezdet lenne az ifjúság gyö­nyörű, színes élete felé. Az ilyen olvasmánynélküli, sápadt és passzív viselkedésű tanulóknak nincsen szép ifjúsági életük, nincsenek felemelő élményeik, iskolai érdeklődésűk is minimá­lis, következésképpen nem tud­ják magukat igazán kiélni a pio­nírmozgalomban sem. A szocia­lizmus komoly és nehéz tételeit ebben a zsenge korban nem lehet az egészséges romantikus hajlam rovására művelni, mert ez testi-szellemi szempontból egyformán komoly és végzetes következményekkel jár. Tartsuk be a gyermekek és ifjak életé­ben a társadalmi fejlődés ko­moly irányvonalát: romantika, népiség és kritikai realizmus után, mint végső konklúzió és szintézis jön a szocialista rea­lizmus. Beteg, szomorú, passzív lelkületű ifjúság nem fogja tudni építeni a szocializmust. Amikor csak az időjárás megen­gedi, menjünk ki a természetbe, még hogyha csak a közeli rétre is, üssünk sátort, gyújtsuk meg a tábortüzet, s annak bajtársias fénye és melege mellett tár­gyaljuk meg röviden az ideoló­giát, vigyázva, hogy unalmassá ne váljék, majd vidám nótasző és zene mellett legyük emléke­zetessé az összejövetelt. Melyik fiú ne szeretne ilyet? Vagy me­lyik fiú ne menne el szívesen a szünidei táborba? Melyik fiú ne venne részt szívesen az ér­dekes harcijátékokban? Hiszen sokan ismerik Gajdart. De ha a pionírmozgalom keretében gém élhetik Gajdart, megpró­bálják a maguk megrendezésé­ben. Bunkert ásnak a telek el­hagyott sarkában és csatároz- nak. A háztömb egyes felnőttel persze ezen megbotránkoznak, mozgósítják a házbizottságot, csendőrt hívnak, a szomszéd- asszony hisztérikusan veszek­szik, mintha valami borzasztóan hallatlan dolog történt volna, az iskola igazgatósága is közbelép. és úgy beszélnek a gyermekek­ről, mintha valami forradalmi bandát lepleztek volna le. Ilyen kellemetlenséget csak úgy ke-; fűlhetünk el, ha a pionlrmozga- lom számol az ifjúság romanti'^ kus hajlamaival és azok leveze­tésére kellő alkalmat nyújt, i—i Hasonlóképpen vagyunk a sport­tal és a bábszínházzal is. Külö­nösen ez utóbbi igen értékes lehetőséget nyújt az esztétikai és művészi nevelés terén. Sok köze van ugyanis a rögtönzés művészetéhez. A pionírotthori- ban, vagy valamely kölcsönkért helyiségben kitakarítunk, szín­padot csinálunk egy nagyobb asztalon, szépen feldíszítjük az egész termet, megszólal a gra­mofon, majd a gyermekek fe­szült figyelemmel hallgatják Jánosík, Ludas Matyi és egyéb népi hősök történetét. Amellett, hogy művészi tevékenységet folytatunk, a bábszínház kollek­tív-nevelő hatása páratlan. II. Sokat hangoztatjuk a művészi- esztétikai nevelést. Nos, a pio­nírmozgalom ezen a téren is nagy segítségére lehet az isko­lának. Az iskolában ugyanis gyöngén állunk az esztétikai nevelés terén: néhány ének- és rajzóra, évente egyszer néhány gyermek szavalőversenyre ké­szül, résztvesz a rajzkiállításon, esetleg táncol vagy színdarabot játszik. Itt-ott talán a magyar órák is nyújtanak valamit, ennyi az egész. Még szerencsés dolog, hogyha az irodalmi érdekkör szakvezetés alá kerül Ehhez se fűzzünk azonban túl nagy remé­nyeket. (Folytatjuk) című angol lap közli: Alfred Krupp német iparmágnás, a há­rom megszálló nyugati hatalom és a nyugatnémet kormány kö­zött 1953-ban megegyezés jött létre, amelynek értelmében Krupp öt éven belül köteles el­adni családi acél- és bánya­részvényeit. Eddig mindössze két bánya került eladásra, az egyiket a Bochumer Verein acélvállalat vette meg 1956 de­cemberében. Amint kitűnt, egy bizonyos dr. Axel Wenner-Gren nagy értékű részvényeket vásá­rolt a Bochumer Verein-ben. Dr. Wenner-Gren pedig nem más, mint Krupp bizalmas ba­rátja, s a részvényeket termé­szetesen át is adta neki. Ilyen jó üzleteket tud kötni a rette­gett nevű német fegyvergyáros. Saját magának adja el a rész­vényeit ! mn •• van 'A.. ___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom