Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-01 / 14. szám
Szol a hegedű - brummog a bőgő Komaromi' járás nagymérték ben kapcsolódott be az ifjúság alkotóversenyekbe. Azt, hogy a. együttesek ilyen szép számma vettek részt a versenyen, egyrészt a komáromi járás kultúrhagy ományainak, másrészt a jó szervezésnek köszönhető. Ha már a szervezésről beszélünk, meg kell említenem Martincsek Rudolf elvtársat, akinek készsége és fáradhatatlan munkája hoztos tényező a zenekiséret. Nagyon fontos, hogy az eredetiség síkján mozogjon. Például ha magyar tánc, akkor eredeti magyar népihangszereket használunk, sohasem harmonikát, tehát hegedűt, nagybőgőt, cimbalmot és a fúvós hangszerekből a tárogatót. Szlovák és orosz tácoknál ö harmonika nagyon jellegzetes és eredeti hangszer. Hibás felfogás uralkodik a balett körül. Ha balettet akar produkálni valamelyik csoport, akkor figyelembe kell venni a balett alapfeltételeit, az úgynevezett pozíciókat. Enélkiü itt nem lehet balettról beszélni, csak táncról. Mégpedig jellegzetes táncról. Lehet az virágtánc, vagy tánc sáliál, labdával, vagy hasonló. Érdekes, hogy nagyon kevés helyen látható, hogy rossz „balett“ helyett mondjuk a nyolc ügyes lányka tomagyakorlatokat adna elő. Mert a „balettet“ előadó kislányok ügyesek, jól mozognak, csak a kiválasztott mozdulatok hibásak. A táncok keretén belül meg kell említenem Dohányi Julia pionírvezetö odaadó és sokoldalú munkáját. Fáradhatatlan és kimeríthetetlen az ötletekben és a táncok betanításában. Az ö kezéből került ki a legtöbb előadott tánc. így például a magyar 11 éves iskola IV. osztályos tanulóinak „csárdása“, a X. osz- iály „Kukoricafosztó“-ja, a IV- Vl-osztály tanulóinak „Bere- nyei seprötánc"-a, a X. osztály „Cigánytánc“-a, majd a IV. és V. osztály „Orosz tánc“-a és két Tnaauar tnnn. Falusi krónika estidőben I. Kicsi a szobáin, szertárnak készült, a főfalon Petőfi képe függ, sötét az ablak, sárga a padló s könyvek hevernek mindenütt. Agy, kályha, mosdó van benne, bepréselve egy szék feszül, elviseli a szorongást velem együtt emberül. II. Esténklnt összetorlódunk, látogatóim bőven vannak, izmos parasztlegények jönnek szeretői a búzamagnak. Őszi estén jó összegyűlni, elhozzák a friss tej illatát s én idézgetem víg mesével a könyveket s az iskolát, III. Hatan az ágyra fémek, kettő az ablakon trónol, a padlón ül, akinek már egy csöppnyi sem jutott a jóból. — Jő így együtt, itt meleg is van, sziveink is közelebb jutnak ;... ellocsogunk földről, leányról, míg a percek halkan futnak. IV. Néha bor kerül, dalra gyújtunk, meg — meg rezdül a kályhacső, velünk dalol a Hold az égen és halkan ketyeg az idő. — Könyvet visznek, elköszönnek, megrázzák keményen kezem, nem mondom, de tudják, érzUc, hogy őket nagyon szeretem! FECSO PÄL 1 Jelenet Kisfaludy „Három egyszerre“ című egyíelvimásos színdarabjából. zájárult az alkotóver^yek sima lefolyásához. Természetesen Zachar Valentin járási titkár elvtárs segítő keze is sokat tett. A versenyek e hó 19—23 között folytak le Komáromban. Az első nap ,a szavalók, majd az énekesek, zenészek, színjátszók és végül a tánccsoportok mutatták be hazánk gazdag népi hagyományait. A magyar 11 éves iskola színjátszó csoportja Kisfaludi: „Három egyszerre" egy felvonásos színmüvét adta elő. Maga a darab megválasztása is az iskola n színvonalát és a müizlését vall- k ja. Kisfaludi Károly a magyar n klasszikusok egyik alakja. A da- r rab mondanivalója ha nem is s heUádó, dé kedves szórakoztató. Lakatos Antal népizenekara I TEADÉLUTÁN CSOKIS a jormajavai noz u]at es i maradandót a színpadra. í A szereplők: Remete I., Kurty s Zoltán, Remete II., Marcibál j György, Inas I. II. Győri Z. Cibor r Gyula, Márta asszony Hideg- í héthy Cecil, Lorányiné Tóth Má- { ria, Adél Putyera Márta és La- c jós. Kulcsár Endre a vőlegénye, t Valamennyien azt mutatták, f hogy akarnak játszani és hogy t tudnának is. Hiba a betanulásnál történt. Ahogyan ezt maguk l is mondták, csak ritkán akad c olyan megfelelő személy, aki í foglalkozott velük. l A mezőgazdasági iskola is ke- ^ mény fába vágta fejszéjét, Ka- ^ rinthy Frigyes jeleneteivel — (pl * „Visszakérem az iskolapénzt“.) ^ Ennek komoly mondanivalója t van és élénk tükre a múlt tár- ^ sadalmi formájának és hibáinak. Ha a Wasserkopfot alakító Bel- ner Jani megmaradt volna ere- \ deti tempójában, az egész darab ^ más jelleget kapott volna. A ta- ^ nárok valamennyien kicsit gyen- gék voltak. Szóval hiányzott a ^ jellemábrázolás, az egyes sze- ^ mélyek karakterizálása. Ez ismét a rendezésen múlott. Ezeken a ' dolgokon csak úgy tudunk se- I gíteni, ha felkérjük a CSISZ ^ szervezetet, hogy megfelelő in- ' struktorokkal, tanítókkal lássa ‘ el ezeket a színjátszókat, mert ^ anyag van megfelelő, csak for- ( málni és tökéletesíteni kell. Min- denesetre dicséretre méltó, hogy ' maguktól mégis valamit alkot- ’ tak. Meg kell említenem Goda ' Évát a 11 éves magyar iskola ' tanulóját, aki kedves kis mono- \ lógjával igazán bájos volt. A népizenekarokból igazán magasszínvonalú a Lakatos Antal zenekara. Valóságos összhang-összejátszás, a technika és szív közös egysége. Lakatos Antalt mint egyéni előadót is magasra értékelem, habár mint prímás is megtette a magáét. A sok jó tánc közül nehezen választhetó ki a legjobb. Mégis talán megemlíthető a mezőgazdasági iskola „Páros tánca" és a „Kanász tánc." De beszéljünk egy kicsit a kicsinyekről is. A „szidlisskói" magyar és szlovák nyolcéves iskolájának tanulóiról. Szabó Ilona és Patova Anna nehéz és fá- I rasztó munkájáról, amit nagy ! siker koronázott. Általában a népi táncoknál fonf komáromi mezőgazdasági is- ^ kola „Páros táncai“-ból k A magyar pedagógiai iskola ^ .Párna tánc“-a Kolocsics Ilon- í :a betanításában, a Marsai Te-\ éz betanította „Magyar tánc“,\ .Orosz tánc“ nagyon szép és ^ nutatós volt. ^ A Stavbár „Csalogató"-ja. Be- ^ ■ecz Júlia és Lakatos Antal, $ najd Berecz Júlia szólótánca ísj redoes volt. \ Valóban felejthetetlen élmény \ mit látni azt a lelkesedést, a fia-; diók egyöntetű, fáradhatatlan J nunkáját, és azt a biztos érzést, \ wgy rtii fiatalok akarunk pro-1 iukálni nemcsak munkában, ta- ^ tulásban, hanem a kultúra terén ^ s. Ezzel az odaadással és lelke- s '.edéssel építjük szocialista ha- j iánkat, neveljük ‘ifjúságunkat. \ A jövő munkájához sok sikert \ cívánunk ezeknek az alkotó fia- \ dióknak s reméljük, hogy úgy] 2 kerületi, mint az országos ver- j ienyeken is találkozunk. ] —mm—! I 4 FALURÓL - VÁROSRÓL írják Az apátfalvai teadélután kultúrműsorából lézségeket. Ezt rendszerint a nester szokta vezetni és a fia- alok is élénken hozzászólnak. ^ munkaversenyek győztese átteszi a vándorzászlót. Majd kul- ;úrmüsor következik. Rövid je- enetekben ostorozzák az üzemien felmerülő hibákat. Utána izavalatok, zeneszámok és táncjelenetek következnek. A műsor befejezése után teáz- lak, majd az üzem tánczeneka- •a táncra hívja a fiatalokat. Ma nár nagy népszerűségnek örvendenek ezek a teadélutánok, 1 fiatalok és a vezetőség nagy irömére. Az üzemnek hagyományos fúvószenekara is van, amely már iok.'ízor vett részt versenyeken, izép eredménnyel. A színjátszó-csoport is nagy .ikernek örvend. Az ifjúság körében nagy az érdeklődés a népitáncok iránt. Sajnos magukra vannak utalva ä táncok betanításában, mert tincs megfelelő tánctanárjuk. Nagy számmal vettek részt az fjúsági alkotóversenyeken, ahonnan sokan mint győztesek terültek ki és beszavaztak a területi versenyre is. Például farics Péter és Vón Vera páros •nagyar táncával első díjat nyert a losonci járás alko^rversenyén. Jól oldotta men nehézségeit az apátfalvai szervezet, its riéljuk, hogy oéidáju’nra mástól is komoly munkához kezde-: nek. — min — Jelenet egy villámtréíából i:.iiaLugdu,uiut az apaLtaivax „Pol'ana" textilgyárba, hogy megtudjunk egyet-mást az ot- itani fiatalok életéről. Soós Károly CSISZ titkár szívesen vála- J szolt kérdéseinkre. Beszélt az I üzemi CSISZ szervezetről és a I fiatalok bekapcsolódásáról az lüzem kultúréletébe. Elmondta, |hogy 1947-től 1952-ig erős kéziben tartotta a CSISZ szervezete 'a fiatalokat, ami észlelhető volt |úgy a munka, mint a kultúrte- ivékenység terén is. Később ez a I tevékenység alábbhagyott, ami I természetesen nem tetszett az |üzem vezetőségének. Sikerült is la hibákat kiküszöbölni. Az első I lépés amit ennek érdekében I tettek, egy új CSISZ vezetőség 'megválasztása volt. [ A vezetőség elhatározta, hogy I szórakozás útján nyeri meg a I fiatalokat. Teadélutánokat kezditek rendezni, tánccal egybeköt- |ve az üzemi klubion. Eleinte I kevesen jártak, majd kezdték • megkedvelni ezeket az összejö- |veteleket. Természetesen pró- (hálták kultúrműsorral is egybe- [ kötni az összejöveteleket, ami (Sikerrel is járt. Ma már ered- [ményesen dolgoznak. Egy ilyen teadélután műsora [a következőképpen zajlik le. Először is megbeszélik a mun- jkában felmerülő kérdéseket, neLxaiaiitctu iicui* ^g zajlott le a népművészeti erseny, ame- fen igen szép redményt érik el a tak- caiyi tánccso- ort fiataljai és kerületi gép- ívitó üzem ze- ekara. Az ered-« lényekhez vi- sont jó szer- ezés is kell. A jó szervezés szép eredményeket szül, míg a szervezetlen ifjúság csak a haszontalan üres szórakozásban leli örömét. A jó nevelés már az iskola padjaiban kezdődik, de a tanítóknak az iskolások mellett a többi fiatallal is foglalkozniuk kell. Sajnos ez nincs mindig így. A CSISZ vezekényi színjátszói is beneveztek a népművészeti versenyre a „Végrendelet“ című darabbal, de a bíráló bizottság „nem ért rá“ kijönni se Veze- kényre, se Alsószelibe, se Vízkeletre, ahol a darabot előadtuk. Az előadások dátumát jó előre bejelentettük a járási kul- ii túrotthon vezetőjének. Szabó s elvtársnak és a járási titkárságnak. Ajánlom ezért a járási h kultúrotthon vezetőjének és a c CSISZ járási titkárságának, hogy r tervszerűbben dolgozzanak. Leg- s alább úgy mint tavaly, amikor t első helyen végeztünk a járásban. Ha segíteni fognak a jövő- a --------------------hetünk el a kul túrmunka terén. (Forró Lajos, Vezekény.) ★ Jelentős esemény játszódott le falunkban március 8-án. A nemzetközi Nőnapot ünnepeltük. A nöszövetség és a szövetkezet virágokkal és értékes könyvekkel ajándékozta meg asszonyainkat. Mi, pionírok pedig gazdag kultúrműsorral léptünk fel. A műsort szép dalok és tánccác tarkították és a szavalatok is sikert arattak. Minden műsor- számot a közönség lelkes tapssal jutalmazott. Március 17-én iskolánk a CSISZ tagjaival együtt műsoros estet rendezett. Odaadó és lelkes munkájuk, lelkes bizonyítéka az is, hogy áprilisban szín- rekerül majd a „Mágnás Miska“ című háromfelvonásos operett. (Németh Mária, Apácaszakálas). Komáromban, a telepen a 8 éves magyar középiskola pionír- szervezetének színjátszócsoportja márciusban nagy sikerrel adta elő Molnár Ferenc népszerű ifjúsági regényéből dramatizált színművét a „Pál utcai fiúk“-at. Fambauer Béla tanító elvtárs bevezető beszéde után már ötödször örülhetünk e kedves, megható ifjúsági drámának. A színjátszók valamennyien kitűnő teljesítményt nyújtottak. Általános vélemény szerint a legjobb alakítást Békeffi Tibor ben. Kielégítő teljesítményt nyújtottak még Németh László és Kozody István, akik sokszor derítették fel a közönséget. A felnőttek szerepét az iskola pedagógusai játszották szintén sikerrel. A színdarabot Farnbauer Béla és Ratimorszky Gyula rendezték. A díszleteket ötletesen és jól oldotta meg Patócs József elvtárs. Általában mindenki magabiztosan játszott, ami tökéletessé tette a cselekmény harmóniáját. Minden tekintetben méltók arra, hogy dicséretet kapjanak. Reméljük, hogy még több ilyen szép színdarabbal lepi meg a közönséget a közeljövőben a telep nyolcéves magyar középiskolája. A mi iskolánkból a X. A. és B. osztály készül az ifjúsági alkotóversenyre a „Kukoricafosztó" című tánccal. Továbbá nagy lelkesedéssel tanulják a „Pettyes“ című színdarabot, Siposs Jenő vezetése alatt. (Mészáros József) yoK, aKiK nepaaioKKai szoraKOz-Oj tatták a közönséget. A közön- f( ségnek igen tetszett Fekete Pi- í] roska is, aki szlovák és magyar}, népdalokat adott elő. Mind ajj magyar, mind a szlovák 11 évesli iskola alaposan felkészült a ver-ií senyre. Sikerünket elsősorban í] Ágh Józsefnek, Horváth Imré-Í| nek, Diósy Koméinak és Hor- ( váth Imre elvtársaknak köszönhetjük. (Bucsuházy Éva és Nagy! Katalin, Somorja 11 éves iskola) I ti ii SJárcius 25-én Ligetfalun a* kora délutáni kezdettel a késő í i esti órákig versengésben álltj, egymással az ifjúság, melyen} három csoport vett részt; i. 1. „Vén liget“ együttes íi 2. 11 éves iskola énekkara, J3. a Matador üzem „Dunántúli“ együttese. 11 A verseny győztese — nagyi] fölénnyel a Matador üzem „Du-I' nántúli“ együttese lett, amely il tavaly is megnyerte az „Orszá- ii gos verseny“ I. díját. Dicséretet A: érdemel azonban a részvevő ♦; másik két csoport is, példás j igyekezetéért. Műsoruk válogatott és müízlésü volt, de kellő gyakorlat és útmutatás hiányán i azonban kevesebbet tudtak fel- ] mutatni a győzteseknél. Viszont | rövid egy éves fennállásuk és i működésük alatt még nem erő- | södtek meg annyira, hogy egyen- i rangú vetélytársai legyenek a | Matador üzem „Dunántúli“ cső-1 portjának. Ez még nem jelenti ] azt, hogy a jövőben — további, szorgalmas munka után« — erre nincs kilátásuk. Erre bíztatta a \ bíráló bizottság is, bár szigorú-' an alapos és tárgyilagos bírálata, amely egyúttal szakszerű ta- < nácsokkal látta el az együttese-' két. I A versenyzők létszáma megle- i hetősen nagy volt, három cső-1 Dortban közel 100 résztvevő szerepelt. ' (Deák Árpád, Bratislava) .»mórja kulturális »téren elég fej- Blett. Bizonyítja ■ezt számos szín- l^elöadás, irodai- -»mi est és sport- i verseny. A Cse■ madok helyi «színjátszói nagy ■ sikerrel adták W elő nemrég a ^ „Nászutasok“ 'límű vígjátékát ^ tt ^A Sokol februái végén sportbe- nutatőt tartott, amelyen a mi skolánk tanulói is sikeresen szerepeltek. Aktívan résztvet- ;ünk az alkotóven enyen és jól szórakoztunk a sok szép versen lépdalon és táncon. Különösen lagy sikert arattak Búcsúházj Sdit és Kovács László CSISZ taGYURCSÖ ISTVÁN: Egy tavaszi levél végére ... A lucemaföldet hó takarja még, és a gyalogúton nem jár senki sem. Tavaszra várnak mind a mandulafák; — furcsa március ez ugye kedvesem — ? A naptár szerint barkaszentelésre készülődnek holnap a szentasszonyok, én hímes mezőt. Ölelkezést várok de lám a márciusi tél becsapott.