Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-18 / 12. szám

Kdzénkor ii wíaínkban Olaszország demokratikus köz­véleményében mély felháboro­dást keltett a Mauro Belandi és családja ellen indított klerikális kampány. Belandi egykor mint partizán harcolt a hitleristák el­len. Megsebesült és fogságba esett. A fasiszták a buchenwaldi haláltáborba szállították. Hogy képet nyerjünk mit tett a bu­chenwaldi koncentrációs tábor Belandi egészségében, elmond­juk, hogy Belandi 118 kilós em­ber volt és mikor a koncentrá­ciós táborból hazajött csak 54-et nyomott. tartva a férj politikai meggyőző­dését. Olaszország törvényei úgy mint sok más civilizált országé, nem kívánják az egyházi esküvő szükségszerűségét, ezt a háza­sulandók saját akaratára bízzák. Természetesen a katolikus papság minden erővel küzd azok ellen, akik csak polgárllag es­küsznek. Mauro Belandi eseté­ben különös akivitást fejtett ki az egyházi reakció. Belandi, aki nagyon népszerű ember Pratto- ban, és a kommunista párt aktív tagja, nem állt a katolikus egy­ház szeretetében. Belandin ke­Boldog pillanat. Mauro Belandi és Loriana Luciatti az olasz tör­vényeknek megfelelően polgári házasságot kötnek. A felszabadulás után Belandi szülővárosában Prattoban, tele­pedett le. Politikai meggyőződé­se a kommunista pártba vezette. Későbbi- idők folyamán a párt egyik vezető funkcionáriusa lett. Néhány évvel ezelőtt megismer­kedett Loriana Luciattival és összeházasodott vele. Felesége, bár hívő keresztény volt, bele­egyezett, hogy csak polgári es­küvőt. tartsanak, tiszteletben Jean Effel, a kiváló francia ka­rikaturista az itt közölt képpel paródiázza az esetet: „Hogy vét­keztünk, azt elismerjük, de hogy nyilvánosan, azt nem ... “ és ez­zel válaszol Fiordelli püspöknek, aki a fiatal házaspárt „nyilvános vétkezők“-nek nevezte. resztül nemcsak személyét, ha­nem a pártot is diszkreditálni akarták. Pratto város püspöke pásztorlevelet küldött annak a lelkésznek, akinek körzetében Belandiék laknak, mely szerint a „bűnös“ házaspárt, akik „vad­házasságban“ élnek, kiközösítUc az egyházból és felhívják a hívő­ket, hogy kerüljék és vessék meg őket. A lelkész a pásztorlevelet több istentiszteleten felolvasta, majd a helyi újságban is közzétette. Sokan a hívők közül kerülni kezdték Belandiékat. A demok­ratikus meggyőződésű emberek viszont pert indítottak a püspök ellen, mert Belandiék természe­tes emberi jogaira tört. A püs­pök erre intrikákhoz folyamo­dott, a sértő és fenyegető név­telen levelek százait küldette Belandiék címére, Belandiné ezenkívül külön is kapott leve­leket, melyekben felhívták őt, hogy hagyja ott férjét. De Be­landiné erős asszony, szereti férjét és természetesen kitart mellette. Egy este, mikor Belandi kis autója kormánya mellett ült, egyszerre csak rosszul lett. Be­szállították a kórházba és agy­vérzést állapítottak meg nála. Kitudódott, hogy Belandi néhány órával ezelőtt súlyos lelki meg­rázkódtatáson ment keresztül. Néhány hónapos kisgyermekét házából ellopták és titokbm megkeresztelték. A koncentrá­ciós táborból hozott különböző betegségek és a lelki megráz­kódtatások súlya alatt követke­zett be ez a betegsége. Az egyházi reakciónak nem is kellett több. Azonnal széthíresz- telték, hogy Belandi betegsége „isten keze“. Ez a tudományel- lenes és középkori argumentáció még jobban felháborította Prat­to város demokratikus polgárait. Legutóbbi hírek szerint Belan­di állapota javult, és a veszélyen már túl van. Azért a püspök még mindig nem nyugszik, mert Be­landiék továbbra is anonim leve­leket kapnak, melyekben fenye­getik őket, vonják vis.sza a püs­pök ellen indított vadat. Belan­diék nem hajlandók semmiféle nyomásnak eleget tenni. Kitar­tanak jogos követelésük mel­lett, a püspököt meg kell bün­tetni. Kitartásuk és harcuk nagy népszerűségnek örvend egész Olaszország demokratikus és törvény.szerető polgárai között. Lapzártakor tudtuk meg, hogy a firenzei kerületi bíróság Fior­delli püspököt becsületsértés miatt 40 000 líra pénzbüntetésre ítélte. Megjegyezzük, hogy ez az összeg a mi pénzünkön 400—500 koronát tesz ki, tehát az ítélet felháborítóan alacsony. Elmondhatjuk végezetül, hogy a sötét klerikális reakciónak si­került egy embert fizikailag tönkretenni, de nem sikerült őt megtörnie lélekben és akaratá­ban. Mauro Belandi Olaszország­ban jelképévé vált a középkori barbárság ellen folytatott harc­nak. S. A. Tanulnak Zsigárdon Zsigárdon a sző legszorosabb értelmében a falu apraja-nagyja tanul. A falu EFSZ tagjai meg­értették, hogy a jó termések eléréséhez sok tudásra van szükségük, és tanulni sohasem késő. Ezt bizonyítja Szabó Imre bá­csi is, aki bizony nem szégyelt, mint ahogy képünkön láthatjuk, beülni fiával együtt az iskola­padba, hogy nagy gyakorlati gyümölcstermesztési tudását a tudománnyal is alátámassza. A fiatal és idősebb „iskolá­sok“, ahogy az érdekkör hallga­tóit nevezhetjük, az előadás be­fejezése után sem mennek haza, inkább elvitatkoznak még egy ideig Pál Józseffel, a sellyei me­zőgazdasági iskola tanítójával, aki rendszeresen ad elő Zsigár­don. ♦♦♦♦♦♦♦ 4 MARX az 1948-as forradalomról Az anyanyelv varázsa „ ... Gargí drámáiban Pandzsáb lelke él. ■ Műik Rádzs Anánd Tizennyolc éve történt... Rabindranath Tagore elment pandzsábi egyetem diák-kon- 'enciájára. Amikor ennek vége t, India nagy költőjét egy fia- diák kereste fel. Kezében egy zetet szorongatott. A saját rseit. Ki akarta kérni a Mester leményét. hgalott volt ugyan fin, de azért bízott, hogy nem így el dicséret nélkül Mielőtt gore kezébe vette volna a fü­let, megkérdezte: — Milyen nyelven írsz, fiam? — Angolul! — felelt büszkén ifjú költő. Igen, angolul!... Vagy nem. [iüészet idegen nyelven verset li? £s milyen más nyelven ir­tott volna? Pandzsábul írt Ina az írástudatlan parasztok imára? Nem! Nem! A diáknak is elképzelései voltak... Lón- nban szeretett volna élni, mint ághirü itó! Tagore azonban a fejét rázta: — Menj vissza édesanyádhoz tanuld meg a saját anyanyél­det. Majd azután írj! A fiatal költőnek fájdalmat óztak a nagy költő szavai, hi­er. dicsérnlr-'t várt, de gondol­ám ke.-i't' Í.S olvasott sokat, [jött, Balzac, Gorkij, ehov és a többiek is mind-mind saját anyanyelvükön írtok. Visszatért szülőfalujába és 40-ben megírta „A kovács" cí­mű első elbeszélését pandzsáb nyelven. Majd 1943-ban, amikor szörnyű éhínség pusztított Ben- gáliában „A keselyű" című drá­máját. Ebben az évben alakult meg az IPTA népszínház csupa-csupn műkedvelőből. Gargí azonnnal csatlakozott hozzájuk. Nem kis feladatra vállalkozott az új színtársulat, hiszen az an­gol kormánytól nem várhattak és nem is akartak támogatást. Saját keresményükből vették meg a kellékeket és járták a falvakat, hogy az írástudatlan nép között terjesszék a kultúrát. 1046-ban 30.000 paraszt nézte végig Gargí „Öntözőcsatoma" című drámáját. Sok-sok kilomé­tert gyalogoltak, hogy láthassák. Könnyes szemekkel nézték a színpadon, hogyan rekeszti el az öntöző csatornát a gazdag föld- birtokos, míg az ö földjeiken kiszáradt a vetés. 1949-ben már „A földbirtokos" című háromfelvonásos drámáját játszotta az IPTA. Ma már a bur- zsoá kritika is kénytelen őt a modern pandzsáb irodalom, képviselőjének elismerni. Egyes drámáit, mint kötelező olvasmá­nyokat ismerik meg a főiskolá­kon. Fiatalkori álmai . teljesülnek. Müveit egyre több nyelvre for­dítják le, köztük csehre is. Ö tette az anyanyelvét ismert­té, vagy őt az anyanyelve? NAGYt LÁSZLÓ. Fiordelli püspök. ♦444444»»4»444444444»444» A Német Szocialista Egység­párt lapja Több mint egy millió fiatalkorú bűnöző, címmel hírt közöl. Edgar Hoover, az ameri­kai titkos rendőrség vezetője kijelentette, hogy New York vá­rosában az elmúlt évben 10.000 fiatalkorút (16 éven alul) állí­tottak bíróság elé. A titkos ren­dőrség jelentéséből kitűnik, hogy a „bűntettek okát gyakran a szegénységben kere.shetjük“. Az amerikai lapok is közölték, hogy egy munkanélküli ezer dol­láronként árusította gyermekeit. A növekvő válság lehetetlenné teszi a szülők számára, hogy gyermekeiket iskolába küldjék. A bűnözés főleg azoknál fordul elő, akik nem látogatják rend­szeresen az iskolát. A bűnözé­sek számát fokozzák a folyóira­tok, a comisok, valamint a rádió és televizor műsorok. Marx Károly, a tudományos szocializmus megalapítója 75 év­vel ezelőtt 1883 március 14-én halt meg. Áldásos munkás élete folyamán behatóan foglalkozott kora társadalmi jelenségeivel és eredményeivel és így erős vissz­hangra talál nála az 1848-as márciusi magyar forradalom is. Szenvedélyes figyelemmel kí­sérte a forradalom eseményeit. A marxizmus a 48-49-es évben már átesett a forradalmi moz­galmak tűzkeresztjén. Ennek a forradalomnak is, melynek viha­ra végigszáguldott egész Euró­pán a gazdasági válság volt a háttere. Bukását, amint később Marx megállapította azzal az új gazdasági fellendüléssel lehet megmagyarázni, mely a kalifor­niai arany felfedezésével vette kezdetét. De az új gazdasági fellendülés Marx szerint csak „végső soron“ okozta a 48-49-es forradalom vereségét. A magyar forradalomban Marx azt a mozgalmat látta, melynek segítségével a forradalom ha­nyatló irányzatát új fellendülés­sé lehet változtatni. A magyar márciusi forradalom győzelmei­től várta az új forradalmi hul­lám feltételeinek megteremté­sét, a segítséget, hogy a leti- port francia munkásosztály fel­támadhasson. A forradalmat el­választhatatlanul összeforrott- nak látta az európai munkásság akkori élcsapatának sorsával. Marx szerint a magyar forrada­lom azért lett európai jelentő­ségű forradalommá, mert letér arról a vágányról, amelyen az 1848-as francia, német és oszt­rák forradalom haladt. A szep­temberi napok eseményei kész­tették Maräot arra, hogy kije­lentse: „Először merészelte egy az ellenforradalmi túlerőtől kö­rülvett nemzet a gyáva ellenfor­radalmárok dühével szembeállí­tani a forradalmi szenvedélyt a fehér terrorral szemben állítani a vörös terrort.“ Már maga az a tény, hogy egy tömegmozgalom fordulatot tu­dott adni a forradalomnak bal LUDWIG VAN BEETHOVEN (1776—1827) a legzseniálisabb klasszikus zeneköltő. Apja teno­rista volt a kölni választófeje­delem énekkarában. Már gyer­mekkorában feltűnt óriási tehet­sége. Először apjánál, majd Haydnnál tanult. Jeles zongoris­ta, ezenkívül hegedűn és orgo­nán is játszik. Bécsben az arisz­tokrata körök karolták fel. Fül­baja, amely folyton rosszabbo­dott sok keserűséget szerzett neki, hallása elvesztése után visszavonult az emberektől, ne­hogy észre vegyék süketségét. A zeneszerzést nem hagyta ab­ba, a „IX. szimfóniát“, amely az öröm dicsőítése és az emberek millióihoz való ragaszkodásból fakadt, akkor szerezte, amikor már hallását elvesztette. Beethoven kilenc szimfóniát írt, Az említett „IX. szimfóniát“ Schiller.: „An die Freude“ című költeményére. Az Eroica című szimfóniáját Napóleonnak aján­lotta, de később összetépte az ajánlást. Az V. szimfóiiia a sors szimfóniája. Beethoven szimfó­niákon kívül nyitányokat írt. A legismertebbek az Egmont, Leonora, Prometheus nyitány. Egyetlen operája a Fidelio. Zon­gorára 38 szonátát írt, 10 hege­dűszonátáján és csellöszonátá- kon kívül kamarazenét írt fúvós hangszerekre és más kompozí­ciókat is, amelyek mind r. zene- irodalom gyöngyei. A XIX. század első felében a romantikus stílus uralta az európai zenét. A romantika nem az általános emberit keresi, ha­nem az egyéni érzéseknek és hangulatoknak ad kifejezést. Míg a klasszicizmus művészi formák­ba burkolja a zenét, addig a romantizmus szabadon igyek­szik kifejezni a hangulatokat. A romantikus zenében a melódia érzésben kifejező, a harmónia oedig a melódiát nemcsak kíséri, hanem a melódia hang .'-iiát is kifejezésre juttatja. felé, sajátos jelleget ad a ma­gyar 1848-nak. 1848 márciusa előtt még szó sem volt kötelező jobbágyfelszabadításról, csak a földesúr és jobbágy egyezkedé­séről. A márciusi ifjúság erejét az európai forradalom fénye, Párizs proletárjainak barrikádjai sok­szorozták meg. A magyar forra­dalom plebejusai néhány tízezer értelmiségi volt, de mi ez a 11 millió jobbággyal szemben? A proletariátusnaik akkoriban még nem volt más jelentősége, mint­hogy a polgári intelligencia szá­mára tömeget szolgáljon. A for­radalom pártjának még nem volt kapcsolata a parasztsággal. Marx Kossuth Jajost 1849-ben- Dan­tonhoz hasonlítja, a forradalom után pedig ellene fordult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megmásította nézetét. Marx vi­szonyát a magyar forradalomhoz az szabta meg, hogy a magyar fegyveres szabadságharc vezetői a polgári demokratikus forrada­lom természetes szövetségesei voltak, A forradalom lezajlása után Marx a nemzeti mozgalmak vezető pártjának felemásságát ostorozta. M. M. Feleségsztrájk Szegény anyakirálynö! • Mesterséges földrengés a Szovjetunióban iioiMiie AZ OLASZ NOSZÖVETSÉG LAPJA ÍRJA: Érdekes sztrájkra került sor nemrégen Uvarában, Feleség­sztrájkba léptek a falu összes asszonyai. Pontosan meghatáro­zott időben abbahagytak minden házi munkát, nem főztek, nem takarítottak, nem mostak, egy­szóval nem csináltak semmit. Elhatározásukat így okolták meg: „Férjeink minden szabad ide­jüket a kocsmában töltik, kár­tyáznak, minden pénzüket elisz- szák, mi pedig otthon a gyere­kekkel bajlódunk. De még ez se lenne olyan nagy baj. Hanem a férjeink semmibe sem veszik a mi munkánkat, azt mondják, hogy amit mi csinálunk, az nem munka.“ Ezzel a panasszal mentek Uvara asszonyai a csendőrségre. De a csendőrök feleségei is résztvettek a sztrájkba. Valószí­nűleg ezért nem olvashattunk a sztrájk további fejleményeiről. HEURES CIAIRES DES FEMMES FRAN(AISES A Francia Nőszövetség lapja hírt közöl Londonból, mely sze­rint az angol anyakirálynö tud­tára adták, hogy ezentúl jobban keli takarékoskodnia. A küszö­bön álló dominiumi látogatásra-». i szokottnál kevesebb összeget kap a kézhez. Az intézkedés oka az, hogy Margaréta hercegnő, a királyné húga, öt hét alatt mi pénzünkre átszámítva háromne­gyed millió koronát költött el. OrOHEK Nemrégiben földrengést jelez­tek a szovjet és külföldi szeiz­mográf állomások. A földrengés epicentruma Uzbekisztán fővá­rosától, Taskent-től 93 km tá­volságra volt. A külföldi távirati ügynökségek különböző feltevé­sekbe bocsájtkoztak. Egyesek elemi csapásról beszéltek, má­sok arról írtak, hogy a szovjet tudósok sikertelen kísérletet vé­geztek a harmadüt mesterséges hold felbocsájtására. Az Ogo- nyok című folyóirat most rávilá­gított a tényekre. A szeizmográ­fok a Szovjetunióban végrehaj­tott békés célú kísérleti robban­tás hatását jelezték. A kísérle­tekkel kapcsolatban Dokucsajev főmérnök elmondotta, hogy a mesterséges földrengés a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja közreműködésével végrehaj­tott óriási kísérleti robbantások eredménye volt. Ezer tonna robbanóanyagot robbantottak fel 40 méter mély­ségben és a robbanás nyomán 200 méter átmérőjű gödör ke­letkezett. A robbanás nem oko­zott semmiféle kárt, mert a sztyeppén hajtották végre, tá­vol minden emberi településtől. A kísérleti robbantásokkal azt tanulmányozzák, hogy a változó mennyiségben alkalmazott kü­lönböző robbanó anyagok mi­lyen törvények alapján dobják magasba a talajt. A Kínai Népköztársaságban is végeztek hasonló robbantásokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom