Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-18 / 12. szám
k „Szívügyem a csehszlovákiai magyar drámaírás“ A színészt ismeri a közönség. Látja a színpadon, itt-ott olvashat róla a kritikában. A rendezőről Is eleget beszélnek, vagy írnak egy-egy bemutató után. Annál kevesebbet hallunk a dramaturgról, akinek munkája igen fontos feladatokat van hivatva megoldani a színháznál és a drámaírók között. Kisbán Lajossal, a Magyar Területi Színház dramaturgjával beszélgetünk és megkérjük őt, hogy beszéljen egy kicsit magáról, terveiről és a munkahelyéről. — Nemrég végeztem el a főiskolát, — kezdi a színház fiatal dramaturgja. Kisbán Lajos. — Olyan színháznál kaptam beosztást, ahol van mit tenni. Ne értsék félre, ezzel nem azt akarom mondani, hogy itt valami javításra szőrül, hanem azt, hogy a színháznál a dramaturg munkaköre 1957 augusztus 1-ig, tehát a belépésemig nem volt betöltve szakképzett erővel, ami természetesen azt jelenti, hogy vannak hézagok ezen a poszton, amelyeket rendbe kell hoznunk. Meg kell említenem azt is, hogy nálunk az igazgatás koncepciója tág lehetőséget nyújt nekem ahhoz, hogy önállóan dolgozhassak. Ez nagyon kedvemre való körülmény, mert az alkotó munka komoly feltételét a függetlenségben látom. Mindenekelőtt arra törekszem, hogy a színház műsorán olyan darabok szerepeljenek, amelyek biztosítják a színészek eszmei és szakmai továbbfejlődését, hogy a jövőben még igényesebb müvek bemutatásával ajándékozhassuk meg közönségünket. Ennek a célnak az elérésében nagy segítségünkre vannak a klasszikus színművek, melyek a különböző korokban játszódnak le és mert á mozgás és beszédkultúra magasabb igényéivel lépnek fel, arra serkentik a színészt, hogy többet foglalkozzék mesterségének technikai részével. Hivatásom nagyobb és nehezebb részét az új csehszlovákiai magyar dráma és anank életre keltése képezi. Szívügyem a csehszlovákiai magyar drámaírás. Vannak már jó költőink és prózaírőink. Sajnos a drámaírás területén ezidéig nem sikerült őket utolérni. Drámaírásunkat a felszabaduló után teljesen elején kellett kéz denünk. Nem voltak olyan ha gyományaink, amelyekre épít hettünk volna, mint a költésze tünk és a prózánk építheteti Színházunk dramaturgiájának iegfőbb feladatát látom ennek megteremtésében illetve elöse gítésében. Elég gyakran külde nek be hozzánk színdaraboka elbírálásra. Ezek között nagyoi sok a tehetséges írás, melyek sajnos szakmai relkészüietlensé get tükröznek; mondanivalójuk nincs drámai módon megszer kesztve, ezért nem kerülhetnek színpadra. Ezeket az írókat fel adatom irányítani, segíteni, meg ismertetni őket a drámaíró technikájával, a színpad mű helytitkaival, hogy drámairodai műnk is elérje a próza és köité szét színvonalát. Itt meg kel említenem Lovicsek Bélát, Vere Jánost, Kónya Józsefet, Homo lya Lászlót és Simkó Margitot, akiktől sokat vár fiatal drámaírásunk. be. csík Jóska és karrierje cimű vígjátékát. Dávid Terézt az előbbiek között tudatosan nem említettem meg, mert a drámaírásban lényegesen fejlettebb szerzőről van szó, és akinek eddigi szerzőinktől eltérően az a sajátossága, hogy mondanivalóját sokkal kerekebb színpadi hatásokra épített stílusban fejezi ki. Dód! című színdarabjában az ifjúság problémáit fejtegeti egy szerencsétlen házasság keretében, A főhős lelkivilágában egy egész életre nyomot hagy, szülei felelőtlensége. A darabot a színház lelkesen fogadta ami komoly előfeltétele a sikeres bemutatónak. Ezzel a darabbal párhuzamosan a szlovák drámairodalom egyik legjobb vígjátékát a 70 éves Stodola Pucsík Jóska és karrierje című müvét mutatjuk be. Ezzel a két darabbal zárjuk az évadot. A következő évad műsorterve még nem végleges, most van alakulóban. Több darabból fogjuk kiválasztani a végleges hat színdarabot, melyeket az év őszétől jövő év nyaráig mutatunk be. Csak egy-két címet említek a sző- banforgő darabokból: Solovic: A Sárkány csillagzatában, Goldoni és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy vígjátéka, Sahovsz- kij-Hmelnyickij- Gribojedov: Férjhez adott menyecske című verses darabja és a szlovákiai magyar drámairodalom egyik új í alkotása. — Mondhatnál még egy-két szót a színház művészeiről, akik a felsorolt darabokat el fogják játszani. — Tehetséges emberek, telve Kisbán Lajos a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja. — Elárulhatnád nekünk, milyen új darabok bemutatására készül a színház? — A színházi évad befejezéséig két darabot mutatunk be, éspedig Dávid Teréz Dódi című színművét és lyan Stodola PuTATRA! ÖRÖMÖK Ilyenkor ellátogatni a Magas Tátrába, igazán élvezetet jelent. A tátrai csúcsok és gerincek csodás szépsége a csörgedező patakok és a zúgó vízesések. A tátrai őserdők hótakaróval borított részei elvarázsolják a látogatót. Nem csoda tehát, ha télen a dolgozók százezreinek vágyódó tekintete mered, a havasok fölé. A Magas Tátra üdülői, szállodái és menházai gondoskodnak a dolgozók és a fiatalok kényelméről. Hogyan is élnek az üdülőkben: Látogassuk meg a Tarajkán a szakszervezetek üdülőjét. A gyönyörű, komfortos üdülő tíz- naponként száztizenhat új üdülőt fogad be. Itt pihennek a csehországi munkások, a dél-szlovákiai szövetkezeti tagok, egyszóval hazánk minden részéről a becsületes dolgozók. Nagyon jól érzik magukat. A kiadós étkezés mellett jól szórakoznak és egészségesen sportolnak. Figyeljük meg, hogy tíz nap alatt mi mindent csinálnak. Ahogy megérkeznék, az egész kollektíva összeállítja a tervet, természetesen saját kedvük szerint, Petera Jindra kultúrfelelös és Sovák Jozef sportfeleVós segítségével. Például a második februári turnus már az első nap meglá- gatta a közeli Zerge menházat. Utána ellátogatott Tátralomnicra, ahol éppen az országos ródliver- senyejc zajlottak le. Délután sízés és másnap megtekintették a tarpataki vízeséseket. A bátrabbak nekivágtak a tátrai Magisztrálá- nak és felmentek egészen a Ná- lepka kapitány menházhoz. Este viszont az üdülőket látogatták meg a tátrai hegyi szolgálat tagjai, akik rövid film kíséretében elmondtak egyet-mást a Magas Tátráról. A következő nap felmentek a Sziléziai házhoz, amely a Magas Tátra legnagyobb csúcsa alatt a Sztálin-csúcs alatt fekszik. Az estét társasjátékokkal töltötték el. A hét folyamán meglátogatták még az Alacsony Tátrát és a Demenovai cseppkő- barlangot, a Nagy Hideg Völgyet, a Csorba-tót és a Poprádi-tót, A sízők számára síversenyeket rendeztek, és azok számára, akik ezt a soortot nem űzik, ródliver- senyben lelték kedvüket. A kul- túrkedvélöknek levetítették az új cseh filmet az Ott a végállo- máson-t, majd esztrádmüsorok- ban különböző művészek szerepeltek. Az egyik délután az üdülök versenyt rendeztek Találd el cím alatt, amit Petera elvtárs, az üdülőház kultúrfelelőse gondosan előkészített. Minden részvevő egy tiszta ívet kapott, amelyre harminc különböző kérdésnek a feleletét kellett leírni. Például ki kellett találnia egy eljátszott dal címét és szerzőjét, vagy a legjobb európai műkorcsolyázó pár és a Maricka Magdonová vers Az üdülők csoportja egy túrára indult Hógolyőzás írójának nevét. Vagy például, hogy melyik expedíció mászta meg a világ legmagasabb' csúcsát, továbbá Pakisztán fővárosát, és ki volt Hollandia leghíresebb festője" stb. A leírt feleleteket egy öttagú bizottság értékelte. Az első három győztes oklevelet kapott és egy gyönyörű nagy tátrai fényképet. A legjobb feleleteket Endler Hynék, fiatal CSISZ tag adta. A Ceská Lipa-i vagongyár villanyszerelője, örömmel vettük tudomásul, hogy ennek a tizennyolcéves CSISZ tagnak milyen sokoldalú ismeretei vannak, mert bizony az egyes kérdések jó nehezek voltak. Barátságos légkörben, vidáman telnek a napok, és észre se vették, hogy az idő lejárt. Hány őszinte barátság jött létre e rövid idő alatt! Véget ért az üdülés, Matula Erantisek Petrikovicére indul. Mari Urbánková Osti nad Labemre, Anna Hochlíková Tren- csén mellé és az üdülök százai pihenten és frissen magukkal viszik a hóval borított Tátra festői szépségét. És biztosak vagyunk abban, hogy ha majd a Magas Tátra nevét hallják, emlékükben felidéződnek a baráti légkörben eltelt kedves napok.-lacalkotó kedvvel a feladatuk megoldására. Dramaturgiai tervünk összeállításánál az adottságaikra és egyéniségükre komoly figyelmet szenteltem. Az együttes kiválóan alkalmas nagy szenvedélyek eljátszására. A műsortervet úgy állítottuk össze, hogy a kiválasztott darabokkal lehetőség nyíljon számunkra, hogy mesterségbeli tudásukat méltóvá fejlesszék tehetségükhöz, ahhoz az érzelmi gazdagsághoz, mellyel már oly sokszor jellemezték őket. Ezt a célt van hivatva elősegíteni a színházi stúdió is, amelyet a napokban kezdtünk el tervszerű formában folytatni. Itt szakmailag képzett előadók beszédtechnikáról, moz- gásművészetröl, művészet, irodalom és drámatörténetről, szí- nészmesterségről és a versmondás művészetéről adnak elő. Az érdeklődés a színházon belül nagy s ez bizonyára meg fogja hozni a maga gyümölcsét. — Most még az érdekelne, hogy a színháznál milyen vélemények alakulnak ki a színházi kritikáról. — Várjuk a kritikát. Továbbfejlődésünk egyik komoly eszközét látjuk, helyesebben várjuk benne. Sajnos kritikusaink nagyobb része beéri a színházi beszámolóval, amely főleg a bemutatott darabok tartalmával foglalkozik és csak imitt-amott, úgy kutyafuttában érinti a művet életre váltó színészek és a rendező munkáját. A színész hosszú ideig verejtékes harcot folytat a szereppel, gyakran olyan szereppel, amely egyéniségétől távol áll. Ennek a harcnak az eredményét nem volna igazságos egy-két odavetett jelzővel elintézni. Várjuk a kritikát, amely végre már az előadással, a rendezővel, a színészekkel fog foglalkozni, várjuk a kritikusokat, hogy necsak a bemutatókra jöjjenek el közénk, hanem amikor a bemutató előkészületei folynak, ismerjenek meg minket, ismerjék meg a színházat, a színdarabot, amit színpadra szándékozunk hozni, Csehszlovákia magyarnyehni közönségének. Köszönjük a beszélgetést olvasóink nevében Is, és bízunk benne, hogy a nemrég végzett, fiatal Kisbán Lajos méltó módon fogja kivenni részét abból á harcból, amely a csehszlovákiai magyar drámafrás fellendítéséért folyik. K. J. nömíN Iskolánkban, az érsekújvári tizenegyéves magyar középiskolában 150 tagú énekkar működik. Énekkarunk vasárnap résztvett a járási alkotőversenyen, ahol megnyertük az első díjat, és így eljutunk a kerületi versenyre is. Városunkban pezsgő Rultúr- élet folyik. Nemrég volt itt a bratislavai Faluszínház és nagy sikerrel adta elő az Örök lángot. Tizenharmadikán a komáromi Magyar Területi Színház előadta az Ármány és szerelem című darabot, nagy közönség si- IcoititgI MORVAY ERZSÉBET Érsekújvár. Városunkban, Nagymegyeren számos új lakóház épül. Az elmúlt évben kezdett működni a magyar tizenegyéves iskola is. Kultúréletünk fejlődéséhez hozzájárul az is, hogy új kultúrhá- zunk van, ahol könyvtár és olvasóterem is működik. Március 8-án a nemzetközi nőnap alkalmával gazdag kultúrműsort tartottunk a kultúrházban. A bevezető beszédek után az iskolák kultűregyüttesei léptek fel. A közönséget legjobban az a műsor lepte meg, amelyet a nagymegyeri cigányok adtak elő. Nagyon meglepett, hogy az eddig írni valamint olvasni nem tudó cigányok iskolába járnak és bekapcsolódnak a kultúréletbe. Ezt népi demokratikus köztársaságunk tette lehetővé. STIFTER MÁRIA Nagymegyer. Gazdag kultúrműsorral ünnepelték meg Oroszkán a nemzetközi nőnapot. Az ünnepi beszédek után az oroszkai iskolák növendékei léptek fel tánc- és énekszámokkal valamint szavalatokkal. A műsor kiemelkedő száma volt az oroszkai balett- együttes bemutatója. A nemzetközi nőnap szép megünnepléséért az oroszkai nőbizottság érdemli meg a dicséretet. PATYOLAT SÁNDOR Oroszba. a A képen jobbra Petőfit alakító Gyurász Istvánt látjuk a darab egyik jelenetében. «iiiiniiHiiiinaiiiíiiiaBiBiiiimiiiíaiiiiiiraii];aigriíigiiiiiiBiiiiiiiiiimriiBiriiBiiCTiiwisi!iiiaiiiiiBgi^ I Az aszódi diák nfl Az Ipolysági tizenegyéves középiskola tanulói az iskolai év kezdetén tervbe vették, hogy betanulnak és előadnak egy színmüvet. A választás Füsi József, „Az aszódi diák" című darabjára esett. Az elhatározást csakhamar tettek követték, aminek hosszú és fáradságos munka árán meg is. született az eredmény. Az iskola felsőbb osztályának tanulói február végén több ízben előadták a jól betanult darabot. Bár a három felvonásos színmű betanulása sok nehézséget okozott, mégis sikerült a tanulóknak a lehető legjobban meg- | birkózniuk a szerepekkel. Petőfi aszódi diákéveit felölelő drámában minden szereplő tudása legjavát adta, és a közönség gyakran jutalmazta hosszantartó tapssal az egyes jeleneteket. Kiváló teljesítményt nyújtott a Petőfit alakító Gyurász István, aki hűen alakította az író mondanivalóját, a nagy költőben g már fiatal korában is megmutatkozó hős szabadságvágyát. Kitünően játszott még a kegyetlen és zsarnokoskodó tanárt alakító Blasko László, valamint a költő édesanyja szerepében Suszter Erzsébet. Tóth Mária, Zsigmond Ernő, Bajnok István ^ és a többiek játéka is dicséretre méltó. i) A darab előadásához a tanulók megkapták a legnagyobb g ® fokú támogatást a Szülők és Iskolabarátok Körétől és a tan- ~ y testülettől. A tanító élvtársak közül a rendező, Schick Károly S érdemli a legtöbb dicséretet, mert sok szabad idejét áldozta fel e színmű betanítására. Az egyse jelenetek csiszolásában sokat segített Bulla Tibor is. S nem utolsó sorban emlékezünk meg Köteles János igazgató élvtársról, aki nagy elfoglaltsága ellenére is mindig szakított magának elég időt ahhoz, hogy tanácsaival segítse a színjátszókat. ZSILKA TIBOR | S la [a @ iiaaiaiaisiiiiiiiiaiaiiisiaiaiaiiiiiiBiiisiaiaEiiaiassiaiaiaiíiiiiiiitsiiaíaiaiasiaiaiagsii»' Kassaiak Bratislavában Nagy sikerrel szerepelt » Csemadok kassai színjátszó csoportja a bratislavai Matador és Dimitrov üzem kultúrtermében. Két színművet mutatuk be. A képen látható jobbról Nyilas Misi (Novotny Márta) János úr (Szentpéteri Dezső) és Ilonka kisasz- szony (Kriszt Klára) Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig“ című színművében, mellyel első díjat nyertek a kerületi népművészeti alkotó versenyen 1956-ban. Guthi Soma „A kormánybiztos“ című vígjátékénak második felvonásából a csókos asszony (Kriszt Klára) belépője. Jobbra tőle gróf Tállyai Miklós (Hengál Tibor) és körülötte a Czakó család (Szentpéteri Dezső, Klein Aurél, Illés Géza) A farkasdi lányok A Februári Gyöz'elem 10. évfordulóját kultúrműsorral ünnepelték meg a farkasdiak. A mozihelységben léptek fel és igen szép sikert arattak. A baj csak ott van, hogy a farkasdi kultúr- eietbő! csak a lányok veszik ki részüket. Amíg ők nagy kedvvel járnak az énekpróbákra, addig a liatal fiúk a kocsmában kártyáznak. Most épül a kultúrház, mégpedig a fiatalok brigádmunkája segfteégével. Nagyon igyekeznek, mert húsvétra már ott szeretnének szórakozni. A Hadsereggel Együttműködök Szövetségét is sok fiatal látogatja, de érdekes, hogy ide is több lány jár, mint fiú. Megalakult a rádió-kör is, a lányok nagy örömére. Reméljük, hogy a jövőben együttesen szórakoznak, — és szórakoztatják majd a farkasdi lányok és fiúk a közönséget. VARGA MARGIT Farkasd.
