Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-03-05 / 10. szám

Az Egyesült Államok a vádlottak padján Az ENSZ közgyűlés politikai különbizottsága a múlt héten megtárgyalta a Szovjetunió ál­tal tárgyalására előterjesztett javaslatot. Az Egyesült Államok­nak a népi demokratikus álla­mok belügyeibe való beavatkozás kérdését. Természetesen az Egyesült Államok illetékes képviselői a szovjet képviselőknek, valamint a népi demokratikus országok képviselőinek adoti. válaszában propagandáról és a magyaror­szági események iránti figyelem elvonásáról beszél. Knowland szenátor, akit az amerikai reak­ció harcba indított a szovjet kezdeményezés ellen, a szovjet panasz indokolatlan voltára vo­natkozólag több vezető amerikai tényező beszédéből idézett, akik állítólag mindig a nemzetközi együttműködésért álltak síkra. A tisztelt szenátor úr emlé­kezetébe felidéznénk a követke­zőket: „Kelet-Európa millió és millió elnyomott emberével meg akarjuk értetni, hogy nem bő- kelünk meg azzal a rabszolga­sággal, amelyet a támadó kom­munizmus erőszakolt rá és kül­politikánk fő és állandó célja az, hogy felszabadítsuk őket“. Ezt 1950-ben, az amerikai uralkodó körök nem kevésbe jelentős tagja, az Egyesült Ál­lamok jelenlegi külügyminiszte­re, J. F. Dulles mondta. Idézetekkel érvelni nem fize- tödik ki, az amerikai politiku­soknak különösen nem. Nem sorakoztatjuk fel a ki­küldött és elfogott kémek, a balon-akciók számát és a fel­forgató tevékenységre szánt összegeket. Elég, ha a beszé­dekben csak néhány fejezettel tovább olvasunk. Franciaország aggodalmai A múlt héten a nyilvánosság aránylag csekély érdeklődése mellett összehívták a Nyugat­európai Unió értekezletét. Ez a szervezet két évvel ezelőtt az úgynevezett párizsi egyezmé­nyekkel megkapta a maga vég­leges formáját, amikor Ny ugat - Németország és Olaszország is a szervezetbe lépett. Nagy Bri- tánnia annakidején vállalta, hogy az európai kontinensen négy hadosztály és ezenkívül még repülő egységeket tart fönn. „Franciaország számára az európai kontinensen tartózkodó brit hadosztályok jelenléte meg­nyugtatókig hatna — így jel­lemzi a Neu Züricher Zeitung Nagy Britannia kötelezettségvál­lalását — „mert a német had­osztályokat ellensúlyozná“. A Nyugat-európai Unió műit heti ülésén Nagy Britannia for­málisan bejelentette, hogy eu­rópai hadseregét 80 ÓOO-ről 50 000-re szállítja le. Négy had­osztály továbbra i.s a kontinen­sen tart, nehogy a kötelezett­ségvállalás megszegésével illes­sék, — de csökkenti a hadsereg létszámát. Az angol gazdasági körök ezt az intézkedést gazdasági okok­kal magyarázzák. Az európai államok közül állítólag a leg­többel járultak és járulnak hoz­zá a katonai felszereléshez és a katonai teher lényeges gazda­sági megterhelést jelent szá­mukra. (Az egyiptomi kaland után nem is csoda). Az angol határozatra-más ol­dalról is rá kell világítani. Az angol és esetleg az amerikai egységek visszavonása azt je­lentené — amitől Franciaország annyira fél: hogy a német mili- tarizmussal szemben — melynek felfegyverzéséhez csak azzal a feltétellel adta a beleegyezését, hogy az európai kontinensen angol-francia hadsereg lesz -- újból csak egyedül állna, hason­lóképpen, mint a második világ­háború előtt. Az angol határozatnak pozitív oldala is van. Visszatükröződik benne az is, hogy a Szovjetunió tavaly következetesen egyolda­lúan csökkentette fegyveres ereinek számát. Az amerikai militarista körök attól tartanak, hogy ez a példa ne váljék von­zóvá. „Az angol határozat“ — így fejezi Ki véleményét a francia Le Monde — „a bomlás jele is lehet". Erre a bomlásra a fegy-, verkezés csökkentésére, az em­beriség már régen vár. A kecske is .ió'Iakjon és a káposzta is megmaradjon A tánc, melyet az Egyesült Államok az Izrael elleni büntető intézkedések körül britének, ez elmúlt napokban elérte a tető­pontját. Az ENSZ közgyűlésének tárgyalása helyett az amerikai képviselők Izrael képviselőivel kulisza mögötti folyosótárgyalá- sokat folytatnak. Eisenhower elnök még a szabadságát is megszakította, hogy személyesen is beavatkozzon ebbe a bonyo­dalmas ügybe. Vajon mire vélik ezt a lótást-futást és zürza­Kasmír India megbonthatatlan része. Bizonyos nagyhatal­maknak, amelyek nem tudnak belenyugodni azokba a válto­zásokba, melyek a kasmiri nép határozatából történtek; és amelyek Kasmírt az Indiai Köztársaság megbonthatatlan részé­nek nyílvánították. A Biztonsági Tanács újból foglalkozott az úgynevezett „kasmiri kérdéssel“. Attól az időtől fogva, hogy Kasmír a szabad állam jogán belépett az indiai nemzetek egységes családjába, jelentékeny sikereket ért el az állam szociális és kultúrális kiépítésében. vart? Csakis arra vezethetjük vissza, hogy mindenáron olyan kölcsönös engedményekkel járó megegyezést igyekeznek találni, amely kielégítené Izraelt és nem zúdítaná magára az arab népek haragját. Mert ha az amerikai küldöttség ellenezne a izraeli szankciókat, akkor, amint a francia Le Monde írja, „az arab államoknál csökkennének az Eisenhower doktrína jó kilátá­sai“. Amint ismeretes,. az ázsiai és az arab államok néhány nappal ezelőtt az Izrael elleni büntető intézkedésekre vonatkozólag ja­vaslatot nyújtottak be, mivel Izrael nem hajlandó kiüríteni azt a területet, inelvet a leg­utóbbi fegyveres támadásánál megszállt és Vnéq . állandóan megszállás alatt tart. Következetesen helyes lenne, ha ilyen esetben kellő módon járnának el a támadó féllel .szemben. Ezt azonban nem te­szik. Izrael feltételeket szab — Izraellel tárgyalnak. A nyuqati sajtó álláspontja és a nyugati politikusok nyilatkozatai mintha ezt fejeznék ki, hogy tulajdon­képpen Egyiptom volt minden­nek az oka, és a biztonságot nem Egyiptommal, hanem a „szánalomra méltó Izraellel' szemben kellene biztosítani. Hogy. ezek a nézetek milyen célt követnek, az jeni kétséges. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mostani tárgyalásoknál nem Gaza, vagy az Akabai-öböl sorsájól van szó, melyet az iz­raeli csapatok nem hajlandók kiüríteni, hanem sokkal fonto­sabb kérdésről: a közép-keleti befolyás kérdéséről általában és a Sznezi-csatornáról külön. Helyes és igazságos az yolna, ha Izrael visszahúzódna addig a határig, ahonnan a támadást intézte. És hogy ebben a kér­désben éppen az Egyesült Álla­mok játszhátják szegről-végre a főszerepet, az is világos. „Csakis az Egyesült Államok határozata járhatna Izraelre r.ézve következményekkel“ — fejezi ki nézetét az említett lap — akkor azonban az ENSZ egy­ségeinek egyiptomi területen már nem volna keresnivalója. Az Egyesült Államoknak ak­kor aztán már nem kellene megjátszani a befolyás közvetítő szerepét. Helyreállna az az álla­pot, amely az Egyiptom elleni támadás előtt fennállt: a szabad független Egyiptom, az államo­sított Szuezi-csatornával. Az Egyesült Államok es partnerei pont ezt nem akarják. Gaza körüli fortélyokkal, nemzetközi­vé tételével, vagy az ENSZ egy­ségei által való megszállással, az Akabai-öböl megszállásával, stb. kezükben akarják tartani a nyomás eszközeit, hogy Kö­zép-Keleten céljaikat elérhes­sék. Nem kételkedünk abban, hqgy az arab népek semmi ha­sonlóval nem érthetnek egyet. Kormánv^üiifiittségUnk a gazdasági egyiittmiiköitéröl tárgyalt Budapesten A Csehszlovák Köztársaság és Magyarország között Buda­pesten ÍS57. február 25-től már­cius 1-ig tanácskozás folyt a két ország közötti gazdasági együttműködés kibővítésének és elmélyítésének lehetőségeiről. A Magyar Népköztársaság termelési kapacitása kihasználá­sa lehetőségének felülvizsgálása után a két küldöttség arra az álláspontra jutott, hogy fokozni lehet az árucserét. Az 1957. évi kereskedelmi egyezményt a leg­rövidebb időn belül megkötik. A tanácskozás baráti légkör­ben, a kölcsönös megértés szel­lemében folyt. ★ ★ ★ Megnyílt a lipcsei tavaszi árúmintavásár Március 2-án, az újjáépített lipcsei Városi Színházban ünne­pélyesen megnyitották az 1957. évi lipcsei tavaszi árúmintavá- sárt. A technikai kiállítási csarnok és a vásárpalota kapui a város központjában vasárnap, március 3-án nyíltak meg. Az áruminta- vásár látogatói megszemlélhetik a kapitalista államokkal vete­kedő béketábor országai ipari fejlettségének pompás bemuta­tóját. Az ünnepi esten Erich Uhlig, Lipcse főpolgármestere üdvö­zölte a baráti országok kor­mányküldöttségeit és számos kapitalista ország kereskedelmi köreinek képviselőit. A sajtó képviselői nagy ér­deklődéssel tekintették meg a csehszlovák pavillonban kiállított tárgyakat és csodálkozásuknak adnak kifejezést. j.iimmmmiiiiimmiimmmijmimimimmmimiimmiiiimmimij, I Közlemény az SZLKP [ | Központi Bizottságának | ■ ■I 0 0 E 1 üléséről | 5 Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága s Z. 1957. március 2-án ülést tartott. :s Pavol David elvtárs, az SZLKP KB irodájának tagja r: — javasolta Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának E: ü; egybehívását az 1957. évben. 5 Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jjj 2 az alapszabályzat VI. fejezetének 43. pontja értelmében, ~ j= megegyezve a CSKP Központi Bizottságával, 1957. április s 5 26—28-ra egybehívja Szlovákia Kommunista Pártjának s — kongresszusát. jjj TumimmimimmiiimimmimimiMmmmiutmnmmmmnmmíT A Szovjetunió legnagyobb múzeumában A teremben van összpontosítva az olasz, spanyol, holland, ílamand, francia mestereknek, festők, szobrászok, kézművesek alkotá­sai. Többek között megtalálha­tók itt Leonardo Da Vinci, Ra­fael, Tizian, Rubens, Poussin, Velazquez festőművészek képei, a szobrok között Michelangelo, Gudon, Fallkon, Dalu, Roden és még sok más francia szobrász és festő eredeti alkotásai. A kollekció nemcsak képekben, szobrokban gazdag, hanem van itt sok antik műbútor, porcellán, csiszolt üvegedény, csontból fa­ragott tárgyak, szőnyegek, go­belinok, arany- és ezüstedények, ékszerek, egyszóval mindaz, ami a népek' kultúráját, művészet- fejlettségét mutatja. Már emlí­tettem a ílamand festőt, Rubens Peter Paulust. Képein oly hűen, gyönyörűen tudta ábrázolni az embert. Alkotásaiban mindig az ember volt figyelmének köz­pontja. A Persey és Andromeda optimista jellegű képe. a színek óriási változatának ellenére egé­szében egy harmonikus, aprólé­kosan és tökéletesen kidolgozott művészi alkotás. Népszerű még Adriana Brower, realisztikus „Paraszt a kocsmában" című képe, melyben a festő tisztán demokratikus törekvése figyel­hető meg. Már késő délután volt, mire eljutottunk a francia művésze­tet képviselő negyvenegy terem­be, mely Franciaországot kivé­ve a világ legnagyobb francia gyűjteménye. Hogy csak a na­gyokat említsem, láttuk a Pous- son, Watteau, Louis Lener fest­ményeit. Louis Lenen munkája visszatükrözi a XVIII. század széles demokratikus köreinek, parasztságának, iparosságának gondolkodását, érzéseit, akiknek élete. Lenen munkájának főté­mája volt. Ilyen irányú tökéle­tes tömény képe, a „Tejes csa­lád“. Pousson már más utat választott. Képein érezhető a magas érzések és a vágy felé törekvés, s képei témáját leg­főképpen szentek, vallásos, tör­ténelmi és bibliai alakok életé­ből választja. A XVIII. század nagy francia festőművészei közül J. Batis Sarden alkotása a „Mosónő“ vonzza a néző figyelmét. Az élet reális visszatükrözése lát­ható rajta. Sarden egyike volt azoknak a francia művészeknek, akik az egyszerű mindennapi élet emberei közül ki tudta ra­gadni a tipikust. Az angol D. Reynolds Vénusa és Ámor' című képe előtt talán még 10 percig is álldogáltam, élvezve a test anatómiájának hu ábrázolását. Nem lenne azonban teljes a múzeum kincseinek a leírása, ha nem említenénk még' meg a nagy holland festő Rembrandt ermitázsi gyűjtemé­nyét, mely a világ legnagyobb Rembrandt gyűjteményének ne­vezhető. Az itteni képei közül legismertebb az Arahám áldo­zata, a Szent család, Flóra, Amán elesése és a Keresztről való levétel, melyekben Rem­brandt a vallásos téma ellenére is olyan hűen festi meg az egy­szerű ember gazdag lelki érzel­mi életének mélységét. A na­gyok nagyját, ahogy Rembrand­tot nevezik ezért lehet annyira tisztelni és megbecsülő’, mert munkájában mindig csak az igazságot kereste. Rembrandt azonban nemcsak festő, hanem metszetkészítő is. Egész sorozat ilyen metszetnyomásu képét ta­láljuk a gyűjtemények között. Az ember elnézné akár napokig is Rafael, Tizian, Valazquez olasz művészek ■'lumanizmussal átitatott mesterműveit, melyek akkoriban nagy csapást mértek a középeurópai scholastrkus is­kola követőire. Leonardo da Vinci Madonnája a kisdeddel is emberi belső érzésekor az anyai szeretet és gondozását, az élet egyszerű törvényeit tükrözi vissza művében. Ékesszólásával a festő fénykorába vezérel min­ket. Rafael Santi XVI11. század­beli festménye, a Szent család, ugyancsaj', páratlan a maga szépségében. Csak Ízelítőnek soroltam fel a kétmillió exponát eg.v néhány darabját. Számtalan kép kerül még szemünk elé, tájképek, melyek tökéletességükkel, az őserdő,, ormok, rétek levegőjét varázsolják a parkettes termők­be. A nemzetek nagyjainak mű­vészének sokszázéves művészi munkája van összeűgyüjtve eb­ben a múzeumban, melyet meg­csodálni, megnézni, felejthetet­len emléket jelent. Az évi más- félmillió látogató hű bizonyítéka annak, milyen megbecsüléssel őrzik a szovjet nép más nem­zetek nagyjai által alkotott mű­kincseket. És ez is feltétele a népek közti megértésnek, baráti viszonynak és a kölcsönös kul­turális együttműködésnek. Meg­ismerni a nemzetek kultúráját, életét, nevelni a szovjet nép művészi érzékét, segíteni a szovjet társadalom kulturális fejlődésében, ez a főcélja a Szovjetunió legnagyobb és leg­szebb múzeumának a Leningrádi Ermitázsnak. Szombat 111 — vasárnap Kedves barátom! Félve ültem le a prie- vozi kultúrotthon néző­terére, s vártam, hogy elkezdjék a műsort. — Azonban kellemesen csa­lódtam. Mindjárt az első perctől megkapott a mű­sor könnyedsége és ötle­tessége. Holota Jenő szimpati- • kus megjelenése, hangja és humora első bemutat­kozása pillanatától meg­kapta a közönséget. Nem kellett a nézőket ízlés­telen és erőltetett vic­cekkel magáévá tenni. — Elég volt egy-két szel­lemes tréfa és a közön­ség derült, és jól érezte magát. Hogy el ne felejtsetek egy nagyon fontos dolog­ról szólni, a műsor össze­állításáról, an^ply megér­demel minden dicséretet: színes, mulatságos és nem a mindenhol elcsépelt esztrádszámok szerepel­tek. Hogy csak egy-ket­tőt említsek: Nóty Ká­roly: Motor, egy érdekes polgári bohózat, Móricz: paraszttémájú egyfelvoná- sosa: Forog vagy nem forog, Király: Áldott be­tegek című jelenete, ma­gyar népdalok, népimu­zsika, operett-dalok. Ta­lán csak a Cigány egyfel- vonásos helyett vettem volna mást a műsorba, mert ennek a darabnak a filozófiája rutinosabb sze­replőket követel. Világos­sá kell, hogy váljon az, hogy szegény cigány fizet rá mindenre, mivel őt „abban“ a társadalomban nem tartják embernek. De ugyanakkor a cigány­nak is van esze, talán még több, mint az urak­nak, mert furfangosabb, leleményesebb a társa­dalom uraináj. Művészileg Móricz: Fo­rog vagy nem forog című egyfelvonásos volt legjob­ban kidolgozva, és ennek volt a legnagyobb sikere. A többin még itt-ott érezni lehetett, hogy kö- \ zeleg a farsang vége és a műsornak ki kellett időben jönnie. Hallottam, hogy a jö­vőben ti is rendeztek esztrád műsort, vonjátok le a tanulságot a fűrévi IX-ik magyar nemzeti iskola szülői tanácsának és az iskola barátainak műkedvelő előadásából, s ha lehet, látogassátok meg a következő előadá­sukat a főrévi kultúrház termében, jövő vasárnap este 7 órakor. Szívből ölel KISBÄN LAJOS. ★ ★ ★ Az Egységes önkéntes Testnevelési Szervezet alakuló közgyűlése vasár­nap, március 3-án, 9 óra­kor kezdődött Prágában, a városház Smetana-ter- mében. — A közgyűlés hétfőn, március 4-én, 8 órakor folytatódott. A két napig tartó prá­gai kongresszusra 839 küldött érkezett. A kül­döttek elsősorban testne­velésünk új szervezéséhez szóltak hozzá, jóváhagy­ták a végleges szervezeti szabályzatot, megválasz­tották a szervezet köz­ponti és felügyelő bizott­ságát és megállapították az új testnevelési szerve­zet munkájának irányel­veit. A szervezeti szabályzat javaslatában érvényesül­nek a demokratikus cent­ralizmus elvei, amelyek biztosítják az űj testne­velési szervezet egysé­gét. A közgyűlésen felszó­lalt a párt és kormány küldöttségének nevében A. Zápotoeky köztársasági elnök. Nagy jelentőségű beszédében felhívta a küldöttek fiq.yelmét az if- iűság aktívabb bekapcso­lására a testnevelésbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom