Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-03-05 / 10. szám
r I mezőgazdasági érdekkörök segítségére Készítéséhez kb. 10 dkg fehér. 10 dkg szürke és 15 dkg rézvörös gyapjú fonal kettős szála és 2 V2--es kötőtű szükséges. Munkánkat a kabát alsó szélénél kezdjük a fél csí- prtbőségnek megfelelő szemszámmal és a színeket két- soronként váltva a munk-i színén sima, visszáján fordított sorokkal dolgozunk. Karkívagásip egyenesen kötünk, a hátrészen mindkét oldalon fogyasztjuk a szemeket. 10 x 1 szemet fogyasztunk minden oldalon, majd egyenesen kötünk tovább. Vállhoz érve a szemeket fokozatosan 10 szemenként befejezzük. ,A nvakki- vágás szeméit egyszerre leláncoljuk. Elejét két részben készítjük. A kezdéstől mért 12 cm-nél a gomblyukhoz hasonlóan kötjük a zsebet. Vl karkivágásig egyenesen kötünk, majd 6, 4, 3 és 5x1 szemet fogyasztunk. A karkivágás fogyasztása után egyenesen kötünk a vállig, de a középvonal felé eső oldalon minden sor elején 1 szemmel fogyasztjuk a nyakkivágást. A váll szemeit 10 szemenként fejezzük be. Ujjait kb. 26 cm-es szemsorral kezdjük és csíkosán kötjük. 5 cm egyenes rész után minden 6. sor elején és végén 1—1 szemet szaporítunk a kívánt bőségig, majd egyenesen kötünk az alsó űjjahosszáig. Innen kezdve minden sor elején 1 szemmel fogyasztjuk a szemeket 14 cm magaságig, majd a megmaradt szemeket egyszerre befejezzük, Az 5 cm széles gombolás-pántot 10 cm-es szemsorral kezdjük és egyszínű rézvörös fonallal a munka színén sima, visszáján fordított szemekkel készítjük. Ha a kellő hosz- szúságot elértük, a szemeket befejezzük és a párttot kettéhajtva, duplán varrjuk az összeállított kabát elejéhez. A kabát és az újjak alsó szélét visszahajtva szalaggal szegjük. Ugyancsak szalaggal szegjük a zseb alsó szélét, felső széléhez pedig a felszedett szemekre megkötjük a zseb hátlapját, melyet a munka visszáján az alaphoz öltögetünk. A fagyasztott zöldségek használatáról Szlovákiában ma már majdnem mindenütt kapni fagyasztott zöldséget. Sokan ugyan húzódoznak a használatától, és csakis a saját maguk eltette zöldborsóban, vagy zöldbabban bíznak, mégis lassanként mindjobban elterjed a fagyasztott zöldségek használata és a gazd- asszonyok egyre inkább megszokják és megszeretik. A fagyasztott zöldségeknél az a jó, hogy megőrzik vitamintartalmukat; fontos azonban, hogy * * * betartsuk az utasításokat. A zöldséget azonnal a vásárlás után használjuk fel, sose hagyjuk felengedni, és keményen, megfagyva vágjuk fel, például a zöldbabot, paradicsomot, zöldpaprikát. Nagy előny a dolgozó asszonyokra nézve, hogy télen a már megtisztított spenótot gyorsan elkészíthetik, vagy pedig a fagyasztott paradicsomból és zöldpaprikából egy-kettőre kész a finom lecsó. M<mH A I/LCÁ0 Kiéitől nem messze, egy kis városkában Robert Schmidt 70 éves öregember érdekes kedvtelésnek hódol. Ölomfigurákkal megörökítette a történelem néhány fontos eseményét, így például Napoleon híres csatáit, Cortez, Mexiko felszabadítójának bevonulását. A figurák ujjnyi nagyságúak és tökéletes illúziót keltenek. * Valais svájci kantonban a magas hegyeken fekvő legelőkről csöveken keresztül vezetik a tejet a városba. A tej így frissen és olcsóbban kerül a fogyasztókhoz. A csövezet „silamen“ nevű műanyagból készül és 2 000 méter magasságban fekvő legelőket köt össze. Á „tejvezeték“ mindkét végén telefonösszeköttetés áll fenn. * Üj Delhiben most valószínűleg a métert vezetik be, mint hosszmértéket. * A Délafrikai Unió több városában a néger lakosság a faji intézkedések elleni tiltakozását úgy fejezi ki, hogy bojkottálja a városi közlekedési eszközöket * A világ legritkábban használt nyelve a man nyelv, melyet a Man sziget lakói beszélik. Az adatok szerint a sziget lakossága 55.200, de közülük már csak 355-en beszélnek manul. A Találmányok Hivatalában a találmányokra vonatkozó sok ezer iratot őriznek, amelyeket az érdeklődök számára készségesen lemásolva be is küldik. Ma a hivatal már fotókópiákat vagy mikrofilmeket küld az érdeklődők számára. Egy fotókópiáért 1.70 Kcs illeték jár, míg viszont egy mikrofon filmkocka 70 fillérbe kerül. Hollandiában különböző növényekből sikerült mesterséges szemes kávét előállítani, mely tulajdonságaival felülmúlja a valódi babkávét. Megoldódott a „fáraók bosszúja“, amely Tutenh-Amun fáraó sírjának felderítésével kapcsolatosan annyira foglalkoztatta a közvéleményt. Az ásatások alatt ugyanis sok tudós ismeretlen betegségben meghalt. Csak most jöttek a rejtély nyitjára, amikor felfedezték a „barlangbetegség“ vírusát, amely a denevérek ürülékében található. Koreában termelik a világ legdrágább növényét, a zsen-.sen gyökerét, melyet az élet gyökerének neveznek és gyógyszerek előállítására szolgál. A növény 12 év alatt nő meg. Belga Kongóban mesterségesen úgy idéztek elő esőt, hogy nagyobb területet faszénnel szórtak be és a napsugarak fokozottabb felszívásával fokozták a légáramlást. Az esőt viszont ezüst jódiddal idézték elő. Az Egyesült Államokban járt Szaud király 25 fia részére Cadillac kocsikat rendelt, amelyeken hűtőkészülékek, drágakővel kirakott öngyújtók lesznek. Az autókra olyan üveget szerelnek, amelyen az utasok kilátnak, de őket nem látják. A meseaütőkat úgylátszik előlegnek szánták Eisenhower középkeleti „segélyére“. Víz nélkül eint nem Int A talajtan már igen előrehaladott. A mezőkön Viljamsz szovjet tudós szerint vetésforgókat vezettünk be. Megtanultuk fenntartani a talaj mor- zsalékosságát, hogy nedvességkészletet fogjon fel. Egy napon azonban hirtelen tolvajjal találjuk magunkat szemben és hiába akarjuk megfogni, nem tudjuk, mert gyors — szelek szárnyán jár A tolvaj maga a forró, erősen fújó szél Ismerik őt a kolhozparasztok. emberemlékezet óta ismerik a földművelők. Hazája az ázsiai sivatagok, ahol felmelegszik, kiszárad s azután Európa felett egész légóceánok képében úszik. Rokonait az egész világon megtaláljuk: Dél-Amerikában. az Egyesült Államokban, Spanyolországban, ... sőt hazánkban Morvaországban és Szlovákiában is érezzük, amint a magyar puszták felől fújdogál és a talajt kiszárítja. A szél azonban nem az egyetlen hívatlan vendég, mert nagy magasságból egy másik érkezik Azt hihetnők, hogy nedves, hiszen a felhők is öt ezer méternél magasabban úsznak, s ez tulajdonképpen a köd. De a föld fölött nagy magasságban hidegebb van, mint a föld közvetlen közelében. Ott már elég nagy a fagy. Amikor a meleg levegő a hidegbe áramlik, vízgőzeinek nagy része lecsapódik. Körülbelül úgy, mint amikor ősszel az ablakra lehelünk Lélegzetünk meleg, sok vízgőzt tartalmaz, s a hideg üvegtáblán a vízgőzök abban a pillanatban apró cseppekké válnak és fordítva: a forró levegő négyszer nagyobb mennyiségű vízgőzt nyel el, mint a hideg levegő. Mennél melegebb, annál szomjasabb, s ahol csak vízhez jut, mindenhonnan magába szívja. A föld feletti nagy magasságokban a légrétegek lehűlnek, csaknem minden vízpárájukat elvesztik, s a magasságból hirtelen a föld felé zuhannak. A föld közelében újra felmelegednek és nedvességre áhítoznak. Amire szükségük van elvonják, ahonnan lehet — kiszárítják a földet. Ennek a szélnek is vannak testvérei. Megtaláljuk őket az Alpokban, ahol a parasztok „hőfaló“-nak nevezik, de tudományosan „főn" a neve. Kisebb mértékben a zateci járásban nálunk is előfordul. Amikor a levegő átzúdu1 az Érchegvségen, magasba emelkedik, eredeti nedvességét elveszti és az egész hegyvidéket kiszárítja. Védekezhetünk egyáltalán a szél ilyen összpontosított támadásai ellen ? AZ ERDŐ ÉS A VlZ A tudósoknak állandóan Dokucsajev kísérletei jutottak eszébe, aki azt mondta, hogy „A szél útjába gátakat kell állítani, valami olyasmit, mint a hullámtörök, melyek azután az áramlást szétvernék". Azt már korábban tudták, hogy a legjobb gát az erdősáv, mert megakadályozza, hogy a szél egyenes úton haladjon, s a fák törzsei között és az erdei növényzetben oly sokáig tartja fogva, míg teljesen megszűnik. A dánok ezt már a régmúlt időkben !s tudták Földjeiket a tenger felől fújó viharos szelek ellen emberemlékezet óta erdőkkel védték. A Rajna völgyében a földeket erdők zöld sűrűjével vették körül, hogy a hideg alpesi misztrál ellen védjék. A hivatlan látogató elleni harc útján mindez csupán bátortalan, itt-ott megtett első lépés volt. A védő erdősávok éghajlatra és a talaj vízgazdálkodására való jó hatását ma már az egész világon ismerik. Tudjuk, hogy a szél sebességét egészen 80 százalékkal csökkentik, a talajban 30 százlékkal több nedvességet tartanak vissza, akadályt állítanak a hónak és a talajt átfag.yás ellen védelmezik. S képzeljük el, ha 5—10 méter széles erdősáv ilyen csodákat művel, mire lehet képes egy valódi erdő? A víz- és éghajlati feltételeket sokkal nagyobb mértékben javítja, mint a szűk széltörö! Ezzel a kérdéssel a tudósok hosszú esztendőkön . át foglalkoztak. Erdősített és letarolt vidékeken a nedvesség mérésével kísérleteztek, s a víz felszíni elfolyását erdőben és erdőn kívül megmérték. Nézzük csak meg, milyen eredményekre jutottak. Negyven milliméteres csapadéknál egy óra alatt tű- és lomblevelű erdőben 15,5 m3 víz elfolyt és 384,4 m3 (96,1%) a földbe jutott, lucfenyő erdőben 38,2 m3 elfolyt és 384,4 m3 (90,4%) beszivárgott. Ezzel szemben füves legelőn 106,6 m3 víz elfolyt és a földbe csupán 293,4 m3 (77,3%) került be. Az erdő a víz felszíni elfolyását tehát nagy mértékben csökkenti, de egyéb fontos szerepet is betölt: a hőmérséklet legnagyobb kilengéseit' kiegyenlíti. Ez annyit jelent, hogy erdő környékén nyáron a talaj lassabban párolog tavasszal a hó lassabban olvad és a hőtakaró nélküli fagyok is ritkábbak. Ezenkívül a sokkal nanvobb vízm nnyiséget felfogó erdők (u. i. kevesebb víz folyik el) erősebben párolognak is, és ezzel nagyobb mennyiségű csapadék keletkezését segítik elő, — a víz körforgását a szárazfölden ueggyorsítják. Persze ellenvetést tehetnétek és mondhatnátok: „Milyen hatással lehet az erdő aü esőre? Hí zen mindenki jól tudja, hogy az eső a felhőkből hűl! alá!“ Igen, így van, egyetértünk! A felhők azonban vízgőzökből, ezek viszont kir'rolgásból keletkeznek minden lehető helyről — a földből, kertekből, erdőkből és tavakból. A vízgőzök legfőbb szállítója a tenger. Az erdő területegységéről állítólag másfélszer annyi vízgőz párolog el, mint a tenger ugyanilyen nagyságú területéről. Jól tudjuk azonban, hogy a földgolyón sokkal kevesebb erdő van mint tenger. Képzeljük csak el, hogy a szél a tenger felől a szárazföld fölé felhőket hajt. A föld csupasz, csaknem az egész csapadék nyomban a folyókba ömlik, és a folyókon át néhány nap alatt ismét a tengerbe jut. Mennél jobban távolodunk a tengertől, annál kevesebb felhőt látunk. Legtöbb csapadék közvetlenül a tengerparton esik, a szárazföld belseje esőben már igen szegény. Ha azonban a földön sűrű erdő van, az esővizet felfogja, a víz egy része azonnal és a fennmaradt rész később transzpiráció útján párolog el. Az erdők csaknem az egész felfogott vizet újra szabad útjára engedik. A párák a magasba emelkednek, lecsapódnak, azután ismét felhők keletkeznek és a földre újból eső hull. Ha az esővíz erdőre hull, abból sokkal több víz párolog ki, mint a puszta földből. Megint csak felhők képződnek, s ez a körforgás szünet nélkül folytatódik. HALASTAVAK A mezők és erdők korlátolt vízpórussal rendelkeznek, melyek vízzel telítődnek meg. Ha nagyobb vízhullám érkezik, mint amilyent a pórusok felfoghatnak, a folyóban fokozott vízátfolyás áll be és gyakran árvízre is sor kerül. A magas vízállás ellen az emberek különféle módon védekeznek. Az árvízről egymásnak híradásokat küldenek, a vidék elárasztásának megakadályozása céljából magas gátakat emelnek, völgyelzárókat építenek és igyekeznek, hogy a víz áramlását csatornarendszerrel feltartsák. De miért harcoljunk a víz áramlása ellen már a nagy folyóban? Hiszen egy részét már közvetlenül a forrásnál felfoghatjuk. A földön sok folyóba torkolló száraz völgy található. A völgyek alján egéáz éven át kövek, kavicsok között vékony erecskékben víz folydogál. De tavasszal, ha a hó olvadásnak indul, vagy nagy vihar után, az erecske megduzzad és rohanó vad folyóvá alakul át. ^ (Folytatása következik) Az egészséges alvás meghosszabbítja a fiatalságot „A reggel okosabb mint az este“ — mondja a régi közmondás, és ez azt bizonyítja, hogy az alvás jótékony hatását, mindig helyesen értékelték. És valóban az alvás gvógyítólag hat, felfrissít és lehetővé teszi, hogy a szervezet kipihenje az egésznapos fáradalmakat és friss erővel kezdjük meg az új napot. Különösen a fiatalok számára rendkívül fontos az egészséges és kiadós alvás. Nemcsak a jelen, azaz a következő nap, hanem egyáltalában a jövő szempontjából fontos az alvás. Az a fiatal, aki rend- szertelenül alszik és nem alszik eleget, később ráfizet, mert aztán már nehéz behozni a mulasztást. Igaz, könnyű mondani: eleget aludj. Este nehezen kerülünk az ágyba, előfordul, hogy valami érdekfeszítő könyvet olvasunk és nem tudjuk abbahagyni, vagypedig moziba, színházba megyünk, vagy másvalami tart vissza attól, hegy idejében lefeküdjünk. Igen ám, de reggel aztán nem akarózik felkelni. Reggel érezzük csak, hogy milyen jól esik még néhány percig pihenni. Milyen gyakran előfordul, hogy az apukának vagy anyukának erőszakkal kell kiráncigálnia az ágyból a gyerekeket. Hiába, az utolsó percek a legkellemesebbek. Ha még mielőtt iskolába mennénk, reggelizni is akarunk — ami szintén nem lebecsülendő — nem marad más hátra, mint korábban felkelnünk és előkészíteni a reggelit. Mert hiszen nem engedhetjük meg, hogy édesanyánk szolgáljon ki bennünket. Szóval megérkeztünk a kényes ponthoz a reggeli előkészítéséhez, ami legalább 10 perccel, ha nam többel, megrabolja alvásunkat. A reggeli lótás-futásra igazán nincs semmi szükség. Nyugodtan aludhatunk még 10 perccel tovább, ha ... Találjátok ki? Talán rájösztök magatok is. Akik nem tudják, azoknak eláruljuk: Használjanak szárított, cukrozott tejeskávét. Akkor aztán egy perc alatt elkészül a reggeli, nem kell sokág főzni, mert elég, ha a szárított tejeskávé-port forró vízben már az asztalnál feloldjuk. Az így elkészített kávénak soha sincsen föle és mindig jóízű. A szárított tejeskávét a Tejtápszerek ipara készíti. Minden élelmiszer üzletben kapható nagy vagy középcsomagolásban. Az elkészítése igen egyszerű: Három-négy kanál port elkeverünk egy negyed liter vízben és máris elkészült a kávé. Már cukrot sem kell beletenni, mert cukrot tartalmaz. Mivel a szárított tej jó minőségű tejből készült, a szárított tejeskávé igen tápláló. Az eredeti 500 grammos doboz 4.5 liter tejet tartalmaz, azaz 18 negyedliteres tejeskávé adagot. A 250 grammos doboz ennek a mennyiségnek a felét tartalmazza. A tejeskávé doboz megtakarítja számunkra a reggeli bevásárlást. A zárt doboz legalább egy fél évig is eláll, de ha már kinyitottuk, akkor 2—3 héten belül el kell fogyasztani. Minden használat előtt gondosan zárjuk le és helyezzük hűvös, száraz helyre. Ha megbeszélitek szüléitekkel és minden reggel szárított tejeskávéból készítitek a reggelit, akkor valóban rájösztök arra, hogy „a reggel okosabb, mint az este“. Csakhamar megértitek, hogy az ezáltal nyert néhány perces továbbalvás hasznotokra válik. Nemcsak nektek, hanem anyukátoknak is, mert több nyugta lesz reggel és elmarad a szokásos reggeli lótás-futás. Vasárnap és ünnepnapokon a szárított tejeskávé helyett kondenzált kakaót használunk. Ezt is a Tejtápszerek ipara készíti. Igen kellemes ízű és tápláló, kis mennyiségben is. A kondenzált kakaót is már csak az asztalnál készítjük el, egész egyszerűen úgy, hogy forró vizet öntünk hozzá. Egy doboz kakaóból 10 negyedliteres csésze kitűnő kakaót nyerünk. Kedves barátaink, ha már közmondással kezdtük cikkünket, akkor közmondással is fejezzük be. Bizonyára mindnyájan ismét itek: „A jó tanács aranyat ér“. Ehhez már felesleges a magyarázat is. A szárított tejeskávé és a kondenzált kakaó olyan reggeli, amely lehetővé teszi, hogy tovább aludjatok — és ugye, ez aztán igazán jó tanács? Erre azonban csak akkor jöttök rá, ha valóban felhasználjátok.
