Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-19 / 8. szám
Amíg tart a báli idény Fiatalos estélyi ruha, taftból vagy selyemből készül, nagyon széles, dús szoknyával. A második estélyi ruha taftból készül, el'ó- része elütő anyag - bél, és gyötigyözés - díszíti. A szoknya részekbe szabott és szintén nagyon bő. Mindkét ruha készülhet bármilyen színből, kinek milyen áll jól. * Szép kocsitakarók tavaszra Télen nincs szükség gyermekkocsi takaróra, hiszen a gyermek lábzsákban fekszik a kocsiban s megfelel, ha a kocsira erősített viaszkos vászonnal takarjuk le a kocsit. A tavaszi napsugár, a zöldeló természet azonban szinte megkívánja, a habosra mosott-vasalt, fodros, hímzett kocsitakarókat is. Első rajzunkat különbözőképpen készíthetjük el. Szép, ha fehér batisztból csináljuk, a közepét sűrűn rózsaszín vagy vi- * lágoskék pettyekkel kihímezzük. Vagy pedig: az alap fehér vagy világoskék, a középső részbe az anyag színével egyező színű karikákat hímezünk, s a közepüket kivágjuk. Alája rózsaszín szatént húzunk, amely a karikákon keresztül kilátszik. A másik rajzot csakis fehér anyagból készítsük, legszebb organdiből. A széleket 7—8 cm-es fodorral díszítjük, szélére keskeny csipkét is varrhatunk. A sarkokba rózsaszín vagy világoskék szaténból készült malikat hímezünk. Ezt a garnitúrát készíthetjük tiszta fehérből is, fehér szatén maslikkal Ha a paplanka virágos, úgy vonjuk be rózsaszín vagy világoskék- anyaggal. B mezőgazdasági érdekkörök segítségére M0Z0G A Az Építészek Nemzetközi Szövetsége február 2-án kiállítást nyitott Prágában. A kiállítás azt a haladást szemlélteti, amelyet 18 európai, néhány ázsiai és afrikai ország ért el az építészet terén. * Ismét felemelték a cukor árát Angliában, ezúttal 37.5%-al. * A szovjet Izmail nevű hajón miközben Kalkuttából Odessza felé tartott példátalan eset történt. Az Indiai Óceánon mindegy száz mérföldnyire a hajó körül erős fényt észleltek. Egy meteorit ütközött a hajó előárbócához. A fedélzeten egy 17.5 gramm súlyú 40x25 átmérőjű meteorit szilánkot találtak. * A Hradec Králové-i csillagvizsgáló intézetben helyezték el az e napokban 2lunice mellett talált meteort, amely 114.5 kg-ot nyom. * Hidrogénbombát szándékszik kipróbálni az angol kormány a Csendes Óceánon s ezért egy 800 km-es kör- ' zetet „veszélyes zónának“ minősítettek. A japán hatóságok élesen tiltakoztak az újabb kisírletek ellen, melyeket ez év március 1. és augusztus 1. között akarnak végrehajtani. * • Több mint 51.000 néger sínylődik a brit tartományi fennhatóságok börtöneiben Kenyában. Több mint 24.000 8 1957. február 19. négert már évek óta börtönbe vetettek és a kihallgatásukra még nem került sor. * Ötszáz élő fácánt és 1.500 foglyot szállítottunk Franciaországba, ahol szabad vadászatra helyezik ki őket. * Angliában az elmúlt év folyamán 2.643 sztrájkot jegyeztek fel. * A Szovjetunióban március 1-től új időszámítást vezetnek be, 11 kerületre osztják fel a Szovjetuniót és az időszámítást a köztársaságok határai vagy más közigazgatási határok aszerint állapítják meg. * A Nautilus nevű amerikai atom tengeralattjáró (nevét Verne Gyula regényében szereplő tengeralattjáró neve után kapta) most 20.000 mérfóldes útra indul, Diesel-motorokkal az ilyen útra 3 millió liter hajtóanyagra volna szükség. * A szepsi járásban, Alsó Mecenzéíben egy mesterségesen megtermékenyített tehénnek hármas ikrei, három kis bikája született. * Most készült el Európa legnagyobb gázvezetéke, amely Sztavropolébo! Moszkvába vezeti a földgázt. Hossza 1.300 km és naponta 3—4 millió köbméter gázt vezet. * Hollandia Németországból élő hangyákat szállít. Főleg vörös hangyát, amelyek kiirtják a fiatal fenyőkben kártevő rovarokat. Víz nélkül élet nem létezik Tűző napsugarak perzselik a kihalt földet. A nyomasztó csendben csupán a futóhomok csendes zizegése hallik. Hatalmas homokhordalékok olyan ősrégi városok romjait hordták be, ahol valamikor messze földön híres csillagászok, orvosok és filozófusok éltek. E helyekre távoli országokból karavánok érkeztek és zajos, zsibongó vásárokon a Kelet minden sarkából összesereglő árusok portékáikat kínálták. A valamikor virágzó városok helyén tna végeláthatatlan pusztaság terül el. Az emberek kihaltak, a mezők eltűntek, az öntözőcsatomák elpusztultak — halál uralkodik a vidék fölött, ahol csupán egy valami — a víz hiányzott. Hogyan keletkeztek a sivatagok? Kiszárad talán a Föld, ahogy azt ' egyes teoretikusok állítják? Hogyan gazdálkodjunk a mindennél nagyobb értékű nedvességgel, melytől egész életünk függ ? Milyen szellemes módon adjunk vizet a mezők szomjas növényeinek? Erről említünk néhány szót az alábbiakban. Minden reggel, alighogy felébredsz, első dolgod a mosakodás. Kinyitod a csapot, és a vezetékből abban a pillanatban tiszta víz zúdul alá. A hideg víz kellemesen hűsíti testedet. Amikor már alaposan megmosakodtál, amikor bőrödet ió pirosra törülted, csak akkor érzed, mennyire megkönnyebbültél és utána jó kedvvel indulsz a munkába. De mi történne, ha a vízvezeték egyszer csak elromlana ? Mi lenne, ha a kutak, melyekből a vízművek az ivóvizet merítik kiszáradnának és a folyók is eltűnnének? Vagy mitévők lennénk, ha a vízzel oly könnyelműen, rosszul gazdálkodnánk, hogy minden forrás és meder elapadna és a tavak helyén csak szennyes mocsarak maradnának? Jó kedvünknek bizonyára már kora reggel vége szakadna. Lehetséges ugyan, hogy valamelyik fazék fenekén még találnánk pár csepp vizet, de az aligha lenne elég arcunk és kezünk megmosására. Az embernek egy napi mosakodásra 25 liter vízre van szüksége! Ha például előre nem látott rossz időkre vizet akarnánk tartalékolni, a fürdőkád mellé egyetlen egy fürdésre 500—600 félliteres bögre vizet kellene állítanunk. Képzeljétek el, mi lenne, ha nem mosakodhatnánk? Az ember naponta 100— 150 liter vizet fogyaszt, s e mennyiség túlnyomó része mozsdásra, mosásra, fürdésre és takarításra szükséges. Ivásra és főzésre mindössze 2 liter vizet fogyasztunk el. Amerre csak nézünk, mindenütt vízre van szükség. A központi fűtés mit sem érne, ha a kazánban nem lenne víz. A radiátorokat vízgőz melegíti fel. Villanyerőművekben víz nélkül áramot nem termelhetnénk. Víz hiányában elsőnek a völgyelzáró-gátakon és vízlépcsőkön elhelyezett erőművek turbinái állnának le, melyek a víz energiáját közvetlenül használják fel. Fokozatosan persze a hövillanytelepek is beszüntetnék munkájukat. A turbinák mozgásba hozatalaiéra ugyanis ezeknek is vízre, vízgőzre van szükségük. S mi zéshez vízvezetéket fektetnek le. A technikusoknak és munkásoknak jól kell gazdálkodni, hogy az irányvonalak által egy sertés levágására előírt 2 m2 víz elegendő legyen. Az előző sorokban vágóhidat említettünk. S mi a helyzet a reggelire elfogyasztott tej esetében? Talán el sem hiszitek, hogy a tejcsarnokban vásárolt 1 liter tej kezeléséhez körülbelül 4 liter vizet használnak fel. Persze nem a tej hígítására, hanem kannák, üvegek mosására, a tejüzemek tisztántartására, a tej pasztőrözésének műveletére és végül e fontos tápszer hűtésére. Vagy talán szívesebben isszátok a sört mint a tejet?» Elárulhatjuk, hogy a sör a vízzel szemben még nagyobb igényeket támaszt. Egy liter sör előállításához hozzávetőlegesen 15 liter víz szüksé- ges. De térjünk át talán az öltözködésre. Jól tudjátok, hogy a lent feldolgozása előtt i hosszasan áztatják, s emellett ez az ipari növény az ösz- szes textilnyersanyag közül a vízzel szemben még a legigénytelenebb. Gyapjú feldolgozásánál hússzor annyi vizet használunk fel, s ha kiszámítjuk egy textilgyár vízfogyasztását, megállapítjuk, hogy 100 kg gyapjúanyag előállításánál 100 köbméter víz folyik el. Víz nélkül életünket és ételeinket sem tudnánk mivel megédesíteni. A cukorgyárak egyik igen fontos tényezője éppen a víz. A cukorrépa a gyárba vízi úton kerül be, víz tisztítja, víz szállítja a szeletelőgépekre stb. stb. így folytathatnánk egészen a cukor gyártási folyamatának utolsó fázisáig, míg végül elérnénk a vízóráig, melynek a cukorgyártáshoz ugyan semmi köze, de mégis megmutatná, a helyzet a szén esetében? Minden bányamérnök igazolja, hogy a szénfejtésnél egy veder szén kitermelésére másfél veder vizet használnak fel. Víz nélkül gázvilágítás sem létezhetne. A gázt szénből állítják elő, és mégis, ha a gázgyárnak bármilyen nagy mennyiségű szénkészlete is lenne, a gáztermelést egyszer mégis csak meg kellene szüntetnie. Miért? Azért, mert egy köbméter gáz kitermeléséhez a gázgyárba 4—5 köbméter víz folyik be ... Az élelmiszerellátás terén sem lenne jobb a helyzet. Képzeljetek magatok elé egy vágóhidat, ahol a vízóra mutatója egy pillanatra sem áll meg. A mészárosnál és konzervek formájában is természetesen a lehető legjobb minőségű húst akarjuk vásárolni. Ezért a vágóhidakon és húsfeldolgozó üzemekben tiszta környezetben kell dolgozni. Azt is tudjuk, hogy ahol tisztaságot akarunk, ott sok vízre van szükség. Az állatokat levágás előtt melegvizes zuhany alá hajtják, megmossák és letisztítják. Ettől a pillanattól ebbén a szakmában a vízfogyasztás egy másodpercre sem szűnik meg. A leölt sertések forrázásánál, belek mosásánál, hűtőhátak üzemeltetésénél stb. használt minden berendehogy tíz kocka cukor előállításához több, mint félliter víz szükséges. Még nem említettük a közlekedési eszközöket, továbbá új kohóművek, városok és ipari üzemek építését. Mindezeken a helyeken a víz az egész üzemmenet alapja. A víz jelentőségéről ezek után már van valamelyes elképzelésünk. A legfontosabbról azonban semmi esetre sem feledkezhetünk meg: a víz minden földi élet alapját képezi. De tulajdonképpen hogyan keletkezett ez az élet? EGY KIS KÉMIAI ISMERET Amikor földünk még csupán gázokból összetevődő izzó gömb volt, semmiféle élő szervezet sem maradhatott volna rajta életben. Kedvezőbb feltételek akkor álltak be, amikor a Föld felszíne lehülóben volt. Mi történt akkor ? A szénatomok olyan hosszasan tömörültek, míg végül is diamant kris- tályocskák, vagy fekete grafitpelyhek formájában a Földre hullottak. A Föld belseje azonban még egyre izzott, benne nehéz fémek, s mindenekelőtt vas, nikkel és minden egyéb anyag olvadt állapotban volt. A szénesö erre a folyékony forró rétegre hullott. Feloldódott, elvegyült a fémekkel és egyszerű vegyületek, karbidok keletkeztek. A Föld kihűlő felszíne alatt azonban még igen sok kisebb nagyobb változásra is sor került. Az oxigén és a hidrogén vegyülése bizonyára nem a legkisebbek közé tartozik. E változás eredményeképpen tengerek és szárazföldek keletkeztek. De a karbidok sem maradtak eredeti állapotukban. Aminosavakkal, zsiradékokkal, szénhidrátokkal és sok más anyaggal vegyültek. Végül ezekből egy egészen új, igen bonyolult összetételű anyag, a fehérje keletkezett. A vegyészek világos és tömör beszédükről ismert emberek. H20-t írnak, és mindenki tudja, hogy ezzel a képlettel a vizet jelölik, mely két rész hidrogénből (H) és egy rész oxigénből (O) áll. Kimondják Cu, és rézre gondolnak. Egyetlen sorban írt képlettel az anyagátváltozás egészen bonyolult folyamatait képesek kifejezni. Amikor azonban a fehérjék összetételét képletekben akarták feltüntetni, erre a műveletre egész fejezetek sem voltak elegendők. KÜLÖNLEGES MÉRTÉK A növények az élő világban uralkodó helyzetet foglalnak el. Milyenek az igényeik, s mennyi vízre van szüksége a mezőgazdasági termelésnek? Az agrotechnikusok és a vízgazdászok a vizet bámulatra méltó mértékkel, milliméterekkel mérik. Bizonyára tiltakoztok, hogy a folyadékokat egyszer térfogatmértékkel, másszor súlymértékkel mérjük? A növényeknél tulajdonképpen az esőt, az egész évi csapadék magasságát mérjük. Ennek a csapadékmennyiségnek olyan magasnak kell lennie, hogy a növény normális feltételek között nedvességhiányban ne szenvedjen. Vegetációs időszak alatt (körülbelül áprilistól szeptemberig) a cukorrépa hozzávetőlegesen 450 mm, a réti füvek 400 mm és a kis igényű gabonafélék 250 mm vizet fogyasztanak. A napraforgó és a kukorica a vízzel szemben nagyobb igényeket támaszt. A növekedés időszakában, áprilistól szeptemberig 250 mm víznek kellene lecsapódnia, hogy jó cukorrépa hozamot érjünk el. S emellett a víz nem párologhatna és haszon nélkül a felszínen sem folyhatna el. Nagy szárazság idején ennyi csapadék egész esztendő alatt sem jut a talajba. S ha talán egyes ipari üzemeknél a már egyszer felhasznált vizet még egyszer hasznosítani lehet, a növényeknél nem ez a helyzet. A növények testében a talajból tápanyagok oldatával szüntelenül víz áramlik, s a nedvességet gyökerek szívják fel. A víz egy része a növényben marad, de sokkal nagyobb része a leveleken át elpárolog. Ezt a folyamatot párologtatásnak (transzpirációnak) nevezzük. Egy kilogramm szárazanyag kialakítására a növények bizonyos mennyiségű vizet fogyasztanak. Ezt a mennyiséget pá- rologtatási (transzpirációs) együtthatónak (koefficiens) nevezzük. Tudósok pontosan lemérték azt a vízmennyiséget, mellyel egyes fő kultúrnövényeket öntöztek, és így a fflféléknél 450—700 párologtatási együtthatót kaptak. Ez annyit jelent, hogy egy kilogramm széna kitermelésére 450— 700 kg vízre, van szükségünk. A gabonafélék párologtatási együtthatója alacsonyabb, 410—250 és a kapásnövényeké 300—350. Ha kevesebb csapadék esik, mint amennyire a növénynek szüksége van, és ha a talaj nedvességtartalma alacsony, a növények lassabban növekednek, fejlődésükben visszamaradnak, elkorcsosodnak. Ha a szárazság nem ér véget, a növény elhervad és végül elhal, még ha a talajban elegendő tápanyaggal rendelkezik is. Hä a Földön tartós vízhiány lépne fel. ez minden élet elhalását jelentené. KISZÁRAD A FÖLD? E. Hungtington amerikai és E. P. Brock angol klimatológus azt állítja, hogy a Föld éghajlata egyre szárazabb és a szárazságot állítólag csak időnként szakítja meg néhány nedvesebb esztendő. E. Hungtington számos diagrammot állított össze, és ezek alapján megállapította, hogy a legnedvesebb időszak az időszámításunk előtti első évszázad körül volt. Más klimatológusok (az éghajlat tanulmányozásával foglalkozó) tudósok megállapították, iiogy a gleccserek az Alpokban, Norvégiában és Izlandon visszahúzódnak. A geológia azt tanítja, hogy a Föld fejlődése idején néhány korszak váltakozott, amikor is a Föld nagyobb részét gleccser borította. (Folytatása következik)
