Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-29 / 5. szám
i mezőgazdasági érdekkörök segHségüre A talaj gondozása és termöerejének fokozása JURAJ ROMÁR mérmök A merőgazdasági termelés fokozásának kérdése fontos helyet foglal el a második ötéves tervben. A növénytermelés emelése, és ennek alapján az állattenyésztési termelés fokozása is, Szlovákiában igen szorosan összefügg a talajok termőerejének kérdésével. Az alábbiakban röviden ismertetjük a talajra vonatkozó alapfogalmakat, továbbá foglalkozunk a talaj keletkezésével, összetételével, a talajterületek kiszélesítésével, felsoroljuk a talaj sajátosságait és a termőerő fokozásának módjait, s rámutatunk a termőerő kihasználásának lehetőségeire. TALAJTANI ALAPFOGALMAK Mit nevezünk talajnak? A talaj a földkéreg porhanyős felületi rétege, amely a kőzetek mállása, poriadása és a szerves maradékok elbomlása következtében keletkezett, s amely termőereje folytán növényzet termesztésére alkalmas, vagy pedig erre a célra alkalmassá tehető. Ezzel a meghatározással azt is megmondtuk, hogy az ember a terméketlen talajt termővé, a termő talajt pedig még termékenyebbé változtathatja. A tudománynak azt az ágát, amely a talaj keletkezését, lényegét, tulajdonságait és a benne végbemenő változásokat tanulmányozza, talajtannak (pedolőgia) hívjuk. Meg kell említenünk, hogy a talajtan a talaj fogalmát akkor használja, amikor természetes környezetben létező (a keletkezés helyén hagyott) természeti képződményről szőlunk, éspedig a dinamikai változások minden jellemző vonásának figyelembevételével. Ilyenkor a talaj fogalma alatt az egész rétegrendszert értjük, egészen addig az alapig, amelyen a talaj keletkezett. Mihelyt ebből a rétegrendszerből bizonyos anyagrészt kiveszünk, például, ha ásóval a rétegek némelyikéből egy kis darabkát hozunk felszínre, ezáltal megbontjuk az összefüggést, tehát a természetes környezetből kivett részt nem nevezhetjük többé talajnak, hanem földnek mondjuk. A talajt mint a földkéreg legfelsőbb részét rétegek jellemzik, amelyek színükkel, szerkezetükkel, vastagságukkal, élettani és vegyi sajátosságaikkal különböznek egymástól, de amelyek — amint már említettük — egymásra kölcsönös hatást gyakorolnak. A talajtanban ezeknek a rétegeknek horizont a neve, s megjelölésük A, B, C betűkkel történik. A mezőgazdasági talajok esetében (az agropedolőgiában) a talaj keresztmetszete szerint egymást követő rétegeket rendszerint a következőképpen jelöljük: Legfölül a szántással porhanyított szántóréteget találjuk: alatta húzódik a sokszor számottevő mértékben megülepedett és kevésbé levegős szántó alatti réteg. Még mélyebben fekszik az altalaj, amelynek általában a színe is más. mint a szántórétegé. HOGYAN ALAKUL KI A TALAJ A TERMÉSZETBEN? A talaj a természetben az anyaközet (föld) változásai következtében alakul ki. Anyakőzet alatt a már felaprózódott földanyagot értjük (tehát nem az érintetlen, ke • mény kőzetet), amely a földkérget alkotó kőzetek mállásának következményeként keletkezett. A kőzetek mállása lassú, hosszadalmas folyamat, amely fizikai és mechankai erők hatására megy végbe, amikor fagy repeszti a sziklákat, a víz rombol (hegyi patokok, a tengerek hullámverése), a jéghegyek helyet változtatnak és erős szél fúj (a szélhordta futőhomok kivájja a sziklákat), továbbá ez a mállás vegyi hatásokra következik be, amelyek a kőzetek belső összetételében okoznak változásokat, vagyis bomlasztanak. De a fizikai mállasztás és a vegyi elbomlás nem elegendő, hogy az eredeti kőzetből talaj alakuljon ki. Ehhez az élő szervezetek segítségére van szükség. MIBŐL TEVŐDIK ÖSSZE A TALAJ ANYAGA? A talaj anyagának kialakításából a következő alkat- elemek veszik ki részüket: a) szilárd alkatelemek, amelyek ásványi részből (az anyakőzet apró elmállott részecskéi) és szerves részből (az elhalt növényi és állati testek maradványai, valamint az élő növényi és állati szervezetek) állnak; b) folyékony (cseppfolyós) alkatelemek, amelyeket a talajoldat (talajnedvesség) szolgáltat; c) gáznemü alkatelemek, amelyeket a talajlevegő alakít ki; ez a levegő abban különbözik a külső légkörtől, hogy kevesebb oxigént (körülbelül 20% -ot) és több széndioxidot (mintegy 0,4%-ot) tartalmaz. A talajpőrusokat folyékony és gáznemü alkatelemek töltik ki, s közöttük szoros kapcsolat áll fenn. Egymás közötti mennyiségi megoszlásuk rendkívül ingadozó. A FÖLD SZEMCSÉZETTSÉGE ÉS A TALAJFELESÉGEK Ha ujjaink között egy kis göröngyöt morzsolunk szét, azonnal érezzük, hogy a föld anyaga nem egyenlő nagyságú részecskékből áll. A részecskéknek ez a különböző nagysága a föld mechanikai összetételének (szemcsézettségének) alapja. A talajrészecskéket általában Így osztályozzuk: homok-, por- és agyagrészecskék. A föld szemcsézettségét az határozza meg, hogy ezek a szemcsecso- portok milyen kölcsönös arányban fordulnak elő a talajban. A kutatóintézeti talajtani laboratóriumokban, az iskolák laboratóriumaiban és a legutóbbi időkben a gépállomások laboratóriumáiban is megfelelő módon osztályozni tudják nagyság szerint a talajszemcséket, amelyek két csoportot alkotnak: a) Finom föld A talajszemcse anyaga Átmérő (mm) Jegyzet Agyag 0,01 mm-nél kisebb Ha az átmérő 0,002 mm-nél kisebb, ezt fizikai értelemben vett agvagnak nevezzük. Por 0,01—0,05 Az igen finom por átmérője * 0,01—0,002 mm. Poros homok 0,05-0,1 Igen finom homok 0,1-0,2 Homok 0,2-2 A fizikai értelemben vett agyag alcsoportjába tartozik az ún. kolloid-agyag, amelynek átmérője 0,1 mikronnál, vagyis 0,0001 mm-nél kisebb. Nagyon fontos feladatot töltenek be a talajban a kolloidok. Kolloid alakjában fordulnak elő a földben (a talajban) a kolloid-agyagon kívül bizonyos vegyületek is (kovasav, szilikátok, a vas és alumínium hidroxidjal, a kolloid-televény stb.). A kolloidos anyagok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek azután kihatnak arra a földanyagra is, amelyben kimutathatók. A kolloidos anyagokban gazdag föld nyirkos időben kenődő és tömődött, nedves időben rögös, míg szárazság idején megkeményszik és rendkívül tömör (feltörhetetlen), s műveléskor nagy göröngyökre hull. Tapadóképessége (adhézió) igen magas, munka közben a föld a munkaeszközre ragad (megnehezíti a talaj művelését). A vizet nem ereszti át. Az ilyen talaj könnyen eliszaposodik. De a kolloidok vegyi vonatkozásban is érvényesülnek. Miután méreteik kicsik és sok van belőlük, együttes felületük kiterjedt és nagy lekötő-képességet biztosít. Felületükön bizonyos vegyi anyagokat kötnek le, amelyek közül a növényzet táplálását biztosító anyagok mennyisége a legtöbb. A lekötött anyagok a kolloidok felületén oxigénnel stb. kerülnek kapcsolatba, aminek következméb) Talajváz nyeként szüntelenül és élénken változnak. Ez a talajdinamika (mozgás, tevékenység) bizonyítéka. A talajrészecskék felületén lekötött pára és víz a nedvességi Viszonyok alakulására hat ki. Ha a talaj kolloidokban szegény, nem képes annyi tápanyagot megőrizni, amennyi a növényzet igényeit kielégíti. Tehát az ilyen talajokba, (homoktalajok) márgát, iszapot, komposztot adunk, amelyek sok kolloidos anyagot tartalmaznak. De a földek és talajok némelyikében túl sok a kolloid. Ez azután megnehezíti a talaj mező- gazdasági kihasználását. Ezek a talajok kenődők, a föld a munkaeszközre tapad, míg száraz időben csontkemény. Az ilyen talajokat keverjük (homokkal, hamuval, salakkal, mésszel*), szalmás trágyával és zöldtrágyákkal), hogy a talajt könnyebben és gyorsabban megmunkálhassuk. *) A mész elősegíti a koagulációt (a kolloidok lecsapódnak és kicsapódnak, a talaj morzsálódik) A nátronsalétrom a talajkéreg képződését sietteti. (Folytatása következik) A talajszemcse anyaga Átmérő (mm) Kőtörmelék 2— 5 Hordalékkavics 5-10 Apró kavics 10-50 Durva kavics 50 mm és nagyobb Gyermekkötények A kötény célszerű, mert óvja a gyermek ruhácskáját, azonkívül szép viselet s egy kislány mindig szebben nézi ki, ha kötényben van. Az első modellt bármilyen egyszínű anyagból készíthetjük és kockás anyaggal díszítjük. A második iskola- kötény, sötétkék anyagból (glottból) készül, piros cakkozással. A harmadik köténykét nylon-anyagból vagy organdiből készítjük, derékrészén színes bársonyszalagot húzunk át. A negyedik köténybe pettyeket hímezünk. Sütemény helyett Sokszor előfordul, hogy a háziasszonynak nincs ideje sütni, mégis jól esne egy kis édesség ebéd vagy vacsora után. Esetleg későn értesültünk vendég érkezéséről s szeretnénk gyorsan „kiegészíteni“ az ebédet. Most télen, narancsból, citromból, banánból, különböző „süteménypótlókat'' készíthetünk, amelyek — vitamintartalmukat figyelembe véve — különösen gyermekek részére nagyon egészségesek. Citrom-krém: Személyenként egy tojás sárgáját, egy negyed citrom levével, — melyhez egy kevés vizet adtunk — tűzön addig keverünk, amíg forrni ■ 'Wjotonságolc Moszkvában már sorozatosan gyártanak „villany-altató“ műszereket. Az új műszert operációknál alkalmazzák és kevésbé árt a szervezetnek, mint az eddig használt kábítószerek. ÉRDEKESSÉGEK Prágában, Liberecben, Hradec Krá- lové-ban, január 21-én 23 és 24 óra között különös látványt — sarki fényt észleltek. Az égbolt egész vörös volt és fehér csíkok voltak láthatók rajta. Ott, ahol hő takarta a tájat, a hő rózsaszínűnek látszott és egész meseszerűen hatott. A sarki fény szabályosan visszatérően tizenegy évenként mutatkozik. * Faruk, a volt egyiptomi király, akit a forradalom fosztott meg trónjától, egy norvég hütőszekrénygyár ügynöke lett. * Egy londoni feltaláló olyan pénztárcát készített, amely vészjelzést ad, ha idegen kezek, és nem a tulajdonosa nyúl hozzá. A vészjelzést csak a tulajdonos tudja leállítani. * A brit jósok, látnokok és médiumok megalapították a saját szakszervezetüket. Túlórákért magasabb díjakat kérnek és öregségükre aggkori szociális biztosítást. * A Mont Blanc-on szerencsétlenül járt hegymászók megmentése közben az egyik helikopterről lezuhant a pilóta. Az orvosok már attól tartottak, hogy elveszti a szemevilágát és csak négy ujját kellett amputálni. A leningrádi hajógyárban most építik az első atom jégtörő hajót, amely anyagutánpótlás nélkül egy teljes éven keresztül úszkálhat az arktikus jéghegyek között. OQOűQGQGfQD Liticében most paneleket gyártatlak egy 50 méter magas torony összeszerelésére. A kilencemeletes tornyot, mely első lesz a maga nemében, Prága mellett építik fel és az ultrarövid hullámok mérésére antennát helyeznek el rajta. * Az idei tanévben főiskoláinkon 2151 külföldi diák tanul. A legszorgalmasabbak a kínaiak, mert a 164 kínai főiskolás közül 42 aspiráns. * A nyugati lapok sokat írnak Danielle Salamon csodagyerekről, aki tizennyolc hónapos korában már operaáriákat énekelt. Még nem tudott járni, de már ismerte a kottákat. Szakemberek azt állítják, hogy tizen-* két éves korában már önálló hangversenyt adtak. Eddig már több szerzeményét kiadták és nagy sikere volt. * Kanton-ban (Kína) nagy feltűnést kelt Csen Ming ötéves zongoraművésznő, aki Beethoven és Csajkovszkij műveit játsza. * Egy angol katona Port Saidból emlékül néhány gránátot vitt magával Angliába. A gránát felrobbant és a családja súlyosan megsérült. * Abruzziában (Közép-Olaszország) olyan nagy havazások álltak be, hogy 102 község teljesen el van vágva a világtól. * « Afganisztánban özönvízszerű esőzések és havazások óriási károkat okoztak. kezd. Ekkor levesszük, s ha kihűlt, gyengén hozzáadjuk a tojások felvert habját. Hidegen tálaljuk. Narancs-saláta- Kis darabokra vágott narancsot, almát, banánt, fügét, diót, összekeverünk, hozzáadunk néhány szem mazsolaszőlőt, tetszés szerint cukrot s az egészet egy kevés tejfellel összekeverjük. Banán-krém: Egy pohár jo- gurtot és egy deci tejfelt 3—4 evőkanál cukorral és egy kávéskanál gyümölcsízzel — legjobb málnaíz — elvekerünk és 5 karikára vágott banánt vegyítünk el benne.
