Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-08-20 / 34. szám

u

Káprázatos felvonulással fejeződött be Moszkvában a

VI. Világifjúsági Találkozó. Utána a küldöttek baráti beszélgetéssel, ölelkezéssel búcsúzkodtak egymástól. A luzsniki stadionban a Csehszlovák küldöttek beszélik meg legközelebbi találkozójukat India küldötteivel. A két ország fiataljai jobban meg akarják ismerni egymás életét az eddiginél.

Sátor alatt zöld mezőben

A nagy nyári melegben gondot okoz, hogy miképpen töltsük el szabadidőnket, különösen a vasárnap délutánt. Sok mindenre alkalmas időszak ez. Vasárnap délután látogathatjuk meg ismerőseinket, rokonainkat, futball vagy másegyébb sportmérkőzéseket is végignézhetünk, betérhetünk egy-egy sörre. De ez még nem minden, esetleg egy két vasárnapunkat így is elüthetjük, de mi lesz a többivel? Mi legyen hát a többi vasárnapunkkal? Megfelelnek erre az ipoly- sági CSISZ-tagok.

Sokat gondolkoztak ők is, vajon mivel tennék kellemesebbé szabadidejüket. Tóth elvtárs, a CSISZ Ipolysági járási titkára egy-két éjszakát álmatlanul is töltött azért, mert affe- lől gondolkozott, hogy mit javasoljon a fiataloknak, hogy érdekesebbé tegyék a szervezeti életet. Egyszer majdnem véletlenül Tóth György, egy fiatal fiú találkozott Tóth elv- társsal.

— Jó elgondolásom van, beszélte el ötletét Tóth György. Ipolyságon már sok fiatallal beszéltem arról, hogy jó lenne, ha megszerveznénk egy sátortáborozást valami szép helyen. — Nemcsak a fiúk, hanem még a leányok is benne vannak a dologban, csak sátrakat kellene valahonnan szerezni. A táborozás többi apróbb részletét már valahogyan megoldanánk.

Tóth elvtárs megörült a nemvárt jó elgondolásnak és azért is örült, mert látja, hogy a CSISZ tagok együtt dolgoznak vele, segítenek neki a fontos kérdések megoldásában. — Örömmel közölte Tóth Györggyel, hogy a sátrakat majd megszerzik, ötféléi érte. Ne törjék azon a fejüket az ipolysági CSISZ tagok. A táborozás többi részletét pedig úgyis a tagsági gyűlésen kell megbeszélni.

A rövid párbeszéd után nemsokára tagsági gyűlésen beszélték meg a tennivalókat. Tizenöt leány és fiú jelentkezett a táborozásra és elhatározták, hogy ki visz majd sót, paprikát, hagymát és zsírt. Adtak össze pénzt húsra és rizsára, mert főztek is a táborozáson.

Egyik szombat délután kerékpáron indultak el, vitték a sátrakat, amit Tóth elvtárs szerzett és a főzni valót. Akinek volt, légpuskát is vitt, takarókat és ami a legfontosabb, a bográcsot is, amiben a vacsorát és ebédet _ készítették.

Az első táborozást Gyűgyön rendezték, szép helyen ütötték fel sátraikat. Este hatalmas^ tábortüzet raktak, körülülték, vidám nótaszóval, tréfával töltötték el az időt. Nem feledkeztek _ meg a sportjátékokról sem, sporteszközöket is vittek magukkal.

Kézilabdaversenyt rendeztek a leányok a fiúk ellen, hogy melyik fél győzött már, nem is tudják, mert sok gól esett a mérkőzésen. Nehéz azt leírni, hogy milyen vidám hangulatban töltötték el az időt szombat déltől, hétfő reggelig. Hétfőn reggel tértek vissza munkahelyükre, frissen kipihenve, vidáman. Nem győztek eleget beszélni arról, milyen Szép is volt a táborozás. Azok a fiatalt*, akik nem voltak ott, bánták, sajnálták, hogy miért nem vettek részt a táborozáson. A nagy bárikődásnak az lett a vége, hogy újra rendeztek ilyen kirándulást Gyűgyre és Palástra is, nem is egyszer.

Amikor Paláston egy szép erdőben csendesen folyó patak partján ütötték fel sátraikat á fiatalok, Tóth elvtárs, a járás többi alapszervezeteiből meghívott egy-egy CSISZ-tagot a táborozásra. Hadd lássák, hogy mennyi örömet rejteget a kirándulás és milyen érdekes, legalább kedvet kapnak rá és megrendezik ők is odahaza a táborozást. Nem várt eredmény, volt a válasz a meghívásra. Most már több alapszervezetben foglalkoznak a táborozás kérdésével és nagyobb kirándulásokat is terveznek. Például a merői fiatalok a Selmecbánya környéki tavakat tekintik meg és felmennek a Sitnóra is. Egy éjszakát töltenek a hegycsúcson lévő menházban és gyönyörködnek a szép kilátásban. Egyben tévedett csak Tóth elvtárs. A falusi alapszervezetek tagjai főleg a mezőn dolgoznak, és komoly kapcsolatuk van a természettel, emiatt nem lelkesednek annyira a táborozásért mint a városban élő fiatalok. A városban élő fiatalnak üdülést jelent, ha a természetben, sátor alatt tölt néhány éjszakát és néhány napot. De. a parasztfiatal azt mondja, hogy úgyis a mezőn élek, még a vasárnapot is ott töltsem? A faluban élő fiatalok főleg tudományos érdekességek után vágynak, vagy távolabbi tájakat, városokat szeretnének megismerni. — Ezért mennek a merői fiatalok is Selmecbánya és Pocúvadlo környékére. Viszont semmi akadálya sincs annak, hogy a falusi alapszervezetek ne rendezhetnének kirándulást a közelfekvő városokba, történelmi helyekre, vagy a hegyek közé. Ilyen kirándulással azután szépen el lehet tölteni a szabad időt, a vasárnap délutánt, hiszen nem is kerül az sokba, a vonat sem drága, és motorkerékpárt, vagy kerékpárt is fel lehet használni közlekedési eszköz gyanánt. Sok örömet jelent egy ilyen kirándulás, sokat tanulhatnak általa a fiatalok, és felejthetetlen élményekben lehet részük.

BAGOTA ISTVÁN

A SZÜNIDŐBEN

Tart még a diákok nagy pihenője az évi munka után. Azonban pihenni sokféleképpen lehet. A mi társadalmunkban a pihenés alatt ne értsünk teljes tétlenséget, válogatás nélküli szórakozást, munkánktól való teljes elszakadást. Mint ahogy munkánknak tervszerűnek kell lennie, pihenőnk is csak tervszerű lehet.

Az iskolai év folyamán szükséges munkánk közben kisebb-nagyobb pihenő. A nagy szünidőben a munka legyen ilyen szükséglet, hogy teljesen ki ne kapcsolódjunk munkakörünkből- Időnként vegyük elő a tankönyveket, vagy már a jövő tanévre beszerzett tankönyveket, olvasgassunk a patakparton, vagy az erdőben. Esős napokon szintén sokat tanulhatunk a nyári szünidő alatt is. Napi egy-két órás szellemi tevékenység nagyon megköny- nyíti majd az iskolai tanulást. A magyar nyelv tanulásával kapcsolatban például nagyszerűen felhasználhatjuk a szünidőt a kötelező olvasmányok olvasására. Így szórakozva készülhetünk elő a következő iskolai évre.

^ A szlovák nyelv elsajátítása érdekében kerssük a társalgási lehetőséget. Ránduljunk ki szlovák vidékre, ha lehetséges, töltsük a nyári brigádot szlovák fiatalokkal együtt. Különösen Ideológiai továbbképzésünkre fordítsunk gondot a szünidőben. Olvassuk a napi sajtót, hallgassuk a rádiót, vegyünk részt nyilvános gyűléseken, előadásokon. Érdeklődjünk a politikai események iránt is. Az idősebb növendékek olvassanak társadalomtudományi müveket is.

Érdeklődjünk lakóhelyünk egyesületeinek élete iránt, és vegyünk részt azok munkájában, segítsük előbbre vinni tevékenységüket. Elsősorban támogassuk a CSISZ szervezetet- Az itt szerzett tapasztalatokról készíthetünk vázlatot, és felhasználhatjuk majd az iskolai CSISZ szervezet munkájánál.

A szünidő alatt feltétlenül vegyük ki részünket a mezőgazdasági munkákból. Tudjuk, hogy a szocialista társadalomban a pályaválasztásnak is tervszerűnek kell iennie. A következő években a fiatalság legnagyobb fokú elhelyezkedési lehetősége a mezőgazdaságban lesz. A nyári brigádmunka alkalmas arra, hogy megismerjük a mezőgazda- sági munkát, az itt alkalmazható gépek előnyét, és megértsük a szövetkezetek fontosságát. A brigádokon viselkedjünk mintaszerűen, dolgozzunk erőnkhöz mért őszinte szorgalommal. Érintkezzünk egymással és a földműves ifjúsággal művelt ifjakhoz méltóan

Ne feledkezzünk meg az orosz nyelv gyakorlásáról, mert e nyelvnek állandóan nő a jelentősége, a szocialista tábor diadalmas előretörésével együtt Magyarázzuk ezt meg környezetünknek is, hogy ezzel előkészítsük a népi orosz nyelvtanfolyamok útját. Sok tennivaló van a pihenés alatt is, és a vakáció csak úgy jelent számunkra igazán hasznos pihenést, ha foglalkozunk valamivel, ami javunkra válik.

LÖSKA LAJOS

„Bírálnunk kell, hogy az utóbbi években abbahagyták a

tanulóifjúságnak az élettel és a dolgozó néppel való kapcsolatában bevált jó formákat, aminők pl. a szünidei brigádok. Ezekhez a formákhoz vissza kell térni és tovább kell őket javítani.“

A CSKP KB június 13-i ülésén elhangzott beszámolóból.

J

únius utolsó hetében a király- helmeci tizenegyéves magyar tannyelvű középiskola CSISZ-szerve- zete elhatározta, hogy mindazok a tanulók, akiket az otthoni körülmények nem gátolnak, egyhónapos szünidei brigádon vesznek részt a Perbe- nyíki Állami Gazdaság kistárkányi, perbenyíki és nagygéresi gazdaságában. A jelentkezők száma meghaladta a nyolcvanat. Alig 1—2 napot töltöttek otthon, az iskolai év ünnepélyes befejezése után, s július első napjaiban már munkába is álltak, hogy a tízhónapos szellemi tevékenység után megízleljék azt a munkát is, amely az életet adó rögön folyik, s amely nélkül nem volna nyugodt, derűs diákélet.

Egy teljes hónapon keresztül dolgoztak mind a nyolcvanan. Kezdetben cukorrépát é,s kukoricát kapáltak, az utolsó két heten pedig a dolgozó paraszt leqszebb, legjelentősebb tevékenységét folytatták: arattak. Ezt végezték legszívesebben- A hónap néhány utolsó, csaknem esőmentes napja lehetővé tette a nagyobb teljesítményt is, s így örömteljesebben közeledtek a végzés felé.

A végzés az egyhónapos brigád legnagyobb eseménye. Az ember szoron- góbb érzéssel hajtja nyugovóra a fejét már előző este: vajon milyen lesz az idő, hogyan sikerül az utolsó nap.

A perbenyíki határban az utolsó napig kitartó húsz diák is azon tanakodott lefekvés előtt, sikerül-e megbirkózniuk a még learatásra váró két hektár rozzsal.

Az ébresztő, mosakodás, reggeli, sorakozó, a pótkocsira való felszállás éppen úgy történt, mint a hónap minden más napján. Az idő azonban mintha jobban kedvezett volna. Egész hónapon át. vagy tikkasztó forróság volt, vagy zuhogott az eső. Ma pedig: rendelni sem lehetett volna jobb időt. A napot felhő takarta, csak hellyel- közzel kandikált ki fátyolos arccal. Hűvöskés szellő lengedezett, meg- megzizegtette a lekonyuló kalászokat, s felborzolta a lányok amúgy is kócos haját. Játék lesz tehát a munka!

Folyt is szünet nélkül. Dőlt a rozs, feszült a kötél, hullott belé a marok, roppant a kötözés alatt, gyarapodott a keresztek sora- ötpercenként úiabb és újabb renddel lett kevesebb a két- bektáros terület. Nem csoda, sok lendület van ezekben - a 16— 17-éves CSISZ-tagokban, ha maguk is akarják!

Akikről most szó esik, fogatos kaszálógép után szedik a markot, kötözik a kévét és rakják a keresztet. A gyors végzés érdekében ezt Is munkába kellett állítani. A kombájn

SZERKESZTŐI

üzenetek ;

„Duna“, Fordult a Kerék című írásod közlésre még nem érett. A téma szép és jó, de ez még nem novella. Várjuk további leveled.

Tóth Endre, sajnos, a beküldött rövid jelenetet nem közölhetjük. A jelenet eléggé kezdetleges, ha jobbat küldesz, szívesen közöljük.

Pálmai N. Verseidnek fő erőssége az optimista hangulat. Vagyis a mondanivalód jó, s most jön a költő, aki mondanivalóját és gondolatát szép költői képekben le is írja. S az utóbbi hiányzik a verseidből. Ezt meg kell tanulnod.

Kockás L- Verseid nagyon naivak, hiányzik belőlük a rím, a ritmus, a költői kép. Próbálkozz újra.

Sáfár Béla. „Csak anyám tudja“ című 8 soros versedből nehéz megállapítani, hogy van-e remény arra, hogy jó verseket írj. Ez a versed például nagyon gyenge. Látszik, ahogy magad is írod, hogy ez csak első és gyönge próbálkozás. Olvass és tanulj sokat.

Pál György. „Itt a nyár“ című versedben nem sokat mondsz a nyárról Hiszen a nyárra nem csak a rigófütty a pipacs stb. jellemző. Egyébként is ez a nyolc soros vers még semmit sem árul el tehetségedről.

Gönczi Zoltán. Verseden nagyon érezni az utánhatást. Bár Petőfi é>- Tompa verseinek egyes szép sora cseng ki versedből, ennek ellenért versed mégis gyönge. Próbálkozz újra

Kovács M. A novellád nem sikerült Hiányzik belőle a megkapó fordulat a tömör, noyellisztikus nyelv. Ne haragudj, de nem közöljük.

Lengyel T. Ilyen sorokat írsz le verseidbe. „Megcsalta szívedet egy fráter“, Mi ez? Vagy „Ne bújdoss. mint egy féreg“. Így nem lehet írni. írjál szebbet és jobbat. A jó verseket szívesen közöljük.

meg az önkötöző más határrészen dolgozik.

Munka közben kisebb üzemzavar keletkezik. Amíg a gépet reperálják, a diákok a kereszt alá húzódnak, csoportokat alkotnak és diskurálnak. Az egyik kereszt tövében fiúk tárgyalnak, s köztük hevesen magyaráz egy lány: Pataky Gizella, a CSISZ iskolai szervezetének az elnöke. Természeténél fogva fiúnak is beillene, nemcsak azért, mert iskolai táncmulatságokon, a CSISZ-estéken rendszerint ő szokta táncba vinni a lányokat^ ha kevesebb a fiú, hanem azért is, mert a szervezésben, beszédben, de a fizikai munkában is felveszi a versenyt a fiúkkal. Most is a brigád élményeit ad.ia elő jóízű kacagás közepette. Hallgatom.

— Szinte megszámlálhatatlan sokszor elvert bennünket az eső, de egy délután különösképpen eláztunk. — Kihozták az uzsonnát, s leültünk elfogyasztani. Jóízűen falatoztunk. Ilyenkor jólesik az embernek. Azon vesz- szük észre, hogy borul. A kastély felől jött a fekete felleg s vele a vihar. Olyan hirtelen felkerekedett, hogy el sem érkeztük fogyasztani az uzsonnát, már csapkodott is bennünket az eső, A lassabban evők kezében a kenyér is elázott, s pillanatok alatt csuromvizesek lettünk. Tenyérnyi száraz hely sem maradt rajtunk. Lett aztán iramodás hazafelé! Otthon egykettőre ágyba bújtunk, s alig lehetett bennünket felverni, hogy menjünk vacsorázni.

A további élményekre azonban már nem kerülő sor: indul a gép, pattan a húsz diák, folyhat tovább a munka.

— De nagyszerű idő van! Most jő markot szedni, kötelet csinálni, nem törik, nem szúr a gabona szára — mondja Botos, a CSISZ-szervezet politikai felelőse.

Ugyanezt a véleményt -ehet kiolvasni Tancsák Judit jellegzetes mosolyából is. aki ugyan először arat életében, de azért már ügyesen szedi a markot. Ezen az egyhónapos brigádon kapált először répát és kukoricát is. Egyéb hasznára is volt a brigád: hízott néhány kilót. Simon Judit, Kastély Angella, Pataky Gizella és mások is itt tanulták meg, mit jelent az aratás, s hogy mennyi fizikai fáradsággal jár, amíg a földbe hintett magból kenyér lesz.

Egy CSISZ-tagot szeretnék még bemutatni: Andrisko Margitét. Mielőtt elszánta volna magát brigádra, az édesanyja egy óra hosszat rimánko- dott: maradhasson otthon a kislánya, mert ilyen hosszú ideig még nert) volt távol a családtól. A lány is pityergett, amikor végül Is ráadta magát,

hogy ittmarad. A véozés napján azonban megelégedett, szinte büszke mosollyal mondja:

— Örülök, gy osztálytársaimmal tartottam.

A brigád legügyesebb marokszedőjének bizonyult. Nemhiába már otthon is aratott! Szülei öt éve a bolyi EFSZ tagjai, s azóta minden nyáron segít nekik az aratásban.

A Hajdók-csoportot pedjg a takarosán megrakott keresztekért illeti a dicséret.

A finis délután négy órakor kezdődött. Ha valaki még nem látott fürge kezeket és lábakat, ide kellett volna jönnie megtekinteni ezt a húsz tíze- dikes diákot az utolsó félórás hajrában. A rozstábla most már szinte percenként keskenyedett, s egyre gyakrabban csattant fel egy-egy örömkiáltás.

Pontosan fél öt- A kaszálógép szerszerkezete utoljára csörren fel s utoljára áll egy nyílegyenes sorba a húsz CSISZ-tag — az utolsó rendre. A meghajlott rozsszálak és kalászok már nem tartják egymást többé, hanem bánatosan az úttestre dőlnek, hiszen ők az utolsók; utolsó ölelésre a marokszedők karjaiba hullnak.

És most felzúg az éljen és a taps, és senki nem tudja hogyan, senki nem látja honnan, előkerül a díszes kalászkoszorú. Párba áll a húsz CSISZ tag, és a koszorú színes pántlikáiban meg a csapzott hajukban turkáló déli szél s a foszladozó nyugati felhők közül kimosolygó napsugár elégedett simogatása alatt útnak indul hazafelé. _

A végzés jóleső érzés. Ezzel a jóleső érzéssel tér haza otthonába mind a húsz CSISZ-tag — de bizonyára azok is, akik a kistárkányi és nagygéresi gazdaságban dolgoztak. Egyhónapos közös munkájuk gyümölcseként nemcsak azt könyvelhetik el, hogy megmentettek a gyomtól néhány hektár cukorrépát és kukoricát, s hogy csak a perbenyíkiek learattak mintegy húsz hektár gabonát, hanem azt az élményt is, amely Juhász Gyulát eme nagyszerű hitvallásra késztette:

„Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismeretlenek helyében Ez ismerőst magasztalom.

Nézzétek: izzad tar mezőkön,

Sarcol a rögből életet,

Nap égeti és tüske marja,

Tépázza ég és föld viharja, Csókolják fény és fellegek!

Ó ember, én hiszek tebenned,

Ö • ember, mint szeretlek én ..

Egyszóval: megtanulták értékelni a ketkézi munkást és munkáját, megbecsülni a dolgozó embert. És ezt a CSISZ iskolai szervezete komoly eredményként könyvelheti el.

TOLVAJ BERTALAN

A lisói fiatalok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettség keretén belül teljes erővel vettek részt az aratási munkákban. A helybeli szövetkezetnek lényeges segítséget nyújtottak ezáltal. Nem ijedtek meg a kézi kaszálástól sem. A dúlt gabonát, ha géppel nem lehetett, hát kézzel aratták. Az izmos fiatal karok jól bíiták a munkát Ugyancsak komoly segítséget nyújtottak a szövetkezetnek a gabona tisztításánál és a cséplésnél is.

Foto: Feriencík János Ipolyság.

== Készülődés a brünni gépipari kiállításra. Előtérben egy =H nagyprést látunk. A B. Smeral művek büszkeségét.

;=-------j* -----