Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-07-09 / 28. szám
*1 í SZAKADÉK Olaszország szenzációs perei Az olasz nép életében igen fontos szerepet játszanak a nyilvános tárgyalások. Nemcsak a „nagy színházat“ szereti az opera népe, a férfiak mozdulatait, az ékes beszédet, a szép éneket és táncot. Nemcsak a jogi észjárás szellemi tornáját kísérik szívesen figyelemmel, az olasz népben benne él az igazság mély szeretete és hisz abban, hogy a nép előtt, az emberi közösség előtt napfénybe kerülő igazság megtisztítja az embert. Az utóbbi 15 év alatt lejátszódó olasz szenzációs pereket két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a perek, amelyekben maga a nép állítja pellengérre a megvásárolható léha, könnyelmű, romlott felső tízezret, az uralkodó osztályt, a második csoportba pedig azokat a feleket sorolhatjuk, amelyekben az osztály visszaüt, támad, vagy igyekszik az elveszett pozícióit visszaszerezni. A MONSIGNORE CIPPICO ELLEN INDÍTOTT PER Azokhoz a perekhez tartozott, amelyekben láthatatlan egyházi köröket vádolnak meg. Az ilyen pereknél rendszerint nem is látjuk egész világosan, hogy milyen célt követnek a perek indítói a Vatikán magas tiszttartói, vagy a Katolikus Akció tagjai. A Cippico monsig- nore ellen indított per azzal végződött, hogy eltussolták az igazi hátteret. PIA HERCEGNŐ ellen indított per leleplezte az előkelő társaság krémjét. Pia Bellentani, a kolostorban nevelkedett fiatal grófnő, két gyermek anyja a Como tó melletti .ünnepségek alkalmából féltékenységből lelőtte a barátját, egy selyemgyárost. A félig- meddig szentimentális és mindig ízléstelen újsághírek akkoriban rávilágítottak a gyárosok és az arisztokraták erkölcstelenségére és álszentességére. Pia hercegnőt ugyan elítélték, de szabadságvesztése idejét kényelmesen berendezett börtönben, naplóírással töltötte. Mivel idegállapota „kíméletet" igényelt. Ma már szabadlábon él. GIULIANO, A BANDITA pere a legsötétebb bűnügyi perekhez tartozik. Ez a rablóvezér éveken keresztül a földbirtokosok szolgálatában állt és támadásaival állandóan glédá- ban tartotta a parasztokat. Májusi demonstráció alkalmából is gyakran intézett támadásokat és több parasztot lelőtt. Amikor egy idő múlva Giuliano a hatóságok számára már kissé kényelmetlené vált, felsőbb parancsra egy Pistiotta nevű rokona végzett vele. A gyilkost, aki túl sok szenyt kevert fel, a főtárgyalás előtt, cellájában megmérgezve találták. A film gyermekszereplői 1938-ban új nevet tanult a világ. Az olasz hadijelentések Abesszíniát, míg a többi távirati irodák Ethiópiát emlegettek. — Aztán csak Abesszíniát írtak a lapok, majd ez a név is befulladt az egyre jobban kibontakozó háborús hangőrületbe ... Hailé Szelasszié, Etiópia császára, Júda törzséből, a hódító oroszlán Az ország a kelet-afrikai fennsík hegyei közt a tenger felé lejtő lankák hazája. A Vörös-tengertől fokozatosan emelkedik a vidék és á főváros Addis Abada — és nem Abbéba! 2400 méter magasan van. Az északi tartományokban Aszma- rában, de délebbre is Gondar- ban enyhe a nyár és aránylag hűvös a tél, míg délen a Har- rar és Kafta tartományok tropikus éghajlatúak. Ethiopia területe 1.708.000 négyzetkilométer, lakossága csak kb. 8 miliő. Az uralkodó faj az amhara. — Vállas, szikár, rendszerint szakállas emberek- Fő jellemvonásuk a hallgatag zárkózottság. Jelentős^ számban élnek gallák is — ezek mohamedánok, míg az amharák keresztények, — de a galla nem viselhet hivatalt és főleg a szolgák, a teherhordók kerülnek ki közülük. A déli határ mentén a tropikus erdők lakói a vad danakilok és más kenyai törzsek. Életmódjuk mitsem változott az elmúlt évszázadok során. „Ezek a nomád törzsek pogányok. KÁVÉ, OLAJ, URÁNIUM. ., A Kaffa tartomány a kávé őshazája. A fekete babszem innen hódította meg a világot. Ma is itt terem a legjobb kávé és szinte olyan áron adják el a „kaffa arabicát", amilyenen akarják, Fő kiviteli cikk még a rizs, a hús, és a cellulózé. A második világháború után kiderült, hogy a föld méhe gazdagabb, mint amit eddig felszínén termeltek. Olajat találtak, mégpedig óriási mennyiségben. Gazdag színesfém-leletekre bukkantak és a volt Brit Szomáliföld h.atára mentén urániumot is felfedeztek. Ugyanakkor a gyapottermelés elérte a szudáni termelés színvonalát. Tehát a tény, tény. Ethiopia gazdag ország. NEM ABFSSZÍNIA' ETHIOPIA! Ethiópiát nálunk főleg Abesz- színia néven ismerik. Ezt azonban nem lehet Addis Ababában hangoztatni. Itt ugyanis nemzeti sértés, ha valaki per Abesz- színia nevézi a hegyek országát. Mielőtt odaérkeztem, külön figyelmeztettek, nehogy kiejtsem ezt a nevet, mert az amharák, bár hallgatagok, de gyorsan jár a kezük. Ezzel a figyelmeztetéssel indultam Afrika legrégibb független országába. Az „Űj Virág“ városát — ezt jelenti amharául az Addis Ababa név — este kell alaposan szemügyre venni, éspedig a szép gránitoszlopokra épült pályaudvar felől. Ahogy végignézünk az állomás felől a városra lejtő kb. 4 km hosszú Cuningham Streeten,' nem hisszük el, hogy itt tíz évvel ezelőtt csak egy olasz katonai barakk állt. Az utcai hosszú, vakító fehér neonlámpák fénye keveredik az üzletek sokszínű lámpáinak villódzásával. Majd minden nagy európai, egyiptomi és indiai cég fiókot nyitott már itt. Az utcák tükörsima betonján autók százai suhannnak. A fáradt esti sétáangol és aznapi egyiptomi lapokat kínál a rikkancs. A sétálók feje felett a legfrissebb híreket közli a fényújság, furcsa, sajátos, az ó-göröghöz hasonló amhara betűkkel. Az olvasó önkénytelenül azt kérdezi, mi ebben a csodálatos, hisz a technika századát éljük. De egy pillanat, beszéljen Demeter Ödön, magyar utazó, aki így írt 1938-ban „A. föld és lakói“ című gyűjteményes kiadásban Addis Ababa olyan, mint egy tizedrangú balkáni falu. Az épületek nagy részét bádogtető fedi, vízvezeték és villanyvilágítás nincs. Viszont meglepően sok autó fut a poros utcákon. Telefon is van“. Majd megjegyzi, hogy az ország egyetlen fürdőszobája a Gébiben, a császári palotában található. 1948- ban a két csehszlovák utazó, Hanzelka és Zikmund már arról beszélnek, mily nagy a fejlődés, de még ők is csak tukulok tömegéről írnak. OPERAELŐADÁS, KINEMASZKOP MOZI Most új, 1000 személyes színházat emeltek, ahol a hűvös télen és tavasszal naponta tartanak előadást, sőt operabemuA város feletti halmon pedig ott magasodik Menelik császár monostora aranyozott tetejével a feketén bólintgató eukaliptuszok törzsei közt. Innen Addis inkább kerthez hasonlít, mert 1944 után teleültették a várost fákkal és most valósággal megbújnak a házak a magasra törő koronák között. ETHIOPIA KORLÁTLAN URA: A CSÁSZÁR I. Hailé Szelasszié császár Ethiópia korlátlan ura. Ura és egyben leghűségesebb alattvalója is. A hozott törvényeket ő tartja be a legjobban, de megköveteli alattvalóitól is a legszigorúbb törvénytiszteletet. Az ország elmúlt öt év hallatlan fejlődésének ő volt legfőbb szervezője. Mindent személyesen ellenőrzött és nélküle nem lehetett egy kérdésben sem dönteni. Ennek az abszolút monarchiának aztán az lett a hátránya, hogy a miniszterek nem mernek semmit tenni Szelasszié nélkül és minden tárca gyakorlati és elvi vezetője az uralkodó. Miután nagy vonalakban megismerkedtünk Ethiópiával, meg kell határozni politikai helyét is. Mint már fent megjegyeztem, a legrégibb független ország a fekete világban. Menelik császár uralkodása alatt szabad vadászterület volt az imperialista hatalmak számára. Amikor Hailé Szelasszié átvette ügyes kormánycsínnyel és egy kis belháborúval a hatalmat, akkor számtalan szerződés kötötte gúzsba hazáját. Ekkor mutatta meg a császár, akit sokfelé inkább a „Négus" néven ismernek, hogy született uralkodó és diplomata. Látta, fejlődésük legnagyobb akadálya a hihetetlen nagy elmaradottság. — Szerződéseket kötött különböző nagy nyugati cégekkel és szervezetekkel. Ezek megjelentek az ethióp piacon és megindult a civilizálódás lassú folyamata. A császár egymásután küldte külföldre tanulni a jófejű am- hartákat. De 1938-ban az olasz invázió félbeszakította a fejlődést. A háború után mindent újra kellett kezdeni. EGYIPTOM OLDALÁN Az amerikaiak Ethiópiát akarták felhasználni a szuezi ügy idején Egyiptom ellen. (Arra építettek, hogy az amharák gyűlölik a mohamedán arabokat). Azonban Etiópia, Egyiptom mellett foglalt állást és támogatja Nasszer elnököt. Nemrég járt ott Nixon amerikai alelnök, aki az urániumra ajánlott „előnyös“ szerződést. Az alelnök dolga- végezetlenül távozott... I Etiópiái menyasszony. A nyaklánc a jeggyűrűt helyettesíti Ethiópia politikailag és gazdaságilag is független a nagyhatalmaktól. Kereskedelmét főleg a kis országokkal fejleszti és erre is tendál az uralkodó irányzat. Jó pénze van, mert a kávé, a gyapot és az ásványi kincsek adják fedezetét. Hét ethióp dollár értéke egy angol font. Azt hisszük, nem volt érdektelen, ha röviden is — megismerni ezt az érdekes országot. JIM SVVIMBURN lók az eszpresszók teraszán és a bárok termeiben pihennek. A házak ablakaiból zene szól. Az addiszi rádió sugároz műsort. A város egyik terén, a Hailé Szelasszié téren emeletes üzletházak 15—20 kirakatos ablakai előtt tolong a nép. Előző napi tatókat is. A mozikban széles vászonra vetítenek filmeket egy hónappal az otthoni premierük után. Az egyetem, mely 1938- ban csak annak imitációja volt, tekintélyes épülettömbbé nőtt. Évente 4000 fiatal végez itt mint orvos, mérnök, tanár, stb. — A szakadék című magyar film egyik jelenete ’ Ez a filmszínházaink műsora , szereplő magyar film semmiben . sem marad el a már ismert és . kedvelt nagy magyar filmek . mögött. Tematikáját tekintve, ' nem egyedülálló alkotásról van , szó. Az irodalomban is, filmen is megtalálhatjuk rokonát a L Talpalatnyi földben. Ez utóbbi , a szegényparasztok emelkedé- . sének feltételeként Góz Jóska feleségének a magzatját köve- L teli, a Szakadék viszont a kis , Bakos halála árán juttatja házhoz a szülőket. Szükséges persze aláhúzni, hogy csak ennyi- benn rokonok az alkotások, különben mindakettő egyéni utat [ keres és talál a szegényparasz- ' ti élet festésében. Ezt sem azért tesszük szóvá, mintha a tematika-rokonság hibáztatható lenne, hiszen régi és nem egyszer hangoztatott igazság, hogy 1 nem az azonos témakörön van 1 a hangsúly, hanem a művészi 1 tolmácsoláson és megjelenítésen! Egyébként a Szakadék cselekménye egy szegényparaszti nyomorúságból feltörő tanító és kedvelt tanítványa, a kis Bakos Jóska köré fonódik. Magától értetődően nem elszigetelten, nem csak az iskolára, gyerekekre és tanítójukra, korlátozottan! Attól a pillanattól kezdve, hogy a tanító elfoglalja állását szülőfalujában, valami szokatlan és nyomasztó légkör alakul ki, amely felezi a világot, életet, vagyon szerint. — Végig a film jellemzője a szegényparaszti nyomorúság sokrétű szemléltetése. Az első képtől — a rokkant Veréb Jani bácsi árverezése, aztán a sok apró szegénységbizonyító mozzanat a nagy cséplési jelenetig, ahol a napszámosok leteszik a munkát a helyi pártsejt kezdeményezésére — egészen a pásztorkodni kénytelen kis Bakos haláláig, a szülők nagy fájdalmáig a szegénység sír, jajgat, kínlódik a filmen. A tanító és a nagygazda Böröcz Klárika szerelme és a szükséges szakítás csupán az antagonisztikus ellentétek bizonyítására kívánatos: igazolni, tényekkel aláhúzni, hogy a szakadékot nagy- gazdák és szegények között békesség meghirdetésével és béküléssel betemetni nem lehet. n Ranódy László rendezői felfogását és művészetét dicséri, hogy e nagy írói mondanivaló nem vész el, végigvonul a filmen! A tanító szerepében a tehetséges és rátermettségét többször bizonyító Sinkovits Imrének feladata a szegénységből tanítói rangra emelkedő egyént alakítani. Hálás és nehéz szerep ez, iskolában a megértő és türelmes pedagógust játszani, a szegénygyerekek felemelését, e felemelés szándékát híven és elhihetően megmutatni, azonkívül a nagy eljegyzési jelenetben a felismerésig eljutni, hogy vagy Klárika, akit szeret, vagy a szegényemberek pártolása, akiket szintén szeret, hiszen közülök való. Sinkovits meggyőzően, hitelesen játssza szerepét. Tudását, képességét természetesen használja fel a tanító figurájában. Alakítása csupán a módos lánnyal való szakítás pillanatában erőtlenebb, amikor az iskolából kidobja a szegénység rémét, a nagygazda Börö- czöt, apósát, akit egyébként Bessenyei Ferenc alakít mesterien. De ez már nem is az ő hibája, íróé, rendezőé, akik a szakításból „happy and“-szérű megoldást csináltak inkább a tételek javára, mintsem az élet- szerűségére! A íilmszerepek másik nagy alakítója, Bihari János Veréb szerepében A színészi feladat epizódszerűnek tűnhet, ennek ellenére az öreg Veréb hagyja a legmélyebb nyomot a néző lelkében. Alakításának csúcsa az éjszakai jelenet, amikor abban a tudatban, hogy Böröcz ölte meg a kis Bakost, meg aztán hogy a tanító vitette ei a Bakos gyerek apját, beverik kővel, féltéglákkal az iskola ablakát. Ekkor nő a meghúnyász- kodásból, a kínos alárendeltségérzésből mennydörgéssé a szegénység hangja, ekkor döbben rá a tanító is, mit veszítene el, ha a lány mellett kitartana. Bihari János epizód- szerepe a nagy magyar filmek legnagyobb epizódalakítása eddig! Molnár Tibor és Horváth Teri Bakosék szerepében, Davka Margit a Klárikáéban és nem utolsó sorban Csögör Tibor a kis Bakoséban szintén felejthetetlen alakítást nyújtott.; A Szakadék a hhrminc-negy- venes évek magyar világát vetíti elénk sorsok, egyének, drámai összeütközések teljességében. írói, rendezői, színészi munka összhangja és teljessége emeli ezt a filmet a felszabadulás utáni legnagyobbak mellé! (—ácsi.
