Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-02 / 27. szám

4 szobafestés művészete Mart művészet ez is, az ott- spriceelés vagy halvány henge* hon művészi felépítésének egyik relés tüntesse el annak egye- lántszeme. Milyen színű legyen, netlenségeit. Célszerű és mu- milyen tagozódást kapjon, a tatós az egy méter körüli ma­mennyezet és fal festése hogyan kap­csolódjék, mindez tervezési problémát jelent a szakember számira, A beren­dezést kiemelheti, összefoghatja. a térhatást befolyá­solhatja. Mintás fa­lak, keretezett me­zők, színes mepy- nyezetkisérletek után eljutottunk a mai sima, egyszínű 4* falklalakltáshoz. Nem szabály, hogy valamennyi szobá­nak azonos színe legyen, különösen, ha az egyes helyi­ségek berendezé­sében valamely ha­tározott szin ural­kodik, A kivitele­zésnél azonban ar­ra vigyázzunk, hogy ha nem tükörsimá­ra készül a fal. gasságban olcsó bretonnal, vagy tapétával bevont lábazat, de megfelel az alapszínnél sötétebh tónusú festés is. A falak ugya­nig főleg ebben az alacsony — széktámlával, kisbútorral érint­kező — övezetben piszkolód­nak, rongálódnák elsősorban. Ennek a bevont lábazat job­ban ellenáll, a festett lábazat­nál, pedig csak annak újrafes­tése szükséges. Mellékhelyiséget általában leg­célszerűbb fehérre festeni, ille­tőleg meszelni, mert higiénikus és könnyen javíthatő. kis he­lyiség a faitagozást úgy sem kívánja. A közölt rajzon a lábazat feltüntetésén kívül a fal- és mennyezetfestés találkozásánál adódó elválasztási módra is mutatunk be megoldást. A ta­lálkozási vonal alatt a falsikra fehérből, felette pedig a meny- nyezeti fehérbe a falszínből festünk egy vékony szalagot, A szokásos merec vonallezárás helyett ily’ módon kellemes, laza átmenetet nyerünk, Gyümölcs—gyümölcs Tudjuk, hogy a gyümölcs nyersen, friss formában a leg- ízletesebb, sőt a legegészsége­sebb is — hiszen a főzéssel el­veszti vitamint art almának nagy részét. Mégy örülünk nyáron a gyümölcsből készített kré­meknek, vagy gyümölccsel sil- t’áú tésztáknak — ezzel a tész­ták „nyári“ ízt kapnak. — Az alábbiakban köztijük a most kapható gyümölcsök felhaszná­lásának néhány mhdját: EPER-KRÉM: (4 személyre) 2 tojás fehérjét 14 ikg cukor­ral jól kikeverjük, kízben tet- szésszerlnti mennyiségű epret man is elkeverünk benne. Ha már jó kemény, friss eperrel megtűz­deljük és hideg helyre tesszük. HABOS MEGGYESPITE: 35 dkg lisztet eldörzsölünk negyed kiló margarinnal, s 3 tojássár­gájával, kevés sóval, két evő­kanálnyi cukorral, félcsomag sü­tőporral, s egy-két kanálnyi tejfellel tésztát gyúrunk belőle. Félujjnyi vastagságúra nyújtjuk, meghintjük darált keksszel és cukros, kimagozott meggyel. A tetejére ismét kekszmorzsát szórunk. Lassú tűznél sütjük. Amikor a tészta megsült, 3 to­jásfehérjéből vert cukros habot teszünk a tetejére. Rövid időre visszatesszük a sütőbe. _ RIBIZLIKOCSONYA: A szeme­zett ribizlit megmossuk és szi­tán lecsurgatjuk róla a vizet. Amikor megszáradt, szitán át­törjük, s rövid ideig állni hagy­juk. Aztán a levét leöntjük, s ahány kiló a gyümölcs, annyi kiló cukorral két óra hosszat keverjük, majd tíz porcig las­san forraljuk. Forrón üvegekbe rakjuk, cseppnyi szalicilt hin­tünk a tetejére, s csak akkor kötjük le az üveget, amikor már teljesen kihűlt- Ugyanígy készíthetünk málna- vagy együtt niálna-rlbizlikocsonyát Is. Van-e élet a többi bolygón? írta: Dietrich Wattenberg, a berlin-treptovi Arehenbold Csillagvizsgáló igazgatója Napjaink asztronómiai kuta­tásai óriási teleszkópok segítsé­gével behatoltak a mindenség hatalmas területére, Bebizonyo­sodott, hogy az egész kozmikus világ csillagokból és csillag­rendszerekből . áll, s ezeket ugyanazok a törvények irányít­ják, mint földünket ég annak közvetlen környékét Földünk esek egy bolygó, égitest, amely nem maga ad fényt, hanem nyplc másik társával együtt kering egy állócsillag, a Nap körül, Fgv kérdésre azonban még nem kaptunk választ — van-e a Földön kívül élet a minden­ségijén, olyan élet, amelyet a mi földi életünkhöz lehetne hasonlítani, egyszóval ember­lakta világ? Itt nem az élet lényegével foglalkozunk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy Földünk minden ismert élő szervezete ugyanabból az anyagból áll, mint a Föld és az összes többi csillag. Ez azt jelenti, hogy az emberek a csillagok anyagából tevődnek össze, Ezenkívül a víz is olyan lényeges. elem. amely nélkül nem lehet életről be­szélni. A VÍZ URALKODÓ SZEREPE A víz uralkodó szerepéből következik, hogy a legtöbb élő­lény nagy mértékben alá van vetve a hőmérsékletnek. Az életnek kedvező hőmérséklet 0 és 45 fok között van- Akadnak természetesen kivételek is — több baktérium rövid ideig ki­bírta a ninusz 289—271 fokos hideget, anélkül, hogy elvesz­tette yolna szaporodóképessé­gét- Akadnak olvan egyszerű élőlények is, amelyek hőforrá­sokban élnek és szaporodnak- Hozzá kell tenni, hogy minden szervezetnek speciális atmosz­férára van szüksége ahhoz, hogy gyakorolhassa létfunkelóft, vé­dekeznék a kártékony napsuga­A hal I és a strandidény i Itt a kánikula, megtelnek» Sa? üdülök, a strandok- Ha-j S junkat reggeltől estig süti < Ja nap, Vigyázat, ez még az; 3 egészséges hajnak is meg- s árthat, . ,• ![ Festett, szőkített baljai, s [j fedetlen fejjel esak a kora! S reggeli, vagy a késő délqtá-^ í; ni napon tartózkodtunk. Dél- < > ben a merőleges napsuga-, S rakban egy csinos — napé- í ! zóruhánk vagy fürdőruhánk < anyagából készült — kendő- i vei kössük le hajunkat. Ha! [ezt elmulasztjuk, fodrászunk; > hónapokig kínlódhat köny­> nyelmüségünk következmé- ! nyelvel, mert a naptól kiszl-' |vott, kifakult hai festése a< t kívánt színre majdnem lehe-< ! teflen, A tartóshuílámot viselő; • nők (és ki nem visel tartós-! [hullámot?) legyenek nagyonJ [óvatosak. Minden tartóshul-; 1 lámosító eliárás igénybe ve-< [ szí a hajat, s ha ezt még [ i napon „tüoljuk", az ered- J S ménv katasztrofális lesz. Ha< [bajunk bevfzeződik, s ez! [ fürdés közben elkerülheted < i len, semmiosetre se szárít­juk napon, hanem vonuljunk! s árnyékba, hogy ott szárad­jon meg, Gyakori látvány; Sstrandqn, hogy a nők neki- v esnek csuromvizes hajuk- J> íjnak, fésülik, ígv tönkreteszik s [> frizurájukat. Ezután mind- s S addig igen előnytelenül néz- [> ^ nek ki, míg végre idejük y > van elmenni fodrászukhoz, s i Fz mind elkerülhető, ha aj [fürdés közben benedvesedett< j hajat nem fésüljük, hanem < [hagyjuk magától megszárad-! ! ni és csak száradás után! J fésüljük ki. S Tévhit az, hogy megóvjuk! sa kiszáradástól bajunkat, hBj !j a használatos hajolajakkal > . (paraffin) napozás előtt he- [ kenjük. Nagy tévedés! Ha- | junk még szárazabb lesz* i ettől. Más a helyzet, ha nö- [ vényi olajat (étolaj) kenünk J óhajunkra, de csak nagyon* j vékonyan, mert sajnos ezek, S az olajok a meleg hatására! ![ hamar avasodnak. Ez való- ? ban nyújt bizonyos védelmet! sa hajnak. 'S/ .//S/VS/sZ rak ellen és regenerálódhassák. Ha tehát arról a kérdésről van sző; van-e élet a Földön kívül a Föld viszonyaiból kell kiin­dulnunk és azt kell megvizsgál­nunk, mennyiben hasonlítanak a többi nolygó fizikai viszonyai a Föld viszonyaihoz, Ha a világmindenségben az életet keressük, a megfelelő légkör és hőmérséklet létezésé­nek bebizonyításán kívül min­denekelőtt a víz jelenlétéről kell iTiegbizonyosodnunk, Elő­ször is bolygórendszerünk két tagját — a Holdat és a Mer­kúrt kell megvizsgálnunk. A Hold, a ml Földünk csat­lósa, ugyanolyan távolságban van a Naptól, mint a Föld. Te­rületéhez viszonyítva .ugyan­annyi meleget kap, mint a Föld, de a 'égkör hiánya arra vezet, hogy a felvett meleget a hold­éjszaka során ismét kisugározza az űrbe, s Így a hőmérséklet mínusz 160 fokra száll alá. így tehát elképzelhetetlen, hogy a Holdon gyökeret verjen az élet, akár a legprimitívebb formában is! Az ember azonban mégis azt reméli, hogy nekivághat a Holdnak, s egy sikeres holduta­zás eredményeképpen meg is vetheti ott a lábát, A Merkur is közel van a Nap­hoz (46—70 millió kilométer), 65 nap alatt kerüli meg. Való­színű, hagy rendkívül vékony légkörrel rendelkezik, tehát van levegője, A légnyomás azonban a blgsnvQszlopnak mindössze 1 millimétere, Az a forgás, ame­lyet a Merkur a saját tengelye körül végez, megfelel a Nap körüli forgásnak. Következés­képpen a Nap felé forduló fél­teke hőmérséklete elérheti a plusz 400 fokot, mig a másik félteke hőmérséklete mínusz 100 fokra süllyedhet,, Elképzel­hetetlen, hogy élet legyen a Merkúron, van-e Elet a Vénuszon? Erre a kérdésre csaknem ki­vétel nélkül semleges volt a válasz, Tekintetbe kell vennünk a Vénusz atmoszférájának ösz- tételét: jelentős mennyiségű szénnxid, az oxigénnek és gőz­nek gyakorlatilag minden nyo­ma nélkül, Az oxigén hiányéból arra következtettek, hogy a Vénuszon nem lehet élet, s szá­mos kutató, munkás amellett kardoskodott, hogy a Vénusz felszínét elrejtő felhők sűrű porból tevődnek össze, A Vé­nuszt tehát forró sivatagok vi­lágának tekintették — nyoma sincs a növényzetnek, s az életnek majd a jövőben kell megszületnie. Noha ma sem tudunk arról, vajon van-e élet a Vénuszon, bebizonyosodott, hogy a bolygó felülete más, mint amilyennek vélték. B. Lyot francia csillagász speciális szá­mításai alapján 'arra a követ­keztetésre jutott, hogy a Vé­nusz atmoszférájának vizet kell tartalmaznia. Mivel azonban az alacsony hőmérséklet eléri a mínuszt 39 fokot, nem szabad cseppek vagy gőz formájában elképzelnünk a vizet, s a Vé­nusz fényének színképelemzése sem mutathat a víz jelenlétére. Valószínű azonban, hogy a fel­hők nagy része jégtűkből áll és a bolygó felszínének nagy területeit nyílt víz borítja. Ha beigazolódnak ezek az új el­képzelések, új fény derül az élet kérdésére, mivel űgylátszlk megvan a földi életkörülmények egvik, lényeges előfeltétele <— a víz, A MARSNAK VAN UGYAN légköre, de.,. Á Mars helyzetét évtizedeken át sokkal bizakodóidban Ítélték meg, biztosnak vélték, hogy ezen a bolygón van élet. A tö­kéletesített kutatási módszerek azonban sok gyanúra adtak okot, A Mars kisebb, mint a Föld, átmérője mindössze 6,800 kilométer, . A teleszkópokkal végzett vizsgálatok nem hagy­tak kétséget afelől, hogy a Mars felszínén bizonyos Ismét­lődő változások mennek végbe. Elsősorban a fehér sarki terü­letekről van szó, amelyeknek nagysága a felkelő nappal zsu­gorodik, bizonyos mértékben a Fölei sarki hósapkéjához ha­sonlóan. Ez a fehérség nem jég. hanem dér vagy hó, _de mindenképpen szilárd formájú víz, tehát mégis van viz a Mar­son. A csillagásznak azonban le kell szögeznie, hogy nem sike­rült a víz szabad formáját —r nyílt tengereket és tavakat — fellelni a Marson, Tény, hogy a meglévő víz igen csekély mennyiségű, A Marsot azonban légkör veszi körül noha ennek sajátosságai teljesen eltérnek a földi atmoszféra jellegzetes­ségeitől. Mindenekelőtt azt kell tekintetbe venni, hogy a Mars légnyomása a higanyoszlopon csak 63 millimétert ér el — Ilyen nyomásnál már 43 fokon felforr a víz. A hőmérséklet is gyorsabban emelkedik, mint a földi légkörben, Ami a Mars légkörének összetételét illeti, úgy hiszik, hogy elsősorban nitrogénből áll. Valószínű, hogy a Mars atmoszférájában csekély mennyiségű oxigén is van, amely bizonyos anyagokkal ve­gyileg egyesülve vöröses szint kölcsönöz a Mars felszínének- A mai álláspont szerint a Mars atmoszférája a 2,000 méter magas földi hegyeken megálla­pított légkör oxigénmennyisé­gének mindössze 6 és gőzmeny- nyiségének csak 16 százalékát tartalmazza. A Mars felszíne hol sárgás- vörös, hol szürke színű, amiből sokan tengerek és szárazföldek létété ’'övetkeztetnek, Ma azon­ban tudjuk már, hogy szomszé­dos bolygónk felszíne általában sivataghoz hasonló. Sok tudós tekinti holt földnek azokat a sötétebb területeket is, ame­lyeken néha kisebb w változások észlelhetők — e változások alap­ján beszélnék ugyanis a Mars növényvilágáról Egyes Mars- kutatők mégis ragaszkodnak ahhoz a feltevéshez, hegy a bolygón van élet, noha az állí­tólagos élőlények aligha juthat­tak túl a baktérium színvona­lán, Azt azonban mindenki ta­gadja, hogy a Marson emberhez hasonló gondolkodó lények lé­teznének, Itt elsősorban azt kel' számításba vennünk, hogy a Mars éghajlati,viszonyai olya­nok, mint a Ftildünk éghajlati viszonyai — 18—20 kilométer magasságban, A Mars egész felületén ugyanis alacsony hő­mérséklet uralkodik, a bolygó közepének hőmérsékleté 30 fok­kal alacsonyabb, mint a Földé- s ez a hőmérséklet napont;; sok helyen 100 fokkal leng kí Eszerint ott, ahol a hőmérsék­let délben plusz 15 fokra emel­kedik, éjjel mínusz 70 fok alá száll a hőmérő higganyszála, A Mars 1956 őszi kedvező Föld-közelsége sem U’ul el töb­bet az élet kérdéséről Iga? hatalmas mennyiségű ^anyagé* gyűjtöttek össze, s az any°n elemzése még nem fejeződött be. Ez különösen az úgyneve­zett Mars-csatornákra vonatko­zik, amelyek hálóként Szövik be a bolygó felszínét, s ame­lyekből 50 évvel ezelőtt Mars­lakók létére következtettek. Mn már tudjuk, hogy ezekben a csatornákban nem folyik víz A csatornákat végül növénysá- vokhoz ég mély felszíni repe­désekhez hasonlították, de a végleges választ még nem kap­tuk meg. összegezve: a Marson gyanítunk bizonyos primitív élet jeleket, de ezeknek ténvlf- ges létezését nem sikerült még bebizonyítani. A többi bglygó, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptun, és a Pluto a Mars pá­lyáján kívül kering. A Plútó kivételével az összes külső bolygónak van atmoszférája. Ez az atmoszféra többek között a metánhoz és az ammóniákhoz hasonló gázokból tevődik össze. Ezek a gázok nem teszik lehe­tővé az életet, a bolygók hő­mérséklete mínusz 100 és mí­nusz 200 fok között váltakozik, tehát a naprendszer e bolygóin rpég csak nem is beszélhetünk az életről Helytelen volna azt a végkö­vetkeztetést levonni, hogy a naprendszerből csak a Földön született és születhetett meg az élet. Ha az élet az anyag általános fejlődésének eredmé­nye és csak sajátos feltételek megléte esetén jelentkezik, ak­kor feltételezhetjük mindenütt, ahol a kozmikus fejlődés során létrejönnek ezek a feltételek. Egyébiránt valószínű, hogy i)Z élet alkalmazkodik a kozmikus környezet különböző formáihoz és nem kell olyannak lennie, mint amilyennek mi Itt a Föl­dön ismerjük’. / T^áfiikuíábau i Francia és olasz strand-modelleket mutatunk be, Amint látjuk, az újdonság az alpi buggvos kis nadrág, A virágos strand-kompié igen égiszért) viselet, szoknya nélkül fürdő­ruha, a szoknyával pedig m#g Utcára is viselhetjük. Fiatalos mindenkinek jól Iliik, de tes­sék, lehet a többiből Is választani!

Next

/
Oldalképek
Tartalom