Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-01-15 / 3. szám

Megérdemelt kitüntetés A CSISZ SZLKB 1956. márciusában azt a határozatot hozta, hogv a SZL KP KB vörös zászlaját azoknak a CSISZ szervezeteknek Ítélik oda, ame­lyek kezdeményezésükkel és szívós munkájukkal példát mutatnak a többi szervezetnek és az egész szlovákiai ifjúságnak. Szombaton, 1957. január 5-é* ezt a nagy kitüntetést a tatrasviti fiataloknak ítélték oda. hatalmas, modern gépekkel fel­szerelt tágas ^csarnokban, magas ab­lakokon keresztül beárad a világosság. Kint csípősen fagy, itt bent azonban kellemes, a meleg, csak a harisnya- automaták, — melyeknél ügyes leá­nyok dolgoznak, — zakatolnak egy­hangúan. Az 1315-ös műhelynek sok példás dolgozója van, többek között Betka Kopanová, akit a „Fogyasztási ipar minisztériuma legjobb dolgozója“ címmel is kitüntettek. Itt dolgozik Petreková, Kazimírová és Kristiánová, akik tavaly hagyták el az üzemi mun­kaiskolát és megérdemelnék, hogy többet is írjunk róluk. » ÜJ IFJÚSÁGI műhely Hadd mondja el Milan Francisti, a CSISZ alapszervezetének elnöke, ho­gyan keletkezett az ifjúsági műhely. — Körülbelül egy évvel ezelőtt nyi­tottuk meg az új műhelyt. Majdnem a legrosszabb műhely volt, hiszen rengeteg új ember dolgozott itt, akik még nem ismerték a termelést. Kö­zösen voltunk megszervezve Veste- nieky elvtárs műhelyével, akik sokkal jobb eredményeket értek el, mi vi­szont hátráltattuk őket. Természete­sen nem lehettek megelégedve, és ez­ért tavasszal mi önállósítottuk ma­gunkat. Mindenkit bosszantott, hogy mi vagyunk a legrosszabbak és ezért a második negyedév előtt elhatároz­tuk, hogy május elsejéig behozzuk a mulasztottakat, hogy a menetben az élen haladhassunk. És ez sikerült is. Sikerünket a CSISZ alapszervezetei között indított versenynek köszön­hetjük. Májusban már az elsők kö­zött voltunk és jobbaknak bizonyul­tunk, mint a Vestenieky-ék műhelye. A sikerek tovább serkentettek ben­nünket és a havi kiértékeléseknél már gyakran első helyen helyezked­tünk el. Francisti elvtárs mechanikus, a CSISZ szervezet elnöke, az 1315-ös számú műhelyben sokat tudna beszél­ni a műhely munkájáról és a_ CSISZ szervezet működéséről. Elég azonban, ha elmondhatjuk, hogy az ö műhe­lyüket tüntették ki az elmúlt hét szombatján a CSKP KB vörös zászla­jával és ifjúsági műhellyé nyílvánítot­ták és az ilyen kitüntetéseket valóban csak a legjobbak kapják. A mesterről elmondhatjuk, hogy va­lóban a műhely lelke, és ha már az ilyen mesterekről beszélünk, akkor nem kerülhetjük el Strycka elvtársat. Fiatal, szerény fiú, akinek szívén fek­szik a műhely sorsa. Már második éve esténként látogatja az ipariskolát, hogy nagyobb szakképzettségre tegyen szert. Tavaly év végén újítási javas­latot nyújtott be és műhelyükben már öt gépen alkalmazták is, úgyhogy az új év első negyedében a műhely összes gépeit az ő javaslata szerint alakítják át. Ezáltal sok anyagot ta­karítanak meg, ritkábban romlik el a gép és emelkedik az áru minősége. A HÄROMSZÄZASOKNÄL Az üzem minden épületében és min­den műhelyében ugyanaz a kép tárul Pevny Milan technikus, az üzem egyik legjobb munkása. elénk. Mindenütt szorgalmas lányok és asszonyok dolgoznak a harisnya­készítő automata gépeknél, a szabó- és varróműhelyekben. És itt egy pil­lanatra álljunk meg. A CSISZ szerve­zet elnöke erről a műhelyről úgy be­szél. mint a „háromszázasok“ műhe­lyéről. így tehát a háromszázasok műhe­lyében vagyunk. Itt Svarcbacher mes­teren kívül csupa nő dolgozik. A má­sodik műszakon a mester is a nő mégpedig Gábor elvtársnő. A varrógépek úgy zakatolnak, hogy hihetetlen. Alig halljuk a saját han­gunkat, mégis megpróbáljuk megér­tetni magunkat Krajnák elvtársnővel, aki a következőket mondja el magya­rázatképpen: — A „háiomszázas“ mozgalom azt jelenti, hogy háromszor 100 százalék. Elsősorban 100 százalékosan teljesí­teni kell e teljesítményi normát, má­sodsorban, 100 százalékosan teljesíteni a minőségi normát, és harmadsorban nem túllépni, hanem ellenkezőleg, le­szállítani a javításra visszaadott da­rabok számát. Emellett a „háromszá­zas“ mozgalom elveihez tartozik még, hogy mindenki, aki eszerint dolgozik, még szocialista kötelezettségvállalást is tesz. Megjegyezzük, hogy Svarcbacher mester kezdeményezte ezt a mozgal­mat és mint ahogy az már a Tatra- svitben szokássá vált, a CSISZ tagok, a lányok, voltak az elsők, akik esze­rint dolgoztak. Ez pedig a varrómű­helyben az 5. számú CSISZ szervezet érdeme, mert mind a huszonhat tag­ját megnyerte, és mindnyájan az új rrtunkamódszer szerint dolgoznak és majdnem az összes idősebb asszonyt is megnyerték. Amióta az új munka- módszer szerint dolgoznak, a teljesít­mény szépen halad és állandóan emel­kedik az áruk minősége is. Ennek el-.' lenére azonban az önköltségek csök­kentése még sok kívánnivalót hagy hátra. Anna Gocová jó munkájával nagyban hozzájárult a kitüntetés megszerzésé­hez. Az új munkamódszert dicséri az a körülmény, hogy azok a CSISZ tagok,, mint például Krauz, Gabiar, Solák elv­társnők, elsők lettek és az ő jó mun­kájuknak köszönhető, hogy a műhely az üzem legjobb műhelye lett. Greso Péter, a CSISZ üzemi szer­vezetének elnöke, ezt mondta: — Sohase hittem volna, hogy egy­szer majd mi kapjuk a CSKP KB vö­rös zászlaját. Hogy a jövőben hogyan dolgozunk tovább, hogy megtartsuk a zászlót? Erre a kérdésre maguk a szervezet tagjai adták meg a legjobb feleletet, akik elhatározták, hogy min­dent elkövetnek, megjavítják a mun­kájukat, csakhogy megtartsák a zász­lót. Természetesen a vezetőség részé­ről is mindent megteszünk, hogy a zászló minél hosszabb ideig a mienk legyen. Gregor elvtárs, a fogyasztási ipar megbízottjának helyettese, pedig ki­jelentette, hogy a Tatrasvitre nehéz feladatok várnak ebben az évben, kü­lönösen a termelés emelésére és az önköltségek csökkentésére vonatkozó­lag. Nagy feladatok várnak az export­ban is, mert arról van szó, hogy a terv példás teljesítése mellett elnyer­jék a „példás exportüzem“ címet. Na­gyon fontos a beruházási építkezés is, különösen a festődék kiépítése, a lő­csei kiszélesített üzem felépítése, a kassai új üzem teljes megterhelése, ami által sok nő s leány nyer elhelye­zést Kassán. ¥ ¥ ¥ Prágába megyünk A malackai járásban a szövetkezeti tagok arra használják fel a téli napo­kat, hogy megbeszélik a III. kongresz- szus anyagát és a kormánynak a szö­vetkezeti tagokhoz intézett levelét. Egyidejűleg befejezik a szövetkezet ötéves tervének a kidolgozását is. A Borsky Jur-i EFSZ azt a kötele­zettségvállalást tette, hogy tehenen­ként egy literrel felemelik a tejhoza­mot. A kuklovi szövetkezeti tagok arra kötelezték magukat, hogy egy anya­sertéstől 10 malacot választanak el és a hizlalásnál naponta 0.70 kg súlygya­rapodást érnek el. E napokban mindenütt szövetkezeti gyűléseket tartanak és a tagok meg­választják az EFSZ-ek harmadik kong­resszusára a küldötteket. mumm ET a egyszer elkerültök Kelet-Cseh- országba, feltétlenül látogassá­tok meg a Hrudinka és az Elba tor­kolatánál fekvő Pardubicét, ezt az ősrégi középkori várost. A vidéke is megérdemli az érdeklő­dést. Csendes, szép vidék, természeti szépségeivel és kultúrtörténeti emlé­keivel. Festőink és íróink már sokszor megörökítették a vidék lankás völgyeit és berkeit, ezüstösen fénylő halasta­vait, tornyait és a Krkonose, az Or- licke fiory és a cseh-morva fennsík hátteréből kiemelkedő vár romjait. A mai építő korszak magasan füstölgő kéményeket, új üzemeket, új lakóne­gyedeket, településeket és gátakat rajzolt e tipikusan cseh vidék látké­pébe. Kövessük csak a város történetét. A XIII. században a mai pardubicei kastély helyén erődítmény állt, melyet Pardubici Ernő várossá emelt. IV. Vencel idején a városban lakott Mii- heim Ján, Hús János lelkes követője, akivel közösen alapította meg a bet- leni kápolnát és aki Pardubicét bevon­ta a huszita forradalomba. Az 1491-es év komoly határkövet jelent a város történetében, amikor Pardubice a Pernsteinok uralma alá került. Uralkodásuk nyomai a város­ban még ma is láthatók. A városban élő kiváló Pál építőmester az erődít­mény a Vladislav féle gótikus stílus­ban épült kastéllyá alakította át. 1507-ben tűzvész pusztította el a vá­rost és a kastély is megsérült. A harmincéves háború idején a vá­rost a svédek kétszer körülvették. Az elővárosait felégették, úgyhogy telje­sen tönkrement és elvesztette jelen­tőségét. A XIX. század elején á várost kertvárossá alakították át. A Lito- myslbe és Chrudimba vezető újonnan épült utakon új élet indult meg. Par­dubice vasúti gócpont lett és nemso­kára később ipari központ is. A XIX. század huszas és harmincas éveiben a városban sok kimagasló épület ké­szült a -legkiválóbb cseh műépítészek tervei alapján. Pardubice azonban 1945 után len­dült fel a legjobban, most már nem reprezentációs épületeket emeltek, ha­nem olyan épületeket, amelyek a dol­gozók javát szolgálják. Tágas, napos gyárépületeket, modern célszerű lakó­házakat, kulturális és egészségügyi központokat, áruházakat és elárusító­helyeket. Szóval olyan épületeket, amelyek kielégítik a nép,egyre növek­vő anyagi és kulturális igényeit. A város kulturális élete sokoldalúan be­folyásolja az egész vidék kulturális életét. Az üzemi klubok ma a falva­kon élénk kulturális központokká ala­kulnak és a legnevesebb művészeket is vendégül látják. A város történelmi műemlékei már első pillantásra felhívják figyelmün­ket. A város legjellegzetesebb épülete az előkapuval épült torony. A kapu felett Mikulás AleS rajza nyomán B. Vléek készítette el a relief munkát. A pardubici urak címeréről szóló mondát ábrázolja. A rövid Zeleno- branská utca a látogatót a Pernstein- ske térre vezeti, amely gyönyörű re­neszánsz térséget alkot. A tér a maga késő gótikus és reneszánsz homlokza­taival megőrizte régies jellegét. A szűk Bartolomeji utca a XIII. század­ból származó Szent Bartoloméj femp­--------- * ★ + ------­lommal végződik. Az érdekes feljáratú északi kaput a város első reneszánsz stílusú építkezésének tartják. A Zá- mocká utcát a hatalmas várkapu zár3 ia le, e mögé bújik a pardubici kas­tély értékes architektúrája. A sok átépítés folyamán a kastély nagyon sokat szenvedett. A belső gyönyörű díszítése azonban megmaradt. A föld• szinten gótikus terembe és a boltívvel összekapcsolt oszlopsorból alkotott várudvaron szembetűnik a mondákkal körülvett bitófa. Az első emeleten ritka szép mennyezetű lovagi terembe — az egyedülálló Vojtech terembe lé­pünk. amelyben a Sámson és Delitd freskó uralja a termet. A kastélyban a kerület múzeumát rendezték be. Pardubice többi nevezetes épületei közül a „Zvestovanie p. Marie" temp­lom kelti fel érdeklődésünket, melyet Pardubici Ernő építettetet. Igen szép a boltíve és Miküláí Ales karcolata alapján készített oltárképe. P ardubicétől szép kirándulásokat tehetünk a közeli Kunéticei hegyre, amely árról nevezetes, hogy 1420 körül ott volt a huszita nép tá­bora. Továbbá felkereshetjük Chrudim városát, ahol évente a bábosok fesz­tiválját tartják meg. Közel fekszik Bohdan cseh fürdő és a szép seöi duzzasztógát, ZehuSice vára, Zleby és más nevezetes helyek. Ezek á történelmi nevezetességek és természeti szépségek valóban gyö? nyörködtetik a látogatókat, Hiszen ezeket a csodálatós szépségű emléke­ket és kultúrértékefcet a eseti dolgozó nép alkotta. KLEIN LÁSZLÓ Ha időben készítünk melegágyat, akkor kora tavasszal megkezdhetjük a melegigényes zöldségfélék megvetését. A sok meleget kívánó paradicsom, paprika, uborka stb. neveléséhez, vagy hajtatásához melegágyat használunk. A melegágy helyének kiválasztására nagy gondot fordí­tunk. A melegágyi telep széltől védett helyen legyen. Lankás, dombos területen a déli oldalra kerüljön és_ a sorok iránya kelet-nyugati legyen. Egysoros elhelyezés esetén az északi hosszoldalt 5—10%"-al magasabbra emeljük, mint a déli hosszoldalt, hogy az alacsonyan járó napot jobban kihasználhassuk. A melegágyi telepet magas vízállású területre, vagy olyan területre, ahol a csapadék víz összefolyik, telepíteni nem szabad, mert a víz a me­legágy trágyáját lehűti. _A palánta nevelés során nagy- mennyiségű vízre van szükség. Ezért a melegágyi telep közvetlen közelében legyen elegendő víz, mert nagyobi) távolságról történő vízszállítás a termelést megdrágítja. Jő, ha vízmelegítő berendezést is létesítünk. Egy melegágyi sor legfeljebb 20 melegágyi ablaknak megfelelő hosszúságú legyen. A melegágyi sorok közt 80 cm széles utakat hagyjunk.. Ezekre a kis utakra kerül a melegágyi takaró és még járni is lehet rajta. Magas hőmérsékletet csak friss ló, szamár vagy öszvér trágyá­ból 'készült melegtalp biztosít. Szarvasmarha vagy sertés­trágya lassabban bomlik és nem is ad olyan meleget, mint a lótrágyafélék. A jó melegágyi trágya friss legyen. Az elbomlott, érett istállótrágyától meieget már nem várhatunk. A melegágyak készítésekor nagymennyiségű friss istállótrágyára van szükségünk. Ezért a friss lótrá­gyát egész évben gyűjtjük és a bomlás „begyulladás“ megakadályozására kiszárítjuk és keskeny, magas kaz­lakban tároljuk. A falomb, melegtalp készítésére friss lótrágyával keverve, jól felhasználható. Az ősszel gyűjtött falombot a friss lótrágyához hasonló módon védjük az átnedvesedéstől és ezzel akadályozzuk meg a begyulla- dást. A jó minőségű melegágyi föld bőven tartalmazzon növényi tápanyagot, ne legyen fertőzött és morzsalékos szerkezetű legyen. A legmegfelelőbb melegágyi föld az érett komposzt. Az előző évek melegágyi föld iének és az elkorhadt melegágyi trágyának keveréke továbbérelve. jó melegágyi földet ad Gondosan ügyeljünk arra. hogy el nem korhadt növényi részek melegágyi földbe ne ke­Készítsünk idejében melegágyat rüljeriek, mert ezek a palántabetegségek_ Hordozói. Ilyen esetben a melegágyi föld fertőtlenítése szükséges. A me­legágyi keret készülhet fából, téglából, betonból. Á be­tonból készült keret hideg. Legjobb a fakeret, hátránya azonban, hogy drága és gyorsan korhad. A legjobb, ha 25—30 cm széles fenyődeszkából készítjük. A ^lehetőség­hez képest 1 colinál vastagabb legyen. A deszkát ideig­lenesen vagy állandó jelleggel is össze lehet^illesztenl Az jerős éjjeli lehűlés ellen takaróval védekezzünk. _Ezt készíthetjük gyékényből, nádból, zsupszalmából. Házilag könnyen elkészíthető.^ Méretei a melegágyi ablak mére^ teihez igazodnak. A szokásos^méret 125 x 150 cm, Á me- legágy hőmérsékletének szabályozására, levegőzésére használjuk a levegőzö fát. Ez 40—50 cm lécből készül.' X melegágy készítése a következő ífempontolc ílgfté3 lembevételével történjék. Á keret gondos felállítása után először a föld felszínére tenyérnyi vastagon szárai fale­velet vagy szalmás trágyát teszünk. Ezzel a réteggel védjük a meleg trágyát a gyors lehűléstől A melegágyi trágyát a keretekbe hordás előtt széles kazlakban erősen átnedvesítve előmelegítjük. A trágyát egyenletesen szét­rázva teregetjük és a_ szükség szerint lombbal vagv^egyéS szerves anyaggal. Az előmelegítéssel elérjük, Hogy á melegágyi trágyánk egyenletesen begyullad. Az előmele­gítés alatt megindul a trágya bomlása. Ezután a trágyát a keretekbe behordjuk és betapossuk. Gondosan ügyel­jünk arra, hogy a keret közelében és a sarkokban a trá­gyát alaposan betapossuk, mert különben a Szélekben a sarkoknál a trágya begyulladása után nagy mélyedések keletkeznek. A melegtalp készítése után á {cetetekre fárákjulc az ablakokat és betakarjuk melegágyi takaróval. Két-három nap alatt megindul az erjedés s a trágya begyullad. Két-három nap elteltével a melegágy erős felmelegedése csökken. Akkor jó erősen betapossuk a melegtalp trágyá; iát és beborítjuk melegágyi földdel. A palántaneveléshez 15 cm-es hajtásnál 20 cm vastag földréteg szükséges. A melegágyi föld berakása után ismét letakarjuk abla­kokkal és takaróval. Néhány napi állás után a földben lévő gyommagvak kicsiráznak, ezeket a melegágyi föld átkapálásával könnyen elpusztíthatjuk. A melegágvi föld és az^ üveg között kb. 15—20 cm légtér legyen Az így elkészített melegágyba a mag elvetését elvégezhetjük. Ha jól készítettük el a melegágyat, szép palántákat nevelünk és termelési eredményeink is kielégítőek lesznek. GASPARiK sAndor tanár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom