Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-05-07 / 19. szám
Csipketerítő Mintája 63X78 szemből áll. 60-as cérnából 10-es horgolótűvel fél centiméteres lyuknagyságot kapunk s így a leszámolható mintán lévő rajz szerint kb. 30X40 cm-es térítőt készíthetünk. A terítő szélén lévő ismétlődő rózsamintát azonban nagyobb terítő díszítésére is felhasználhatjuk. Lyukszemeit 2 láncszem és 1 pálca váltakozásával készítjük, a sűrű mintánál pedig a 2 láncszemes lyukba 2 pálcát és a szélső pálcákra 1—1 pálcát öltünk. A terítő egyenes szélére — 3 pikós lyuk és egy kispálcával leöltött 3 láncszemes ív váltakozásával — csipkét horgolunk. A menyasszonyi koszorú története „Felteszi a mirtuszt a fejére“ szokták mondarii a menyasszonyra. Valóban, a mirtuszág majdnem az egész világon úgy hozzátartozik a menyasz- szonyi ruhához, mint a fehér szín, vagy a fátyol. Kivétel csak néhány délszaki ország, például Olaszország — de erről majd később. NEM A SZÜZESSÉG JELKÉPE Honnan ered ez a. szokás? Sokan az ártatlanság és szüzesség jelképének tartják a mirtuszt a fehér színe miatt. Nem így van. A mirtusz kétezer éves története folyamán mindig a szerelem és a szépség jglképe, volt. Először egy isteq-szobrot koszorúztak vele Görögországban. Afroditének, a szerelem és szépség istennőjének a képmását. Néha rózsákat is raktak közé. Attól kezdve mindig ott volt a nászlakomán is, a menyasszony fején, mert minden menyasszony szép és szerelmes, vőlegénye számára o a szerelem és szépség megtestesítője. Rómában a tilalom • hozta be Görögországból. Az ember ősi ösztöne, hogy ünnepen virággal díszíti magát és még ünnep nélkül is jókedvében, mint például a libapásztor-lánykák. Az ókori Rómában azonban a fejedelmek szigorúan tiltották a köznépnek koszorú viseletét. Ez csak a győzelmes hadvezérnek járt- mégpedig babérkoszorú. Ennek a babérkoszorúnak egy ősrégi babona a magyarázata, mely szerint a babérlevél kiengeszteli a kiontott vért és megóv minden ragálytól. Emiatt a babona miatt szerették a katonák a babérlevelet, mert a katona legjobban a betegségtől és a bosszútól félt. Ezért törölték kardjaikat az ellenség vérétől babérlevéllel és ezért tettek ragály idején babérlevelet az ételbe. A fegyvertörlés szokása elmúlt a karddal és a többi babonával együtt, az ételbe tett babérlevél azonban megmaradt, mert a háziasszonyok rájöttek, hogy minden babona nélkül kitünően ízesíti a babfőzeléket, még akkor is, ha nincsen ragály. Rómában sem lehetett sokáig megtiltani a koszorúviselést. A királyok úgy segítettek magukon, hogy aranyból csináltatták, amit nehéz vo,lt utánozni. Ebből lett a korona. Az egyszerű babérlevél pedig megmaradt a tudósok és költők díszének, ami máig is megmaradt, különösen a „babért aratott“, vagy „övé a babér“ kifejezésekben. Közben pedig a koszorúviselési tilalom csendes elmúlásával a mirtuszág felkerült minden európai menyasszony fejére. A virág különben is nagy szerepet játszott a régi emberek életében, nemcsak mint a bánat és az öröm, a gyász és az ünnep jelképe, hanem ennél sokkal többet jelentett. A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉJE ÚJÍTOTTA FEL A MIRTUSZT Érdekes, hogy a délszaki népek, ahol a párolgás igen erős és a mi édesillatú virágaink szaga egészen az émelygősségig fokozódik, nem szeretik a mi kedves illatunkat. Helyette a csípős, fűszeres, hűsítő szagú növények kedveltek. így például Szaffó, a görögök híres költőnöje kaporból font magának menyasszonyi koszorút. De sok más híres, melegégövi asszonyról tudunk, akinek az esküvőjén majoránna, kakukfű, vagy zsálya díszelgett a fején. Csak a Földközi-tengertől északra vált kedveltté a gyöngéden bimbózó mirtuszág. A kereszténység, amikor elterjedt Európában, ezt is megtiltotta. Helyette a szerény rozmaring lett a menyasszonyi koszorú dísze, csaknem 600 esztendeig. Magyarország és Bajorország néhány eldugott kis fal- vában még mindig ezt viselik a menyasszonyok. De aztán a XV. században jött Mátyás király és a felvilágosodás, a reformáció és a röneszansz, amely- sok ókori szokást felelevenített. Közöttük újra megjelent a mirtuszág is és Afrodité virága azóta ott van nagyon sok menyasszony fején. 400 esztendeje alig láthatunk lakodalmat enélkül. Pedig nálunk ritka ez a virág, legtöbbször művirággal helyettesítik. Bécsi divat Az első ruha angolos szabású, és tarka csíkos anyagból készül. A második modell szoknyablúz ünnepélyes alkalomra. A szoknya plisszíro- zott, a könnyű anyagból készült blúzt érdekes nyakmegoldás díszíti. Gyorsan - de jól ez az állásban lévő háziasszonyok örök problémája. Alábbi receptjeikkel igyekszünk nekik segítségükre lenni. SPÁRGA TEJFELES MÓDRA: A spárgát megtisztítjuk, sós vízben puhára főzzük. Tűzálló tálra rakjuk, s a következő mártással öntjük le: 5 dkg vajat egy evőkanálnyi liszttel tűzre teszünk. Amikor sárgulni kezd. ráöntünk egy keveset a spárga levéből, úgy, hogy elég sűrű legyen. ízlés szerint sózzuk és cukrozzuk.. — Mielőtt a tűzről levesszük, tejfelt keverünk bele. Ezt a tejfeles mártást ráöntjük a spárgára, meghintjük pirított zsemlyemorzsával, meglocsoljuk tejfellel és sütőben átsütjük. PARIZER-POGÄCSA: A parizert húsdarálón ledaráljuk, s egy áztatott zsemlyével, izlés- szerinti fűszerrel, egy egész tojással jól ösz- szedolgozzuk. Tojásba és zsemlyemorzsába forgatva forró zsírban kisütjük Burgonyával és salátával tálaljuk, de ’ főzelékre is adhatjuk. ÖNTÖTT KIFLI: Személyenként 2-3 kiflit veszünk, darabokra tördeljük, tál felett szitán leforrázzuk. A szitán hagyjuk kb. 5 percig, szalvétával letakarjuk, hogy a gőz még puhítsa. Forró zsírba szedjük, átforgatjuk, s azonnal tálaljuk, a tálban tehéntúrót szórunk rá és forró tejfeles zsírral meglocsoljuk. RÁNTOTT CHAMPIGNON: A gombát megtisztítjuk, megmossuk, s lisztbe, tojásba, zsemlyemorzsába forgatva kisütjük. Nem a gombát sózzuk be, hanem a tojásba teszünk sót, esetleg a zsemlyemorzsába is. Ügy is készíthetjük, hogy sűrű palacsinta-tésztába forgatjuk a gombát, s azután rántjuk ki. Körettel és salátával, vagy majonézzel adjuk az asztalra. Majonéz olaj nélkül- 2 keményre főtt tojást szitán áttörünk, a sárgáját elkeverjük egy nyers tojás sárgájával, egy kávéskanálnyi mustárral, és annyi_ tejfellel, hogy közepes sűrűségű legyen. Aki szereti, kevés cukrot és ecetet — aki pedig olajjal szereti, olajat is tehet bele. <^0SdK#0S0Ks<Sg0KS<»aK$cscK;í<Sa^ A szív sebészkés alatt A műtőasztalon fekvő páciens meztelenül hagyott mellére éles fényt vet a mennyezeti lámpa. Körülötte nesztelen léptekkel mozognak a hófehér köpenybe öltözött orvosok, laboránsok és asszisztensnők. A sebészeti műszerek tisztaságtól csillognak. A sterilizáló készülék csendesen zümmög. A narkotizőr feszülten figyeli az ellenőrzőkészülék adatait. A kardiológus elektrokardioszkóp segítségével ellenőrzi a szívműködést és a vér körforsokkal gyorsabban és nagyobb terheléssel kell dolgoznia. A szív egy része így fokozatosan nő. nagyobbodik s az áliandó megerőltetés gyengíti a szívműködést. E betegségben szenvedő személyek rendszerint nem érnek meg magas kort. A szív elsatnyulása és kimerülése miatt idő előtt halnak meg, pedig szervezetük többi része teljesen rendben van, még sok éven, sőt évtizedeken át zavartalanul működhetne. gását. Feszült légkörben s ünnepi csendben megkezdődik a műtét. A sebész kezébe veszi a kést s felnyitja a mell- kass baloldalát a negyedik és ötödik borda között. A jelenlevők szemei előtt megjelenik egy lüktető izomdarab — a szív. Feltárása után egész sor sebészeti beavatkozás következik, hogy megakadályozzák az alvadék behatolását az agyerekbe-,'majd a sebész megkezdi a tulajdonképpeni műtétet — sebészeti beavatkozást hajt végre azon a szerven, amelyről még nemrégiben is azt tartották, hogy érintése, még inkább megsérülése halálos kimenetelű. Most már minden másodperc drága! Vágást eszközöl a szíven, mutatóujját óvatosan a szívbillentyű torkolatáig tolja, kitapogatja az elülső és hátsó lemezek összenövéseit és gyenge uj.j- nyomással igyekszik azokat átszakítanl. Az összenövések azonban nem engednek ... Az asszisztáló orvos készenlétben áll, hogy szükség esetén vérátömleszA nyitott ductűs Botalli. Az aortán átfolyó vér a nyitott helyen bejut a tüdőverőérbe. A nyitott helyet sebészeti beavatkozással kell alákötni. tést hajtson végre, ha műtét közben súlyosabb vérzés vagy más zavarok lépnének fel. A tapasztalt asszisztens- nők biztos kezekkel nyújtják át a sebésznek a sebészeti eszközöket, késeket, pinzettákat s tamponokat, a laboráns le sem veszi szemeit a segéd- műszerek számlapjairól s gondoskodik az elegendő oxigénről. A sebész nem késlekedik. Mutatóujja ismét behatol a szívbillentyű torkolatáig, most már azonban az ujjal egyidejűleg különleges kést is bevezet oda, átmetszi a hártyát, majd aztán ujjával befejezi a sebészeti beavatkozást. A műtét végétért. A páciens normálisan lélegzik, a szívverés szabályos. A fiatal fiú, aki a kéthf.gyü szívbillentyű elszűkülésében szenvedett s ezen beavatkozás nélkül nem sokáig élt volna, meg van mentve. A sebészkés visszaadta őt az életnek. Sokan talán kételkedve fogadják ezt a leírást. Hogyan? — teszik fel a kérdést. — Az orvosok képesek már a szívet is operálni? — s fejcsóválva eltűnődnek a dolgon. Bizony, hosszú ideig tartott, míg a sebészek első ízben merték késsel érinteni az emberi szívet. Számtalan, állatokon végzett kísérlet előzte meg az első beavatkozást, ma azonban már ott tartunk, hogy nemcsak a két- hegyű szívbillentyű elszükülését tudják sebészeti úton kiküszöbölni (ez a műtét eléggé bonyolult, bár közvetlenül a szívben végzett művelet nem a legnehezebb), hanem más- világra hozott vagy veleszületett szívrendellenességet is. Az egyik ilyen veszélyes szívbetegség tudományos neve „ductus Botalli persistens“. Tudjuk, hogy a szívizom falán két nagy nyílás van, e nyílások a szív belépő- illetve kilépő helyei, rajtuk keresztül áramlik a vér a szívbe és ki a szívből. A két nyílást vastag véredények zárják el, amelyeket az anatómusok szívverőérnek (aorta) és tüdőerőérnek (artéria pulmonalis) neveztek el. Ezt a két véreret egy rövid ér, az űn. ductus Botalli köti össze. A ductus a születés után fokozatosan elzáródik, de ott van minden normális szívnél s rendes- körülmények között nem okoz semmiféle nehézséget. * Bonyodalmak állnak be azonban, ha a ductus egyes embereknél nem záródik el. Ilyen esetben az aortán keresztül áramló vér átjut a ductuson a tüdőverőérbe s ebből vissza a kis vérkörbe. A nagy vérkör így meg van fosztva a vér egy részétől s ha a szív baloldala pótolni akarja ezt a vért, A sebészkés a bal pitvaron át a tU- dőveröérbe hatol, hogy eltávolítsa a tiidőverőér szájadékszűkületét. Hosszú előkészületi tanulmányok és kísérletek után végre sikerült végrehajtani első ízben a ductus Botalli ulákötését s a műtét teljes sikerrel járt; a súlyos beteg pácienst megmentették. A nyitott ductus Botalli többé már -nem okoz megoldhatatlan problémát. Egyszerű, de rendkívül precíz és gyors sebészeti beavatkozással elérhető-» a vérnek az aortán való veszteség nélküli átfolyása. — A szív a műtét után fokozatosan meggyógyul, normális alakot nyer, az illető személy bármilyen mozgást végezhet s ugyanolyan kort élhet meg, mint más egészséges ember. F.gy további szívműtét szintén veleszületett szívbetegség, a tüdőverőér szájadékszűkülete veszélyét küszöböli ki. A tüdőverőér olyan véredény, amelyen át a vér a szívből a tüdőbe jut, ahol aztán oxigént vesz fel. Abban az esetben, ha ez a verőér valamilyen részén összeszűkül, a vér átfolyása a tüdőbe elégtelen s a szervezet oxigén-ellátása zavart szenved. Segítséget ebben az esetben is kizárólag a műtét nyújthat. Megállapították, .hogy a tüdőverőér szájadékszűkületét különleges hártvás válaszfal okozza, amely rendszerint a tüdőverőérnek a szívből való kiindulásánál képződik. Ez a rekesz akadályozza a vért, hogy normálisan a tüdőverőérbe, onnan pedig a tüdőbe jusson. A műtőteremben elvégezték az utolsó előkészületeket, a jelenlevők feszült figyelemmel követik a sebész mozdulatait, aki megkezdi a műtétet. Felnyitja a mellkast, hogy szabaddá tehesse a ázív felületét. Ezután a kiiA kéthegyű . szívbillentyű elszűkülé- sének sebészeti kiküszöbölése. lönleges kést. a jobb. kamrába süly- lyeszti s lassan eljut egészen a tüdőverőér torkolatáig. Itt gyorsan átvágja a hártyás rekeszt, mire a visszatartott vér normálisan kezd áramlanl a tüdőveröérbe, majd tovább a tüdőbe. A veleszületett vagy ■ szerzett szívbajban szenvedők ma már bizalommal tekinthetnek a szívspecialistákra, akik nemcsak tökéletes diagnózist tudnak megállapítani egészségi állapotukról, hanem szükség esetén akár sebészeti beavatkozás útján is visszaadják egészségüket és lehetővé teszik, hogy a legsúlyosabb szívbajos személyek is bekapcsolódhassanak a tevékeny életbe. ' Hazánkban a Hradec Králové-i Katonai Orvosi Akadémia tudományos dolgozói kezdtek foglalkozni a szívműtétek problémáival, ott működik ma is legnagyobb szívsebészeti központunk. de hazánk további klinikáin is sikeres eredményeket érnek el ezen a téren.
