Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-30 / 18. szám

/ Ai élei megváltozott NiSná egyik legszebb falu az Árva folyó völgyében. Nem volt mindig ilyen szép, ennyire kiépített, az em­berek is szegényes viszonyok között éltek benne. A falú szélén, ahol már a hegy akadályozta az építkezést egy­két faház, elgazosodott udvar tanú­sítja még azt, mi volt itt régen. Hogyan lehet ekkora változás rövid idő alatt, ebben az aránylag nem nagy faluban ? Az itteni lakosság az erdőkoszorúz- ta havas hegyeket nemcsak dísznek, parádénak vette, hanem belőle kapar­ta ki a mindennapi sóra, vagy petró­leumra valót régen. Csakhogy kevés niinainak volt erdeje, hiszen, akinek három hold földje van ezen a kör­nyéken, már gaidagnak nevezik. A csupa kő-talaj nem sok zabot, krump­lit, vagy káposztát termett, szűkösen élhettek belőle az emberek. Végre 1948-ban mérnökök, szakemberek jöt­tek a faluba, munkához láttak, utána nemsokára a dolgozók százai jöttek még ide, elkezdték építeni a textil- ayárat. Gyökeres változás állt be az elhagyatott, siralmas vidéken. Meg­változott a fiatalok életfelfogása. Először építkeztek, azután ottmarad­tak a gyárban s ott dolgoztak. Hogy milyen lelkiváltozáson mentek át, SZERKESZTŐT üzenetek < Illés, Bertalan, Bacska: A kirölyhel- meci riportoddal foglalkoztunk és ez­zel kapcsolatban levelet Írunk neked, bővebben majd abban válaszolunk. Veres Erika, Ipolyszakálasi nyolc­éves középiskola VII. b. osztály: Az írásod nagyon kedves, hangulatos és köszönjük. Közlésre azonban még nem alkalmas, többet kell írnod, sokat ta­nulnod, hogy újságban is megjelen­hessenek. Írásaid. Pénzes Ilona, Dunaszerdahely: Iga­zat adunk neked, úgy látszik valami tévedés van a postán, légy egész nyu­godt, utánanézünk a dolognak és elintézzük az ügyet. Illés József, Ipolybalog; A leveleidet köszönjük, írjál többet, lehetséges, hogy nemsokára meglátogatunk. Jakab Barna, fiileki zománcgyár: írásod a jövő számban közöljük. Sok sikert kívánunk a munkátokhoz. Gál Sándor, mezőgazdasági techni­kum Komárom: A versed kezdetnek elég jó, eléggé hangulatos, de a rit­mussal baj van és a mondanivalód a vers vége felé ellaposodik. Kár lenne, ha leközölnénk, mert később hátha jobbat Írsz. Horon Árpád, Őrös: Reméljük ezen­túl többször írsz, különösen most a VIT és a választás előtti kampány­nyal kapcsolatban. Írjál kicsit hosz- szabban, konkrétabban. tanúsítja az is, hogy valaki, amikor a gyár építésének kezdetén vasárnap délelőtt dolgozott, például vagonkira­kásnál vagy egyéb égetően sürgős munkánál, kővel dobálták meg. Szervezkedtek erre, nem akarták tűrni, hogy a falu rég kialakult ha­gyományos felfogását kizökkentsék a kerékvágásból. Ügy nézett ki, hogy nehezen törődnek bele a változásba, még ha jót is hozott a számukra. Ugyanazok a fiatalok ma azon törik a fejüket, hogy milyen újítást való­sítsanak meg, vagypedig a vasárnapi műszakon is legalább 120%-os ter­melési eredményt érjenek el. Mégis csak jó, hogy pártunk és kormányunk úgy döntött, hogy Niznán gyárat épít­senek. Az is eredmény már, hogy az aránylag kevés termőfölddel rendelke­ző faluban is megalakult az EFSZ. A fiatalok voltak a szövetkezet szer­vezői, a helyi CSISZ alapszervezet hívta fel a falu figyelmét arra. hogy ilyesmi is lehet csinálni náluk. Köny- nyebb a munka a köves talajon, ha korszerű gépekkel dolgoznak, nem kell attól már félni, nem eszi meg Közelednek a választások. A válasz­tók egyre gyakrabban keresik fel az agitációs központokat, hogy a válasz­tási bizottságok által rendezett gyű­léseken megismerkedjenek a Nemzeti Front jelöltjeivel és véleményt mond­janak róluk. Szerdán a Vinohrady-i választási bizottság Is gyűlésre hívta a válasz­tási körzet lakosságát a Hegyi-parki internátus ebédlőjébe. A gyűlés előtt a Ján Levoslav Bella nevét viselő 150 tagú munkás- ének- és zeneegyüttes lépett fel nagy sikerrel. A kultúr­műsor után a választási bizottság tag­jai a nemzeti bizottság feladatairól és az eddig elvégzett munkájáról beszél­tek. ) Rámutattak azokra az eredmé­nyekre, melyeket dolgozó népünk a szocalizmus építése terén elért, majd a demokratikus választási rendszerről és a közelgő választásokról tájékozr tatták a jelenlévőket. Ezután a vá­lasztási bizottság egyik tagja ismer­tette a jelöltek, Sebík, Masaryk, Gé- resz, Simecka, Skvaríl, elvtársak élet­rajzát, munkaeredményeit és meg­okolta, hogy miért jelölték őket, — A jelöltek bemutatása után a válasz­tók véleményt mondtak a jelöltekről. Valamennyi felszólaló helyeselte a fentnevezett elvtórsak jelölését Az egyik felszólaló megkérdezte a válasz­tási bizottságtól, hogy Skvaríl elv­társnak nagy elfoglaltsága mellett mn- rad-e annyi ideje, hogy a nemzeti bizottságban a választók megelégedé­sére végezze munkáját, A kérdésre egy másik felszólaló válaszolt, aki jól Ismerte Skvaríl elvtársat: az az embert. Megszokták a gyárban a motorzúgást, meg is szerették. A.zután újjáépült a falu Most is 76 lakásegység építését tervezik a tég­lagyár környékén, mert azt is léte­sítettek. Nagyot változott tehát itt a világ, még barackfákat is ültettek, pedig régebben azt hitték, hogy itt minden megfagy és csak a fenyő vagy a fűzfa díszük. A teljesen újjáépült, megszépült faluban most már várják a május 19-ét, a választás napját. A választás előtti kampányban is a CSISZ tagok viszik a főszerepet. Az agitálástől kezdve a kulturális tény­kedésig és kötelezettségvállalásokig mindent elkövetnek, a választás sike­re érdekében. Bár nem nehéz agitá- ciőt kifejteni ebben a községben, hisz lépten nyomon újjal mutathat rá bárki az eredményekre, ami igen jó meggyőző módszer. Minden niznai lakos meggyőződött már arról, hogy mit kapott a népi demokratikus rend­szertől s tudja azt, hogy soha sem­miféle más rendszer nem adott volna annyit neki. Ki is állanak érte. bár­mikor talán még a fenyvesek zúgása is erre bíztatja őket. B. 1. Skvarll elvtárs negyedéves or­vostanhallgató, az egyetemen CSISZ- funkcionárius. Minden megbízatását lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzi. Jó tanuló, és a társadalmi mun­kában nagy tapasztalatokat szerzett. Megválasztása esetén egész biztosra vehető, hogy a nemzeti bizottságban is a választók megelégedésére eredményes munkát fog végezni. A VInohrady-i választási körzet je­löltjei valamennyien kiváló és tapasz­talt dolgozók. Ján Sebík elvtárs pél­dául kiváló munkájáért Munkaérdem- rendet kapott, az állami gazdaságok megbízottja volt és országgyűlési kép­viselő. Michal Masaryk elvtárs a CSISZ városi blzotttságának titkára. Több felszólaló elmondotta, hogy munkáját lelkiismeretesen végzi és hogy mun­katársai nagyon szeretik. A többi je­löltekről is elismerő szavakat mondot­tak a felszólalók. A gyűlés után a választók elége­detten hagyták el a Hegyi-pHrki In- ternátust. Valamennyien meg voltak elégedve a jelöltekkel. Erről meggyő­ződhettünk, a kisebb csoportokban hazafelé tartó emberek beszélgetésé­ből is. Az egyik csoportban az inter­nátusbán dolgozó takarítónők beszél­ték meg a gyűlésen hallottakat. — Odavaló emberek kerülnek a nemzeti bizottságba — mondotta az egyik takarítónő. — Bizony, Ilyen jelöltekre örömmel szavazhatunk — válaszolt rá a má­sik. (raj /?/Ä­Japán Ázsia keleti részén húzódó szigetcsoportból áll, amely Kamcsat­kától Formoza szigetéig húzódik. Az országot több kise bb-nagyobb össze­függő, vagy önálló sziget alkotja, — Legnagyobb szigetei: Honsu, Hokkaido, Kinsu és Sikoku. Ezek képezik a tu­lajdonképpen! országot a többi sziget között, olyan is van, mely lakatlan. A szigeteken még ma is több tűz­hányó működik, ezek csak kisebb kárt okoznak. Japán részére nagy csapást jelont a gyakori földrengés, mely a szigeteken végigvonul. Súlyos károkat okoz az évenként megismétlődő táj­fun Is, Az ország naqv része hegyes. Leg­nagyobb hegye az ismert Fudzsiama, amely 3778 méter magas. A japán folyók sebes fólyááúak és energia elő- flllitásban nagy szerepet játszanak, Éghajluta különböző Északi részén zord, mig a déli részen a végigvonuló kurosivo meleg áramlat kedvezően be­folyásolja a hőmérséklet kialakulását. Az őszi monszum szelek sok esőt hoznak. Hegyeiben sok szenet bá­nyásznak, csak minőségileg csupán másodrendűt, Sok rezet és aranyat is bányásznak az országban. Vasérce és más érc, ami a gépiparhoz fontos, kevés* van és Így sok nyersanyagot kénytelen külföldről behozni, Japán őslakosai az alnuk, akiknek száma ma már alig haladja meg a 7.000-et. A japánok a mongol fajhoz tartoznak. Az itteni emberek mérték­letesen élnek. Fötáplálékuk a rizs, zöldségfélék, a tej és annak termékei. Húst keveset fogyasztanak. Tanulé­kony nép, más népek, nemzetek kul­túrája iránt fogékonysága nagy. Az őslakosok harcát i. e. a VII. század­ban csak meseszerű krónikák jegyez­ték fel, amelyet a Korea és Kína felöl bevándorló más mongol eredetű né­pekkel vívtak. A nép sokáig alacsony műveltségi fokon állt. Eredeti vallása a sinto vallás (ősök tisztelete) volt. Ezt i. u. a VI. században a budhizmus követte. A kínai műveltség terjedé­sével megváltozott az ország politi­kai felépítése is. A császár, a (ég királya), aki eddig csak főpapi tiszteletet töltött be, most az ország teljhatalmú uralkodója is lett. Ezt a hatalmát később megtörték, aminek az lett a következménye, hogy vissza­vonult, Utána a hatalmat egyes tör­zsek gyakorolták, ezek voltak a daj- mlók. Az európaiak közül először a por­tugálok léptek Japán földiére 1(543- ban. Utánuk a spanyolok, hollandok, angolok követték őket- A XVH. szá­zadban az ország 280 hercegségből állt. A nép 80 százaléka ^hercegek, samurajok szolgálatában volt. Japán ebben az időben teljesen elzárkózott a külföldiek elöl. Halálbüntetés terhe "mellett tilos vo)t külföldiekkel érint­kezni. XIX században a nagyhatalmak hajók felvonultatásával igyekeztek az országra nyomást gyakorolni. Először az Egyesült Államoknak engedték meg 1854-ben, hogy néhány kikötőt meg­látogathassanak, majd az angolok és oroszok is kaptak hasonló jogokat. A Japánnal való kereskedelem nagyon megfelelt a nagyhatalmaknak, mert Japán ezüsttel fizetett, melynek értéke Japánban sokkal kisebb volt. A kül­földiek kizsákmányoló politikája jogo­san keltett gyűlöletet az Idegenekkel szemben, amit ezek egyes városok bombázásával toroltak meg. Az or­szágban belső zavargások támadtak, melyet az elégedetlen földmunkások kezdeményeztek, de ezt a császár le­vente. Az 1868-as év Japán történetében határkövet jelent. Az eddig zárkózott politika helyett Japán más politikát Nagy János szövetkezeti traktoros autőja mellett a jövő soffőrel kerék­párt nyergeinek és homokot fuvaroznak. ^oszladoznak a bárányfelhők. *• Tavaszi verőfénnyel tündö­köl a nap. Az illatos levegőben pacsirta énekel. A közelben meg­riadt nyúl a búzatáblák felé nyar­gal. Odaért. Már csak a füle lát­szik. Az is csak néha, néha. Amint nagyokat ugrik, megmutatkozik a két hegyes füle aztán eltűnik. Nagy a vetés. Jő rejteket ád nyúlnak, fácánnak és a mező többi vadjá­nak. A szép vetésnek azonban nem­csak a természet őslakői örülnek, hanem a dolgozók is. A legtöbb gyönyörűséget a szövetkezeti ta­goknak okoz. Alsőszecsén évek óta a legtöbb haszon a növénytermesz­tésből származik. Híres a kerté­szet. Szép dohányt, cukorrépát és zöldséget termelnek, de a legna­gyobb jövedelmet mégis csak a ne­mesített vetőmag adja. A vetőmag minősége kiváló, de a hektárhoza­mok még nagyobbak is lehetnének. És hogy ezen a téren is túlteljesí­tik a tervet, nem kétséges. A falu végén óriási istállók épülnek Na­gyobb lesz az állatállomány, több istállőtrágya jut a földre, és a kövér föld még dúsabb kalászt növeszt majd. A szép eredmények­ben oroszlánrésze van az ifjúság­nak. Minden munkaszakaszon meg­találjuk a napbarnított nétáskedvü lányokat, legényeket. Az ő dolgos kezük sokat tett azért, hogy Alsó- szecse egy új házsorral bővült, (25 villaszerű házzal), és a tagok 18 új autót vásároltak. Rádióról, mosó­gépről, kerékpárról már ne is be­széljünk, mert ezek olyan termé­szetesekké váltak, mint pacsirtaszó a mezők felett. Csupán az okozna nagy feltűnést, ha ezekről egy napig is le kelle'ne mondani. Kálnai Ida öntözi a dohánypalán­tákat Ettől ugyan nem kell félni, mert ahogy nő a vetés és gyarapszik az állatállomány, úgy nő a parasztság igénye és a technika csodálatos vívmányából egyre több kerül Al- sószecsére. CSURILLA JÖZSEF Épülnek az új Istállók J folytat. A császár Kiotóból Tőkióba tette át székhelyét, A nemzet gyor­san sajátította el az európai kultúrát. Megváltozott az ország alkotmánya, — A császár minisztériumokat állított fel. Kormányzati reformokat hajtottak végbe és átvették a modern technika összes találmányait. Európai mintára új hadsereget létesítettek, bevezették a tankötelezettséget. A fiatalok euró­pai és amerikai egyetemeken tanul­tak. Japán sikerei felkeltették a többi nagyhatalmak féltékenységét. Nemso­kára 1904-ben kitört az orosz—japán háború, ami a japán hadsereg teljes győzelmével végződött. Az oroszok iemondtak Szachailn sziget déli részé­ről. Elismerték Korea függetlenségét, melyet a japánok 1910-ben különböző ürügyek alatt elfoglaltak. Az első világháborúban Japán az entente oldalán harcolt a központi ha­talmak ellen. Majd 1918-ban a japá­nok betörtek Oroszországba és csak 1922-ben vonultak ki, amikor kiverte őket a fiatal Vörös Hadsereg. A ver- saillesi békeszerződés alapján meg­kapták a németek Csendes-Oceán-i gyarmatait, 1931-ben megtámadták Mandzsúriát, 1933-ban megszállták Dzseholt, később Kína északi és déli, valamint középső részein nagy terü­leteket szálltak meg. Japán 1941-ben az Egyesült Államok. Anglia és Hol­landia ellen háborút kezdett. Rövid idő alatt elfoglalta Fülöp-szigeteket, Indonéziát, Vietnamot, Burmát és el akarta foglalni a HawaUszigeteket. — Amerika 1942-ben kezdte lassan visz- szafoglalni az elvesztett területeket A japánok hosszú, szívós harcot foly­tattak az amerikaiak ellen. Azonban a dicsőséges Vörös Hadsereg, amikor már Eurőpában véget ért a háború, 1945 nyarán térdre kénvszerltette a mandzsuriai japán haderőket, aminek az lett az eredménye, hogy Japán ka­pitulált. Még ebben az évben szep­tember 2-án az amerikaiak atombom­bát dobtak le Nagasakira és Hirosi­mára, ami nagy tömegpusztítást oko­zott, A potsdami tárgyalások alapján Japánt semlegesíteni kellett volna, az országot amerikai csapatok szállták meg, amiáltal az Egyesült Államok gazdasági előnyökhöz jutott. A nagy ipari konszerneket, valamint a japán kereskedelmet a maga számára kapa­rintotta meg. Az országgal Amerika és szövetségesei külön békét kötöt­tek, Most az országot Amerika segít­ségével újból fel akarják fegyverezni. 1950-ben Josida miniszterelnök Ame­rikának nagy kedvezményeket tett, az óta Josida pártja a választásokon meg­bukott. Japán, az az ország, mely a saját bőrén tapasztalhatta az atom­fegyverek borzalmait. Az utóbbi Idő­ben egyre jobban emeli fel szavát a lefegyverkezés mellett. Az ország ipa­ri fejlődése a nyersanyagok behoza­talától függ. Legfontosabb a textil Ipara, továbbá a gép, kémia, és a ha­jóépítő Ipara is új lendületet vesz. A földművelés nagyszerű feltételek­kel rendelkezik, mert az éghajlat csa- padókdús és meleg, úgyhogy egyes vidékeken egy évben többször is arat­nak. Mégis a falvak népe nagv nyo­morban él. A föld nagv része a nagy- birtokosok tulajdona, A földművesek 40 százaléka csupán egy negyed hek­táron gazdálkodik. Fötermése a rizs, amelyből a világon India és Kína után a harmadik helyen áll. Tovább a tea, gyapot termelése és selyemhernyó tenyésztése is számottevő, A halászat is fontos kereseti forrást jelent a népnek. Mivel a nép vásárló ereje jelentéktelen, az ipartermelés nagy része kivitelre szorul. Az amerikai ipar is behatolt a japán piacra, ami­nek nagy munkanélküliség a követ­kezménye például 1952-ben 18 millió. Az ország lakossága ma már eléri a 90 milliót, fővárosa Tokió, melynek lakossága kb. 7 millió. / \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom