Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-16 / 16. szám

ÚJ TAG-ÚJ ERŐ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíinii .....................Ilii:...................lillll........... A VIT előtti időszakban nagy len­dületet vett az ú.i tagok beszervezése a CSISZ-be. Az alapszervezetek veze­tőségei a CSISZ funkcionáriusai és minden CSISZ tag teljes mértékben tudatában van mennyire fontos lépés ez, amely arra szolgál, hogy a fiata­lok életét még mozgalmasabbá, szebbé tegye. A VIT kötelez főleg az új tagok szerzésére és az előtte való időszak minden fiatalban amúgy is vágyat ébreszt arra, hogy tagja legyen a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek. Hogyan szervezzünk Előbb arról kell szólnunk, hogy a CSISZ tagok és funkcionáriusok mi­lyen módszerrel szervezhetik meg leg­eredményesebben a fiatalokat az alap­szervezetekbe. Amikor a tagtoborzás elkezdődött a VIT előtti időszakban, igen sok he­lyen, úgy akarták megoldani a tag­toborzás problémáját, hogy elsősorban a _ tanulóifjúságot próbálták szervezni. Ez többé-kevésbé sikerrel is járt és nem mondhatjuk, hogy helytelen ez az elgondolás. Hiszen azok a fiatalok, akik mondjuk az idén kimaradnak az iskolákból, természetes, hogy CSISZ tagok legyenek. Utána hozzáfogtak a járási vezetőségek az üzemekben, gyá­rakban dolgozó fiatalok megnyerésé­hez. Ez szintén helyes elgondolás, aránylag gyors eredménnyel jár. — Ilyen módszerekkel aztán úgyszólván néhány héten belül kimutatták, hogy milyen sok fiatalt nyertek meg a CSISZ-be. Azonban egy igen fontos dologról nem szabad megfeledkezni, ez pedig az. hogy a falusi és az álla­mi gazdaságokban dolgozó fiatalokat is meg kel! nyerni a CSISZ számára. Főleg _ a mezőgazadságban dolgozó szervezetlen fiatalok szorulnak legin­kább támogatásra, irányításra a CSISZ részéről A falusi alapszervezetek ve­zetőségeinek, tagjainak kell kiterjesz­teni feléjük a segítő kezet, az adott helyzethez mérten megnyerni őket a CSISZ számára. Nem szabad elfeledni, hogy ez a munka aránylag jó felkészültséget kíván. Sokszor kell beszélni a szerve­zeten kívül álló fiatalokkal, barátian Az utóbbi évtizedben a világpoliti­kában gyakran merült fel Korea neve. Ez az ország igen távol van tőlünk földrajzilag és félszigetet alkot, de sok kisebb sziget is tartozik hozzá. Északon Kínával és a Szovjetunióval határos. Északi részét hegyek borítják, ame­lyek a tenger felé lejtenek. A nyári és téli monszun-szelek az egész or­szág területét csapadékdússá teszik. Északi részén azonban az időjárás elég zord. ^Természeti kincsekben gazdag or­szág. Hegyei sok vasércet, szenet és különböző színes fémérceket rejte­nek. A bányászat már elég régi fog­lalkozás a lakosság egy részének. — Régebben azonban a bányatermékeket idegen, külföldi tőkések értékesítet­ték, sokan zsírosra híztak rajta. Most már a koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy ipari fellendülése következtében aknázza ki a termé­szeti kincseket. A földművelés főleg a déli részen fejlett, míg északon inkább több gyár­telepet találunk. A sok esőzés lehe­tővé teszi a nagymérvű rizstermelést. Megterem továbbá a kukorica, búza. árpa, gyapot, szójabab, de jelentős a selyemhernyó tenyésztés is. Időszámításunk után az I. század­ban Mandzsúriából előnyomuló idegen népek Korea őslakóit elűzték. A fél­szigeten kínai és japán befolyás vál­totta egymást., — A XIII. században a mongolok támadták meg, a XIV. században behódolt Kínának és hosz- szú ideig hűbérese volt. A XIX. szá­zadban Japán előtt a kereskedelmi érintkezésben nyitotta meg sorompóit Korea, ami maga után vonta az eu­rópai országokkal való kapcsolat fel­vételét is. Japán és Kína vetélkedtek egymással, ami részben okot szolgál­tatott az 1894-es kínai—japán háború 4 T957. április 16. foglalkozni velük és felhívni a figyel­müket arra, hogy az alapszervezet, illetve a CSISZ mit nyújt a fiatalok­nak, hogyan járul ahhoz, hogy az unalmas időtöltést kellemes szórako­zással, tanulással vagy más egyébbel fűszerezze. Persze, hogy a CSISZ tagoknak minden jóban, valamint a munkahelyen is példaként kell eljárni a szervezetlen fiatalok előtt, mert csak így mondhatják, a szervezeten kívül állók, hogy a CSISZ tagok valóban rendes, értékes emberek, azon ipar­kodjunk, hogy mi is tagjai lehessünk az alapszervezetnek. Továbbá szóra­kozásról, kultúrális életről, kirándu­lásokról, sportról és még sok minden­ről ami kellemessé, szebbé teszi a fia­talok életét, gondoskodni kell az alapszervezetnek, ügyelni kell, hogy minden fiatal megtalálja ott a számí­tását. Ha pedig így van, akkor az agitáció sikeres, néhány beszélgetés után megnyerhetjük a fiatalt az alap­szervezetbe. Három járás eredményei Az eddigi eredmények is azt mutat­ják, hogy a járási vezetőségek és az alapszervezet vezetőségei helyesen ér­tékelik a tagtoborzást, és ugyanolyan helyesen, odaadóan végzik el ezt a feladatot. Nemcsak az üzemekre, is­kolákra fektetik a fősúlyt, — persze ezekről sem feledkeznek meg — ha­Az ipolybalogi nyolcéves középiskola tanulói gazdag kultúrműsorral készül­tek fel a választás előtti kampányra. A kampány azzal kezdődött, hogy március 1.-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a könyvhónapot és ennek jelentőségét az iskola ta­nítói ismertették, a falu lakosságával. Ezután egy színielőadás következett, amelyen négy egyfelvonásos színművet mutattunk be. Külön dicséretet érde­mel Negyela Antal, az iskola egyik tanulója, aki állandó mosolyra derí­tette a nézőközönséget a kultúrműsor alkalmával. A szomszédos Ipolykeszi községbe is ellátogattunk a színdara­bokkal. Hosszú komoly szervezés után az ipolysági mezőgazdasági műszaki isko­lában is megalakítottuk a CSISZ alap­szervezetét. Iskoláink CSISZ tagjai eddig a szemerédi meSőgazdasági is­kola CSISZ szervezetének voltak a tagjai. Nemrég létesült az iskolánk, ezért volt ilyen rendkívüli állapot nálunk a szervezeti élet terén. Iskolánk minden tanulója belépett a CSISZ-be az alapító taggyűlés előtt. Megválasztottuk a szervezet vezető­ségét is, mégpedig úgy, hogv a leg­jobb tanulókból tevődik össze. Nagy Dezső lett az alapszervezet elnöke. A szervezet előtt most nagy feladatok nem a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok is tömegesen lépnek a CSISZ-be. Ezt bizonyítja az is, hogy olyan járá­sokban, ahol főleg mezőgazdasággal foglalkozik a lakosság, értékes ered­ményekkel dicsekedhetünk. A somor- jai járásban a VIT előtti kampányban eddig 280 új tagot szerveztek a CSISZ- be. A nagymegyeri alapszervezet 18 új taggal lett gazdagabb, a tonkházai 80-al, a csallóközcsütörtöki gépállo­más pedig 25 taggal. Vagypedig néz­zünk körül a dunaszerdahelyi járás­ban. Itt 180 új tagot nyertek meg és különösen a kisfaludi, egyházkarcsai és felbári alapszervezetek tettek ki magukért, mert ők szerveztek be legtöbb fiatalt a CSISZ-be. A nagy­megyeri járásban szintén eredményes munkát végeztek a tagszerzés terén, 78 fiatalt nyertek meg, de a kampány itt még csak most van kibontakozás­ban. Azt pedig mondani sem kell, hogy azok az alapszervezetek, amelyek új tagokkal gyarapodnak, az eddiginél eredményesebb munkát tudnak kifej­teni, mert az új erő fellendíti őket. A tagszerzés a VIT előtt kampány­szerűen folyik, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden CSISZ tag és funkcionárius előtt ál­landóan lebegjen az a cél, hogy a szervezeten kívül álló fiatalokat szer­vezzék be maguk közé. BAGOTA ISTVÁN A tanulókat a választási kampány­ban segítik a tanítók. Különösen Se- bény tanító elvtárs ügyes konferáló készségével minden dicséretet meg­érdemel. Mihalovics József szövetke­zeti tag, a szülői közösség elnöke szintén buzdítja a fiatalokat, hogy nagyobb lendülettel kapcsolódjanak be a választási kampányba. Azt is megemlítjük, hogy a tanulók 35 mázsa vashulladékot gyűjtöttek össze és az ezáltal szerzett pénzhez még valamennyit hozzátesznek és meglátogatják Bratislavát. ILLÉS JÓZSEF, Ipolybalog. reai munkásosztály is. Az ország népe 1919, 1926 és 1929-ben fellázadt, amit a japánok erős kézzel fojtottak el. Először 1929-ben merül fel Kim ír Szén neve, 1945-ben az ország északi részét a 38 szélességi fokig a Szov­jetunió szabadította fel a bel- és kül­földi tőkések uralma alól, amikor a japán hadsereget térdre kényszerí­tette. A 38. szélességi foktól délre eső országrészt pedig az amerikai hadsereg szállta meg. Az ország északi részén a banko­kat, az ipart és a nagykereskedelmet államosították. Ezen a részen alakult meg a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság. Az ország déli részén vál­tozás nem történt, csak annyi, hogy a nagy japán érdekeltségeket az ame­rikaiak vették át. Az imperialista hatalmak és Dél- Korea kormányának provokálására 1950 júniusában az északi és déli rész között háború tört ki. A háború igen véres volt, sok áldozatot követelt, rengeteg erkölcsi és anyagi kárral járt. Végre is a koreai néphadsereg a kínai önkéntesek segítségével meg­védte hazáját a független demokrati­kus államot Li Szín Man bandáival szemben, amely tudvalevőleg Dél-Korea bábáilamfője és a koreai háborúban főleg az amerikaiak, de úgyszólván a világ minden imperialista hatalma segítette őt abban, hogy elnyomja az észak-koreai népet. A háború 1953-ban ért véget, a Szovjetunió komoly lépésének hatására, amit az ENSZ-be tett, valamint a világ haladó békerőinek tiltakozására. Dél-Korea népe is várja, hogy mi­kor szabadulhat meg az idegen ki­zsákmányoló tőkésektől, valamint Li Szin Man áruló klikkjétől, hogy az északi rész példájára nyugodtan épít­hessék közösen a koreai dolgozók ál­lamát. állnak. Elsősorban iskolánk környékét hozzuk rendbe s kiépítünk egy sport­pályát, a tanulási előmenetelt is job­ban szorgalmazzuk az eddiginél. Már eddig is önfeláldozőan dolgoz­tak iskoláink CSISZ tagjai az iskola környékének szépítésén. Megkezdtük a kultúrmunkát is, mégpedig egy vidám estet rendeztünk, ahol min­denki jól szórakozott. Olvasókört ala­kítottunk és elkezdődött nálunk a Fu- < sík jelvényszerző mozgalom. TÓTH ENDRE, mezőgazdasági iskola Ipolyság. Tanulók a választás előtt * életre keltünk A bratislavai Klement Gottwald Pionírházban a pionírok elkészítették ajándékaikat a moszkvai VIT küldöttei részére. ^MizőMiúiy (elöltek A nagymegyeri járást gyakran -pél­daként emlegetjük, a többi járások előtt. Azért érdemes megnézni vajon mit tesznek az itteni fiatalok a vá­lasztási kampány időszakában, hogyan segítik elő azt. — Ha végigjárjuk a nagymegyeri járás alapszervezeteit, látjuk, hogy ez alkalommal Sem csa­lódhatunk a járásban, mert úgy a járási vezetőség, mint az alap szer­vezetek igazán kitettek magukért komoly munkát fejtenek ki a válqsz- tási kampány ideje alatt. Már korábban kötelezettséget vál­laltak arra, hogy 370 hektárnyi le­gelőt javítanak ki a járás területén, a fiatalok. Amint az idő engedte, azonnal hozzáfogtak a legelő javítá­sához, és nemcsak, hogy minőségi munkát végeztek, hanem túl is lépték vállalásukat, mert 570 hektárnyi rétet, legelőt javítottak meg a választási kampány időszakában. Koloisnémán, F.kecsen és Csilizradványon ment legjobban a legelő javítás. A szilasi fiatalok azonban túlszárnyalták e te­kintetben a járás minden alapszerve­zetét, mert a legelő javításáért és a kultúrelőadások rendezéséért el­nyerték a járási vándorzászlót. Egy örvendetes esetet is elmond­hatunk az olvasóinknak. Ilyen eset szintén példamutató, jó lenne, ha a többi járásokban is követnék ezt. A járás területén 24 CSISZ tagot jelöltek a helyi nemzeti bizottságokba. A járási nemzeti bizottságba szintén több fiatalt jelöltek. E tényekről arra következtethetünk, hogy a fiatalok­nak komoly tekintélyük van a nagy- megyeri járásban, bíznak bennük, bizalommal állítják őket községi, illetve járási vezetőknek is. A járási vezetőség az alapszerveze­tek vezetőségeivel karöltve 320 agit- kettőst szervezett, akik a választási kampányban minden alkalommal agi- tációs munkát fejtenek ki és helyt állanak az agitációs központokban is. A kampány ideje alatt nagy szolgá­latot tesznek a fiatalok a választás előkészítése érdekében a kultúrális előadásokkal is. Eddig több mint 68 kultúrműsort rendeztek az alapszer­vezetek és minden előadáson nagy-' számú közönség jelent meg és egy­ben a választás jelentőségét is ismerd tették a hallgatókkal. Közvetlenül a választás előtti napokban több helyen ünnepi esteket rendeznek, ahol a helyzet lehetővé teszi, ott ünnepi felvonulásokat és díszelőadásokat a választás tiszteletére. A nagymegyeri járásról keveset beszélve is sokat mondhatunk és úgy látszik, hogy ismét példának állít­hatjuk a többi járások elé akkor is, ha mindenhol mindent latbavetve, készülnek a választásokra. A rimaszombati járásban A CSISZ rimaszombati járási veze­tőségének elnöksége a moszkvai VI. VIT tiszteletére indított építőverseny keretében kiértékelte a CSISZ falusi szervezeti munkáját és a vándorzász­lót a CSISZ derencsényi szervezeté­nek ítélte, mint ezen időszakban a já­rás legjobb CSISZ szervezetének. zetek eredményeit és __ ennek alapján ítélik oda a vándorzászlót. ELEK ÁRPÁD, a CSISZ járási titkára, Rimaszombat. Válaszolunk a rybárpoleiaknak Ez a CSISZ szervezet két fiatal tagot nyert az ottani EFSZ számára, 10 hektár területen gondozták a ré­veket és legelőket és 135 órát dol­goztak le a faluszépítési akció kere­tében az új kultúrház építésénél. Az EFSZ beruházási építkezésein 80 órát dolgoztak le, mégpedig a tehénistálló építésénél. A tömeges kultúrális mun­kában is élénk tevékenységet fejte­nek ki. Például betanulták a Scapin turpiságai című darabot. Ezzel a da­rabbal beneveztek az ifjúsági alkotó- versenybe is. Bottovo községben is előadták a darabot. Nem feledkeznek meg a fiatalok politikai neveléséről sem, 12 fiatal kapcsolódott be a nemzetgazdasági érdekkörbe és négy fiatal vesz részt a párt politikai oktatásán. A fesztivál zászlót a CSISZ járási vezetősége márciusi plénumán adták át a CSISZ derencsényi helyi szerve­zet képviselőinek. Ezen a gyűlésen adták át az őszi munkálatok idején kitűzött verseny díjait is._ Első díjat a CSISZ driencani szervezete kapta meg, mégpedig egy rádiókészüléket és a CSISZ SZLKB. kitüntető oklevelét. Második helyre a tamásfalviak kerül­tek és egy ping-pong felszerelést kap­tak. A harmadik díjat a CSISZ osgyáni csoportja nyerte el, egy futballabdát. A negyedik helyre pedig a beszterce­bányai tejüzem üzemi szervezete ke­rült. A CSISZ járási vezetősége két­hetenként kiértékeli a falusi szerve­Örömmel vettünk hírt a rybárpolei CSISZ tagok felhívásáról és elhatároz­tuk, hogy mi felelünk nekik. Azonnal összehívtuk az üzemi szervezet ve­zetőségét és megbeszéltük az ügyet. A gyűlés befejezése után a CSISZ tagok közt kezdtünk beszélni a dolog­ról, akik szintén helyeselték, hogy válaszolunk a rybárpoleiaknak, azért, hogy lássák, hogy a füleki Kovosmalt üzemi szervezete képes már valamire. Alapos meggondolás után a következő pontokban felelünk a felhívásra. A VI. Világifjúsági Találkozóig 200-ról 400-ra emeljük a füleki Ko- vosmaltban a CSISZ tagok számát. Harminc előfizetőt szerzünk az Új Ifjúságra, 20 előfizetőt a Smenára és 8-at a Práca Mladychra. öt ifjúsági munkaközösséget alakí­tunk az üzemben és 500 fiatal készül az üzemünkben a fesztiváli sportjel­vény megszerzésére. Három tánccsoportot alakítottunk és ezek a választás és a fesztivál előtti időszakban fejtenek ki legnagyobb munkát. Egy argent íniai küldött utazási költ­ségeit fedezzük a VIT-re, ami 11.614 koronát tesz ki, azáltal, hogy brigád­munkát végzünk. Üzemünk minden CSISZ tagja mun­kához látott, hogy a határozatokat teljesítsük. A füleki KOVOSMALT üzemi CSISZ szervezeté­nek vezetősége. Az idén megváltozik a főiskolai hallgatók felvételének módja. Az ed­digi felvételi vizsgákat felvételi be­szélgetések váltják fel, a beszélgeté­sek alkalmával a jelentkezők válaszait nem fogják osztályozni és nem szá­mítják ki az átlagosztályzatot, amely eddig a jelentkező felvételéről dön­tött. A felvételi beszélgetéseken a főis­kolák és a nemzeti bizottságok kép­viselői is részt vesznek. A beszélge­tések célja megállapítani, milyen érdeklődést tanúsít a jelentkező a kiválasztott tanulmányi kör iránt, milyen általános áttekintéssel rendel­kezik és hogyan tud önállóan gondol­kodni. A felvételi beszélgetéseket rendező bizottságok megvizsgálják, hogyan sajátítctták el a jelentkezők a_ 11 éves iskola tananyagát, főként azoknak a tárgyaknak a köréből, me­lyekkel további tanulmányuk folyamán közelebbi kapcsolatba kerülnek. Változások a főiskolai hallgatók felvételében KOREA kitöréséhez. A háború Kína veresé- ' gével végződött, amelynek következ­ménye az lett, hogy Kína végleg le­mondott Koreáról. A japánok befo­lyása egyre növekedett és amikor 1 1896-ban Oroszország Japánnal meg­egyezett, az oroszok is élénk kapcso­latot tartottak fenn Koreával. — Az 1905-ös orosz—japán háború után Koreában Japán lett az úr. A koreai nemzeti pártba tömörülő koreaiak : ebbe nem nyugodtak bele és Ito ja­pán herceg ellen merényletet követtek el Ennek az ürügye alatt Japán 1910-ben teljesen megszállta az or­szágot. Az idegen uralom nagy elége­detlenséget váltott ki. Az ellenállást növelte a Nagy Októberi Szocialista Eorradalom hatására fellélegzett ko­] rJs*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom