Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-08 / 2. szám
A CSISZ KB határozata a falusi ifjúság munkájáról Fokozzuk az ifjúság részvételét a mezőgazdasági termelés emelésében A CSISZ KB megtárgyalta a CSISZ feladatait a falun az EFSZ-ek harmadik kongresszusára való előkészületek időszakában. Kihangsúlyozta, hogy falvaink életében beállt átható változások a falusi ifjúság számára örömteli jövőt nyitnak. A szövetkezeti falvak kulturáltabb életlehetőségeket nyújtanak, lehetővé teszik a szakismeretek elsajátítását és több idő jut a sportolásra és a szórakozásokra. Minden falusi fiúnak és leánynak saját érdeke, hogy minden erejével támogassa az EFSZ fellendülését. A CSISZ serkentse az ifjúságot aktív tevékenységre az EFSZ felépítésében, különösen most, amikor fal- vainkban megkezdődött a kampány az EFSZ-ek harmadik kongresszusára. A CSISZ az elmúlt évek folyamán az ifjúságot az EFSZ-ek és a mező- gazdasági termelés hathatós segítségére serkentette. Csak ebben az évben az aratásban több mint kétezer ifjúsági csapat vett részt és a fiatalok 4.682 cséplést végeztek el. A CSISZ falusi szervezetei azonban eddig még nem fejtenek ki megfelelő meggyőző munkát a falusi ifjúság körében, hogy megnyerjék a fiatalokat az EFSZ-ekbe való belépésre. Tekintettel a falun várakozó komoly feladatok megoldására a CSISZ KB szükségesnek tartja a CSISZ falusi szervezetek tevékenységének megjavítását és úgy kívánja, hogy figyelmüket a következő feladatok megoldására irányítsák: Legyetek a szövetkezeti gondolat hirdetői A CSISZ falusi szervezetei győzzék meg a fiatalokat, hogy lépjenek be az EFSZ-be és hathatósabban segítsék a CSKP szervezeteit és a nemzeti bizottságokat az EFSZ-ek alapításában és feliendítésében. A CSISZ tagjai legyenek az elsők között, akik elhatározzák magukat, belépnek az EFSZ-be és mindent megtesznek, hogy a falujukban győzedelmeskedjen a szövetkezeti gondolat. A fiatal szövetkezeti tagok járuljanak hozzá ahhoz, hogy a szövetkezet jól gazdálkodjon. A fiatalok helye azok között a szövetkezeti tagok között van, akiknek példás a munkaerkölcsük, megbecsülik és megvédelmezik a közös tulajdont, akik művelődni akarnak, valamint szóval és tettel hozzájárulnak a szövetkezeti tagok sorainak megerősítéséhez. A CSISZ KB helyesnek tartja tovább folytatni az EFSZ-ekben az ifjúsági munkacsapatok szervezését és a legjobb munkaeredményekért versenyt indítani. A CSISZ üzemi és iskolai szervezetei úgy vezessék a tagságukat, hogy .azok aktív tevékenységet fejtsenek ki a falusi szervezetekben és mindenképpen segítsenek az FFSZ- ek építésében. A falvakba küldjenek ki agit-kettősöket, együtteseket, brigádokat és fejtsenek ki védnökség! tevékenységet. Érdemdús a tfebici GTÄ-n a fiatal traktoristák tevékenysége, akik jó és meggyző munkával segítenek megnyerni a parasztokat az EFSZ-be való belépésre. A CSISZ szervezetei a többi GTÄ-kon használják fel ji tfe- biciek tapasztalatait és úgy vezessék a fiatal traktoristákat, hogy hasonló segítséget nyújtsanak a falusi szervezeteknek. Minden faluban alakítsunk CSISZ szervezete! Már a központi bizottság V. plenáris ülésén kihangsúlyoztuk, milyen fontos kérdés a CSISZ számára, hogy a falvakban szervezeteket alakítson. A központi bizottság megállapítja, hogy á CSISZ kerületi és járási vezetőségei körülményes úton látnak hozzá e komoly feladat megoldásához. Tartsuk állandóan szem előtt, hogy a CSISZ szervezetek megalapítása nélkül nem beszélhetünk arról, hogy milyen hatást gyakorol a CSISZ a falusi ifjúságra. Most, az EFSZ-ek harmadik kongresszusa előtt alkalmas ,oz idő arra, hogy e feladat teljesítésében lényegesen előbbre jussunk. Az új falusi szervezetek építésébe be kell kapcsolni a fiatal parasztok széles aktíváját, a szomszédos szervezetek ifjúságát, együtteseket, ágit kettősöket, a járási vezetőségek tagjait és a GTÄ-k CSISZ tagjait. Ezt a tevékenységet aszerint kell kiértékelni, hogy a CSISZ falusi szervezete hány fiatalra gyakorol befolyást és hány fiatalt nyer meg a szövetkezeti gondolatnak. Feladatunk, hogy gyűléseken és beszélgetéseken megismertessük a falusi ifjúságot a kormány levelével s az EFSZ új alapszabályaival. A fiatalokat úgy kell vezetni, hogy vegyenek részt az EFSZ- ek harmadik kongresszusával kapcsolatos akciókban, a nyilvános és a szövetkezeti gyűléseken, valamint a tanácskozásokon. Mindez a fiatalok számára kitűnő iskolának bizonyul, megtanítja őket arra, hogy politikailag helyesen gondolkozzanak és kivegyék részüket a szövetkezetüket vagy falujukat érintő kérdések döntésében. Az oktatási év nem folyik kielégítő módon. A körök alapításánál el kell érni, hogy minden szervezetnek legalább egy köre legyen. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdasági körök alapításának. A CSISZ járási vezetőségei gondoskodjanak arról, hogy a kör megalapításánál rögtön tűzzék ki a programot is, segítsenek a körvezetők kiválasztásában és biztosításában, hogy rögtön a megválasztások után megkezdhessék a munkát. A CSISZ szervezeteknek télen sok alkalmuk van kiszélesíteni befolyásukat és a fiatalokat soraikba szervezni, megnyerni a polgárok tetszését különböző kulturális vállalkozások, szórakozások és sportünnepélyek rendezésével. A CSISZ szervek és szervezetek _rendkívüli figyelmet szenteljenek az ifjúsági alkotó versenynek. Ne legyen egyetlenegy olyan falusi szervezet sem, amelynek ne lenne ének, színház vagy táncegyüttese. A CSISZ falusi szervezetei használják ki a fiatalok természetes érdeklődését a sport iránt és a testnevelési szervezettel, valamint a Hadseregael Együttműködők Szövetségével együtt rendezzenek különböző sportversenyeket, védelmi játékokat stb. Emeljük az irányítás színvonalát Mivel a járás ifjúságának a képviselőit a fiatalok neveléséért nagy felelősség terheli, emelni kell a CSISZ járási vezetősége irányító munkájának színvonalát. A CSISZ KB újból kihangsúlyozza, hogy a járási vezetőségek alapvető munkamódszere azon alapuljon, hogy a járási funkcionáriusok minded nap érintkezzenek az alapszervezetek funkcionáriusaival és tagjaival. Most az a fontos, hogy a szervezetek funkcionáriusait megismertessük a kongresszusi anyaggal, főleg azonban a kormánynak a parasztokhoz intézett levelével. Ismertessük meg az aktívát a sikeres szövetkezel* gazdálkodás példáival a járásban, a fiatal szövetkezeti tagok életével és munkájával. Jobban kihasználni a fiatal agronómusokat, brigádosokat, zootecbnikusokat és a többi mezőgazda- sági szakembert. A CSISZ járási vezetőségei tanítsák meg a falusi szervezetek funkcionáriusait arra, hogy önállóan és kezdeményezőén dolgozzanak, reagáljanak a falu életében felmerülő problémákra, tanácskozzanak felőlük a kommunista párt és a nemzeti bizottság funkcionáriusaival. A CSISZ KB azzal fordul az összes funkcionáriushoz, és CSISZ taghoz, hogy az EFSZ-ek harmadik kongresz- szusára és a moszkvai VIT-re való előkészületek időszakát arra használlak fel, hogy megnyerjék a falun az egész ifjúságot a komoly feladatok becsületbeli teljesítésének, hogy a szövetkezeti gondolat lelkes hirdetőivé váljanak és minden faluban gazdag kulturális életet szervezzenek. i M | TŐáira | alai Il'lmúlt a nyár. Elbúcsúztunk a nap forró sugaraitól, „tengereink" és tavaink háborgó hullámaitól, a zöldé - lő legelőktől és rétektől. Viszontlátásra — jövőre, újból viszontlátásra. Eljött a tél a maga szépségével és a maga fenséges ragyogó tájaival. Keressük fel'- a Tátra alatti vidéket és élvezzük a téli táj minden szépségét. Ha költő lennék minden nap verset zengnék a Tátra szépségéről. Reggel gyönyörködnék a felkelő nap tompa fényében kéklö árnyakban, a váltakozó színekben. A kép percről percre változik, felhők úsznak a levegőt engeren és a hófedte hegyek és csúcsok felett. A délelőtti órákban mintha fényfürdőben úsznának, dél felé pedig annál ragyogóbban fénylenének, mintha simogatná és csókban fürösz- tené a hegyeket a nap melengető sugara. Délután már sötétebb színekben pompázik a Tátra, egyre sötétebb árnyalatú színek uralják a tájat és mire a láthatárra érkezik a napr vörös korongja, szinte égetnek a vörös fénysávok. tgy látom a Tátrát, a .mi kis falunkban, lehet hogy más oldalról még szebb látképet nyújt, de mi így szeretjük, ahogy a mi falunkból látjuk és nem vágyunk szebb panoráma után. Micsoda öröm nap mint nap gyönyörködni a pompás képben és élvezni a szépség ránk ömlő zuhatagüt. Milyen felemelő felfigyelni a nép énekére és belemélyedni a nép költészetének csodálatos forrásaiba. A Magas Tátra nyugati nyúlványár. emelkedik a hatalmas, férfias Krivárí, és alatta a fehér Vág vadregényes völgyében a fenyőfák sűrű rengetegében épült fel Vazec. Igazi szlovák falu. A mi falunk, háromezer lakosa van. Valamikor sokan kénytelenek voltak kenyér után Amerikába, Kanadába menni és Szlovákia más vidékein kerestek boldogulást. Az emberek itt a Krivárí alatt megszokták az egyenes beszédet és a tetteket, a férfiakban megérlelődött a vágy, az erő, a becsületesség és a hűség után. A tiszta Tátra alatti lég megszépítette az asszonyok arcát, selymes hajukat csigolyákba bodorí- totta az enyhe szél. Vazec a szlovák életet jelképezi. A vazeciek már a bölcsőben magukba szívják a friss tátrai levegőt és az bátor, tetterős emberekké érleli őket. A kis házikók szélben, viharban és hóban egymáshoz kuporodtak. Már a XIII. században, az eredeti szlovák lakossághoz, román és ruszin pásztorok■ is szegődtek, akik megőrizték eredeti szokásaikat és ragaszkodtak megszokott életmódjukhoz. Vazecen bizony sokszor elég nehezek az élet- feltételek. Az időjárás sok viszontagságnak teszi ki a vazeci embereket. Á zord kemény időjárás rányomta a bélyeget az ottani ember Iklkü- letére, ruházkodására, még a szójárására is. Sok szót használ a gorál, lengyel, sőt a német nyelvből is. A pásztorkodás, a favágás és a föld megművelése nem biztosított elég élelmet az embereknek és már a XVIII. században elindult innen a kivándorlók tömege. A XIX. században se áll meg a folyamat, az emberek innen Poprád, Szepesolaszi és Kézs- márk felé húzódnak és sokan csak a tengeren túl állnak meg. A vazeciek azonban sehol se feledkeznek meg szülőfalui okról és mihelyst csak tehetik, visszatérnek falujukba, ahol aztán víg életet kezdenek, mert a vazeci szereti a víg nótaszót. A kis házikókban egymást váltják ,a bús, borongó hangulatú dalok a vidám ének és tánc. „Ne csodálkozzatok, hogy annyit dalolok, hegyek között nőttem a Krivárí alatt. A Tátrat alatti kis falu békés és szorgos életét előre nem látott elemi csapás pusztította el és egy időre elnémította a vazeciek vidám nótáját. 1931 júliusában egy peröfényes délelőtt hirtelen a falu minden sarkából vészes jajkiáltás hangzott fel, ég, tűz van, tűzi Vazec, a tűz martalékává vált, semmi sem maradt, csak a fájdalom, a sírás, és a remény, a kemény elhatározás. Az idén ősszel a vázeciek megemlékeztek a nagy tűzvész 25-ik évfordulójáról. Az új Vazec felépült. Az egymás mellett épült tetszetős házak már nem emlékeztetnek a nagy szerencsétlenségre. Az új Vazecnek egész más az arculata. Ján Hála festő képeivel hirdeti Vá: zec csodálatos szépségét és közelebb hozza hozzánk, azokhoz akik nem állunk szemtől szembe a vazeci természet csodálatos rejtelmeivel. A kiállításokon, hazánkban és külföldön is nem győzték megcsodálni Hála képeit. Hányán gyönyörködtek a „Szövőben", az „Asszony a gyermekekkel“ és más képekben. Vág ezüstösen, barátságosan foly- dogäl. Este van, mint a mesében, a hópelyhek szállingóznak, enyhén fagy. Siessünk a meleg tűzhelyekhez ... És most amikor gondolkozunk ezen a tájon, ezeken a hegye-' ken és völn<reken, amely olyan szóró 2 san hozzánk simul, tudjuk, hogy sohasem feledkezünk meg Szlovákia gyönyörű sarkáról, a Tátra alatti örökké szép Vazecröl. (SOI) A jó eredményért Tavaly iskolánknak az egész környéken ismert, híres . kultúrcsoportja ‘volt. Az idén jelenleg kevesebben vagyunk, igy nagy sikereket nem tudunk elérni, de azért nem csüggedünk elr Iskolánkban a kultúrmunkát Svábét tanító elvtárs irányítja. Van szavaló-, ének- és színjátszó csoportunk. Ezenkívül működik iskolánkban micsurin- és virágkötészeti kör is. Iskolánk tanulói szabad idejükben brigádmunkára jártak a vágkirályfai szövetkezetbe. A tanulásban is segítjük egymást, a jobb tanulók a gyengébbeket, hogy mindannyian jő eredményt érhessünk el. GRÖF TIVADAR Vágsellye. Akarni kell Miután visszatértem a katonaságtól a polgári életbe, odahaza a falumban számos meglepetés ért. Mint CSISZ tag, kötelességemnek tartottam, hogy hazaérkezésem után a helyi szervezetben jelentkezzem. Szóltam áz elnöknek, aki azt felelte, hogy — arra még van idő. — Hát legyen — gondoltam én ... Majd még jónéhányszor szóltam a dologról, de bizony még máig sem vagyok beírva. A szervezet munkájával nem lehet dicsekedni. Az elnök szerint a fiatalok a gyűléseken sem nagyon jelennek meg. Ezen bizony nem lehet csodálkozni, mert a fiatalok közül talán csak egy előfizetője van az ifjúsági sajtónak, a többiek az elnökkel együtt nem előfizetők, tehát nem olvassák az ifjúsági sajtót, bizony nem is tudhatják, hogy mi minden történik körülöttük a többi szervezetekben. Jó lenne, ha a járás is felfigyelne erre a jelenségre, s én szívesen segítenék annak az elvtársnak, aki eljönne hozzánk a faluba, a fiatalok közé, hogy megbeszélhessük a további mun- kát. PONGRÄCZ GÁBOR Mihályfa. Dolgozunk, szórakozunk Az őrösi EFSZ-bén az idén elég rosszul sikerült a dohánytermesztés. Az egyik dohánypajtájuk egészen üresen maradt. A meglevő dohány simítását fiatalok t égzik. Cetö Ilonka, Juhász Erzsébet,. Fekete Katalin, Soltész Malvina, Nagy Piroska, Bállá Jolán és a többiek. A lányok már a nyáron is szorgalmasan dolgoztak, és most sem kell munkájukért szégyenkezniük. Vasárnaponként a fiatalok a kultúrteremben találkoznak, ott szórakoznak. Az alig tizenhárom éves Tokár- csík István igen ügyesen kezeli a filmvetítögépet, így a fiatalok gyönyörködhetnek a jó filmekben s tanulhatnak belőlük. HOROSZ ÁRPÁD Támaszkodjunk a fiatalokra Á második ötéves terv irányelvei szerint az 1960-as évben a nyitrai kerületben a búza hektárhozamát 38.3 ,%'-al, az • árpáét 32.1%’-al, a kukoricáét 33.7%-al és a cukorrépáét 13.4 ,%-al kell emelni. Az állattenyésztésben is fokozottabb feladatok várnak a nyitrai kerületre. Á feladatokat akkor teljesíthetik, ha további ezer és ezer kis- és középparasztot nyernek meg a közös gazdálkodás számára. A nyitrai kerületben 1956-ban harminc új, több mint 20.000 hektár terjedelmű szövetkezetei alakítottak. Az ilyen mezőgazdasági területen ez aránylag nem is sok. A szövetkezetek az idei aránylag jó eredmények mellett sokkal jobban fellendülnének, ha a szövetkezetek megszilárdításának kérdésével a CSISZ járási vezetőségei behatóbban foglalkoznának. Ezért most a kongresszus előtti viták alatt meg kell nyerni az egyénileg gazdálkodó földműves ifjúságot a szövetkezet számára. Kirándulásokat, tanulmány- útakat kell szervezni a falusi CSISZ szervezeteknek a járás legjobb EFSZ- eibe, hogy itt saját maguk az egyénileg gazdálkodók meggyőződhessenek a közös gazdálkodás előnyéről és így a látottak nyomán meggyőzhessék szüleiket is. Közösen könnyebb A kormány leveléről hosszasan elbeszélgettek e napokban a zsolnai kerületben is, több mint 229 községben és több mint 100 szövetkezetben. A vita már az elején sok eredményt hozott. A vita ^folyamán 36 paraszt elhatározta, hogy belép a szövetkezetbe. Malatinban a nemrég megalakult szövetkezetbe 9 új tag lépett. A pu- chovi járásban Hloza községben 7 parasztból megalakult a szövetkezet előkészítő bizottsága. Hasonlóképpen Kalameny községben a ruzomberki járásban is megalakult az előkészítő bizottság, ahol szintén megnyerik a parasztokat az alakulóban lévő szövetkezet számára. A Lietavska Lúcka-i és a Bytcicei szövetkezeti tagokat az az igyekezet fűti, hogy alacsonyabb költségek mellett emeljék a mezőgazdasági termelést és ezért elhatározták, hogy egyesítik a két szövetkezetét. Szlovákiában az összes szövetkezetben, ahol már kidolgozták a következő évekre a tervet, figyelemmel kísérhetjük, hogy a munka helyes megszervezésével az agrotechnika és a zootechnika tökéletesítésével igyekeznek emelni a mezőgazdasági termelést. Spisské Hrhov-ban szintén megtárgyalták a kormány levelét és öt asz- szony elhatározta, hogy belép az ottani szövetkezetbe. A hrhovi szövetkezeti tagok eredményei meggyőzték őket a közös gazdálkodás előnyeiről. Az egykor „szegénynek" ismert határban átlag 37 métermázsa árpa, 28 métermázsa rozs és zab, 22 métermázsa búza és 180 métermázsa burgonya hektárhozamot értek el. Ilyen hektárhozamot az egyénileg gazdálkodók azelőtt sohasem értek el, M 1957. január 8. —s— Lényegesen javítani a polit&ai-nevefőiminkát a kulturális, sport és a társadalmi tevékenységet
