Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-10 / 10. szám

2 1956. március 10. A kastélyok falvóban nincs Kutman.elvlársní» nem bírod egyedül A mártoiii járásban a CSlSZ pio- nlrszervezete már az iskolaév kezde­tétől lényegesen javult. Mindenütt működnek a pionír csoportok és meg­erősödött a szervezet befolyása. A foltesovi, sutovi. és a stavniékai isko­lákban, valamint a mártoni második nyolcéves iskolában legjobb a pioní­rok szervezete. Kutman elvtársnő, a járási oionírszervezet instruktornője rendszeresen látogatja a pionírcsopor­tokat és segít munkájukban. A taní­tókban értékes munkatársakra talált. Jarmiáka elvtárs, a mártoni 11 éves iskola igazgatója és Marko elvtárs, a mártoni első nyolcéves iskola igaz­gató-helyettes is készségesen segítenek. Sok tanító szorosan együttműködik a csoportvezetőkkel, tanáfcsot adnak és segítenek munkájukban. Ez mind igen dicséretreméltó. En­nek ellenére a CSISZ járási vezető­ségének munkájában a pionírvezetők irányításában még mindig vannak hibák. A járási vezetőség azzal kö­vette el az első hibát, hogy már hosz- szabb idő óta nem gondoskodott ar­ról, hogy a csoport és rajvezetők rendszeres oktatásban részesüljenek. A járási konferenciáig még munka­tervük sem volt, melynek alapján a pionírvezetök elkészíthették volna ter­veiket. A CSISZ járási vezetősége az isko­laév megkezdése óta négy szeminá­riumot rendezett a vezetők számára. Az első félévben indított akció kérdé­sét itt oldották meg. A szemináriumok ebben az irányban valóban teljesítet­ték küldetésüket. Télapó üdvözlése és a Csehszlovák Szovjet Barátsági Hó­nap az iskolákban sikeresen zajlott le. A szemináriumokban a vezetőket módszertani seg tségben részesítik és rávilágítanak arra, hogy milyen mód­szerek alkalmazásával lehet eltávolí­tani a tanulók rossz előmenetelét, ho­gyan kell megszilárdítani az iskolá­ban a fegyelmet és hogyan kell együtt dolgozni1 a gyermek-aktívával. Mi a pionírvezetők véleménye a rajok munkájáról? A mártoni járás­ban például 31 iskola van és csak 14 iskolában működik a pióhirszer- vezet. Például a necpali és pribovcei nyolcéves iskolában még semmi tevé­kenységet nem fejtettek ki. A csoport- vezetőket főleg a tanítók nem értéke­lik kellőképpen. Például Uhliarik elv­társnő a pribovcei nyolcéves iskola csoportvezetőjének is az a véleménye, hog a pionírok, vezető azaz felnőtt ember vezetése nélkül nem tudnak meglenni. Ezt a példát azért hoztuk fel, hogy bebizonyítsuk a vezetők és a gyermekkollektív között mennyire nincs meg az összhang. A rajokban kifejtett tevékenység a pionírokat na­gyobb önállóságra neveli. Kisebb kol­lektívákban a gyerekek jobban érvé­nyesíthetik tehetségüket, kezdeménye­zésüket és bátrabban léphetnek fel. A járási vezetőségnek a mai napig sem sikerült minden csoport számára pionírvezetőről gondoskodni. Három csoport és tizennyolc raj állandóan vezető nélkül áll. A 102 vezető közül csak az egyik fiatal munkás és a oa- rasztifjúság köréből egyetlenegy pio­nírvezető sincs. A vezetők többnyire tanítók és diákok. A CSlSZ üzemi szervezetei nagy hibát követnek el, hogy a pionírvezető kérdésének nem szentelnek kellő figyelmet. Megfeled­keznek arról, hogyha a pionírokról gondoskodnak, akkor már a CSlSZ jövő tagságáról gondoskodnak, Eddig még csak két falusi szervezetben, Tu- ranyban és Necpal községben van úgy, hogy a CSISZ szervezete veze­tőségének tagjai egyben pionír cso­portvezetők is. A CSISZ KB harmadik teljes ülése kihangsúlyozta, hogy a politechnikai nevelés szempontjából mennyire fontos a fiatal technikusok és a micsurinis- ták verzmyzése. Ezen a téren is szak­képzett vezetőkre volna szükség. A versenyek bizottságait már összeállí­tották, de azok még nem jöttek össze. Így néznek ki aztán az eredmények is. A járásban 39 Micsurin-kör létezik és a versenyben csak 19 vett részt. A technikai körökben még rosszabb a helyzet, a 19 működő kör közül a versenyben csak 6 kör vesz részt 113 tanulóval. Hol keressük a hibákat? Kutman elvtársnőnek az aktívában jók és ál­dozatos munkatársai vannak, de a munkájában nem veszi igénybe őket. Nem elég csak megalakítani a pionír csoportokat, hanem állandóan együtt kell velük dolgozni, rendszeresen gyű.- lésre kell hívni őket és velük együtt kell megoldani a -ionírszervezet ösz- szes kérdéseit. A CSISZ mártoni já­rási vezetőségének ezt még nem sike­rült elérni. Továbbá a CSISZ járási vezetősé­ge rossz munkarendszert alkalmaz. — Frkan elvtárs, a vezető titkár tisztá­ban van azzal, hogy a pionírszervezet tevékenységével kapcsolatosan milyen felelősség nyugszik rajta, de a mun­káján ez sehogysem látszik meg. — Amikor a járási vezetőség dolgozói a falvakra jönnek, ritkán érdeklődnek a pionírszervezet munkája iránt. A CSISZ járási vezetőségének többet kellene foglalkozni a pionírszervezet­tel és a gyakorlatban kellene megol­dani a mutatkozó hiányokat. A bratislava! Micsurin-müszaki intézetben szívesen tartózkodnak a pioní­rok. Érdeklődéssel hallgatják a vezető magyarázatát, amit a madarakról mond és az itt tanultakat az iskolai tanulmányaiknál is felhasználhatják. Po! Énről megfelidkezett a járási vezetőség Úgy alia messziről is úgy néz ki, mint a liget. Impozáns épületek, cif­ra kastélyok és a csillagvizsgáló iga­zán komoly külsőt ad neki. Sok úi lakást is építenek itt, egész új utcá­kat, ami elárulja, hogy mégis csak jobb az itteni lakosok sorsa, mint valaha. Kíváncsiak voltunk, hogy mi újság Ögyallán, a kastélyok falvában. Pár évvel ezelőtt nem sok jóval kecseg­tette az idegent az ógyallai ember, ha megkérdezték tőle, hogyan működ­nek itt a töme-rszervezetek. Erre a kérdésre bizony nem is igen lehetett kielégítő feleletet adni. Most már csak változott valamit a helyzet. _ Hi­szen közeledik a CSlSZ szlovákiai kongresszusa és ez bizonyára felrázza a CSISZ ógyallai alapszervezetét. — így reménykedtünk és nem csalód­tunk a reményben. Az évzáró közgyűlés óta, ahol el­határozták a fiatalok, hogy a CSISZ szlovákiai kongresszusáig minden áron változtatni kell az eddigi munkastí­luson — javulás állt be az alapszer­vezetben. Üi vezetőséget választottak, jobbára olyan fiatalokból, akik ősz­szel jöttek haza a katonaságtól. Ko­moly fiatalemberek már ezek, mesz- szebbre látnak már, mint mikor ott­hon voltak és bizony valamikor nem szíveden mentek el a tagsági gyűlés­re. Most már elismerik a tagság elölt, hogy: mi is olyanok voltunk, mint ti. Vezetésre szorultunk, irányításra, de bizony sokszor nem kaptuk meg a kellő irányítást. De némi változáson estünk át a katonaságnál, beismerjük régi hibáinkat és higyjétek el nekünk, nem cselekedtek helyesen, ha elha­nyagoljátok az alepszervezetet. A fia­talok hallgatnak is a komoly vezető­ségi tagokra és ennek köszönhető, hogy alapjában változott meg a hely­zet az ógyallai alapszervezetben. Kielégítően megy most már minden. A politikai iskolázásra is eljárnak a fiatalok, a kultúráiét is fellendült és a CSISZ szlovákiai kongresszusával kapcsolatban kötelezettséget vállaltak, hogy kétezer brigádórát dolgoznak le a kultúrház építésénél. De éppen itt van a bökkenő, mert azt nem tudják, hogy mikor kezdik építeni a kultúrházat. Hosszú ideje iaérgetik az illetékes hivatalok a he­lyi nemzeti bizottságnak, hogy majd építenek kultúrházat Ögyallán. A maidból senki nem. él meg, nem is lakott jól vele senki, és a kuliúr- házhoz sem fontos ez az építkezési anyag. Egyszóval kultúrházat kell már építeni Ögyallán. Járási szék­hely is és sok falunak a kultúrköz- pontja, persze kultúrház nélkül. — Kotvcú Kálmánnal, az alapszervezet elnökével és Skulecz Mártávalaki szintén vezetőségi tag, körüljártuk a sümegi kastélyt. A kastély igazán ál­datlanul néz ki, a háború alatt egy része leégett, a másik részében pedig most hatalmas mütrágyaraktár van. A műtrágya persze nem kedvez az épületnek. Arról van szó, hogy _ a közeljövőben ezt a kastélyt' akarják kultúrházzá alakítani. A fiatalok ugyan nem sokat hisznek ebben, mert rég- óta i"ért nekik már a helyi nemzeti bizottság helyiséget, de eddig nem kapták meg, hát még akkor olyan nagy fába vágni a fejszét, mint _ a sümegi kastély átalakítása. Bizonyára ebből sem lesz semmi, — mondogat­ják a fiatalok. Most a Tanítónő című színdarabot tanulja be az alapszervezet színjátszó csoportja. Énekkart is alakítottak és a próbák egyelőre a járási titkárság irodájában folynak. Ez nagyon is kényszermegoldás, mert az irodahe­lyiséget mégsem rendezhetik be ma­guknak a fiatalok. A színdarabot is tanulják már, de azt nem tudják, hogy hol fogják lejátszani, mert Ögyallán <helyiség erre nincs. Bárki elképzelheti az ógyallai fiatalok lelke­sedését a kultúrmunka iránt, ha úgy­is nekivágnak egy komoly színdarab betanulásának, még énekkart ts ala­kítanak, ha nincs helyiség, ahol egy­szer is felléphetnének. Ügy számíta­nak, hogy majd elmennek Naszvadra. Bagóidra, Bajosra és ott a vendég­szereplésükkel hozzájárulnak a kultu­rális élet továbbfejlesztéséhez. Persze azért ők is jobban szeretnék, ha oda­haza léphetnének fel először, dehát még a moziterembe sem mehetnek be, mert ez is hosszú ideje már, hogy javítás alatt van, kitudja mikor ké­szülnek el vele. En*'nem vagyok építész, nem értek az ácsmunkához sem. mégis első lá­tásra úgy gondoltam, amikor ránéz­tem a sümegi kastélyra és sok em­bernek Is ez a véleménye, hogy azt kár megjavítani. Hiszen egy úi kút- túrház felépítése olcsóbb, mint ennek a hatalmas épületnek a kijavítása, ami úgyszólván márcsak a falakból áll, és a fazsindely tetőből. Tehát kár ezzel hitegetni az illetékeseknek a fiatalokat. Mondják meg végre, hogy mikor kezdik a kultúrház építését, hogy a vállalt munkát ledolgozhassák az építkezésnél a fiatatok. BAGOTA ISTVÁN Sárkány vagy csigabiga Ezt a levelet a CSISZ párkányi já­rási vezetőségének és a járási titkár­ság figyelmébe ajánljuk, mert a csi­gabiga név, amint a levélből kivehe­tő, úgylátszik rájuk Is vonatkozik. Tisztelt szerkesztőség! r,_ Meg kell lmom, p • ' hogy nálunk Sár­kányban a párkányi járás egyik falujá­ban a fiatalok a SISZ nevét csak hírből ismerik. Ez­zel nem azt aka­rom mondani, hogy alszik az aiapszervezet vezetősége és csak álmodja azt, hogy a sárkány! fiataloknak is vannak problémáik. Nem alszik az alapszervezet vezetősé­ge, sőt arra törekszik, hogy életet varázsoljon a faluba, de eddig kevés sikerrel. Nem képes egy tagsági gyű­lést megszervezni, mert az ötletekből már rég kifogyott, viszont új ötlete­ket és irányítást sehonnan sem kap már évek óta. Miért gyűlésezzenek akkor, ha semmi újat, lényegeset nem tudnak mondani a fiatalságnak. Persze, hogy ilyenformán az alapszer- vézet sem működik. Szeretnénk már ha valahonnan olyan segítséget kap­nánk, amiáltal megmagyarázhatnánk a fiatalságnak, hogyan dolgozzunk to­vább, hogy erősödjön falunkban a szövetkezet és szebb legyen általában az élet. Olyan a falu képe, mint egy siralomház, kifejezéstelen, pedig sok fiatal van a faluban, de csak félváll­ról vesznek mindent, nincs erő. ami összekovácsolja őket. Egymás között ugyan sokszor beszélnek arról, hogy hogyan üssék agyon szabad idejüket, ebből is látni, hogy nem a jóakarat hiányzik nálunk* hanem az irányítás és a jő vezetés. Szeretnénk ha néha kijönne hozzánk valaki a CSISZ járá­si titkárságáról és elbeszélgetne ve­lünk, mert higyje el bárki, hogyha az alapszervezetet magára hagyják, előbb-utóbb bejön a kutya a kertbe és ha nem is tévútra, de kátyúba ke­rül az alapszervezet. Persze a fiatalok már nemigen hisznek a járási titkár­ság segítésében, mert sokszor ígér­tek fűt-fát, amit nem teljesítettek. A falunk nem éppen olyan kicsi, hogy ne gondoskodhatnának az illeté­kesek, legalább egy üzemképes mo­zigépről. Esetleg ha ez nem lehetsé­ges, akkor a járási népmüvelődésügyi osztályról járhatnának ki a vándor­mozival, mint ahogy régen tették, dehát már a vándor-mozi is megfeled­kezett rólunk. Ügylátszik senki nem törődik velünk és a mi falunkkal, senki sem bánja azt, ha nálunk a fejlődés megakad. A fiatalság akarva, nemakarva esak a kocsmát járja, mert hát mit tehet egyebet. A CSISZ nem műkőjük ná­lunk, mozi sincs és az időt mégis csak agyon kell valamivel ütni. Per­sze ezt magunk is tudjuk, hogy nem jó, tehát miért nem segítenek már rajtunk valamiféleképpen. Bitter Imre Sárkány ♦ A húsvéti vásárra a bratislaval Stollwerck csokoládégyár dolgozói 35 tonna cukorkafélét csomagoltak az utóbbi napokban. * ♦ Az idén 142 tanítónak adomá­nyozzák a tanítók napja alkalmából az érdemes tanító és az érdemes iskola­ügyi dolgozó címet. További 344 ta­nító á példás tanító címet kapja. A tanítók napját március 28-án, Komen- skv születésének évfordulóján ünnep­ük. * ♦ Francesco de Goya rajzaiból és rézmetszeteiből kiállítást nyitottak Bratislavában. A kiállítás után nagy az érdeklődés. * ♦ A Román Népköztársaságban fá­ból, acélnál keményebb fogaskereket készítenek. Sok vékony furnirlemezt átitatnak, különleges műanyaggal s magas hőmérsékleten huzamos ideig nagy nyomás alatt préselik. Az így készült fogaskerekek, csapágyperse­lyek szilárdabbak és tartósabbak az acélalkatrészeknél. * ♦ A Viglasi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozói csaknem 300 előadást tartottak a besztercebányai kerület falvaiban a mezőgazdasági termelés fellendítése, főképpen az állattenyész­tési termelés színvonala emelésének kérdéseiről. • ♦ A bratlslavai üveggyár Finnor­szág számára a múlt évben 15.(100 különféle hőmérőt szállított. A muzslai „néma" filmről Mindenkinek feltűnik az, hogy Po- lyánban nincs CSISZ szervezet. Mégis — elég sajnos — eddig még senki nem tett komolyabb intézkedéseket, hogy a fiatalok szervezeti életet él­jenek ebben a faluban. Igaz, régen itt is megalakult az alapszervezet, de valahogy nem a legjobb kerékvágás­ban haladt és ma már semmiféle te­vékenységet nem mutat fel, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy újra kel­lene szervezni ebben a faluban a fia­talokat a CSISZ számára. A CSISZ járási titkárságén úgylátszik megfe­ledkeznek erről a faluról, pedig ehe­lyett inkább arra törekedhetnének, hogy Polyánban megalakítsák az alap­szervezetet. Helyes lenne ha a CSISZ szlovákiai kongresszusával kapcsolatos kampány­ban a CSISZ királyhelmeci járási ve­zetősége bevenné munkatervébe azt is, hogy azokban a községekben, ahol nem jól működik az alapszervezet, ott elősegítenék a működését, ahol pedig egyáltalán nem működik, ott pedig újra szerveznék. A CSISZ szlo- _ vákiai kongresszusáig Polyánban biz­tos újra jó CSISZ tagok lennének a fiatalokból. HARASZTI ÁRPÁD mezőgazdasági iskola Lelesz. Nem vagyok újságíró, mégis a leg- tárgyilagosabban akarom bírálni a mozilátogató közönség nevében a muzslai mozit. Minden szavam élő valóság, sem több, sem kevesebb. Na­gyon kérem az olvasókat, higyjék el, amit leírok és ne essenek hányát a csodálkozástól. Még azt megjegyzem, nem az a célom, hogy valaki szemé­lyét megsértsem, de ami igaz, igaz. Épp azért tapintok rá arra az álla­potra ami Muzslán van a mozival kapcsolatban. Három éve élek ebben a községben, mert azelőtt máshol tanítottam. A három év alatt mindig baj volt a mo­zival. Úgyszólván minden filmelőadás alatt elszakad a film, vagy dörög a hangszóró, mint az ég, vagypedig né­ma, mint egy hal, és egy szót sem hallani. Hogy mit kell kiáltani egy fllmelőadás alatt a nézőközönségnek, azt el sem lehet mondani. Csoda, hogy a mozilátogató közönség közül már többen nem kaptak Idegbajt, vagypedig nem dobálták meg zápto­jással a mozivásznat. Például február 26-án is mi történt? A „Revizor” cí­mű filmet vetítették. A filmre sokan kiváncsiak voltak, de a hálás közön­ség újra csalódott a moziban. Délután három órakor kezdődött az előadás, ami este hatig tartott, a filmszaka­dást is beleszámítva. Ez három órás idő, és ennyi idő alatt egy hang sem jött ki a hangszóróból. Amikor már a közönség fütyült, kiabált, káromko­dott, dörömbölt, akkor a „néma film­hez” mégis bekapcsolta a gépkezelő a hangszórót, feltett egy régi lemezt és felhangzott a „Virágos kert az én szívem” dal. Persze ez # nóta nem vág a filmhez, és a körülbelül 200 főnyi közönség elhagyta a moziter­met. Hat órakor, amikor vége lett az előadásnak, körülbelül húszán marad­tunk a teremben, köztük én is. Tavaly már leváltották a moziigaz­gatót, a gépkezelővel együtt. Biztos azért váltották le, mert megérdemel­ték. Igaz, hogy az igazgató panaszko­dott mindig, hogy nem bírja teljesí­teni az évi bevételi tervet, .mert ke­vés a mozilátogató. Reméltük, hogy majd megváltozik a helyzet. Az új igazgató és a gépkezelő majd rendet teremt, — de csak gondoltuk ezt. Lényegébenvéve nem történt semmi, egyik igazgató és gépszerelő jött, a másik ment, egyik tizenkilenc a má­sik egy híján húsz. A dolog lényege tovább is megvan: az hogy Muzslán nem lehet filmet nézni. Hát ez az állapot bizony mindany- nyiunkra szégyen, de hogy mikor szűnik meg, azt nem tudjuk. A he­lyi nemzeti bizottság is tétlenül nézi ezt az állapotot, persze minden fon­tosabb neki a község kulturális szín­vonalának emelésénél. A kerületi fi'm- kölcsönző központ sem törődik úgy­látszik ezzel az egész üggyel. Ez ab­ból is látszik, hogyha már új gépészt állítottak be. aki csak kínlódik a gép­pel, miért nem küldték Iskolára, tan­folyamra, ahol elsajátíthatta volna a gépkezelés technikáját. Nagyon szeretnénk ha végre elin­téződne ez a kérdés, és tanulhatnánk, szórakozhatnánk a filmelőadásokon A muzslai agitácí^, központ nevében: Ondró Ernő isk, igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom