Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-10 / 10. szám

2

1956. március 10.

A kastélyok falvóban nincs

Kutman.elvlársní» nem bírod egyedül

A mártoiii járásban a CSlSZ pio- nlrszervezete már az iskolaév kezdetétől lényegesen javult. Mindenütt működnek a pionír csoportok és megerősödött a szervezet befolyása. A foltesovi, sutovi. és a stavniékai iskolákban, valamint a mártoni második nyolcéves iskolában legjobb a pionírok szervezete. Kutman elvtársnő, a járási oionírszervezet instruktornője rendszeresen látogatja a pionírcsoportokat és segít munkájukban. A tanítókban értékes munkatársakra talált. Jarmiáka elvtárs, a mártoni 11 éves iskola igazgatója és Marko elvtárs, a mártoni első nyolcéves iskola igazgató-helyettes is készségesen segítenek. Sok tanító szorosan együttműködik a csoportvezetőkkel, tanáfcsot adnak és segítenek munkájukban.

Ez mind igen dicséretreméltó. Ennek ellenére a CSISZ járási vezetőségének munkájában a pionírvezetők irányításában még mindig vannak hibák. A járási vezetőség azzal követte el az első hibát, hogy már hosz- szabb idő óta nem gondoskodott arról, hogy a csoport és rajvezetők rendszeres oktatásban részesüljenek. A járási konferenciáig még munkatervük sem volt, melynek alapján a pionírvezetök elkészíthették volna terveiket.

A CSISZ járási vezetősége az iskolaév megkezdése óta négy szemináriumot rendezett a vezetők számára. Az első félévben indított akció kérdését itt oldották meg. A szemináriumok ebben az irányban valóban teljesítették küldetésüket. Télapó üdvözlése és a Csehszlovák Szovjet Barátsági Hónap az iskolákban sikeresen zajlott le. A szemináriumokban a vezetőket módszertani seg tségben részesítik és rávilágítanak arra, hogy milyen módszerek alkalmazásával lehet eltávolítani a tanulók rossz előmenetelét, hogyan kell megszilárdítani az iskolában a fegyelmet és hogyan kell együtt dolgozni1 a gyermek-aktívával.

Mi a pionírvezetők véleménye a rajok munkájáról? A mártoni járásban például 31 iskola van és csak 14 iskolában működik a pióhirszer- vezet. Például a necpali és pribovcei nyolcéves iskolában még semmi tevékenységet nem fejtettek ki. A csoport- vezetőket főleg a tanítók nem értékelik kellőképpen. Például Uhliarik elvtársnő a pribovcei nyolcéves iskola csoportvezetőjének is az a véleménye, hog a pionírok, vezető azaz felnőtt ember vezetése nélkül nem tudnak meglenni. Ezt a példát azért hoztuk fel, hogy bebizonyítsuk a vezetők és a gyermekkollektív között mennyire nincs meg az összhang. A rajokban

kifejtett tevékenység a pionírokat nagyobb önállóságra neveli. Kisebb kollektívákban a gyerekek jobban érvényesíthetik tehetségüket, kezdeményezésüket és bátrabban léphetnek fel.

A járási vezetőségnek a mai napig sem sikerült minden csoport számára pionírvezetőről gondoskodni. Három csoport és tizennyolc raj állandóan vezető nélkül áll. A 102 vezető közül csak az egyik fiatal munkás és a oa- rasztifjúság köréből egyetlenegy pionírvezető sincs. A vezetők többnyire tanítók és diákok. A CSlSZ üzemi szervezetei nagy hibát követnek el, hogy a pionírvezető kérdésének nem szentelnek kellő figyelmet. Megfeledkeznek arról, hogyha a pionírokról gondoskodnak, akkor már a CSlSZ jövő tagságáról gondoskodnak, Eddig még csak két falusi szervezetben, Tu- ranyban és Necpal községben van úgy, hogy a CSISZ szervezete vezetőségének tagjai egyben pionír csoportvezetők is.

A CSISZ KB harmadik teljes ülése kihangsúlyozta, hogy a politechnikai nevelés szempontjából mennyire fontos a fiatal technikusok és a micsurinis- ták verzmyzése. Ezen a téren is szakképzett vezetőkre volna szükség. A versenyek bizottságait már összeállították, de azok még nem jöttek össze. Így néznek ki aztán az eredmények is. A járásban 39 Micsurin-kör létezik és a versenyben csak 19 vett részt. A technikai körökben még rosszabb a helyzet, a 19 működő kör közül a versenyben csak 6 kör vesz részt 113 tanulóval.

Hol keressük a hibákat? Kutman elvtársnőnek az aktívában jók és áldozatos munkatársai vannak, de a munkájában nem veszi igénybe őket. Nem elég csak megalakítani a pionír csoportokat, hanem állandóan együtt kell velük dolgozni, rendszeresen gyű.- lésre kell hívni őket és velük együtt kell megoldani a -ionírszervezet ösz- szes kérdéseit. A CSISZ mártoni járási vezetőségének ezt még nem sikerült elérni.

Továbbá a CSISZ járási vezetősége rossz munkarendszert alkalmaz. — Frkan elvtárs, a vezető titkár tisztában van azzal, hogy a pionírszervezet tevékenységével kapcsolatosan milyen felelősség nyugszik rajta, de a munkáján ez sehogysem látszik meg. — Amikor a járási vezetőség dolgozói a falvakra jönnek, ritkán érdeklődnek a pionírszervezet munkája iránt. A CSISZ járási vezetőségének többet kellene foglalkozni a pionírszervezettel és a gyakorlatban kellene megoldani a mutatkozó hiányokat.

A bratislava! Micsurin-müszaki intézetben szívesen tartózkodnak a pionírok. Érdeklődéssel hallgatják a vezető magyarázatát, amit a madarakról mond és az itt tanultakat az iskolai tanulmányaiknál is felhasználhatják.

Po! Énről megfelidkezett a járási vezetőség

Úgy alia messziről is úgy néz ki, mint a liget. Impozáns épületek, cifra kastélyok és a csillagvizsgáló igazán komoly külsőt ad neki. Sok úi lakást is építenek itt, egész új utcákat, ami elárulja, hogy mégis csak jobb az itteni lakosok sorsa, mint valaha.

Kíváncsiak voltunk, hogy mi újság Ögyallán, a kastélyok falvában. Pár évvel ezelőtt nem sok jóval kecsegtette az idegent az ógyallai ember, ha megkérdezték tőle, hogyan működnek itt a töme-rszervezetek. Erre a kérdésre bizony nem is igen lehetett kielégítő feleletet adni. Most már csak változott valamit a helyzet. _ Hiszen közeledik a CSlSZ szlovákiai kongresszusa és ez bizonyára felrázza a CSISZ ógyallai alapszervezetét. — így reménykedtünk és nem csalódtunk a reményben.

Az évzáró közgyűlés óta, ahol elhatározták a fiatalok, hogy a CSISZ szlovákiai kongresszusáig minden áron változtatni kell az eddigi munkastíluson — javulás állt be az alapszervezetben. Üi vezetőséget választottak, jobbára olyan fiatalokból, akik őszszel jöttek haza a katonaságtól. Komoly fiatalemberek már ezek, mesz- szebbre látnak már, mint mikor otthon voltak és bizony valamikor nem szíveden mentek el a tagsági gyűlésre. Most már elismerik a tagság elölt, hogy: mi is olyanok voltunk, mint ti. Vezetésre szorultunk, irányításra, de bizony sokszor nem kaptuk meg a kellő irányítást. De némi változáson estünk át a katonaságnál, beismerjük régi hibáinkat és higyjétek el nekünk, nem cselekedtek helyesen, ha elhanyagoljátok az alepszervezetet. A fiatalok hallgatnak is a komoly vezetőségi tagokra és ennek köszönhető, hogy alapjában változott meg a helyzet az ógyallai alapszervezetben.

Kielégítően megy most már minden. A politikai iskolázásra is eljárnak a fiatalok, a kultúráiét is fellendült és a CSISZ szlovákiai kongresszusával kapcsolatban kötelezettséget vállaltak, hogy kétezer brigádórát dolgoznak le a kultúrház építésénél.

De éppen itt van a bökkenő, mert azt nem tudják, hogy mikor kezdik építeni a kultúrházat. Hosszú ideje iaérgetik az illetékes hivatalok a helyi nemzeti bizottságnak, hogy majd építenek kultúrházat Ögyallán. A maidból senki nem. él meg, nem is lakott jól vele senki, és a kuliúr- házhoz sem fontos ez az építkezési anyag. Egyszóval kultúrházat kell már építeni Ögyallán. Járási székhely is és sok falunak a kultúrköz- pontja, persze kultúrház nélkül. — Kotvcú Kálmánnal, az alapszervezet elnökével és Skulecz Mártávalaki szintén vezetőségi tag, körüljártuk a sümegi kastélyt. A kastély igazán áldatlanul néz ki, a háború alatt egy része leégett, a másik részében pedig most hatalmas mütrágyaraktár van. A műtrágya persze nem kedvez az épületnek. Arról van szó, hogy _ a közeljövőben ezt a kastélyt' akarják kultúrházzá alakítani. A fiatalok ugyan nem sokat hisznek ebben, mert rég- óta i"ért nekik már a helyi nemzeti bizottság helyiséget, de eddig nem kapták meg, hát még akkor olyan nagy fába vágni a fejszét, mint _ a sümegi kastély átalakítása. Bizonyára ebből sem lesz semmi, — mondogatják a fiatalok.

Most a Tanítónő című színdarabot

tanulja be az alapszervezet színjátszó csoportja. Énekkart is alakítottak és a próbák egyelőre a járási titkárság irodájában folynak. Ez nagyon is kényszermegoldás, mert az irodahelyiséget mégsem rendezhetik be maguknak a fiatalok. A színdarabot is tanulják már, de azt nem tudják, hogy hol fogják lejátszani, mert Ögyallán <helyiség erre nincs. Bárki elképzelheti az ógyallai fiatalok lelkesedését a kultúrmunka iránt, ha úgyis nekivágnak egy komoly színdarab betanulásának, még énekkart ts alakítanak, ha nincs helyiség, ahol egyszer is felléphetnének. Ügy számítanak, hogy majd elmennek Naszvadra. Bagóidra, Bajosra és ott a vendégszereplésükkel hozzájárulnak a kulturális élet továbbfejlesztéséhez. Persze azért ők is jobban szeretnék, ha odahaza léphetnének fel először, dehát még a moziterembe sem mehetnek be, mert ez is hosszú ideje már, hogy javítás alatt van, kitudja mikor készülnek el vele.

En*'nem vagyok építész, nem értek az ácsmunkához sem. mégis első látásra úgy gondoltam, amikor ránéztem a sümegi kastélyra és sok embernek Is ez a véleménye, hogy azt kár megjavítani. Hiszen egy úi kút- túrház felépítése olcsóbb, mint ennek a hatalmas épületnek a kijavítása, ami úgyszólván márcsak a falakból áll, és a fazsindely tetőből. Tehát kár ezzel hitegetni az illetékeseknek a fiatalokat. Mondják meg végre, hogy mikor kezdik a kultúrház építését, hogy a vállalt munkát ledolgozhassák az építkezésnél a fiatatok.

BAGOTA ISTVÁN

Sárkány vagy csigabiga

Ezt a levelet a CSISZ párkányi járási vezetőségének és a járási titkárság figyelmébe ajánljuk, mert a csigabiga név, amint a levélből kivehető, úgylátszik rájuk Is vonatkozik.

Tisztelt szerkesztőség! r,_ Meg kell lmom,

p • ' hogy nálunk Sárkányban a párkányi járás egyik falujában a fiatalok a SISZ nevét csak hírből ismerik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy alszik az aiapszervezet vezetősége és csak álmodja azt, hogy a sárkány! fiataloknak is vannak problémáik. Nem alszik az alapszervezet vezetősége, sőt arra törekszik, hogy életet varázsoljon a faluba, de eddig kevés sikerrel. Nem képes egy tagsági gyűlést megszervezni, mert az ötletekből már rég kifogyott, viszont új ötleteket és irányítást sehonnan sem kap már évek óta. Miért gyűlésezzenek akkor, ha semmi újat, lényegeset nem tudnak mondani a fiatalságnak. Persze, hogy ilyenformán az alapszer- vézet sem működik. Szeretnénk már ha valahonnan olyan segítséget kapnánk, amiáltal megmagyarázhatnánk a fiatalságnak, hogyan dolgozzunk tovább, hogy erősödjön falunkban a szövetkezet és szebb legyen általában az élet. Olyan a falu képe, mint egy siralomház, kifejezéstelen, pedig sok fiatal van a faluban, de csak félvállról vesznek mindent, nincs erő. ami

összekovácsolja őket. Egymás között ugyan sokszor beszélnek arról, hogy hogyan üssék agyon szabad idejüket, ebből is látni, hogy nem a jóakarat hiányzik nálunk* hanem az irányítás és a jő vezetés. Szeretnénk ha néha kijönne hozzánk valaki a CSISZ járási titkárságáról és elbeszélgetne velünk, mert higyje el bárki, hogyha az alapszervezetet magára hagyják, előbb-utóbb bejön a kutya a kertbe és ha nem is tévútra, de kátyúba kerül az alapszervezet. Persze a fiatalok már nemigen hisznek a járási titkárság segítésében, mert sokszor ígértek fűt-fát, amit nem teljesítettek.

A falunk nem éppen olyan kicsi, hogy ne gondoskodhatnának az illetékesek, legalább egy üzemképes mozigépről. Esetleg ha ez nem lehetséges, akkor a járási népmüvelődésügyi osztályról járhatnának ki a vándormozival, mint ahogy régen tették, dehát már a vándor-mozi is megfeledkezett rólunk. Ügylátszik senki nem törődik velünk és a mi falunkkal, senki sem bánja azt, ha nálunk a fejlődés megakad.

A fiatalság akarva, nemakarva esak a kocsmát járja, mert hát mit tehet egyebet. A CSISZ nem műkőjük nálunk, mozi sincs és az időt mégis csak agyon kell valamivel ütni. Persze ezt magunk is tudjuk, hogy nem jó, tehát miért nem segítenek már rajtunk valamiféleképpen.

Bitter Imre

Sárkány

♦ A húsvéti vásárra a bratislaval Stollwerck csokoládégyár dolgozói 35 tonna cukorkafélét csomagoltak az utóbbi napokban.

*

♦ Az idén 142 tanítónak adományozzák a tanítók napja alkalmából az érdemes tanító és az érdemes iskolaügyi dolgozó címet. További 344 tanító á példás tanító címet kapja. A tanítók napját március 28-án, Komen- skv születésének évfordulóján ünnepük.

*

♦ Francesco de Goya rajzaiból és

rézmetszeteiből kiállítást nyitottak Bratislavában. A kiállítás után nagy az érdeklődés.

*

♦ A Román Népköztársaságban fából, acélnál keményebb fogaskereket készítenek. Sok vékony furnirlemezt átitatnak, különleges műanyaggal s magas hőmérsékleten huzamos ideig nagy nyomás alatt préselik. Az így készült fogaskerekek, csapágyperselyek szilárdabbak és tartósabbak az acélalkatrészeknél.

*

♦ A Viglasi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozói csaknem 300 előadást tartottak a besztercebányai kerület falvaiban a mezőgazdasági termelés fellendítése, főképpen az állattenyésztési termelés színvonala emelésének kérdéseiről.

•

♦ A bratlslavai üveggyár Finnország számára a múlt évben 15.(100 különféle hőmérőt szállított.

A muzslai „néma" filmről

Mindenkinek feltűnik az, hogy Po- lyánban nincs CSISZ szervezet. Mégis — elég sajnos — eddig még senki nem tett komolyabb intézkedéseket, hogy a fiatalok szervezeti életet éljenek ebben a faluban. Igaz, régen itt is megalakult az alapszervezet, de valahogy nem a legjobb kerékvágásban haladt és ma már semmiféle tevékenységet nem mutat fel, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy újra kellene szervezni ebben a faluban a fiatalokat a CSISZ számára. A CSISZ járási titkárságén úgylátszik megfeledkeznek erről a faluról, pedig ehelyett inkább arra törekedhetnének,

hogy Polyánban megalakítsák az alapszervezetet.

Helyes lenne ha a CSISZ szlovákiai kongresszusával kapcsolatos kampányban a CSISZ királyhelmeci járási vezetősége bevenné munkatervébe azt is, hogy azokban a községekben, ahol nem jól működik az alapszervezet, ott elősegítenék a működését, ahol pedig egyáltalán nem működik, ott pedig újra szerveznék. A CSISZ szlo- _ vákiai kongresszusáig Polyánban biztos újra jó CSISZ tagok lennének a fiatalokból.

HARASZTI ÁRPÁD

mezőgazdasági iskola

Lelesz.

Nem vagyok újságíró, mégis a leg- tárgyilagosabban akarom bírálni a mozilátogató közönség nevében a muzslai mozit. Minden szavam élő valóság, sem több, sem kevesebb. Nagyon kérem az olvasókat, higyjék el, amit leírok és ne essenek hányát a csodálkozástól. Még azt megjegyzem, nem az a célom, hogy valaki személyét megsértsem, de ami igaz, igaz. Épp azért tapintok rá arra az állapotra ami Muzslán van a mozival kapcsolatban.

Három éve élek ebben a községben, mert azelőtt máshol tanítottam. A három év alatt mindig baj volt a mozival. Úgyszólván minden filmelőadás alatt elszakad a film, vagy dörög a hangszóró, mint az ég, vagypedig néma, mint egy hal, és egy szót sem hallani. Hogy mit kell kiáltani egy fllmelőadás alatt a nézőközönségnek, azt el sem lehet mondani. Csoda, hogy a mozilátogató közönség közül már többen nem kaptak Idegbajt, vagypedig nem dobálták meg záptojással a mozivásznat. Például február 26-án is mi történt? A „Revizor” című filmet vetítették. A filmre sokan kiváncsiak voltak, de a hálás közönség újra csalódott a moziban. Délután három órakor kezdődött az előadás, ami este hatig tartott, a filmszakadást is beleszámítva. Ez három órás idő, és ennyi idő alatt egy hang sem jött ki a hangszóróból. Amikor már a közönség fütyült, kiabált, káromkodott, dörömbölt, akkor a „néma filmhez” mégis bekapcsolta a gépkezelő a hangszórót, feltett egy régi lemezt és felhangzott a „Virágos kert az én szívem” dal. Persze ez # nóta nem vág a filmhez, és a körülbelül 200 főnyi közönség elhagyta a mozitermet. Hat órakor, amikor vége lett az előadásnak, körülbelül húszán maradtunk a teremben, köztük én is.

Tavaly már leváltották a moziigazgatót, a gépkezelővel együtt. Biztos azért váltották le, mert megérdemelték. Igaz, hogy az igazgató panaszkodott mindig, hogy nem bírja teljesíteni az évi bevételi tervet, .mert kevés a mozilátogató. Reméltük, hogy majd megváltozik a helyzet. Az új igazgató és a gépkezelő majd rendet

teremt, — de csak gondoltuk ezt. Lényegébenvéve nem történt semmi, egyik igazgató és gépszerelő jött, a másik ment, egyik tizenkilenc a másik egy híján húsz. A dolog lényege tovább is megvan: az hogy Muzslán nem lehet filmet nézni.

Hát ez az állapot bizony mindany- nyiunkra szégyen, de hogy mikor szűnik meg, azt nem tudjuk. A helyi nemzeti bizottság is tétlenül nézi ezt az állapotot, persze minden fontosabb neki a község kulturális színvonalának emelésénél. A kerületi fi'm- kölcsönző központ sem törődik úgylátszik ezzel az egész üggyel. Ez abból is látszik, hogyha már új gépészt állítottak be. aki csak kínlódik a géppel, miért nem küldték Iskolára, tanfolyamra, ahol elsajátíthatta volna a gépkezelés technikáját.

Nagyon szeretnénk ha végre elintéződne ez a kérdés, és tanulhatnánk, szórakozhatnánk a filmelőadásokon A muzslai agitácí^, központ nevében:

Ondró Ernő isk, igazgató