Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-07 / 1. szám

Az élet küszöbén: Tehetett-e egyebet E tellel hosszabb ideig beszélgettem, megvolt • erre az ok. Az egyik fálu- ■ ban — a fala neve egyelőre 5 nem fontos — a CSJSZ jj alapszervezetének elnöknöje. ! Tagja a járási elnökségnek : is és bizonyára azért vá- • lasztották a szükebbköríi já- ! r.ási vezetőségbe, mert msg : volt rá az érdeme. Most pe- ■ dig az alapszervezete mégis ■ a hanyatlás útján van, az 5 évzáró közgyűlést sem iar- * tották még meg, éppen az ő ! hibájából. Erről vitatkoztunk, : erről beszélgettünk. Vajon ■ ml az oka, hogy Etet rövid jj ideje hanyagolja az alap- : szervezet ügyeit? • Mivel régóta ismerjük [ egymást, erre a kérdésre is | kitértünk és csakhamar ki- ; sült az igazság. Szerelmes | lett) Őszintén szólva, ez | nem csoda, hiszen fiatal, ; szép, megakadhatott valaki- * nek rajta a szeme. El is.je- j győzték egymäßt; de milyen ■ körülmények között! Éppen • ezzel kezdődött a baj, ami ■ Etelt leköti és nem tud kellő \ gondot fordítani az atapszer- í rezeire. : Most már azt is el kell ■ mondani, hogy a faluban \ nem tartották nagy esemény- ! nek, hogy Etilnek éppen az ■ a fiú — most már a vő- ! legénye' — Udvarol. Jóra- ! való is, szemrevaló is. Dol- ; gos, nem kártyázik, nem ■ iszik legalább is annyira \ nem, hogy szó érhetrié érte ■ a ház elejét. Tehát kiáltotta ■ a próbát a falu szemében. j Mikor Etelékhez menve, elő- ; szőr telte a lábát a faluba, j már akkor is sokan utána j néztek. 4A fiú egy közeli vá- ■ rosban dolgozik, ott is lakik, ■ technikus az egyik üzemben. ! Ételnek még a barátnői is i örültek, hogy ilyen rendes j fiú udvaról neki. Pedig ez j nagy szó, meri a barátnők 5 ezert inkább irigykedni szok- | tak, mint örülni, ősrégi szo- jj kás ez a lányoknál, kitudja ; mi ennek az oka? Etet szü- ■ lei sem tettek különösebb | megjegyzést arra, hogy a fiú I Etellel jár. Házasságról még ; nem volt szó és hatlgatálp- \ sósán beleegyeztek, hogy a i becsületes fiú udvarlásával ■ szórakoztatta Etelt. Bizo- ! nyara —- azt gondolhatjuk ; — örültek neki, hogy Etel • ilyen jóravató fiúval jár- ! halj mert Etel egyes lány, í hadd függjön rajta a falu • szeme, hadd beszéljenek ró­• A dolognak az lett a vé- • ge. hogy egyik este Etel ! szégyenkezve vallotta ki cpja- ; haza, hogy a fiú meg akar- ; ja kérni a kezét. Hirtelen ; érte a szülőket ez a Paffá- \ más, örüllek is, meg gomlol- I koztak is. .Az anyja örült, ; jobban, kicsit büszke is volt | rá, hogy a tanyának kérője akadt, az apja pedig in- • kább gondolkozott. Végre | alapos megfontolás után — ! talán még a szomszédokkal \ is megbeszélték a dot got — ! beleegyeztek, hogy Etel ! menyasszony lehet. ■ Etel menyasszony lesz! ! Híré ment a faluban, de mqg l az üzemben is, ahol Etel ■ apja dolgozik. El is hatá- * rozta magát a két fiatal, \ hogy mikor lesz az eljegy- | zés. A fiú megvásárolta a j gyűrűket és akkor jött a de- \ rült égből a villámcsapás. » A villámcsapás, Etel öreg- ! anyja személyében jelentke- 5 zeit. Rég volt már Etelék- ■ nél, de vasárnap, amint a ! templomból hazafelé tartott, : csak befordult hozzájuk. — ■ Lányom, — susogja Etel, i anyjának — valamit mon- ; doni akarok. Etel nem tudta \ mit. beszélneklegalább két S órán keresztül, mert rtiha- \ vasalással volt elfoglalva, • '•kimentek a ráncok a szók- ! nyájából, sokáig tartott a 5 vasalás. De ebéd után, ami- \ kor a családban beáll a jj nyugalom és valóban bekö- i szőni az ■ ünnep, azt taná- ■ i csolta Etelnek \az anyja. hogy kár, ha. ahhoz a fiú-i hoz megy, bár igen rendes de mégis cseh .származású,- nem sokat ért magyarui.l van a faluban is olyan, fiú, z akihez feleségül mehet. Az; anyja tanácsa utoljára erö-i szákba fulladt, a gyengédz figyelmeztetésből erőszakos-; kodás lett, azt akarták, hogy! Etet ne menjem a. fiúhoz. Z Csodálkozhatunk akkor.\ hogy Etel nem törődött ezen-jj túl az évzáró közgyűléssel?! Sötét felhő borította . élete\ egét. Másnap reggel sírva \ ment dolgozni, este nem téri i haza, a nagybátyjáéknál; aludt a szomszéd faluban. ■ A fiú azt mondta •neki, hogy! ha hajlandó vagy, feleségüti veszlek, tőled függ az egész. • Mit tegyen tehát, a, szüleivel \ kapjon hajba, vagy a fiúval Z szakítson? ,4 nagybátyjáét; pártfogolták őt és megemli-i tették előtte, hogy nem lesz i baj, ha elpiegy a fiúhoz. :ha\ megértik és szeretik egymást. ; Megcsinálták az eljegyzést, i az egyik vendéglőben tar-; tották meg az ünnepi ebé-« det. Etel hazament ezután. 5 mégis csak. be kell jelenteni ■ a szüleinek, hogy mit tett. • A gyűrű ragyogott az ujjún, z úgy fordította a keiét, hogy ■ az anyjának meg kétl. látnia i azt, Hát te — kiáltott' feli áz anyja -r~ mit teliéi ve-« lünk? ,42 apjával együtt na-! kiestek Etelnek, veréssel * kényszeritették arra, . hogy \ változtassa meg elhatározd- sát. De semmi sem kosz- jj nált, , csak azért sein hűiig \ le Etel az úijáról a gyűrűt. Z Etelnek rosszul esett Visz-; szagondolni a történtekre, ■ látszik rajta, fáj / neki, hogy: így járt. Gratuláltak az CSISZ-fagok beszélte és jj a munkatársai" is. Jókiván-Z ságaikat fejezték ki az el-\ jegyzéssel kapcsolatban. — ■ Csak odahaza apám. meg l anyám nem örül, ők nem; kívánnak jót, hanem inkább \ megvertek- Az esik neki Z rosszá!, hogy az anyja • nem \ örül az ő. boldogságának, i Vajon helyesen tettem, hogyz éppen ahhoz a fiúhoz me- jj gyek? Nem tudok neki mit vá-! laszolni, alig hagyja el szó ■ a számat Jeteit rég ismerem, \ rendes lány, de mégis ne-: kéz a válasz. Maid talán • máskor, majd legközelebb jj beszélünk róla — mondom i neki, j. Elmentem az üzembe, ahol\ a fiú dolgozik. Szeretik öt,: ügyes technikus, aránylag jó ■. fizetésé van és lakást kap jj az üzemtől,' ha megnősül, f — megígérte neki. az igaz- : gató és a pártszervezet is. I Milyen jó. lesz nekik, csakz már hamarabb iái lennének\ az esküvőn, ’ j Amit nem tudtam, \ meg- z mondani Etelnek, most meg-; írom. Nem követen el hibát j még ' d szüléivel' szemben jj sem, hogy ezt a fiút válasz-; tóttá, A sebek még pillanat-i nyilag fájdalmasak és tné- * lyek, úgy az Eiel szüléinél. 9 mint magánál Ételnél, Majd’ meggyógyulnak: . iába [éíjz ■ még Etel a szüleivel. Hi-[ szén előbb utóbb belátják, S hogy helyesen járt el, ■ ha.z boldogan élnek, örülni fog-- nak a házasságuknak. Vi-! szont ha más fiúhoz menti volna Etel, nem értenék theg\ egymást, boldogtalanok len- j né nek. A szil leinek akkor; fájna Etel boldogtalansága. ■ Ezzel okozott volna, nagyi gondot a szüleinek Elei. De Z azért kár volt Etel anyja-- nak a, rossz tanácsra háti- • gatniu. A két fiatal, ha nem ér- • tette volna meg egymást,: nem tartott volna ki. egy-; más mellett ennyi huza-vona ! után. Most már esküvő előtt Z állnak, bizonyára boldogok j lesznek egymás mellett és \ Etel rendbehozza majd a jj CSlSZ-ben az ‘elmulasztotta- i kai, hiszen a férje is segít; majd neki, ! SZüNYEI GIZI: 1 ■ ^VEHESSÜNK Ami egy legényből nem lehet •4 No, Feri — most már belőlünk is mindén lehet. Sőt tudok olyan foglalkozást, amit én is űzhetek, te meg nem. — Mohát, arra kiváncsi vagyok! Mi az, amj te lány létedre lehetsz, én meg legény létemre nem. — Mi? — neveti el magát Rozi. — Hát például traktoros lány... — Mondja elvtársnö, id áz a kellemetlen alak a pó­diumon ? — Kerekes tanár, a dékán. — Éis tudja maga, hogy én ki vagyok? — Nem. — _ — Én a lánya vagyok. — Elvtársnö, tudja, hogy én ki vagyok? — Nem. — Akkor minden rendben van! GYÁRFÁS MIKLÓS: / r V““ * H S 6 % i 4 4o <1, i'b tr l(e'1 4* t8 »h u, ti 4-3 1Af 1-5" *4 tg So at ót, Ú A, z£= si) de azonnal ásítani is tud. El­lenkező kollega esetében vi­szont azon is szívből, kacag, amiben a világon semmiféle humor nincsen. Tévedés ne es­sék, nemcsak a fölöltesei véle­ményéhez vágja magát kapták­ba. ö lefelé • is egyetért. Univer­zális egyetértő. Zórád bácsi, a Megértő háza előtti utcaseprő például nagyokat szokott ká­romkodni, a meklenburgi lovas söröskocsik miatt. ilyenkor Megértő hevesen bólogat és közli, hogy bezzeg Moszkvá­ban vagy Londonban már nem is látni .lovaskocsit. (Azért mond egyszerre Moszkvát és Londont, mert nem ismeri Zó­rád bácsi nézeteit a demokrá­ciáról.) Bábolnán viszont arról panaszkodik, hogy alig van már ló a fővárosban. „A fene viszi ezt a modern világot" — sóhajtja, mint ' üli azt akarja mondani, hogy valamirevaló népi ember hogyan is élhetne ló nélkül: Érdekes dolog lenne .megtud­ni, hogy hányféle nézetet kép­viselt már életében . Megértő. Ha tudnánk, hogy hány ember­rel találkozott az eltelt évtize­dek során, akkor megközelítő­en pontos feleletet adhatnánk erre a kérdésre. Ő nyilván már világra érkezésének pillanatá­ban igenlően bólintott a bába felé, mint aki egyetért a szü­letésével. Ha majd egyszer meg­jelenik előtte a halál, neki is hevesen bólogatni fog, hogy hol az a sírgödör, hadd feküd­jön bele. Megértő következetes jellem, soka sem mond mást, mint VÍZSZINTES: 1. Ezért küzd­jön mindenki (a nyíl irányá­ban). — 9. A fiatal házasok legnagyobb problémája né­velővel. — 10. 999 régi Rómá­ban. — 11. Elálél. — 2. Teljes, egészséges — visszafelé. — 15. Házacska. — 15. Állati iakheiy. — 16. Nevezőben benne van. — 17. Elkeseredett küzdelem, ... küzdelem. — 19. Enni ad (az egyik „t“ felesleges). — 21. Férfi név. — 23. Nem gyönge. — 24. Európai főváros (az el­ső kockába két betű). — 25. Rang-szócska. — 26. Főt betűi keverve. — 27. Keh — mással­hangzói. — 28. Ritka női név amit mások mondanak. Másik tulajdonsága az, hogy nem ha- udik, mindent meggyőződésből tesz.. — Igen, az a csodálatos Megértőben, hogy minden né­zetét olyan hévvel tudja kép­viselni, mintha egyetlen lenne. Neki igenis megvan mindenről a mások véleménye. .4 szocia­lista társadalom építéséről pél­dául az a véleménye, hogy I. zökkenő nélkül halad; 2. csak a legnagyobb , erőfeszítéssel te­hetséges; 3. gyorsítani kell; 4. fő a nyugodt tempó: 5. már csak egy-két év és olyan szo­cializmus ■ lesz itt kartársarn, mint a pinyt; 6. í.i mondom, uram, hogy száz év múlva is tele lesz maszekokkal a fővá­ros. Bs így tovább. Még van számos olyan véleménye, amely- lyel kivétel nélkül, egyetért. Hosszú évek óta. figyelem. Eleinte nem tudtam, hogy mire hasonlít, de aztán bizonyos je­lekből rájöttem, hogy a nádra. Ahogy vékony alakjával hajla­dozik az emberek mellett, kés. kény fejével szorgalmasan bó­logat, helyeslő szavait csende­sen odasúgva... Igen, egyre jobban hasonlít a nádra. Tar­tani lehet tőle, hogy nemsokára már csak helyeslő suhogásával veszi, tudomásul, arnit felebará­tai mondanak. Lehetséges, hogy egy napon elhagyja a várost, kimegy a legközelebbi mocsa­ras vidékre, beáll' a ' nádasba és soha többet el nem mozdúl onnan. „Ott aztán jó lesz neki a mocsárban, élete végéig haj­ladozhat erre meg arra, amer- rőt a szelek fújnak. — 30. le. — / 31. Folyócska Barsban. — FÜGGŐLEGES: 2. Nem teg­nap. — 5. Alá. — 4; Gömöri folyó. — 5. Tanúit a bajon. — 6. Nóta (ékezethibával). — 7. Kötőszó. — 8. Ezt kívánja mindenki. — 10a. Nógrád me­gyei születésű nagy magyar író. — 12. Nagy magyar költő most 132 éve, hogy született. — 14. Kábs. — 16. Véreskezű római császár. — 18. Zo. — 20. Személyesnévmás. — 22. Törlőgumi. — 25a. Létezése — 26. Asé. — 29. Lvk. — 31. Mássalhangzó fonetikusan. — 32. Két magánhangzó. (Jj IFJCSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden szombaton Kiadja a Smena a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bratisla­va, Prazská 9. -» Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41, 42. — Nyomja Merkantil n. * nvnmdája. — Előfizetés egy év • 30.— Kés, félévre 15.— Kés. — Terjeszti a postaszolgálat. — Rendeléseket minden postahivatal és minden kézbesítő átvesz. — Hírlapbélyeg 0-50013 engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2. A nevét meg sem mondom. ..'evezze el minden'' arról, aki­ről akarja, esetleg saját magá­ról. Eri esdk Megértőnek neve­zem, a természete után. Ez a Megértő, akit most név nélkül, de személy szerint ide írok, egy szappangyár hivatali alkalmazottja, közelebbről, — bérelszámoló. ' Sovány lábakon tartózkodik, törzse ösziövéren folytatja útját fölfelé, majd kes­keny fejben végződik. Nem volt mindig ilyen sovány, az idők során vékonyodott el, amint egyre hevesebben törekedett' arra, hogy ő ne számítson, csak annyi (egyen, amennyire má­sok megértése érdekében éppen szükséges. A Megértőnek ugyanis az a legfőbb tulajdonsága, hogy min­dent és mindenkiI megért. Ha reggel kinéz az ablakon és azt látja, hogy esik az eső, akkor igy szól: „Hát igen, épven itl volt az ideje ennek az esőnek." Erisük meg jól, senki sem kér­te öt fel arra, hogy helyeselje az esői, de ö mindeneseire he­lyesli, azért mert esik. Száraz időre, , verőfényre, havazásra ugyancsak ván egy ilyen „Hát amellyel kiáll az illető időjárás mellé, Megjegyzem, ha egy augusztusi napon - valami ter­mészeti rendellenesség követ­keztében történetesen hó esne, akkor se jönne zavarba, szem­rebbenés nélkül azt mondaná, hogy helyes, ennek a hónak igenis most, augusztusban kel­lett lehullania. Tudja a hó. hogy miért esik. Hősünk természetesen nem­csak az időjárást érti meg, ha­nem az embereket is. Ha a gyárban azt hallja a csoport- vezetőjétől, hogy a hullóhajúak követelésére nagymennyiségű kálrányszappant fognak gyárta­ni, akkor máris lelkesen he­lyesli a tervet, exponálja ma­gát a kátrányszappan mellett, de ha másnao kiderül, hogy csak tévedés volt a kátrány- szappanterv, ■■ ő azonnal ezer idézetet tud felhozni a szap­pangyártás történetéből arra nézvg, hogy a kátrányszappan bevezetése visszavetné a pipere- szappanok gyártásának színvo­nalát. Ha színházba megy és a mel­lette ülő kollegája azt mondja, hogy a látóit vígjáték ' unalmas, ö nemcsak helueslöen bólint. ytlegértő kartárs, a nád (Karcolat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom