Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-12-11 / 51. szám
A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZ PO Nil HIZOT1S ÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1956. december 11. Ära 60 fillér. TV. évfolyam 51 szám Mai számunkban: Boldog gyermekkort a pioníroknak (2. oldal.) Kedves Haraszti barátomnak (7. oldal.) Kialudt az olimpiai láng A melbournei stadion árbócáról szombaton, december 8-án bevonták az ötgyűrűs olimpiai zászlót és Ünnepélyes keretek között kioltották az olimpiai tüzet. Az öt világrész legjobb sportolóinak vetélkedése ezzel az aktussal végett ért. Sport szempontból ez az olimpiász minden eddigi olimpiászt felülmúlt, és a világ sportolóinak ez a hatalmas felvonulása tovább fejlesztette a népek közötti béke és barátság szellemét is. Helyesen mondta az olimpiász megnyitó ünnepén az egyik szónok: — Ha az olimpiai szellem, a nemzetközi megértés megerősödik a világ ifjúságában, akkor az olimpiász szervezői is kiérdemlik az aranyérmet, amely után a legjobbak vágynak. Ez volt Couberti Péternek, az olimpiai eszme újrakel- tőjének az álma is, és ma már bizonyos, hogy az olimpiai találkozók szerves részei a békéért folyó küzdelemnek. Ma már dübörögnek a repülőgépek, amelyek Melbour- neből a XVI. olimpiász színhelyéről viszik haza a világ minden részéről összegyűlt, közel 5000 versenyzőt, akik több mint két héten át nemes, sportszerű küzdelemben mérték össze erejüket. Megállapíthatjuk, hogy ez az olimpiász a meglepetések versenye volt, s nemcsak a tudás, a felkészülés erőpróbája, hanem az önbizalom, az idegek harca is. Bizonyos, hogy a versenyzők közül többen csalódottan távoztak. Világhírű csillagok, a legnagyobb esélyesek közül (.'!>- ben nem kerültek fel a győzelmi emelvényre és sok esetben pedig kevésbé esélyesek nyerték meg az aranyérmet. Természetesen nem mindegyik versenyzőnek juthatott érem, hiszen a nyári olímpiászon összesen csak 750 kerülhetett szétosztásra. Négy év múlva a Rómában sorrakerülő olímpiászon a világ legjobb sportolói új reményekkel veszik fel a küzdelmet, hogy a világ legbékésebb küzdelmében megszerezhessék a babért. A mi válaszunk A gottwaldovi járás szélén fekszik egy kis falu, a neve: Podkopné Lhota. A falu kicsi, a határa dombos-völgyes, de egyrésze jól termő síkság. Mondhatnám talán, hogy az utolsó napokig itt semmi sem változott. Minden a régi, az élet folyt régiesen, a maga medrében... A fordulat alig két hete vette kezdetét. Egy szép napon átjött Vizovicéről Zdenek Rokyta, a szövetkezet fiatal elnöke és elmondta a földműveseknek, hogy ök már megvitatták a kormány levelét s kidolgoztak egy űj tervet, mely szerint még többet fognak termelni. És ti mit csináltatok? — Kérdése felelet nélkül maradt, mert bizony az egyéni gazdálkodók mindeddig nem csináltak semmit. S bizony az ő lelkes beszéde sem hozott eredményt, így érthető, hogy lehangoltan távozott. Alig egy hét múlva, a hatodik árleszállítás után mégis összegyűltek a Ihotai földművesek, mert valahogy úgy érezték, hogy már nekik is szólni kell. Most már ők hívták a vizovicei szövetkezet fiatal elnökét —- „Zdenek, gyere, mondd el, hogy kezdtétek ti azt a közös gazdálkodást“. A meghívásnak Zdenek Örült talán a legjobban. A gyűlésen elmesélte a vizovicei szövetkezet megalakulásának történetét, nem hallgatta el a kezdeti hiányosságokat sem, s szívből meggyőződésből ajánlotta: ha jobban akartok élni kövessétek példánkat. Szavai nem maradtak hatás nélkül. Rögtön megalakult az előkészítő bizottság. A fiatalok lelkesedése magával ragadta az idősebbeket is. Az előkészítő bizottság elnökének az öt hektáros ifjú Jozef Minárikot választották meg. Az emberek nem hagyták el a termet, beszélgettek, vitatkoztak s még akkor este 18 földműves töltötte ki a belépési nyilatkozatot. Másnap, kedden megalakult az új szövetkezet. így válaszoltak a Podkopné Lhota-i földművesek a kormány levelére. LAj ifjúság íör el> ore Uj ifjúság tör előre. Értük mozdult meg e világ Szárba szöknek, mint gazdag búza. Értük omlott a vét folyam. Üj élet vár az ébredőkre, Köszöntlek, drága Ifjúság új ige ég szívükbe hullva. míg lelkemben e vers fogon J Előre csak dalolva, bátran! 1 Tiétek a végtelen világ! Sűrű, tömött sorokba zártam ti győztök örök Ifjúság! # DÉNES GYÖRGY . l
