Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-04 / 5. szám

TtSTNtVHÍS* Ú’abb erőpróbák élőit Mmívmiim Sporcolóink jól szerepelnek a téli olimpián A losonci iskolák közül a sportban jelentős sikereket ért el a 11 éves középiskola. Ebben nagy érdemük van az iskola két szakemberének: Bak- sa János és Petian Mihály testnevelési tanároknak. Szinte a sport vala­mennyi ágában érnek el szép sikereket. Az iskolában télen sem szünetel a sportolás. Január 20—21-én is lói sikerült kosárlabda tornát rendezett a losonci 11 éves iskola melyen úgy a fiúk. mint a lányok járási bajnok­ságáért folytak a küzdelmek. A harmadik t:pusú középiskolák járási baj­nokságát, mind a lányoknál, mind a fiúknál a 11 éves iskola csapata nyírre meg. De talán adjak át a szót Baksa János testnevelési tanárnak, hadd mondja el ő, miiyen a sportéletük, és mire készül az iskola ifjúsága. — Nem várt szép és nívós küzdelmeket hoztak a kosárlabda mérkő­zések. A fiúk iá? lányok is keményen küzdöttek a győzelemért, amely szá­mukra a járási bajnokságon kívül a továbbjutást is biztosította. A fiúk Hnjustyán, a lányok pedig Zarnovicén küzdhetnek majd február végén a kerületi bajnokságért. — A téli sportokkal hogyan áll az iskola? — Sajnos az időjárás még nem nagyon kedvezett a téli sportoknak — mondja Baksa János. Hó hiányában, sízésről még szó sem lehetett ed­dig. Éppen ezért örültünk a besztercebányai kerületi nemzeti tanács se­gítségének, mely lehetővé tette, hogy a félévi bizonyítvány kiosztása után az iskolánk 115 növendéke a Selmecbányái Sitnón hódolhatott a sísport­nak. Természetesen nevezünk a kerületi bajnokságokra is. — Az SHZ Járási síbaihekságokat a losonci második nyolcéves isko­la rendezi meg január 28-án a szöllőhegyen. A diakok járási síbajnoksá­gokért folyó kü’delmeket (amennyiben az Időjárás azt nem tenné lehető­vé), — a losonci szöllőhegy helyett a Jávoron tartják meg. A jégkorong sporttal hogy állnak — tettük fel az újabb kérdést. — A harmadfokú iskolák bajnokságát már január végén el kellene kezdeni. Február elején kerületi bajnokságra kerül sor. Itt a kékkői, íü- leki és a losonci harmadfokú iskolák jégkoróngozö csapatai találkoznak. A losonci felső építészeti ipariskola rendezésében és annak udvarán lévő ki­tűnő jégkorongozó pályán kerül lebonyolításra- ez az érdekes torna, mely­nek győztese február végén résztvesz a besztercebányán tartandó kerületi bajnokságokon. — Most tehát ezekre a versenyekre készülünk, hogy azokon is be­csülettel helytálljanak növendékeink, éppúgy, mint a kosárlabdában — fe­jezte be szavait Baksa János testnevelési tanár. Sólyom László A téli olimpiai játékokon nyugodtan állíthatjuk, hogy a világ legjobb téli sportot űző versenyzői vesznek részt. Világbajnokok, Európa-bajnokok, or­szágos bdhnokok mérkőznek egymással Éva Lauermanová az elsőségért és a megtisztelő olim­piai címért. Régi hagyomány az, hogy a téli sportokban rendszerint az északi versenyzők szerzik meg az első helye­ket. Ezen az olimpián úgylátszik egy kissé változik a helyzet. Az elsők közé „befurakodnak" a nem északi országok sportolói is. Ezen az olimpián először vesz részt a szovjet sportolók csapata. Már az olimpia előtt is nagyszerű eredménye­ket értek el a szovjet korcsolyázók, sífutók, jégkorongozók és több világ­csúcs is fűződik nevükhöz. Az olim­pián már eddig is több első helyet és számos kitűnő helyezést értek el, s így valósz'nű, hogy a helyezések száma után a Szovjetunió lesz az olimpia abszolút győztese. A szovjet jégkorongozó csapat Kanada és Cseh­szlovákia mellett az egyik legkomo­lyabb esélyese az olimpiai tornának, nembeszélve arról, hogy az olimpián a világbajnokságért is folyik a küz­delem. A szovjet gyorskorcsolyázók csakhogy néhányat említsünk, órisin. Gracs, Szergejev, Silkov, Goncsaren ko. A sífutók közül különösen a nők tagadhatatlanul a világ legjobb futói A csehszlovák sportolók szintén öregbítik a csehszlovák sport hírne­vét. A sífutók eredménye alapján (Matusov, Laurmanová) Közép-Euró- pa legjobb futói lettek. A műkorcso­lyázók közül a fiatal Karol Div'n he­lyezése szintén azt mutatja, hogy a fiatat versenyzőnk előtt még nagy jövő áll. A jégkorongozó csapat a tél: olim­pia legeredményesebb csapatai közé tartozik, és a Cortinában lévő szak­emberek szerint a legtechnikásabb. Hja Matous ’egszebb játékot mutató csapat. Külö­nösen azért örvendetes ez a tény, mert csapatunk „fiatalított" az olim­piára. s A csehszlovák jégkorongozó csapat az olimpiai stadionban. Mikor kezdjük a sportolást? Fiatalságunk mindjobban felismeri, hogy a sport örömöt, szórakozást nyújt, egyben előkészíti őket a na­gyobb termelékenységű munkára és a haza megvédésére. A sportolás nemcsak örömöt, és szórakozást, hanem dicsőséget, hírne­vet is sze ez. Az élsportolók kima­gasló eredményei az egész világ ér­deklődését felkeltik. Nagyon sok fiatalember vágyálma, hogy ő is szeretne egyszer Zátopek, Iharos, Kuc lenni, ami érthető is, mert ezekről és a sport sok más hő­sének a sikereiről sokat hallott, sokat olvasott. Ezeket ünnepük ma a nézők ezrei, ezek a kiválóságok azok, akik az egész világot beutazhatják és így nem csoda, ha minden fiatalember gondolatvilágát a sport e bajnokainak eredményei és küzdelmei foglalkoz­tatják. Iskolákban, műhelyekben, irodákban, de még az EFSZ tagjai közül is sokan intézik egymáshoz a kérdést „Mit szólsz Iharoshoz, a hatszoros magyar csúcstartóhoz, Ausztráliában a „tejes ember" Stephenson legyőzte”. „Mit gondolsz Zátopek, — aki most feleségével, az ugyancsak világhírű gerelyvetönövel Indiában volt — mi­lyen versenyszámban indul a mel- bourni olimpián?” „Azt hiszem — hangzik a válasz — a marathon! fu­tásban. Véleményem szerint gyorsa­sága bár kissé csökkent, de szorgal­ma, kitartása, nem, és így ebben a számban van a legnagyobb esélye. A 10 000 métert valószínűleg a kiváló szovjet futó, Kuc nyeri”. Sokan a fiatalok közül szeretnének e „nagyok“ nyomdokaiba lépni, de a szülők egy része is szeretné gyerme­kük tehetségét a sportban minél előbb előmozdítani. A kérdés az, hogy milyen termé­szetadta tulajdonságokkal kell az il­letőnek rendelkeznie, hogy jő sporto­ló lehessen és valamilyen sportágban kiváló eredményeket érjen el: minde­nekelőtt igyekvés, szorgalom sport­szerű életmód és főleg edzője taná­csainak követése. Rendszeres, szorgalmas és főleg fokozatos edzés nélkül nem lehet jó ered r'nyékét elérni. Felmerül most egy másik kérdés, milyen korban kezdjük a sportolást. A fiatalkorú, vagyis gyermek, minél fiatalabb korban kezdi a sportolást, annál tovább viheti. A sportolás min­den gyermeknek ajánlatos, sőt szük­séges, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a felnőttek sporttevékenységét utánozza, mert szervezete még fejlő­désben van és egészségét is veszé­lyeztetheti. A fiatalok edzéseiket az iskolában szakavatott pedagősusok felügyelete alatt, vagy pedig a sportegyesületek­ben képzett edzők utasításai szerint végezzék. Aj sportolás mindenki számára fon­tos, sőt szükséges. Sok példa bizo­nyítja, hogy a sportolásra látszólag alkalmatlan, gyenge egyén kitartó ed­zéssel, szakszerű irányítás mellett ki­váló eredményeket érhet el. Milyen korban éri el a sportoló legjobb eredményeit? Statisztikusok számos begyűjtött adat alapján pontosan kiszámították, hogy például a rövidtávfutók átlagban legjobb eredményeiket 21 és fél éves korukban, a középtávfutók 25 és fél éves, a marathonfutók 32 éves ko­rukban érték el. Iharos Sándor tavaly, amikor világcsúcsait felállította, 25 éves volt, Zátopek a marathonfutók átlag korhatárát érte el. Dobóatléták, tornászok, teniszezők még magasabb korban is kiváló ered­ményeket érhetnek el. (Az olasz Con- solini 56.69 méteres diszkoszvető Eur rópa-csúcsát tavaly, 39 éves korában érte el. Az úszásban a 14—15 éves világ­bajnokok és csúcstartók elég gyako­riak. A holland úszónők, akik tavaly több világcsúcsot döntöttek meg, ép­pen ehhez a korosztályhoz tartoznak. (Voorbij 14, Kok 15, és Balkenende 16 éves korban). A sízést, korcsolyázást, a gyermek már 4—5 éves korában megkezdheti, de ezeket a sportokat versenyszerűen csak 16—18 éves korban kezdje űzni. Nem mindenkiből lesz élsportoló, még csak versenyző sem, de arra kell törekednünk, hogy államunk vala­mennyi polgára sokoldalúén fejlett ember legyen. Ehhez puszlu szellemi fejlődés nem elégséges. Elkerülhetet­lenül szükséges a testnevelés is. S. M. Huszonkét főből álló jugoszjáv lab­darúgó válogatott a Kínai Népköz- társaságban van. * * * Az olimpiai játékok során lejátszott jégkorong mérkőzések közül rekord­teljesítmény volt a kiállított játékosok szempontjából az Olaszország—Né­metország mérkőzése. A láték alatt 11 jáVkost küldtek pihenni a büntető- padra. (9 olasz, 5 német). A mérkő­zés során néha boxo’tak is a játé­kosok és a bottal ütötték egymást. * * * A női óriás les'kló versenyen (Cor­tinában) a legnagyobb tapsot kapta a fiatal lengyei versenyzőnő Gasienica. Verseny közben kiesett a pályáról, egyszer átfordult és szerencsésen ú;ra talpra esett, s folytatta a versenyt. Emil Zéto-ek és felesége visszatér­tek Indiából. Zátopeket és feleségét indiai tartózkodásuk alatt a legna­gyobb szeretettel vették körül. HŐSEI CORTINA D‘AMPEZZÓ • Toni Sailer- a téli olimpia legünnepeltebb verseny­• ző'e. Két aranyérmet szerzett a műlesiklásban. Nagy i népszerűségét egyedülálló sítudásának és a vakmerő­■ séggel határos bátorságának köszönheti. Szülei is ■ kitűnő sízők voltak, ő maga pedig, alpesi lakóhelyén ! Kitzbüchelben már három éves kora óta űzi ezt a • sportot. Vasidegzetét mesterségével hozzák össze­■ függésbe, és mi tagadás, lehet ebben valami. Fog- : lalkozása ugyanis bádogos, s ez a húsz éves csen- ; des, szerény és minden tekintetben kötelességtudó ■ fiatalember bádogos társaival együtt megszokta a : meredek lejtőt. A tornyok tetején vasidegzet kell, S annyi bizonyos. ■ Az óriás-műlesikló verseny után a tömeg vállára ; emelve ünnepelte. A műlesiklás fáradalmait még vá­jj iahogy elviselte, de ez a nagy ünneplés meghaladta • erejét. Nemcsak-a s léceit törték össze" a nagy ün­neplésben, hanem öt is annyira megszorongatták, ; hogy bordái is csaknem a lécek sorsára jutottak, jj Csak szerencséjének köszönhette, hogy a lelkes tömeg S örömújjongását baj nélkül megúszta, s így aztán « a műlesiklás aranyérmét is elvihetle tarsolyában. : * * * ; Az 5.000 méteres gyorskorcsolyázás győztese Borisz jj Silkov leningrádi mérnök. Szülővárosában, Archan­• gelszben már kora ifjúságában hódolt ennek a sport- : nak, annál is inkább, mert az év kilenc hónapjában űzhette. Amikoi a leningrádi technikum hallgatód lett, a szakemberek azonnal fe’íigyeftek nagy képes ségére, amit aztán kellő szerdalommal gyarap tva, kiharcolta az olimpiai aranyérmet. * * * Veikko Hakulinen a 30 kilométeres sífutás győz tese, 1952-ben is olimpiai krájnok lett. Ez a szerény, hallgatag erdész, aki hazájában már háromszor el­nyerte a legnépszerűbb sportoló címét, az egész v>- lág osztatlan rokonszenvét is kivívta. S meg is érdemli, mert amilyen kiváló sportoló, olyan kiváló munkás is. * * * A 30 kilométeres sífutás második helyezettje a svéd Sixten Jernberg, Közi; Svédországb 1 szárma zik. Foglalkozása favágó. en.csak a s. id külön t- mény tagjai, hanem a többi sportoló is sietett kezei szorítani ezzel a nagyszerű testalkatú, de amellett csupa-szív emberrel. * * * A női műlesiklás győztese a svájci Renéé Coiliar 1, a genfi gy.-gyszeté: zei- főiskola ha at-ijm Ü fiatal diáklány, amilyen ó spe; e. , orz ó 1 is. Érthető, hogy az egyetem diákjai voltak az elri akik nagy szeretettel üdvözölték az aranyérem tulaj, - donosát. Cortina d’Ampezzo jellegzetes házaival. Háttérben a Mente

Next

/
Oldalképek
Tartalom