Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-11-27 / 49. szám
4 1956. november 27. A kezdeti hibákról Az alapszervezetek hosszú, gondos készülődés után megkezdték az idei politikai iskolázást. Sok helyen ünnepélyes kezdet volt ez, rövid kultúrműsorral, szavalatokkal egybekötve. Helyesen úgy gondolták, hogy a jő kezdet elősegíti a további sikeres munkát, ami igen lényeges a politikai iskolázásnál. Egy-két előadás megtartása után azonban máris rámutathatunk a kezdeti hibákra, amit sürgősen ki kell javítani, azért, hogy sikeresen fejezhessük be az idei tanévet és a tanulók is tanulhassanak annyit, amennyit jogosan elvárnak az iskolázástól. Egy ilyen hiba az, hogy az érdekköröket sok helyen nem szervezték meg kellő körültekintéssel. Pedig az érdekkörök jő megszervezése lehetőséget ad arra, hogy minden fiatal örömmel járjon el a politikai iskolázásra, sőt még az idősebbek is részt- vegyenek azon., Sok helyen a tavalyi régi kerékvágásban kezdték az új tanévet, például a párkányi és a lévai járásokban is. Nem gondoltak arra, hogy a falvakban élő fiatalok főleg mezőgazdasággal foglalkoznak és mezőgazdasági szakismeretekkel foglalkozó érdekkört is kellene szervezni. Talán a propagandisták is jobban és nagyobb kedvvel tartanák meg az előadásaikat, mert a mezőgazdasági termelés nem idegen előttük, szívükön viselik az ezzel járó problémákat és meg akarják azokat oldani. Igaz, hogy sok fiatal látogatja majd a téli munkaiskolákat, ahol alapos mezőgazdasági szakismeretre tesznek majd szert, de a CSISZ keretén belül is kell foglalkozni a mezőgazdasági termelés jelentőségével, fokozásával. Hiszen van részletes, pontosan meghatározott oldala is a mezőgazdasági termelésnek, különösen az állattenyésztésben és a kertészetben., A helyi viszonyokkal kapcsolatos problémákat szintén jól meg lehetne vitatni az érdekkörökben és a részletes kérdéseket is. Egy másik igen súlyos hiba az, hogy „A világ térképe fölött“ nevű érdekkörök pedig nem használják ki teljesen azt az anyagot, amit az Oj Ifjúság rendszeresen közöl az érdekkörök számára. Az oktatási év kezdetén is megmutatkozott már az a hiányosság, hogy némely helyen a propagandisták nem eléggé pontosak, nem veszik eléggé komolyan az iskolázást. Kelletlenül ugyan elvégzik feladatukat, úgy tesznek, mintha teherrel ruházták volna fel őket, amikor propagandistának jelölték és választották. Ha azt gondolták, hogy nincs lehetőségük az iskolázást levezetni, akkor miért nem mondták meg kellő időben az alap- szervezetnek, hogy helyettük más propagandistát választottak volna. A politikai iskolázás menetében is meg lehet ezt tenni, de ez már bizonyos rázkódtatásokkal jár és bizonyosfokú rendellenességgel. Pedig ott, ahol a propagandisták nem veszik teljes felelősséggel az iskolázást, ott a hallgatók is később fegyelmezetlenül viselkednek az iskolázás alatt, majd nem jelennek meg azon. Ez bizony sok esetben az oktatási év sikertelenségéhez vezet. Az alapszervezetek Vezetőségei legyenek résen és kisérjék figyelemmel az iskolázás egész menetét. Ügyeljenek arra, hogy az itt leírt kezdeti hibák ne hatalmaskodjanak el a tanulókörökben és ha azt látják, hogy sajátmaguk nem birkóznak meg a problémákkal, úgy forduljanak bizalommal a CSISZ járási vezetőségéhez és a különböző helyi szervekhez, hogy segítsék elő a politikai iskolázást, mert hiszen ez nemcsak a fiatalok érdeke, hanem az idősebbeké is. Ahol így tettek a múltban — legalább is a példa ezt mutatja — ott még idejekorán tudták orvosolni a hibákat és sikeresen fejezték be az oktatási évet. B. I. 14 MILLIÓ brigádórát dolgoztak le Az idén a bratislavai kerületben több mint kétmillió polgár csaknem 14 millió brigádórát dolgozott le a városszépítés keretében. A brigádmunkások a bratislavai kerületben az év elejétől 1640 km hosszúságú köz- útat és utcát javítottak meg és építettek ki, 549 km-nyi hosszúságú sétányt hoztak rendbe, 1873 négyzet- méternyi területen parkokat létesítettek és befásították a köztereket, miközben 757 ezer gyümölcs- és díszfát ültettek ki. Ezenkívül 703 hidat és pallót építettek és javítottak meg, 505 kilométernyi hosszúságban rendbehozták az árkokat és 191 kilométernyi hosszúságban szahá'yozták és kitisztították a patakokat, A kerületben ezenkívül 534 kutat tisztítottak ki és javítottak meg. 324 sport- és gyermekjátszóteret hoztak rendbe és több mint százezer házat meszeltek ki. Egyszersmind megkezdték öt iskola és hat kultúrotthon építését, melyeket 1957 első félévében adnak át használatra. Az elmúlt évhez viszonyítva a város- és faluszépítési akcióban a bratislavai kerületben ez idén sokkal szebb eredményeket értek el. Főleg a vágújhelyi, piesfanyi, szenei, peztno- ki és myjavai járások érdeme ez. A város és faluszépítési akcióban a kerületben eddig a szeredi és malackai járások maradtak le. Zalaba is segít Zalaba község a magyar nép meg- Az EFSZ 10 mázsa búzát és egjf ... , ,.. . , . . . darab 200 kilós vágómarhát, a község segítésére a kővetkező adományokat ,akossága podig í 300 koronát és lg0 gyűjtötte: liter tejet adományozott. Szibériában az újonnan feltört földeken vidáman élnek a fiatalok. A déli ebédszünet alatt a traktorosok és kombájnosok arra is időt találnak, hogy sakkozzanak és mint a képen látjuk kibicek is akadnak a sakkozáshoz. A A J A A az ifjúság Egységéért Az ember életében vannak olyan pillanatok, amelyekre örömmel, fájdalommal, vagy szomorúsággal gondol vissza. Igaz fájdalommal tölt el bennünket, amikor most a legutóbbi magyarországi eseményekre gondolunk. Nem voltunk jelen, de el tudjuk képzelni, hogy az emberbőrbe bújtatott vadállatok miképpen végezték ki az ártatlan gyermekeket és hogyan dobálták ki a kövezetre, hogyan gyilkolták, akasztották, égették és pusztítotkegyetlenül leverték. A második világháború alatt a francia kormány nagy engedményeket helyezett kilátásba, de mikor ezt beváltani vonakodott Const an tip ban nagy zavargások támadtak, melyek során 50.000 ember vesztette életét. A francia telepesek száma egyre nőtt, és az araboktól elkobzott legjobb földet osztották ki nekik. Algéria lakossága körülbelül kilenc és fél millió, ebből majdnem két millió a francia telepes. A franciák nemcsak a városokban, de szétszórtan a falvakban is élnek. Az ország a francia alkotmány szerint Francia- ország egy részét képezi. Jellemző az ve, a ■ franciaországi gyárakba kerülnek. A qazdasági jelentőségnél is nagyobb földrajzi és politikai jelentősége. Fontos s-erepet játszik az ország azáltal, hogy innen indulnak ki a jelentős karavánutak dél felé, Francia Nyugat-Afrika felé. A franciák tudják, hogy Algéria elvesztése az egész gyarmatbirodalom felbomlását siettetné, ezért a gyarmatokkal rendelkező országok összefogtak, hogy gyarmataikat megtarthassák. Ezzel lehet magyarázni Anglia és Franciaország között lévő szoros együttműködést, amely régen volt annyira egybehangzó, mint jelenleg. Az egyiptomi koráMkötöksimmi Algéria A szuezi-kérdés mellett Algéria az, amely a világpolitikai események központjába került, és amellyel a politi- <usok legtöbbet foglalkoznak. A fegyveres összetűzések okot adtak arra, iogy aS Egyesült Nemzetek több tagállama Wrje az Egyesült Nemzeteket, hogy t® ahjerrai keretest napirendre tűzre. Gv*el remélik elérni aZt, hogy íz atg értei nép végre szabad légyen. A ígérte történeteinek hiteles feljegyzéseivel először időszámításunk utáni első században találkozunk, amikor is a rómaiak a karthágóiakkal vívott harcokban elfoglalták az országot és később mint egyik legtermékenyebb tartományukról emlékeznek meg. Az V. században a vandálok foglalják el. Történetében legnagyobb változást a VII. század jelenti, amikor az. arabok elfoglalják és Algér város lesz a mór birodalom fővárosa. A birodalom határai Szicíliára is kiterjedtek. 1520-tól az ország a török birodalomhoz tartozik, mely uralom a XVII. században szűnt meg. Ez idő alatt partjain sok kalóz vetette meg lábát, melyek garázdálkodása akárcsak Tuniszban itt is komoly összetűzésre adott okot és ami az ország gyakori megszállásához vezetett. _ 1830-ban a francia konzul meggyilkolásának Következménye az lett, hogy Franciaország az egész országot megszállta. A megszállás ellen Abd el Káder a törzseket megszervezte és ellenállásra buzdította. Ezáltal a megszállókra súlyos csapást m&rt, de végül is a vezért 1847-ben elfogták. Ezt több különböző felkelés követte, de ezeket is a túlsúlyban lévő franciák egyenjogúságra, hogy a francia nemzetgyűlésben a 42 milliós Franciaországot 544 képviselő képviseli, míg a majdnem 10 milliós Algéria csak 30 képviselőt küldhetett a parlamentbe. Ezek közül 15-öt az ott letelepedett egy millió francia szavazó küldte, míg a másik 15-öt az 5 millió arab szavazó. Fővárosa Algír, körülbelül 500.000 lakóssal. Algéria jelentősége úgy qazdasági mint hadászati szempontból is igen nagy. A gazdag országban minden gabonanemű megterem, továbbá olaj és déiigyümölcs ldvitele igen jelentős. Állattenyésztése Afrikában a legfejlettebb. Különböző ércekben (vas, ólom, cin) jelentős készletei vannak, de nagyok a foszfortelepek is, melyek, néhány kisebb helyi üzemtől eltekintmány szuezi politikája a francia kormánynak nemcsak azért kellemetlen, mert többmilliós nyereségtől fosztaná meg, hanem Franciaország tudja, hogy amennyiben az egyiptomi kormány szuezi politikája sikerül, az egyiptomi államfő tekintélye az egész arab világban, sőt egész Afrikában annyira megnő, hogy nemcsak Algéria, hanem egyéb gyarmatok elvesztését is vonná maga után. Az arab nép az egész világon ösz- szefogott. Az arab országok egymásután vívták ki függetlenségüket. Most még Algéria vai. hátra. De az algérí hazafiakat sem lehet elhatározásuktól eltéríteni, hogy nemzetük végre szabad legyen. A harc folyik és hogy ki lesz a győztes az nem kétes: az algérí nép. ták mint a legsötétebb középkorban és a fasizmus rémuralma idején. A nemzet nehéz óráiban láttuk a legjobban, hogy ki megy a néppel és ki van ellene. Ki gyengíti a nép erejét, ki hátrál meg és ki teketóriázik anélkül, hogy sajátmaga támadjon, vagy igénybe venné a szövetségese erejét. Nagy Imre is így mutatkozott be — engedékenysége egyenesen áruláshoz vezetett. Szétverte a magyar nép egységét és erejét, felújította a csődbe jutott politikai pártokat, és szövetkezet • a hazai, valamint a külföldi burzsoáziával. Ez a tanulság arra késztet bennünket, hogy még jobban értékeljük népünk és az ifjúság egységét és felelevenítsük a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség történetét. Ma már természetesnek vesszük, hogy ilyen ifjúsági szervezet létezik, de ez nem mindig volt így. Azok, akik a szövetség születésénél indultak el, a kék zászló alatt, azok végigélték a szövetség egységéért folytatott harcot és tudják, hogy milyen áldozatok árán izmosodott a szervezet. Visszaemlékeznek arra, hogy milyen körülmények között acélosodott a szervezet és a gondos anya miképpen táplálta, hogyan öntött belé hitet és hogyan védelmezte az ellenséggel szemben. A szövetség összemérte erejét az ellenséggel, összecsapásra került a sor és ebből a harcból győzelmesen került ki. Kezdettől fogva sok fiatal ember került ki a szövetség szárnyai alól. Becsületesen verekedtek. Balázson, Ha- burban az Ifjúsági Vasútvonalon, az Ifjúsági Faluban, az üzemekben és bányákban a szántóföldeken olyan tetteket vittek véghez a fiatalok, amelyek örök időkre emlékezetesek ma; radnak. Hasonlóképpen Ostraván és az Ifjúsági Duzzasztógáton is. A szövetség győzött, mert a népből indult el és a munkásosztály vezette. Győzött, mert az a hit öntött beléjük erőt, az táplálta őket, hogy helyes úton haladnak. A szövetség győzött, mert ezt az utat a CSKP tűzte ki. Ezért őrizte meg és ezért érte el az ifjúság a. szervezet egységét. A mi CSISZ-ünk a CSKP vezette munkás- osztálynak és az ifjúságnak köszönhető. Köztársaságunk építése _ közben erősödtek meg a szövetség izmai. Az ifjúsági szövetség büszkeséggel tekint vissza az eddig megtett útra és az ifjúság szocialista nevelésében a kapitalizmus és a fasiszták ellen folytatott harcokból meríti tapasztalatait. Ezekben a harcokban született meg a mi mai életünk és egységünk a paraszt, munkás és tanulóifjúság egysége is. Az első köztársaság kapitalista vezetői is, amikor uralni akarták a népet igyekeztek egymás ellen uszítani és vallási vagy nemzetiségi alapon viszályokat szítani. Politikai pártokat, szakszervezeteket, ifjúsági és tornaegyesületeket szerveztek, az ifjúságot az egyházi, cserkész és más szervezetekbe igyekeztek összecsődíteni. Mindezt pedig csakis azért, hogy a fiatal munkást, parasztot és diákot megtévesszék és hogy ne ismerjen rá a nyomor és a nélkülözések okozójára és ne találja meg az útat a munkás- osztályhoz és a párthoz. Itt keressük az okát annak, hogy a kizsákmányolók csoportja miért tudott olyan sokáig uralkodni a dolgozók felett. A CSKP és a haladó szervezetek tagjait letartóztatták és üldözték, mert azok a dolgozó nép egységéért harcoltak. Ellentéteket szítani és uralkodni — ez volt a jelszó — ezt tartotta szem előtt a csehszlovák burzsoázia is és ezt a jelszót igyekeztek a népi demokratikus köztársaságban is érvényesíteni. Ott, ahol élet és halálról vari szó, ott születik meg a legerősebb szövetség, barátság és egység. Amikor a német és szlovák fasizmus ellen harcoltak, akkor a fiatal munkások, parasztok és a fiatal értelmiség életéről v^gy haláláról volt szó. A fasizmus gúzsba kötötte a kezeket és eltompította á fiatalok józan eszét. A fasizmus testileg és erkölcsileg aláásta^ a fiatalokat. A fiatalokat pedig az a vág;) fűtötte, hogy a cseh és a szlovák nép egy állam keretén belül testvérieseit együtt éljen és a szovjet nép hősies harca magával ragadta. Fegyverrel á kezében egymás mellett harcolt a fiatal munkás, paraszt, diák és értelmiség. A döntő pillanatokban a CSKP vezette munkásosztály oldalán haladtak. Itt született meg az ifjúság egysége. A munkás, paraszt és az értelmiségi ifjúság vére pecsételte meg az egységet. Nem véletlen, hogy már a harcok idején megalakult a Cseh Ifjúsági Szövetség, a Szlovák Ifjúsági Szövetség, a Lengyel Ifjúsági Szövetség, és a Kárpátalja Ifjúságának Szövetsége. A harcban' megedzett egység alkotta az alapkövet, amelyre a népi demokratikus haza épült. Győzött az egységes ifjúsági szövetség és nagy szerepet töltött be akkor, amikor a burzsoázia szét akarta verni népünk e9ységét. A nég azonban egységesen szétverte a burzsoáziát. Eltávolítottuk azokat, akik éket akartak' verni az ifjúság közé. 1949-ben a fiatalok ereje növekedett, amikor a nemzetiségi szervezetek egyesítése után keletkezett a mai Csehszlovák Ifjúsági Szövetség. Azáltal, hogy egyesítették a nemzetiségi ifjúsági szervezeteket, több mint egymillió fiút és leányt nyertünk a CSISZ-be és kapcsoltunk be az építő munkába. _Áz ifjúsági szervezet szervesen ösz- szefügg a politikai fejlődéssel és dolgozó népünk egységének alapját képezi. ' Jól tudják ezt a fiatalok és ezért nem engedik meg, hogy bárki is megbolygassa -a fiatalok szilárd síkját és éket verjen a CSISZ-ben. Aki ezt megkísérelné az a paraszt, munkás és az értelmiségi ifjúság kemény ellenállásába ütközne. Az ifjúságot a magyarországi események rávezették arra, hogy a burzsoázia legfőbb eszköze mindig az marad, hogy igyekszik szétverni a dolgozók és az ifjúság egységét. Az ifjúság élesen elítéli a fasiszták rémtetteit és az angol, francia imperialistáknak az egyiptomi nép ellen elkövetett szörnyű tetteit. Mint a szemünk világát őrizzük a CSISZ egységét és ifjú erőnket eltökélten készek vagyunk feláldozni hazánk boldogságáért és ä világbékéért. ZVARA IXDO
