Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-04 / 5. szám

* 1956 február 4 A Politikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszaka Két napon keresztül tanács­kozott Prágában a varsói szer­ződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottsága. A bizottság vizsgálat alá vette a mai nemzetközi helyzetet, tovább megvitatta a varsói szerződésből adódó kérdéseket és közös intézkedéseket. A tanácskozást a nemzetközi helyzet alakulása tette szüksé­gessé. Bár az utóbbi időben a Szovjetunió ismételt kezdemé­nyezései nyomán — bizonyos fokú enyhülés tapasztalható a nemzetközi feszültségben, szá­mos jel arra vall, hogy a há­ború apostolai nem mondtak le elgondolásaikról. Ismét jelent­keznek olyan kísérletek, ame­lyek el akarják gáncsolni az enyhülés folyamatát és — a népek határozott akarata elle­nére — fel akarják újítani a hidegháborút. A tanácskozáson elhangzott beszédek a varsói szerződésben résztvevő államok törhetetlen békeakaratáról tettek újabb ta­núbizonyságot. „Csehszlovákia népének — hangsúlyozta Vác- lav David külügyminiszterünk, — éppúgy, mint a többi euró­pai országok népeinek elsődle­ges érdeke az európai kollektív biztonság biztosítása". Ez a szellem, a béke fenntartására irányuló határozott törekvés szelleme jellemezte a tanács­kozás minden résztvevőjének felszólalását. \Valter Ulbricht az NDK kormánya nevében azt a kérést terjesztette elő, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság képviselői is részt vehes­senek az egyesített fegyveres erők főparancsnokságában. U- gyanakkor kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság részéről nincs akadálya an­nak, hogy az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság megál­lapodjék egymással a német fegyveres erők csökkentésében. A tanácskozás először a szer­vezeti kérdéseket vitatta meg, majd a varsói szerződésből fo­lyó kérdésekről és közös intéz­kedésekről tárgyalt. Az ülés­szak — amelyen egyhangúlag elfogadták a varsói szeriődés- ben résztvevő államok barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási deklaráció­ját, — szombat délután záró­közlemény kiadásával fejeződött be. A prágai értekezlet záróközleménye BULGANYIN ÜZENETE AZ AMERIKAI SAJTÓBAN A nemzetközi sajtó vezető helyen foglalkozik a prágai deklarációval és N. A. Bulganyinnak Eisenhowerhez intézett üzenetével. A Pravda New York-i jelentése rámutat, hogy Bulganyin üzenete millió és millió amerikai szívében újabb reményeket ébresztett. Noha az okmány nyilvánosságra hoza­tala némi késedelmet szenvedett, a lapok szerkesztősegeiben gyorsan ismeretessé vált tartalma. „Ismét feltűnt a genii szellem' — ilyen jellemző címmel látott napvilágot a New York Herald Tribune szerkesztőségi cikke, amely a szovjet kormány új kezdeményezésével foglalkozik. A cikk elismeri, hogy' az üzenet kedvező hatást gyakorol a béke megszilárdí­tására és a vitás nemzetközi kérdések megoldására. Ugyanakkor azonban nem lehet szemet hunyni afelett, hogy Bulganyin üzenete szemmelláthaíó fejveszettséget okozott azok­ban az amerikai körökben, amelyek félelemmel tekintenek a nemzetközi feszültség enyhülése elé és nem kívánják azt. — A Washingtonban kialakult helyzetet a New York Post ma­gyarázza meg a legőszintébben. Most „kényes kérdés“ vetődött fel — írja a lap — mégpedig az, hogan. utasítsuk úgy el a szovjet barátsági javaslatot, hogy „ugyanakkor ne keltsük azt a benyomást: az Egyesült Államok nem kívánja a barát­ságot“. Az amerikai burzsoá sajtó e feladat megoldására töre­kedve már három nappal ezelőtt nekilátott olvasóinak „meg­dolgozásához“. Egyes lapok ismét azzal az elcsépelt fogással éltek, hogy a szovjet kezdeményezést „propaganda lépésiek“ nyilvánították és arról igyekeztek meggyőzni olvasóikat, hogy „az üzenet békülékeny szelleme ellentmond a tényeknek’. — Emellett az Egyesült Államok fővárosának tekintélyes körei­ben kijelentették, hogy a szovjet javaslat „a NATO meggyen­gítését“ célozza és az Egyesült Államokat el akarja szakítani szövetségeseitől. Egyes amerikai lapok azt magyarázgatván, miért hatna „károsan“ a NATO-ra a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyának megjavítása, egyenesen azt írják, hogy a szovjet—amerikai szerződés megkötése „a jelenlegi európai helyzet erkölcsi jóváhagyása“ lehet. Az United Press továbbfejleszti ezt az érvelést és kifejti, hogy a „jelenlegi helyzet“ a népi demokratikus országok és a központi európai semleges ütköző államok „fennmaradását jelenti. Ebből az érvelésből nyílván adódik, hogy az északatlanti tömb nem az európai „jelenlegi helyzet“ fenntartására létesült, hanem arra, hogy' e tömb katonai erejével megbontsa ezt a helyzetet“ A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS BEIKTATTA A GUY MOL- LET-KORMANYT A francia nemzetgyűlés szerdára virradóra 420 szavazattal 71 ellepében megszavazta a Guy Mollet-kormány beiktatását. Három -képviselő bejelentette, hogy nem szavaz. 18 távol volt és 82 képviselő tartózkodott a szavazástól. A varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésben résztvevő ál­lamok Politikai Tanácskozó Bi­zottságának Prágában tartott üléséről a következő záróközle­ményt adták ki: Január 27-én és 28-án Prá­gában tartotta üléseit a Varsó­ban 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződésben résztvevő államok Po­litikai Tanácskozó Bizottsága. A Politikai Tanácskozó Bizott­ság ülésén a következő küldöt­tek vettek részt. Az Albán Népköztársaság részéről Meh­met Shehu, a Minisztertanács elnöke, B. Balluku altábornagy, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, nemzetvédelmi minisz­ter; A Bolgár Népköztársaság részéről: Rajkó Damjanov, a Minisztertanács elnökének he­lyettese, P. Pancsevszki, had­seregtábornok, nemzetvédelmi miniszter; a Magyar Népköz- társaság részéről Hegedűs And­rás, a Minisztertanács elnöke, Bata István, vezérezredes, hon­védelmi miniszter; A Német Demokratikus Köztársaság ré­széről: Walter Ulbricht, a Mi­nisztertanács elnökének első helyettese, W. Stoph vezérez­redes, a Minisztertanács elnök- helyettese, nemzetvédelmi mi­niszter; a Lengyel Népköztár­saság részéről: J. Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, K. Rokoszovszki marsall, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, nem­zetvédelmi miniszter; a Román Népköztársaság részéről: Chivu Stoica, a Minisztertanács elnö­ke, L. Salajan, vezérezredes, a fegyveres erők minisztere; a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége részéről: V. M. Molotov, a Minisztertanács el­nökének első helyettese, kül­ügyminiszter, G. K. Zsukov marsai honvédelmi miniszter; a Csehszlovák Köztársaság részé­ről: A. Cepicka, hadseregtábor­nok, a miniszterelnök első he­lyettese, nemzetvédelmi minisz­ter, V. David, külügyminiszter;, a Kínai Népköztársaság részé­ről mint megfigyelő: Nie Zsun- csen marsai, a Honvédelmi Bi­zottság alelnöke. Az üléseken az elnöki tisztet Mehmet Shehu, az Albán Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke látta el. A bizottság — 1. Sz. Konyev- nek, a Szovjetunió marsaljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának javaslatára — megvitatta és jóváhagyta az egyesített katonai parancsnok­ság szabályzatát és eldöntött néhány szervezeti kérdést, amely a varsói szerződésben résztvevő államok egyesitett fegyveres erőinek tevékenysé­gével kapcsolatos. A bizottság elfogadta a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttségének azt a javaslatát, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem­zeti néphadseregének megala­kítása után a Német Demokra­tikus Köztársaság fegyveres kontingensét is vonják be az egyesített fegyveres erőkbe. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi mi­nisztere az elfogadott rendel­kezések értelmében a varsói szerződésben résztvevő áilamok egyesített fegyveres erőinek egyik helyettes főparancsnoka lesz. Minthogy a varsói szerződés előírja, hogy a tagállamok foly­tassanak tanácskozásokat olyan nemzetközi kérdésekről, ame­lyek érintik közös érdekeiket, a Politikai Tanácskozó Bizott­ság megvitatta a nemzetközi helyzetet. Az e vitában levont következtetéseket tartalmazza az a deklaráció, amelyet a var­sói szerződés tagállamainak küldöttei aláírtak. Elhatározták, hogy a Politi­kai Tanácskozó Bizottság a szükségeshez képest fog össze­ülni, de évenként legalább két­szer, hogy megvitassa a varsói szerződés végrehajtására vonat­kozó kérdéseket. Az elnöki tisztet egy-egy naptári évre a 1 bizottságban képviselt államok küldöttei felváltva látják el. .iák el. A Politikai Tanácskozó Bi­zottság mellett kisegítő szer­veket állítanak lel, amelyeknek székhelye Moszkvában lesz. Ezek a következők: a) állandó bizottság, amely­nek feladata, hogy javasatokat dolgozzon ki külpolitikai kérdé­sekben; b) egyesített titkárság, amely­ben a varsói szerződés összes tagállamai képviselve vannak. r • —s ELETEBOL A SIKER TITKA Hajnali két óra. A kaszárnya épület második emeletén vala­mi fény gyűlt ki. Először a szazadparancsnok irodájában és röviddel rá a zászlóalj pa­rancsnokának Zapletal katoná­nak, a zászlóalj ügyeletesének fölötte gyanús a zászlóalj és a századparancsnokának jelen­léte. Megnézi a munkabeosz­tást. Reggel: „menetoszlopo- kat biztosító megerősített lö­vészszazad“. — ügylátszik riadó lesz és gondolatban elismétli, hogy a harci felkészültség esetén mi­lyen kötelesség vár az ügyele­tesre. A riadó valóban nem vára­tott magára sokáig. A mély csendet hirtelen hangos jelszó zavarta meg. Röviddel ezután kinyíltak a szobák ajtai, a ka­tonák a raktárba mennek fegy­verért, az-összekötök pedig az ügyeleteshez, további paran­csokért. Az ügyeletes kiáltását és a riadó jelzését könyörte­lenül behallani a sarokszobá­ba, ahol Bucek és Javora tize­des aknavető javában alusz­nak. Nyolc takaró hirtelen fel- lebben, hinni sem akarnak sze­müknek. Senki se kergeti őket, s mint a szélvész veszik a ru­hájukat, húzzák a csizmájukat. Rohanva érik el a fegyverrak­tárt és ügyesen máris viszik a teljes harci felszerelésüket. — ügylátszik az aknavetők a falhoz lapítják a gyalogo­sokat — mondja a zászlóal.i parancsnoka, amikor látja, gyan kerülnek elő egvmásután a fegyverraktárból, hátukon megrakodva az aknavető ré­szeivel. Az aknavetők elhagy­ták az épületet. Elöl megy Bucek tizedes, mögötte Du- boveák, Adamek és leghátul Lackó. A gyalogosok csak ak­kor indulnak, amikor az utol­só aknavetőt is elnyeli a haj­nali köd. Azt mondják, hogy már az ezred hagvományaihoz tarto­zik, hogy a gyalogosok nem tudják megelőzni az aknavető­ket. A hagyomány gyökereit nem kell annyira mélyen ke­resni, hanem csak arra lehet következtetni, liogv becsülete­sen végezték el a gyakorlato­kat. Bucek tizedes aknavetői az idén már részlegekben gyako­rolták a sor^kozást. Az első próbánál még zűrzavaroson ment az egész, a másiknál még akadtak egyesek, akik elfelejtették felszerelésük egy részét, de a harmadik próbánál, amikor már kiindultak a terep­re a taktikai gyakorlatokra, akkor már nagyszerűen ment. Ezért most is az éjjeli feltéte­lek mellett a gyalogosokat pont három perccel előzték meg. A gyalogosoktól függ, hogy sikerül e fenntartani a régi „hágyományt’ és vajon legyő­zik e ellenlábasaikat. Maguk az aknavetők adják meg erre a legjobb receptet. Eláruljuk? A siker titka abban rejlik, hogv gyakorolták a részleges sorakpzást. ho­Konyhai történet és n következményei Korka tizedesről, a főszakács­ról az a hír járja, hogy kitűnő szakember. Ez igaz is, hiszen az étteremben senki sem hagy semmit a tányérján, mindenki­nek kitünően izük a föztje. Néhanapján Korka tizedessel is megtörténhet egy kis hiba, ha még olyan nagyra is van a tudományával. T ermészetesen akkor, ha nem nézi meg figyel­mesen az étrendet. Korka föszakács csak futtá­ban vet pillantást az étlapra, krumplileves, köménymagos hús, burgonyával. Félszemmel besandít a raktárba és éppen itt a hiba. Mert a kapkodt mun­ka nem lehet jó. A katlanba bedobálja a krumplit — nem­rég hozták fel a pincéből, A hús már szépen sül, kellemes szagok terjengnek. A század már ebédre készül, amikor az élelmezési tiszt jön ellenőrizni hogy elkészült e már a disznó­sült, káposzta és gombóc. Mi­lyen meglepetés éri. Gombóc helyett krumpli, és a sertéssze­letek helyett köménymagos sült. Nagyot nézett Korka tizedes, amikor az élelmezési tiszttel együtt a raktárban felfedezte a liszteszsákokat és * egy te' jes hordó savanyú káposztát. Mert hát ezt kellett elkészíteni ebéd­re. A föszakács csak ükkor jött rá. hogy eltévesztette az ellen­őrző szelvényt és a nagy lólás- julásban mást készített ebédre. Természetesen el hisszük, hogy Korka tizedes aznap nem része­sült dicséretben. Ezentúl mindig pontosan megnézi az ellenőrző szelvényeket. Nehogy a kiosz­tott disznóhúsból rostélyos ké­szüljön és a barackból pedig szilvásgombóc. Pénzjutalomban részesült Slácik tizedes, az új pa­rancsnok már régen azon töri a fejét, hogy miképpen készítse elő a raj tagjait az éles lö­vészetre. Bosszantotta, hogy gyakorlatozás közben nem tud­ta ellenőrizni, hogy a katonák helyesen állítják-e be a célt. Kikérte Skála katona géplaka­tos tanácsát, és az ő segítsé­gével módosított a cél lövő áll­ványon, melynek közepére ab­lakocskát helyezett és ennek segítségével pontosan ellen­őrizhette a célzást. A század azonnal érdeklődni kezdett az állvány iránt. A pa­rancsnokok magukkal vitték a gyakorlatokhoz. A helyesen irá­nyított és ellenőrzött gyakor­latoknak meg volt a maga eredménye. Az első évfolyam­ban a céllövészetből mindenki kitűnő osztályzatot kapott. Az újító javaslat megtette a ma­ga útját, és most mindenütt forgalomba hozzák. Slácik ti­zedes újítási javaslatáért pénz­jutalomban részesült. A katonai gyakorlatokhoz igen fontos a testedzés. A katonák az akadálypályán tesznek szert a legnagyobb ügyességre. Ám de fontos, hogy a pálya mindig rendben legyen. Annál az ala­kulatnál, ahol Kociha tiszt a testedzés parancsnoka, az elv­társakat éppen a figurák megerősítésénél találtuk, hogy a szuronyos gyakorlatok közben ne rongálódjanak meg olyan könnyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom