Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-20 / 48. szám

1956. november ’2Ö. ■'VJ- Vßrts4^ Az ifjúság alkotóversenye 1956-1957-ben A. Általános szabályok í. A versenyt a CS1SZ KB, az Isko­laügyi Minisztériummal, a Munkaerők Minisztériumával, a Nemzetvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisz­tériummal közösen írja ki. Szlová­kiában a verseny a CSISZ SZLKB 'az Iskolaügyi és a Kultúrügyek Megbí­zotti Hivatalával, a Munkaerők Meg­bízotti Hivatalával és a Belügyek Megbízotti Hivatalával közösen írja ki. Az ifjúsági alkotó verseny célja, hogy fokozzák a fiatalok részvételét a népművészeti alkotás fellendítésé­ben, felkeltse és tovább szítsa a fia­talok érdeklődését a művészi meg­nyilvánulás iránt. A verseny járuljon hozzá a CSISZ alapszervezetek és a pionírcsoportok kulturális tevékenységének, valamint az érdekkörök tevékenységének fel­lendüléséhez, hogy az ifjúsági együt­tesek mai életünk legidőszerűbb szük­ségleteinek megfelelően teljesítsék küldetésüket. Az idei versenyben résztvesznek a gyermekek és a tanuló ifjúság (kivéve a főiskolásokat) tanulóotthonokat, az állami munkaerő tartalékok szaktan- intézeteinek tanulói, a falvak (kivéve a GTA-kat és az állami gazdaságo­kat), a hadsereg és a belügyminiszté­rium felfegyverezett részlegei. _ Az üzemek, a főiskolák, a GTA-k, az ál­lami gazdaságok ifjúsága, az idén az FSZM által hirdetett népi_ alkotó ver­senyében vesz részt. Az üzemek, _a főiskolák, a GTA-k és az állami gaz­daságok együttesei, amelyek az F3ZM által hirdetett népi művészeti alkotó versenyre való toborzás után alakul­tak, jelentkezhetnek az ifjúsági alko­tó versenyre. _2. A CSISZ versenyre hívja az ösz- szes fiatalt tekintet nélkül arra, hogy vajon tagjai-e a pionír szervezetnek és a CSISZ-nek. A versenyre 1957 január 31-ig je­lentkezhetnek a CSISZ járási vezető­ségén az egyének és együttesek. Kivételt képeznek az egész estét betöltő darabokkal fellépő bábszínház együttesek, ezeknek 1956. november 30-ig kell jelentkezniök. 3. A CSISZ járási és kerületi veze­tőségei, valamint a CSISZ SZLKB és a CSISZ KB mellett versenybizottsá­gok alakulnak. A verseny lefolyását a CSISZ szervei e bizottságok útján biztosítják. Az ifjúsági alkotó ver­seny. bizottságai a. Művelődés Háza mellett működő népművészeti alkotó- verseny tanácsadóira támaszkodnak. 4. A hadsereg kebelén -belül az if­júsági alkotó verseny egyik részlegét a hadsereg alkotó versenye alkotja, melyet külön intézkedések alapján szerveznek meg. A CSISZ járási és kerületi bizottságai a verseny katonai résztvevőit versenyen kívüli fellépésre hívja meg a járási, vagy kerületi ver­seny zárófellépésein. Az ifjúsági alko­tó verseny- legszűkebb versenyébe a legjobb katonai együttesek és egyé­nek kerülnek, mint rendes verseny­zők. • B. A verseny menete és a versenyzők • kiértékelése 1. A versenynek három fordulója lesz. A járási fordulók — amelyek 1957 februárjában és márciusában valósul­nak meg. A kerületi fordulók — amelyek 1957 áprilisában és májusában való­sulnak meg. A központi fordulót az iskola év végén rendezik meg. Az 1—8-ik osztályú gyermekek szá­mára a pionírcsoport a járási forduló előtt megrendezi a művészeti alkotó 'szemlét. Ezen a szemlén senki se es­het ki a járási fordulóból. Az állami munkaerőtartalékok szak­tanintézeteiben a járási forduló előtt megrendezik a dalok és táncok nap­ját. 2. A versenyzők beosztása. Az együtteseket szakok, átlagos életkor és képzettség szerint osztják be (szélsőséges esetben még nagyság szerint is). a) A versenyág szerint: a versenyzők jelentkezése alap­ján. b) A korosztályok kategóriái szerint: I. Kategória: átlag életkor 6—8 év (I., II., osztályban.) II. Kategória: 8—11 év (III—V osz­tályban). III. Kategória: átlag életkor 14 év (VI—VII osztályban.) IV. Kategória: 14—18 átlag életkor. V. Kategória: átlag életkor 18 éven felül. c) A fejlettség szerint. Kezdő együttesek Azokat az együt­teseket tekintjük kezdő együttesek­nek, amelyek a verseny kihirdetése előtt legfeljebb hat hónappal előbb keletkeztek és azokat ai együtteseket is, ahol az utolsó időszakban a tag­ság többsége nagyon kicserélődött. Esetleg olyan együtteseket is kezdő együtteseknek tekintjük, amelyek már régebben léteztek, de nagy szü­netek áltak be működésükben. Haladó együttesek Haladó együtteseknek tekintjük a többi együttest és azokat a kezdő együtteseket, amelyek ezt így kíván­ják. A művészeti iskolák végzett ta­nulóiból álló együttesek külön kate­góriát alkotnak, abban az esetben, ha más művészeti ágban lépnek fel, mint amelyet tanulnak, vagy tanultak. Az egyéneket a versenyág és a kor­osztály szerint a következő kategó­riákra osztjuk fel: I. Kategória: 6—8 évig II. Kategória: 8—11 évig III. Kategória: 11—14 évig IV. Kategória: 14—18 évig V. Kategória: a 18 éven felüliek. VI. Kategória: a művészeti iskolák 18 éven felüli végzett tanulói. Különös esetekben a járási verseny- bizottság dönt. 3. A versenyágakról: a) együttesek — ének, szavalat., színház, (egész estét betöltő da­rab, egy felvonásos) bábszínház, népi dal és tánc- együttes, balett, kis művészeti csoportok, zenekarok (kamara, szimfonikus, tánc, esztrád, fúvó és népi hang­szerek.) b) egyének — ének, költészet és próza művészi elő­adás^, népi tánc, társadalmi tánc. (polka, valcer, walz, tangó — nem vonatkozik az I.—III. kategóriára.) népi művészek, hangszerek, (hegedű, zongora .har­monika, gitár, cimbalom, duda, klarinét, szájharmonika). 4. Bíráló bizottság A bíráló bizottságot a versenybi­zottság javaslatára a CSISZ illetékes szervei választják meg. A bizottság tagjai kulturális és művészeti dolgo­zók, akik ismerik az ifjúságot, az if­júság problémáit, a CSISZ funkcioná­riusok, esetleg más olyan szervezet tágjai, amelyek felvilágosító tevékeny­séget fejtenek ki. A versenyző gyermekeket kiérté­kelő bizottságokba Őlyan tapasztalt pedagógusokat választanak be, akik a gyermekek művészeti alkotásával fog­lalkoznak. 5. A tulajdonképpeni versenyfellépé­sekről. a) Az együtteseket 10—15 perces fellépésre kell előkészíteni. b) Az egyéneket 5—10 perces fel­lépésre kell előkészíteni. c) Az együttesek, valamint az egyé­nek a verseny fellépésük előtt mű­soruk jegyzékét benyújtják a ver­senybizottságnak. A bíráló bizottság­nak módjában áll az egyént vagy az együttest felkérni, hogy abban az esetben, ha a versenyen bemutatott szám nem nyújtana teljes képet az együttes színvonaláról, a benyújtott jegyzék alapján más számot adjanak elő. Az együttesek a fellépés előtt a bíráló bizottságnak betekintés céljá­ból rendelkezésére bocsátják az együttes naplóját. 6. A versenyzők kiértékelése a kö­vetkező szempontokból történik: a) a műsor kiválasztása, b) a műsor technikai keresztülvitele c) a műsor tartalma és felfogása, d) a versenyzők kulturális és poli­tikai aktivitása. C. A verseny irodalmi, zenei, képző- művészeti és fényképészeti versenyé­nek menetére vonatkozó szabályok 1. 6—14 éves korú gyermekek a kö­vetkező versenyekben vehetnek részt' irodalom — vers, a gyermekkollek­tíva életéből merített elbeszélés. Képzőművészeti alkotások: rajz, festmény, a helyi hagyomány techni­kájával elkészített kisebb művészeti tárgyak különböző anyagból (pld kü­lönböző népi szobrok, játékok, fából, szalmából, papírból, agyagból) népi szőttesek, kivarrások. Az 1—5 korhatárú kategóriákba va­ló kiválasztást közvetlenül az isko­lában végzik el. A gyermekek mun­káiból a pionircsoport, a pedagógusok vezetése mellett válasszák ki a ver­senyre beküldendő munkákat. Az iskolákban kiválasztott munká­kat a CSISZ járási vezetőségein 1957 február 10Mg kell beküldeni. A CSISZ járási vezetősége ezekből a munkák­ból kiállítást rendez, amely szervesen hozzátartozik az ifjúsági művészeti alkotóversenyhez. A győztes munkát a kerületi vagy a központi fordulóba nevezik be. 2. A 14 éven felüli ifjúság (a IV.— VI. korhatárig) a következő verseny­ágakban vehet részt: Irodalom-vers, dalszöveg, elbeszélés, riport, rövid jelenet, egy felvonásos. Képzőművészet — nem meghatáro­zott téröájú képzőművészeti alkotás. Zenei szerzemények — dal (mai tárgyú mozgalmi) dal, amely a nép­dalon épült fel. Fényképek — szabad választású té­mával. A IV.—VI. kategóriába tartozó ver­senyzők munkáikat 1957 március 31- ig egyenesen a CSISZ járási rende­zőségére kell beküldeni. A pályázati munkát jelszóval kell ellátni és fel kell tűntetni a szerző nevét, pontos ctmét foglalkozását és korát. D. A versenyzők jogai és kötelességei 1. A versenyző együtteseknek és egyéneknek a versenyre való jelent­kezésnél jogukban áll a CSISZ járási vezetőségétől szaktanácsot kikérni és azt is, hogy a járás területén külön­böző alkalmakból közvetítsék a fel­lépésüket (anélkül, hogy igényeik lennének a költségek fedezésére.) 2. Az együttesek és egyének köte­lessége, hogy . aktívan segítsék saját alapszervezetüket, vagy a pionírcso­portot a kulturális és politikai mun­kában, a gyermekek és az ifjúság kö­rében. Kötelesek továbbá a lehetősé­geik ..szerint ..segítséget nyújtani a kevésbé fejlett együtteseknek és egyé­neknek, hogy azok emelhessék szín­vonalukat és kötelességük, hogy tö­rődjenek további együttesek megszer­vezéséről. Az együttesek és egyének a CSISZ alapszervezetének vagy a piQnlrcso- portnak és a CSISZ járási vezetősége felhívására kötelesek ott fellépni, ahol arra szükség van. A versenyzők kötelessége, hogy ala­posan felkészüljenek a versenyfellé­pésre és a megállapított időben ve­gyenek részt az ifjúsági alkotőverseny fordulóiban és mindenképpen fegyel­mezetten vessék alá magukat a ver­seny szervezői figyelmeztetéseinek. E. Milyen díjakat osztanak ki Minden fordulóban I.—III. díjat és két tiszteletbeli elismerést osztanak ki. A dijakat a versenyzők csoportjai szerint osztják ki. Nem szükséges minden díjat kiosztani, ellenkezőleg, a díjak közül bármelyiket több együt.- tes vagy egyén között lehet feloszta­ni. Minden fordulónál külön díjat lehet kiosztani a népművészet terén kifej­tett tevékenységben elért munkáért. A verseny részvevői diplomát kap­nak. Megjegyzés: A művészi előadásban nem rendez­nek külön versenyt, a művészi elő­adók az ifjúsági művészeti alkotó ver­senyre jelentkeznek. A művészi előadás országos szem­léje májusban Dolny Kubin-ban lesz. Elégetett könyvhalmaz a pesti utcán. Az ellenforradalmi bandák pár nap alatt megmutatták igazi arcukat. iSohase felejtjük el Bámulátraméltó pályafutás az, amit a Dédice-i földműves szülők fia, Gottwald elvtárs az asztalos padló! megtett a köztársaság elnöki szé­kéig. Gottwald elvtárs már zsenge ifjú korában tudatos harcosa a nép- elnyomorító, kapitalista rendszer megdöntésének. Az ifjú Gottwald már ekkor magas erkölcsi fokon állt. Tudja azt, hogy miért harcol. S ezt [ ki is mondja: „Azt az eszmét követjük, amely azt parancsolja nekünk, j hogy könyörtelenül és minden eszközzel harcoljunk a rossz ellen.“ És ■ ebben nagy hite volt. „Győzünk! Mert harcunkat nagy eszme vezérli: , a közösség eszméje" — mondotta. Gottwald elvtársat egész életén keresztül a szigorú elvszerűség jel- [ lemzi. „A kommunistának kristálytiszta embernek kell lennie“ — mon- ' dotta. És ő valóban példa volt és marad is az ilyen embereknek. Aho- ' gyan meggyőződése, lelkiismerete és jelleme parancsolta, új úton haladt ■ teljes eltökéltséggel, lelkiismeretességgel és szilárd következetességgel. . Igazi marxista és kommunista volt. Ezt bizonyítja életének munkássága is. Az elvszerűségben, a munkásosztály érdekéért vívott harcban en- ' gesztelhetetlen harcos volt. A nehézségektől sohasem rettent vissza. ■ Élete harc és tanulás volt. Harc a jobbért, a szebbért, az emberiség > jövőjéért. Gottwald elvtárs nemzeti szabadságunk, állami függetlenné- , günk és népünk jövőjének biztosítását elszakíthatatlanul összekapcsolta ] felszabadítónkkal, a Szovjetunió jövőjével és megmagyarázta nekünk, ] hogy országunk további sikeres fejlődésének alapja a Szovjetunióval va- < ló szoros barátság. • Most, amikor születésének 60-ik évfordulójáról megemlékezünk, mi ! fiatalok, sohase feledjük el azt, amit Gottwald elvtárs örökségül ha- ' gyott ránk: „Tanulni, tanulni és ismét tanulni — ez az alfa és az ; omega. Tanulni az életből, tapasztalatokból, könyvekből is. Tanulni a j gyárban, a földeken, a műhelyekben, a bányákban, az utcán, otthon és j az iskolákban — tanulni mindenütt.“ í 4 Egy évzáró gyűlésről Pozsonypüspökin megtartották a munkaerőtartalékok 19. számú szak­tanintézetében a CSISZ évzáró köz­gyűlését. A gyűlésen résztvett az ösz- szes tag, ezenkívül eljött Machovic elvtárs, a szaktanintézet vezetője és Benkovszky elvtárs nevelő is. Jurina elvtárs beszámolójából látjuk, hogy a szervezet tevékenysége általában ki­elégítő volt. A szakintézet tanulóit meggyőzték arról, hogy lépjenek be a CSISZ-be és 88 CSISZ tag vállalta, hogy megszerzi a Fucsík-jelvényt. — Eddig már 53 CSISZ-tag szerezte meg a jelvényt. Továbbá arra kötelezték magukat, hogy a városszépítési akció keretén belül 1956. június végéig 50 brigádórát dolgoznak le. Ezen köte­lezettségvállalásukat teljesítették, sőt 2907 brigádórát dolgoztak le. A bri- gádőrákat a Vel'ké Pálenisko-i kultúr- (láz, valamint a devíni kultúrház épí­tésére és a Maié Pálenisko-i gyer­mekjátszótér építésére fordítják. A kötelezettségvállalás teljesítése után a csoport tagjai további 2 500 brigád­órát vállaltak. A tagsági díjat 100 százalékosan mindenki kifizette, a CSISZ részlegvezetősége a szaktanin- tézet vezetőségének segítsége mellett 1956. február 25-én színvonalas be­szélgetést rendeztek a Klement Gott- wald ifjsága című könyvről. A szo­cialista munkaversenybe is bekapcso­lódtak a szaktanintézet öszes tagjai. Az eredményeket a hirdetőtáblán fo­lyamatosan közölték. Az első osztály­ba szeptemberben 56 új növendék lé­pett be, akik a kőműves- és ácsmes­terséget tanulják itt ki. A CSISZ ve­zetősége elsősorban ellenőrizte az új növedékek CSISZ igazolványait. A tagsági igazolványok ellenőrzésénél megállapították, hogy a tagok nem teljesitik legelemibb kötelességüket és nem fizetik a tagsági díjat. A mai na­pig sikerült elérni, hogy a tagok száz százalékosan kifizessék a tagsági dí­jat. Az első osztályú tanulókat meg­győztük, hogy lépjenek be a CSISZ- be. Eddig huszonkét tanulót sikerült beszervezni. A szervezet tevékenysége terén elért eredményeket főleg Ju­rina, Mucka és Valachovic elvtársak­nak köszönhetjük. Habár a tervet tel­jesítettük, nem nyugodhatunk babér­jainkon és a jövőben felszámolunk az eddig mutatkozó hiányokkal is. A CSISZ vezetőségi gyűléseiről megfelelőbb módon készítjük el a jegyzőkönyvet, továbbá az 1956. december 31-ig a CSISZ vezetősége munkatervet dolgo­zott ki, melyet az évzáró közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott. A jelenlévő CSISZ-tagok egyidejű­leg jóváhagyták • az évzáró közgyűlés következő határozati javaslatait is: í. Áz év végéig beszervezzük az első osztályos tanulókat a CSISZ-be, 2. Elérjük, hogy az első osztályból 50 tanuló 1957. június végéig meg­szerzi a Fucsík-jelvényt. 3. Elmélyítjük az ifjúsági sajtőjier- jesztését és októberig 15 előfizetőt szerzünk. 4. Az első osztály 35 tanulója 1957. június végéig elnyeri az MHK-jel- vényt. 5. Az első osztály tanulói 1957. már­cius végéig elnyerik a PCO és a PZO- jelvényt. 6. Á CSISZ járási konferenciája tisz­teletére a szaktanintézet CSISZ tagjai külön műszakot dolgoznak le, és az ezért járó bérösszeget ajándékképpen a járási konferenciával összefüggő kiadások fedezésére ajánlják fél. Vitthalm károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom