Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-05 / 46. szám

mssmmmss. PETŐFI SÁNDOR: A honnak egy igaz zászlója van, Ezt ml álljak körül, S ti elhagyótok a hon zászlaját? Elhagyhatátok, ó, ifjak, hitetlenül? (Szégyen, gyalázat! hát az oroszlán Rókák fészkébe tér? ...) Silány rongyot hogy cserélhettetek Ä haza szentséges, dicső zászlójáért! Higgyétek el, hogy rókafészek az, Hová beléptetek, Ha rá más bizonyság nem volna is, Elég az, hogy papok tanyáznak közietek. Pap és ravaszság, pap és árulás, Pap és minden rósz — egy! Ott a gonoszság, ott van a pokol, A kárhozat, hová ily férfi-szoknya megy. Okos volt, aki öltözetjöket Barnának rendelé, Fehér ruhát azért nem hordanak, Mert azt sötét leikök befeketítené. Mint öltözetjük, leikök oly setét, ök éjszakának gyermeki; Azért látjátok őket mindenütt A szabadság, e napfény ellen küzdeni. Hol a szabadság, ott van a haza, S ti elválhattatok E két szentségtől, és olyan korán! Mert hisz fiatalok vagytok, fiatalok. Nem jó idők!... a féreg eddig a Vén fákat rágta csak; Ti ifjak vagytok, ifjú csemeték £s a férgek máris belétek butítanak. A férges fát mi várja? Rothadás! Ti hát rothadjatok... Minket levágnak s tűzre tesznek tán, De lelkünk lesz a láng, mely égbe szállni fog. Pest, 1845, október 16 — november 25 között. Bízunk a magyar munkások és parasztok erejében Csend, borzalmas csend a kis szobában. A hét pozsonyi magyar diák sírni szeretne. S csak egymást bámulják, de elkapják fejüket, ha találkozik a tekintetük. Egyetemisták. Magyarok. Húsz év körüli fiatalemberek, élni, békésen dolgozni akaró. Szinte az ország minden tájáról jöttek: Királyhe.lmecről, Kassáról, Komáromból, falvakról. Vala­mennyi egyszerű szülők gyermeke, parasztoké, munkásoké, — tanárok lesznek. S most* olyanok, mint ä megcsalt kicsiny gyermek, csak éppen nem sírnak. Csend, csend, néma csend. És ebben sokkal több van a sírásnál; fájdalom, felháborodás, utálat, gyűlölet. Magyarok ezek, becsületes emberek. De Mindszenthy szabadlábon, Nagy Ferenc Pestre készül,, Horthy csőcseléke újra gyilkol, gróf Eszterházy Pál valamikori összeharácsolt birtokára sandít, Tildy, Kovács Béla, meg a többi röhögő pofájú áruló, a magyar röghöz, -a magyar néphez, parasztokhoz, munkásokhoz semmiközűek, véres diadaltáncukat járják. Jaj, ne csodálkozzunk e kis szoba dermedtségén. Hét magyar gyereknek fáj. Hét munkásember gyereke sírni szeretne. Arcukon fájdalom, felháborodás, utálat, szemükbe tűz. Csóka József, a rozsnyói bányász gyermeke, József Attilát lapozza, már mondja is: S ha most a tyúkszemünkre lépnek, hogy lábunk cipőnkbe dagad, rajtad is múlt. Lásd harc az élet, ne tékozold bizalmadat. És nem bírják tovább, szinte egyszerre buggyan ajkukra a szó: — Nem, az nem lehet.;; — A nép nem engedi.. i — Ismert urak, régi urak .■; — Vannak még becsületes magyarok... — Évszázadok heréi, feketecsuhások és régit akarók. Nem, nem fordíthatják vissza a történelem kerekét. — Nem 'gyalázhatják meg az emberiség évszázados vágyát, álmát. — A magyar munkások, a diósgyőriek, a pécsiek, a csepe­liek, a becsületes kommunisták, a földet kapó parasztok meg­védik, ha kell fegyverrel is. a szabad független, de szocialista Magva rországot. — Megismétlik még tizenkilencet, de győzelemmel! És bíznak. TESI ZOLTÁN Á hazáért, a szocializmusért Élni békében, boldogságban — milliók kívánsága ez. Mit Is kívánhatnánk szebbet, jobbat a békénél? Talán nincs olyan család, aki ne gondolna elborult homlokkal s néha bizony fájó szívvel, könnyes szemmel a szeretett rokonra, testvérre és nem egyszer a jó édesapára, aki meghalt, vagy véglegesen nyomtalanul eltűnt az első vagy a másodig világháború forgatagában. E fájó sebek behegedtek, de helyük érzékeny higanyként reagál mindenre, ami egy újabb sebhelyet ejthetne. Mint finom húr rezdül meg a jóérzésű emberek lelke és figyelmez­tet: vigyáz a béke a legdrágább kincs! Ez a figyelmeztető húr rezdül t meg lelkűnkben, mikor figyelni kezdtük a magyarországi eseményeket. Ez ért­hető is, hiszen számunkra, csehszlovákiai magyar fiatalok számára, nemcsak szomszédok, barátok, hanem ennél többek, tgjtvérek voltak azok a magyar ifjak akiket megtévesztett az ellenforradalmárok, az árulók hang­zatos jelszavai. A csehszlovákiai fiatalok nemcsak a véröntést, a test­vérgyilkolást látták, hanem észrevették a veszélyt is, amely a rövidlátókra leselkedett. Az urak, a grófok és Horthy hű csatlósai csak az alkalomra vártak, hogy újra elfoglalhassák régi helyüket. A magyar ifjúság erre nem számított, erre nem gondolt, de most az esemé­nyek felnyitották szemét, biztosan tudja, hogy mit kell tennie, mi a feladata. Csehszlovákia ifjúság bízik a becsületes munkás és parasztfiatalokban, hogy fegyverüket az ország áruid vezetői a nyugatról hazatérő álhazafiak ellen fordítják s a szabad tizenegy év vívmányait, a földet, a gyárat, a bányát már soha, de soha többé az urak és grófok kezébe vissza nem adja. A hozzánk naponként beérkező levelek és jelentések Is ezt a hallatlan bizalmat tükrözik, amelyet hazánk ifjúsága táplál a hős magyar ifjúság iránt. A reményünk s a hit, mellyel mi a magyar ifjúságban bízunk nem alaptalan. A történelem bizonyítja, hogy a magyar ifjúság mindig megtalálta helyét a jövőért, a jobbért, a haladó eszmékért vívott harcban. Ma bármilyen káosz uralkodjon is Magyarországon, a magyar nép biztosan megtalálja az igazi függetlenség útját s felépítik a szo­cialista Magyarországot, urak, bárók és gyárosok nélkül. Ebben bízik Csehszlovákiai ifjúsága, ezt fejezik ki az alábbi levelek is. Nemzetiségre való tekintet nélkül Mi, a komáromi tizenegyéves iskola tanulói, nagy figyelem­mel kisérjük a szomszédos Magyarországon lejátszódó ese­ményeket. Ezek az események annál is inkább elkeserítettek, mert ezekben az eseményekben résztvett az ifjúságnak az a része is, amely nem értette meg és nem értékelte a népi demokrácia adta lehetőségeket. A hazai és külföldi reakció ki-* hasznáta az ifjúságnak ezt a részét szégyenteljes ellenforra­dalmi tervei megvalósításához. Bízunk abban, hogy a magyar ifjúság elég erős ahhoz, hogy elegendő segítséget nyújtson a munkásosztálynak, a népi de­mokratikus rendszer vívmányai­nak megvédéséhez. A boldog jövőt csak a szo­cializmusban látjuk és ezért biztosítjuk a CSKP Központi Bizottságát és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságát. hogy a szocializmus gondoiata mélyen él bennünk és széles lehetőséget nyújt számunkra a jövőben képessé­geink fejlesztéséhez. Mélyen felháborítottak ben­nünket a Magyarországon el­hangzott Szovjetunió ellenes rágalmaik. A mi feleletünk er­re: Biztosítjuk Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságát, hogy a Szov­jetunió iránti szeretetünk és barátságunk megingathatatlan és szilárd. Hazaszeretetünket és felsza­badítónk, a Szovjetunió iránti szeretetünket a mély és tartós tudásért folytatott harcunkkal támasztjuk alá. Bizalommal tekintünk drága kommunista pártunkra, amely éberen őrzi a szocializmus felé vezető utunkat, Még harcosab­ban és bátrabban fogjuk végez­ni munkánkat az ifjúsági szö­vetségben. Nem engedjük, hogy soraink­ban megbolygassák a proletár nemzétköziség gondolatát. Kö­zösen fogunk tanulni, hogy nemzetiségre való tekintet nél­kül, a legjobban segíthessünk munkásosztályunknak. A magyar nép eme nehéz napjaiban biztosítjuk Csehszlo­vákia _Kommunista Pártja és a Csehszlovák _ Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, hogv so­hase leszünk a reakció eszköze, sohase fordulunk apáink ellen, akik vérükkel váltották meg szabadságunkat, a boldog élet feltételeit népi demokratikus hazánkban. A komáromi ti zenegyéves iskola diákjai A szocializmusért hazánkban Mi, a mártoni MTI tanulói, nevelői és a tanulók szülei ha­tározottan tiltakozunk a reak­ciós elemek_ Magyarorszáqon elkövetett gaztettei ellen. Mély felháborodással Ítéljük el go­nosz mesterkedéseiket, melyek­kel, rést akarnak ütni a prole­tár nemzetköziség eszméjén és a szocializmust építő országok táborán. Munka sikereinkkel szilárdan támogatjuk a becsületes, ma­gyar munkás-, paraszt- és ta­nulóifjúságot, és. bízunk abban, hogy ha kell, fegyverrel a ke­zében is, de visszaszerzi tizen­egy év építő munkájának vív­mányait. Visszaszerzi szabadsá­gát és egységét, melvet a nyu­gatról irányított reakció sze­retne elrabolni tőle. A nyugati imperialisták és ügynökeik mesterkedésére mi azzal válaszolunk, hogy isko­lánkban még jobban elmélyítjük a szocialista nevelést és szilár­dan haladunk tovább megkez­dett utunkon, a szocializmus útján. Ebből az alkalomból vállaljuk, hogy ez év végéig 500 köbmé­ter falat rakunk fel. és 1,500 négyzetméter falat vakolunk be terven belül, hogv ezzel Is har­coljunk a világbéke megvédé­séért, hazánkban a szocializmus építéséért. A mártoni 24. számú MTI tanulói, nevelői és a tanulók szülei. Megvédfük vívmányainkat Mi. a bratislavai gazdasági iskola ifjúsági szervezetének tagjai, figyelemmel kisérjük a magyarországi eseményeket. Felháborodva Ítéljük el az el­lenforradalom gaztetteit, ame­lyek életeket oltotatk ki. anya­gi és kulturális értékeket sem­misítettek meg. Bízunk abban, hogy a magyar dolgozó nép felújítja a rendet és folytatja hazájának szocialista építését. Ezek az események fokozott éberségre ösztönöznek bennün­ket és megerősítik azt az elha­tározásunkat. hogy megvédjük a szocialista forradalom vívmá­nyait és azokat a Szovjetunió­val és a népi demokratikus or­szágokkal együtt teljes gvöze- zelemre visszük. A bratislavai gazdasági iskola ifjúsági szervezete n : : : : : : : : • • • • : : • • : : • • i i : : : : • e • : : s : : 4» • : s : : : : Levél a Duclos Bányagépgyár DISZ szervezetéhez Kedves elvtársak! Ä trencséni Május 9. gépüzem CSISZ szer­vezete nagy felháborodással fogadta a hírt, hogy a népi demokratikus Magyarországon ellen­forradalmi bandák garázdálkodnak. Mélyen emlékezetünkbe vésődött látogatáso­tok és sohase felejtjük el az együtt töltött napokat. Szívből örültünk annak, hogy jól érez- tétek magatokat nálunk és megerősödött ben­nünk a tudat, hogy barátságunk szálai meg­szilárdulnak, és az idők folyamán ez a barátság mindjobban elmélyül. Végtelenül fáj, hogy most, amikor látoga- tástokat készültünk viszonozni, megszakadt a kapcsolat Pedig mi is szeretnénk megismerni szép hazátokat, szeretnénk látni a mindennapi életet és táplálni tovább a köztünk kialakult barátságot. Mi hisszük, hogyha most pillanatnyilag néni is mehetünk hozzátok, ezért barátságunkon nem esik csorba, sőt az események hatása alatt a barátság még jobban elmélyül. Bízunk ben- .netek, hogy megvéditek népi hazátokat, a dol­gozók vívmányait és nem engeditek, hogy az ellenség tönkre tegye a gyárakat, hogy a dol­gozók fölött újra gyárosok basáskodjanak. Bízunk bennetek és gondolatban veletek vagyunk, ebben az igazságért vívott harcban. Jelszavunk: A békéért, az ifjúság boldog­ságért az egész világon. A trencséni Május 9. gépüzem CSISZ tagjai. : : i I n • • i i : : I! • • • • • • * 9 : i • • • * : i i Í : : : : • • : : • • • • : : Budapesti dráma Egy osztrák újságíró tudósítása Csütörtökön, november 3-án, 14.00 órakor szálltam ki a ma­gvar Vörüskereszt repülőgépé­ből a sveháti repülőtéren. Szombaton, október 27-én utaz­tam el Bécsből, a Táncsis nevű magyar kiránduló-hajóval. Kö­zelről figyelemmel kisértem a drámát, amint a fejetlen veze­tés őráról-órára meghátrált az ellenforradalmárok egyre köve­telőzőbb követelményei előtt. A magyar dolgozók tömege és az értelmiség már régen követelte a közélet demokratizálását. De­mokratizálást kértek a szocia­lizmus keretén belül. Sok jo­gos követelmény gyűlt össze és egyre jobban növekedett a jogtalanság. A vezetés az „eny­he” és a „kemény” irányzat között ingadozott és közben egyre fogyott a bizalom. Az új vezetés mindent megtett, csak egyet nem: nem vezetett — a vezetést az ellenforradalmárok vették kezükbe. A kormányt az egyre növekvő mozgalom elso­dorta, úgyhogy teljesen elvesz­tette lába alól a talajt. Ebben rejlik Budapest drámája. BUDAPESTEN A kora délutáni órákban Új­pesten szálltunk ki. Az első benyomásunk: Madrid 1936-ban. Több kispolgár kirándulóval be­szélgettünk, majd végre mun­kásokkal. Az egyik hajógyári munkás volt, aki 3500 munkás­sal dolgozik együtt. Huszonnégy órás őrség után volt. A mun­kásőrségek akkor alakultak, amikor az ellenforradalmárok felszabadították a gonosztevő­ket és azok elfoglalták az üze­meket. Újpest aznap kétszer váltott gazdát. Kihirdették, be kell szüntetni a tüzelést, de a felkelők nem tartják be, és megtámadták az uralkodó egységek főhadiszállá­sát. A pár* járási vezetősége újból a régi épületben helyez­kedett el. A kormány újból amnesztiát hirdetett. Jól tudta, hogy a felkelés vezetői, akik demokráciáról, szabadságról é« függetlenségről beszélnek, nem amnesztiát, hanem hatalmat kí­vánnak. Hatalmat, az ellenfor­radalom részére. BUDAPEST SZIVÉBEN Katonai jeep-en jutottam el a város szívébe. Borzalmas kép tárult elém. A fekete zászlók a piros-fehér-zöld mellett meg­indító tanúságot tesznek a vé­res napokról. A Szabad Nép szerkesztőségi épületét szétrombolták. A vé­delmezők, vagy a támadók? Azt senki se tudhatja. Az épü­let siralmas állapotban van. Különösen az irodahelyiségek. A nyomda sértetlen maradt. A városban újabb nyugtalan­ságok törtek ki. Már Újpest körül megfigyelhettük, hogy a felfegyverkezett fiatalok nyo­mást gyakoroltak a munkások­ra, akik a tanácsház előtt gyü­lekeztek, hogv ne menjenek munkába, amíg nem teljesítik követelményeiket. A LEGSÖTÉTEBB FEJEZET A felfegyverkezett ifjúság, ez a budapesti dráma legsötétebb fejezete. Beszéltem egy ifjú felkelővel. Nem tartozott a leg­fiatalabbak közé, már volt vagy huszonhárom éves. Gépfegyvere is volt. Vajon joga van-e egy huszonhárom évesnek, hogy résztvegyen egy felkelésben? Vannak azonban tizenegy és tizenötéves felkelők is. Saját szememmel láttam őket. Egyik közülük a Szénatéren felénk szegezte puskáját. Ha a gyer­meknek azzal nyomunk puskát a kezébe: no mutasd meg, mi­lyen bátor vagy, mutasd meg, mit tudsz — akkor megértjük, hogy miképpen forgatja a pus­kát. És ők lövöldöznek. Véres láz­ban lövöldöznek. Az uralkodó egység tisztje egy gyermeket tartott a gépfegyvere előtt. A fiú egymásután töltögette a gépfegyvert. Ez lett a sorsa. De a dráma egyéb jeleneteiben nem kereshetünk sorsszerűsé­get. Gonosz kéz irányítja sorsu­kat. BRUNO FREI az Oesterreiehische Volksstimme tudósítója ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsá gának kiadóhlvatalja. Szőrkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41. — Nyomta a Merkamtilné tlaéiame, 01, n. p., Bratislava, ul. Národného povstania 41. sz. Előfizttés >gy évre 31 20 Kés. — Terjeszti a Posta Hirlapsznlgalata A—72874

Next

/
Oldalképek
Tartalom