Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-10-27 / 43. szám

1956. október 27. 3 £tiiu*lc s&M&t* Ha idegen érkezik Vajánba, eleső - dálkozik azon, hogy ennek a kis fa­lunak gyárnak is beillő, nagy ken­derfeldolgozó üzeme van. A vonat­ban átutazó idegen élénk érdeklődés­sel ■ kérdezi: mi van itt ? S nagy megelégedéssel fogadja a választ, amely tudtára adja, hogy, gyár. S még el is csodálkozik a válaszon: úgy, gyár? Igen, gyár. Szocializmust építő köztársaságunk kevés községe dicse­kedhetik azzal, hogy ilyen korszerű, nagy üzeme van. S mindjárt hozzá kell, hogy tegyük: a járás legjelen­tősebb üzeme ez. A vasútállomással szemben, körül­belül 200 méternyire fekszik az üzem épülete. Körülötte nagy kenderkaz­lak. a kazlakon kemény munkáskezek szorgoskodnak, a kenderkévéket sora­koztatják katonás rendbe. Bent a gyárban a megszokott, mindennapi munka folyik. Vájárt község részére szinte jótéte­mény ez az üzem, a földnélküli, volt agrárproletároknak nem kell messze vidékre, járniok a kenyér után; meg­találják itt helyben, a szülőfaluban. Az üzemben aránylag sok fiatal fiú és lány dolgozik, számuk körülbelül negyvenre lehető., Oyiire Máriától, az üzemi CSISZ- szervezet titkárnőjétől főleg az ifjú­ság élete felől érdeklődünk. Megtud­juk, hogy mostanában semmiféle kultúrális megmozdulást nem tudtak létrehozni, mert mind a tagság, mind pedig a vezetőség tagja igen el vol­tak foglalva a kenderfelvásárlással kapcsolatos munkálatokkal. A ken­derfelvásárlás időszaka adja a leg­több munkát az évben, így ezt ért­hetőnek is találjuk. Az üzem vezetősége viszonylag igen jó lehetőségeket nyújt az ifjú­ság kultúrális igényeinek kielégítésé­re. Az üzemnek saját könyvtára van. Sajnos, a fiatalok nagyon kevés köny­vet kölcsönöznek ebből a könyvtár­ból. Kultúrterme ugyan nincs az üzemnek, de az *üzem ebédlője igen alkalmas ennek pótlására. A fiatalok nagyritkán itt össze is jönnek, ha táncmulatságot rendez az üzem CSISZ szervezete. De csak ha tánc- mulatságot rendez. Pedig lenne rá lehetőség, hogy a fiatalok máskor is, jóval gyakrabban együtt lehesenek és hasznosan töltsék el a szabad idejü­ket. Az üzem igazgatója örömmel bo- csájtja a fiatalok rendelkezésére az ebédlőt, a rádiógramafont is szívesen kölcsönadja, s a könyvtárból kivett kisebb könyveket itt is el lehetne olvasni a kényelmes környezetben. S ezt az ebédló helyiségét — jobb hí­ján — be lehetne rendezni klub- helyiségnek is. Lehetnének itt újsá­gok, — bő választékban, — ide le­hetne hozni egy ping-pong asztalt s a sakkjáték kedvelők rendelkezésére lehtne bocsájtani egy-két sakk-asztalt is. Ha lehetséges lenne, nem ártana más társasjátékokról is gondoskodni. Valószínű, így az üzemben dolgozó fiatalok gyakrabban töltenék szabad estéjeiket az üzemi ebédlőben; De nézzük csak hol töltik most? A fiatalok legnagyobb része, ha az üzemben ledolgozza a kötelező mun­kaidőt, nem tér pihenőre, tovább dol­gozik otthon, a háztáji gazdaságban, szüleik magángazdaságában. ____ A legtöbb fiatal tehát tovább dol­gozik a munkaidő után s szívesen dolgozik, mert valamennyi komolyan veszi az életet, a családalapítást. A házaséletet nem akarják üres kézzel kezdeni, amit csak lehet, beszereznek már most, nőtlen, illetve hajadon korukban. — Dicséretükre legyen mondva, hogy valamennyi CSlSZ-tag- nak jár az ifjúsági sajtó. Jó felvilágosító munkát végzett itt ezen a téren az üzemi CSISZ-szervezet vezetősége. A lapterjesztési versenyben a járásban nem is előzte meg őket senki. A sok munka mellett nagyritkán mégis futja az erejükből, hogy egy kisebb kultúr- műsoros estet rendezzenek. Persze, könnyű mondani, hogy rendezzenek minél gyakrabban ilyen műsoros es­téket és bár a gyár vezetősége pél­dásan segíti is az ifjúságot, mégis ne­héz dolog itt egy színdarabot beta­nulni, vagy egy kisebb műsoros estet rendezni. Nincs hiány a lelkes, ön­feláldozó szervezőkben sem, elég, ha Slachta Erzsébet, Ivanova Anna és Gyiire Mária nevét említjük, — de rajtuk kívül még mások is akadnak • az üzemben, akik készségesen segí­tenek a kulturális feladatok megva­lósításában. De a tagság túlnyomó része — mint niár fentebb említet­tük — munkaidő után is dolgozik. A fiatalokra a jól végzett munka után igazán ráférne egy kis pihenés, szórakozás, önművelődés, Az eddi­gieknél tübbet kell foglalkozni ezek­kel a fiatalokkal, magasabbrendü kul- túréletet kell biztosítani a számukra, annál is inkább, mert becsületesen végzett munkájuk után megérdemlik ezt, s az üzemben erre meg is lesz- ezt, s az üzemben erre meg is len­nének a reális lehetőségek. (a—r) Nemcsak kérni, hanem adni is Hazánk dolgozói a múlt héten kí­váncsian lapozgattak az újságban. — Nagy érdeklődéssel olvasták a nem­zeti biztosítás átszervezéséről szóló határozatot, helyeslőleg bólingattak és mindenfelé sok kérdés kerlilt fel­színre. A Dimitrov-üzemben nagyon okosan tették, hogy rögtön a délutáni műszak alatt bészélgetést rendeztek és az üzem dolgozói sok kérdést ve­tettek fel. A kérdésekre kielégítő vá­laszokat kaptak. A beszélgetésen ugyanis jelen voltak az FSZM dolgo­zói, Zemanek, Scepan és Bitvai elv­társak, akik minden kérdésre megad­ták a választ. Arra a kérdésre, hogy vajon az idegenben töltött éveket, amikor a nyomor arra kényszerítette őket, hogy külföldön éljenek, beszá­mítják-e, Ján Novak a következő fe­leletet kapta: „Igen, beszámítják. Sőt(< kormányunk annyira megbízik a dol- dozókban, hogy elfogadja erre vonat­kozólag a becsületszóra tett kijelen­téseket. Cenkey elvtárs ezt kérdezte: „Mi történik az iparosokkal, akik csak az utolsó években léptek munkaviszony­ba?” A válasz így hangzott: „Csak azt az időt lehet beszámítani, amit állásban töltöttek el.“ Sok ilyen és hasonló kérdés hangzott el: a gyer­mekek megbetegedésére vonatkozólag, valamint a háborús károsultak bizto­sítására és járadékára vonatkozólag. Többen megkérdezték, hogy miképpen számítják be azt az időt, amikor a dolgozó beteg. A Dimitrov-üzem dolgozói nagy je­lentőséget tulajdonítanak az új hatá­rozatnak. A rövid munkaszünet alatt Katona, Juriga, Payer, Kysef munká­sok alaposan megtárgyalták a határo­zatot. Katona Jenő segédösszekötő ki­jelentette: „Minden tekintetben sokkal jobb lesz. Nagyon értékeljük, hogy a határozat azokra is tekintettel van, akik nehéz körülmények között dol­goznak, egészségtelen környezetben, a kénsav-termelésben, ahol bármilyen óvatosság mellett is, mégiscsak ká­rokat szenvedhet a szervezetünk. Üzemeink dolgozói most, hogy a határozat megjeleni, jobban megér­tik, hogy takarékoskodással járulhat­nak a iegjobban hozzá ahhoz, hogy a nemzetbiztosítással összefüggő kia­dásokat fedezhessék. A Dimitrov­üzem dolgozói a béralap javara 60 000 koronát takarítottak meg. A munka termelékenységének tervét magasan túllépték. Az üzem dolgozói, amikor megtudták a nemzetbiztosítás átszer­vezését, azokon a részlegeken, ame­lyek vegyi szereket gyártanak, a me­zőgazdasági károkozók ellen, túllép­ték a tervet. Az egyik részleg 160 százalékra teljesítette a tervet. Megszereztük a zászlót A tengernyi ifjúsági traktorosbri­gád dolgozói jól felkészültek az őszi munkák elvégzésére. Ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy már most sikerült a brigádnak az élre törnie. Jó munkájuk jutalmául megkapták az üzemi CSISZ szervezet vándorzászla- ját. A zászlót ünnepélyes keretek között a CSISZ üzemi szervezetének elnöke adta át a brigád vezetőjének, Viktoriusz elvtársnak. Az ünnepélyen jelen voltak a nagypeszeki és terge- nyei EFSZ vezetői is, akik örömmel üdvözölték a traktorosokat a zászló átvételekor. A brigád idősebb trakto­rosai, László János és a többiek mun­kájukban példaképül állnak a fiata­lok előtt s ők is büszkék arra, hogy sikerült a zászlót megszerezniük. Ed­dig a brigád 40 százalékra teljesítette az őszi munkák tervét s csak rajtuk múlik, vajon meddig tudják megtar­tani a vándorzászlót. GULYÁS ISTVÁN, Zselíz SZLOVÁKIA 1956-60 Az Iskola és Kulturálisügyek meg­bízotti hivatalának rendezésében nyi- tota meg ing. Samo Takác építésügyi megbízott a bratislavai Tátra szálló termeiben azt a nagyszabású kiállí­tást, mely világos képet nyújt arról a monumentális munkairamról, mely a második ötéves terv keretében Szlovákia iparosítása, mezőgazdasága és népjóléti intézményeinek fejleszté­se érdekében történik és mely célra szocialista államunk óriási befekteté­seket eszközöl. A belépőnek azonnal szemébetűnik a hatalmas plasztikus térkép, mely villanyszerkezet segítségével feltűnteti a bányák, vegyi, gyárak, atom erőtele­pek, kórház .k, televíziós állomások, iskolák, hidrocentrális telepek stb. számának és helyének tömegét 1960- ban. Ezek statisztikai adatait és rész­letes helyzetképét olvashatjuk le az Ízlésesen díszített termek falait borí­tó kénekről, mely dekorációs munká­kat ing. V. Fifik vezetése mellett az S. F. V. U. iparművészei készítették. Iparosítás terén az elsők között va­gyunk a világon. A nemzetgazdaság fejlődésének gyors ütemét legjobban jellemezi az a tény, hogy e célra a következő négy évben 152 milliárd Kcs lesz előirányozva. A bevetett föl­det 107,000 hektárra, a marhaállo­mányt 1464,492-re és egy tehén tej­hozamát évente 2180 literre emelik. A természetes trágya mellett évi 6000 vagon műtrágya fogja a földet meg­termékenyíteni, melynek gyártásáról új műtrágyagyárak gondoskodnak. Üj gazdasági főiskolát kap Nitra és föld- művelési főiskolát Bernolákovo. Nagyszerű távlatokat mutat be a kiállítás a villamosítás terén is, amennyiben beszámol arról, hogy 1960-ban a legkisebb faluba is villany fog világítani. Nagymennyiségű vil­lanyjármű, orvosi, gyári és háztartási viilanyfelszerelést is bemutatnak, leg­többje a fulneri Romo gyár készítmé­nye. Csak Szlovákiában három televí­ziós állomás épül, sőt az első atom­erőmű is Szlovákiában lesz felállítva. Óriási tétel útjaink újjáépítése. 1600 km új pormentes útvonal fogja biz­tosítani a járművek közlekedését, de fejlesztik a vasútvonalakat is, így pl. új négyvonalas villamosított vasút in­dul meg Bratislava és Kassa között, Prága—Bratislava pedig új lerövidített útvonalat kap. Gyógyszergyártásunkra jellemző, hogy a penicilingyártás há­romszorosára emelkedik és ez is, mint a streptomicin fedezni fogja hazánk szükségletét. Pöstyén, a Tátra és a többi fürdőhelyeken a nemzetközi forgalom kiszélesedik és kibővítik magángyógykezeltetés lehetőségét is. Az iskolaügy nagy haladásáról tanús­kodik az a tény, hogy a főiskolások száma 4000-el, az általános iskolák befogóképessége 90.000 paddal növek­szik. 69.000 új lakás és 30.000 új csa­ládi ház építése valósul meg. A rengeteg kiállított tárgy közül is sok nézője akad az új Tesla televí­ziós készülékeknek, az új autómode- leknek, így a Skoda export és a Moraván négyszemé'.yes kisautónak, melynek karosszériája teljesen körbe plexis üveggel van borítva. Itt van a csehországi Litvinovban készült vil- lanyszövöszék egy példánya, mely csónak nélkül mködik és óránként 48 méter anyagot képes gyártani. Prof. dr. arch. Piffl tervei alapján készült el a romjaiból 1960-ra rész­ben restaurált, részben újjáépített vár bratislavai lekicsinyített mása, A vár eredeti Mária Terézia idejében fenn­álló alakjában múzeum céljára lesz I berendezve. f A kiállítás, mely a haladás távlatát ? varázsolja a néző elé, nagy látogatott- í Ságnak örvend. f S. M. Amíg cukor lesz belőle Itt az ősz. A falu szinte ki­haltnak látszik ilyenkor. Csak az iskola felől hallatszik a gye­rekek vidám zsivajgása, amint a szünetben rúgják a labdát, vagy fogócskát játszanak. An­nál hangosabb a határ. Trak­torok dübörgő hangja, kocsik zörgése, és a répaszedők vidám beszélgetése, dalolása veri fel a határ csendjét. Az emberek szorgalmasan dolgoznak, taka­rítják be az év utolsó termé­nyeit, köztük a cukorrépát is, vagy előkészítik a földet a jövő évi termés alá. A múlt héten egy csallóközi kis falucskában, Ekecsen jár­tam. Mint mindenhol, itt is az őszi munkákkal voltak elfoglal­va. A lányok és az idősebbek a cukorrépát szedték, tisztítot­ták, a többiek pedig szántottak, vetettek. Én a répaszedők felé vettem utam. Az egyik répa­táblánál találkoztam Németh Erzsivel. Szorgalmasan szedte a répát, Míg vele beszélgettem, az járt az eszemben, hogy mennyi munkát is ad, amíg a répából cukor lesz. Hány szor­gos kezet, mennyi gondoskodást Németh Erzsébet az ekecsi CSISZ szervezet sajtófelelőse nemcsak * a szervezetben végez jó munkát, ha­nem a répaföldön is. A cukorrépa az iparvágányról az öblítőbe kerül .ahonnan a víz be­viszi a gyárba, ahol először is megmosság és felszeletelik. igényel, csak addig is, míg a gyárba kerül feldolgozásra, Ka­pálni, egyelni, majd újra ka­pálni kell, hogy a gaz ne nyomja el a gyenge növényt. S mikor már megnő, újra sok munkába kerül, míg odajut, hogy a főzőedénybe kerüljön. Ki kell szántani, meg kell pu­colni, elszállítani az állomásra, vagonba rakni, és csak most jön el az az idő, amikor a föld­műves leveszi gondját a cukor­répáról. Most mások veszik kézbe, egyelőre a vasutasok, aztán meg a cukorgyár dolgo­zói. _A cukorgyárakban, így a dió­szegi cukorgyárban is. most van a munka dandárja. A kö­zeli falvak EFSZ-ei, és magán- gazdálkodói is, egyre-másra hordják a répát a gyárba, amit fel kell vásárolni, és feldolgoz­ni. A kocsik és vagonok azon­ban nem mennek vissza üresen a répáért, hanem répaszelettel megrakodva hagyják el a gyár udvarát. Ez különben a jó szer­vezésre vall. Az elmúlt években a szeletet az udvaron tárolták. Ennek két hátránya is volt. Az egyik, hogy az udvaron tárolt szeletet szárította a nap, mosta az eső, így az sokat vesztett tápértékéből. A másik pedig az, hogy sok helyet elfoglalt az udvaron, és igy sokszor aka­dályozták a répa szállítását. A felvásárlás nagyon jól ha­lad. Eddig a tervezett tizenegy- ezer vagon cukorrépából körül­belül 400 000 mázsát vásároltak fel. Jól halad a feldolgozás bo­nyolult folyamata is. A kam­pány első napjaiban 103,66 szá­zalékra teljesítették a tervet. Ez nagyon szép teljesítmény, ha hozzáfűzzük azt, hogy az üzemben nagyrészt idénymun­kások dolgoznak. (ve) Képünkön a tisztító berendezés egy része látható. A hatalmas edényekben forr, tisztítódik a cukros víz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom