Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-27 / 43. szám
1956. október 27. 3 £tiiu*lc s&M&t* Ha idegen érkezik Vajánba, eleső - dálkozik azon, hogy ennek a kis falunak gyárnak is beillő, nagy kenderfeldolgozó üzeme van. A vonatban átutazó idegen élénk érdeklődéssel ■ kérdezi: mi van itt ? S nagy megelégedéssel fogadja a választ, amely tudtára adja, hogy, gyár. S még el is csodálkozik a válaszon: úgy, gyár? Igen, gyár. Szocializmust építő köztársaságunk kevés községe dicsekedhetik azzal, hogy ilyen korszerű, nagy üzeme van. S mindjárt hozzá kell, hogy tegyük: a járás legjelentősebb üzeme ez. A vasútállomással szemben, körülbelül 200 méternyire fekszik az üzem épülete. Körülötte nagy kenderkazlak. a kazlakon kemény munkáskezek szorgoskodnak, a kenderkévéket sorakoztatják katonás rendbe. Bent a gyárban a megszokott, mindennapi munka folyik. Vájárt község részére szinte jótétemény ez az üzem, a földnélküli, volt agrárproletároknak nem kell messze vidékre, járniok a kenyér után; megtalálják itt helyben, a szülőfaluban. Az üzemben aránylag sok fiatal fiú és lány dolgozik, számuk körülbelül negyvenre lehető., Oyiire Máriától, az üzemi CSISZ- szervezet titkárnőjétől főleg az ifjúság élete felől érdeklődünk. Megtudjuk, hogy mostanában semmiféle kultúrális megmozdulást nem tudtak létrehozni, mert mind a tagság, mind pedig a vezetőség tagja igen el voltak foglalva a kenderfelvásárlással kapcsolatos munkálatokkal. A kenderfelvásárlás időszaka adja a legtöbb munkát az évben, így ezt érthetőnek is találjuk. Az üzem vezetősége viszonylag igen jó lehetőségeket nyújt az ifjúság kultúrális igényeinek kielégítésére. Az üzemnek saját könyvtára van. Sajnos, a fiatalok nagyon kevés könyvet kölcsönöznek ebből a könyvtárból. Kultúrterme ugyan nincs az üzemnek, de az *üzem ebédlője igen alkalmas ennek pótlására. A fiatalok nagyritkán itt össze is jönnek, ha táncmulatságot rendez az üzem CSISZ szervezete. De csak ha tánc- mulatságot rendez. Pedig lenne rá lehetőség, hogy a fiatalok máskor is, jóval gyakrabban együtt lehesenek és hasznosan töltsék el a szabad idejüket. Az üzem igazgatója örömmel bo- csájtja a fiatalok rendelkezésére az ebédlőt, a rádiógramafont is szívesen kölcsönadja, s a könyvtárból kivett kisebb könyveket itt is el lehetne olvasni a kényelmes környezetben. S ezt az ebédló helyiségét — jobb híján — be lehetne rendezni klub- helyiségnek is. Lehetnének itt újságok, — bő választékban, — ide lehetne hozni egy ping-pong asztalt s a sakkjáték kedvelők rendelkezésére lehtne bocsájtani egy-két sakk-asztalt is. Ha lehetséges lenne, nem ártana más társasjátékokról is gondoskodni. Valószínű, így az üzemben dolgozó fiatalok gyakrabban töltenék szabad estéjeiket az üzemi ebédlőben; De nézzük csak hol töltik most? A fiatalok legnagyobb része, ha az üzemben ledolgozza a kötelező munkaidőt, nem tér pihenőre, tovább dolgozik otthon, a háztáji gazdaságban, szüleik magángazdaságában. ____ A legtöbb fiatal tehát tovább dolgozik a munkaidő után s szívesen dolgozik, mert valamennyi komolyan veszi az életet, a családalapítást. A házaséletet nem akarják üres kézzel kezdeni, amit csak lehet, beszereznek már most, nőtlen, illetve hajadon korukban. — Dicséretükre legyen mondva, hogy valamennyi CSlSZ-tag- nak jár az ifjúsági sajtó. Jó felvilágosító munkát végzett itt ezen a téren az üzemi CSISZ-szervezet vezetősége. A lapterjesztési versenyben a járásban nem is előzte meg őket senki. A sok munka mellett nagyritkán mégis futja az erejükből, hogy egy kisebb kultúr- műsoros estet rendezzenek. Persze, könnyű mondani, hogy rendezzenek minél gyakrabban ilyen műsoros estéket és bár a gyár vezetősége példásan segíti is az ifjúságot, mégis nehéz dolog itt egy színdarabot betanulni, vagy egy kisebb műsoros estet rendezni. Nincs hiány a lelkes, önfeláldozó szervezőkben sem, elég, ha Slachta Erzsébet, Ivanova Anna és Gyiire Mária nevét említjük, — de rajtuk kívül még mások is akadnak • az üzemben, akik készségesen segítenek a kulturális feladatok megvalósításában. De a tagság túlnyomó része — mint niár fentebb említettük — munkaidő után is dolgozik. A fiatalokra a jól végzett munka után igazán ráférne egy kis pihenés, szórakozás, önművelődés, Az eddigieknél tübbet kell foglalkozni ezekkel a fiatalokkal, magasabbrendü kul- túréletet kell biztosítani a számukra, annál is inkább, mert becsületesen végzett munkájuk után megérdemlik ezt, s az üzemben erre meg is lesz- ezt, s az üzemben erre meg is lennének a reális lehetőségek. (a—r) Nemcsak kérni, hanem adni is Hazánk dolgozói a múlt héten kíváncsian lapozgattak az újságban. — Nagy érdeklődéssel olvasták a nemzeti biztosítás átszervezéséről szóló határozatot, helyeslőleg bólingattak és mindenfelé sok kérdés kerlilt felszínre. A Dimitrov-üzemben nagyon okosan tették, hogy rögtön a délutáni műszak alatt bészélgetést rendeztek és az üzem dolgozói sok kérdést vetettek fel. A kérdésekre kielégítő válaszokat kaptak. A beszélgetésen ugyanis jelen voltak az FSZM dolgozói, Zemanek, Scepan és Bitvai elvtársak, akik minden kérdésre megadták a választ. Arra a kérdésre, hogy vajon az idegenben töltött éveket, amikor a nyomor arra kényszerítette őket, hogy külföldön éljenek, beszámítják-e, Ján Novak a következő feleletet kapta: „Igen, beszámítják. Sőt(< kormányunk annyira megbízik a dol- dozókban, hogy elfogadja erre vonatkozólag a becsületszóra tett kijelentéseket. Cenkey elvtárs ezt kérdezte: „Mi történik az iparosokkal, akik csak az utolsó években léptek munkaviszonyba?” A válasz így hangzott: „Csak azt az időt lehet beszámítani, amit állásban töltöttek el.“ Sok ilyen és hasonló kérdés hangzott el: a gyermekek megbetegedésére vonatkozólag, valamint a háborús károsultak biztosítására és járadékára vonatkozólag. Többen megkérdezték, hogy miképpen számítják be azt az időt, amikor a dolgozó beteg. A Dimitrov-üzem dolgozói nagy jelentőséget tulajdonítanak az új határozatnak. A rövid munkaszünet alatt Katona, Juriga, Payer, Kysef munkások alaposan megtárgyalták a határozatot. Katona Jenő segédösszekötő kijelentette: „Minden tekintetben sokkal jobb lesz. Nagyon értékeljük, hogy a határozat azokra is tekintettel van, akik nehéz körülmények között dolgoznak, egészségtelen környezetben, a kénsav-termelésben, ahol bármilyen óvatosság mellett is, mégiscsak károkat szenvedhet a szervezetünk. Üzemeink dolgozói most, hogy a határozat megjeleni, jobban megértik, hogy takarékoskodással járulhatnak a iegjobban hozzá ahhoz, hogy a nemzetbiztosítással összefüggő kiadásokat fedezhessék. A Dimitrovüzem dolgozói a béralap javara 60 000 koronát takarítottak meg. A munka termelékenységének tervét magasan túllépték. Az üzem dolgozói, amikor megtudták a nemzetbiztosítás átszervezését, azokon a részlegeken, amelyek vegyi szereket gyártanak, a mezőgazdasági károkozók ellen, túllépték a tervet. Az egyik részleg 160 százalékra teljesítette a tervet. Megszereztük a zászlót A tengernyi ifjúsági traktorosbrigád dolgozói jól felkészültek az őszi munkák elvégzésére. Ezt legjobban bizonyítja az a tény, hogy már most sikerült a brigádnak az élre törnie. Jó munkájuk jutalmául megkapták az üzemi CSISZ szervezet vándorzászla- ját. A zászlót ünnepélyes keretek között a CSISZ üzemi szervezetének elnöke adta át a brigád vezetőjének, Viktoriusz elvtársnak. Az ünnepélyen jelen voltak a nagypeszeki és terge- nyei EFSZ vezetői is, akik örömmel üdvözölték a traktorosokat a zászló átvételekor. A brigád idősebb traktorosai, László János és a többiek munkájukban példaképül állnak a fiatalok előtt s ők is büszkék arra, hogy sikerült a zászlót megszerezniük. Eddig a brigád 40 százalékra teljesítette az őszi munkák tervét s csak rajtuk múlik, vajon meddig tudják megtartani a vándorzászlót. GULYÁS ISTVÁN, Zselíz SZLOVÁKIA 1956-60 Az Iskola és Kulturálisügyek megbízotti hivatalának rendezésében nyi- tota meg ing. Samo Takác építésügyi megbízott a bratislavai Tátra szálló termeiben azt a nagyszabású kiállítást, mely világos képet nyújt arról a monumentális munkairamról, mely a második ötéves terv keretében Szlovákia iparosítása, mezőgazdasága és népjóléti intézményeinek fejlesztése érdekében történik és mely célra szocialista államunk óriási befektetéseket eszközöl. A belépőnek azonnal szemébetűnik a hatalmas plasztikus térkép, mely villanyszerkezet segítségével feltűnteti a bányák, vegyi, gyárak, atom erőtelepek, kórház .k, televíziós állomások, iskolák, hidrocentrális telepek stb. számának és helyének tömegét 1960- ban. Ezek statisztikai adatait és részletes helyzetképét olvashatjuk le az Ízlésesen díszített termek falait borító kénekről, mely dekorációs munkákat ing. V. Fifik vezetése mellett az S. F. V. U. iparművészei készítették. Iparosítás terén az elsők között vagyunk a világon. A nemzetgazdaság fejlődésének gyors ütemét legjobban jellemezi az a tény, hogy e célra a következő négy évben 152 milliárd Kcs lesz előirányozva. A bevetett földet 107,000 hektárra, a marhaállományt 1464,492-re és egy tehén tejhozamát évente 2180 literre emelik. A természetes trágya mellett évi 6000 vagon műtrágya fogja a földet megtermékenyíteni, melynek gyártásáról új műtrágyagyárak gondoskodnak. Üj gazdasági főiskolát kap Nitra és föld- művelési főiskolát Bernolákovo. Nagyszerű távlatokat mutat be a kiállítás a villamosítás terén is, amennyiben beszámol arról, hogy 1960-ban a legkisebb faluba is villany fog világítani. Nagymennyiségű villanyjármű, orvosi, gyári és háztartási viilanyfelszerelést is bemutatnak, legtöbbje a fulneri Romo gyár készítménye. Csak Szlovákiában három televíziós állomás épül, sőt az első atomerőmű is Szlovákiában lesz felállítva. Óriási tétel útjaink újjáépítése. 1600 km új pormentes útvonal fogja biztosítani a járművek közlekedését, de fejlesztik a vasútvonalakat is, így pl. új négyvonalas villamosított vasút indul meg Bratislava és Kassa között, Prága—Bratislava pedig új lerövidített útvonalat kap. Gyógyszergyártásunkra jellemző, hogy a penicilingyártás háromszorosára emelkedik és ez is, mint a streptomicin fedezni fogja hazánk szükségletét. Pöstyén, a Tátra és a többi fürdőhelyeken a nemzetközi forgalom kiszélesedik és kibővítik magángyógykezeltetés lehetőségét is. Az iskolaügy nagy haladásáról tanúskodik az a tény, hogy a főiskolások száma 4000-el, az általános iskolák befogóképessége 90.000 paddal növekszik. 69.000 új lakás és 30.000 új családi ház építése valósul meg. A rengeteg kiállított tárgy közül is sok nézője akad az új Tesla televíziós készülékeknek, az új autómode- leknek, így a Skoda export és a Moraván négyszemé'.yes kisautónak, melynek karosszériája teljesen körbe plexis üveggel van borítva. Itt van a csehországi Litvinovban készült vil- lanyszövöszék egy példánya, mely csónak nélkül mködik és óránként 48 méter anyagot képes gyártani. Prof. dr. arch. Piffl tervei alapján készült el a romjaiból 1960-ra részben restaurált, részben újjáépített vár bratislavai lekicsinyített mása, A vár eredeti Mária Terézia idejében fennálló alakjában múzeum céljára lesz I berendezve. f A kiállítás, mely a haladás távlatát ? varázsolja a néző elé, nagy látogatott- í Ságnak örvend. f S. M. Amíg cukor lesz belőle Itt az ősz. A falu szinte kihaltnak látszik ilyenkor. Csak az iskola felől hallatszik a gyerekek vidám zsivajgása, amint a szünetben rúgják a labdát, vagy fogócskát játszanak. Annál hangosabb a határ. Traktorok dübörgő hangja, kocsik zörgése, és a répaszedők vidám beszélgetése, dalolása veri fel a határ csendjét. Az emberek szorgalmasan dolgoznak, takarítják be az év utolsó terményeit, köztük a cukorrépát is, vagy előkészítik a földet a jövő évi termés alá. A múlt héten egy csallóközi kis falucskában, Ekecsen jártam. Mint mindenhol, itt is az őszi munkákkal voltak elfoglalva. A lányok és az idősebbek a cukorrépát szedték, tisztították, a többiek pedig szántottak, vetettek. Én a répaszedők felé vettem utam. Az egyik répatáblánál találkoztam Németh Erzsivel. Szorgalmasan szedte a répát, Míg vele beszélgettem, az járt az eszemben, hogy mennyi munkát is ad, amíg a répából cukor lesz. Hány szorgos kezet, mennyi gondoskodást Németh Erzsébet az ekecsi CSISZ szervezet sajtófelelőse nemcsak * a szervezetben végez jó munkát, hanem a répaföldön is. A cukorrépa az iparvágányról az öblítőbe kerül .ahonnan a víz beviszi a gyárba, ahol először is megmosság és felszeletelik. igényel, csak addig is, míg a gyárba kerül feldolgozásra, Kapálni, egyelni, majd újra kapálni kell, hogy a gaz ne nyomja el a gyenge növényt. S mikor már megnő, újra sok munkába kerül, míg odajut, hogy a főzőedénybe kerüljön. Ki kell szántani, meg kell pucolni, elszállítani az állomásra, vagonba rakni, és csak most jön el az az idő, amikor a földműves leveszi gondját a cukorrépáról. Most mások veszik kézbe, egyelőre a vasutasok, aztán meg a cukorgyár dolgozói. _A cukorgyárakban, így a diószegi cukorgyárban is. most van a munka dandárja. A közeli falvak EFSZ-ei, és magán- gazdálkodói is, egyre-másra hordják a répát a gyárba, amit fel kell vásárolni, és feldolgozni. A kocsik és vagonok azonban nem mennek vissza üresen a répáért, hanem répaszelettel megrakodva hagyják el a gyár udvarát. Ez különben a jó szervezésre vall. Az elmúlt években a szeletet az udvaron tárolták. Ennek két hátránya is volt. Az egyik, hogy az udvaron tárolt szeletet szárította a nap, mosta az eső, így az sokat vesztett tápértékéből. A másik pedig az, hogy sok helyet elfoglalt az udvaron, és igy sokszor akadályozták a répa szállítását. A felvásárlás nagyon jól halad. Eddig a tervezett tizenegy- ezer vagon cukorrépából körülbelül 400 000 mázsát vásároltak fel. Jól halad a feldolgozás bonyolult folyamata is. A kampány első napjaiban 103,66 százalékra teljesítették a tervet. Ez nagyon szép teljesítmény, ha hozzáfűzzük azt, hogy az üzemben nagyrészt idénymunkások dolgoznak. (ve) Képünkön a tisztító berendezés egy része látható. A hatalmas edényekben forr, tisztítódik a cukros víz.
