Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-28 / 4. szám

4 1956. január 27. Jó CSISZ taq — jó munkás Január 21-én és 22-én tartották meg Kassán a CSISZ kerületi kon­ferenciáját. A konferencián részt vettek az üzemi, a falusi és iskolai CSISZ szervezetek küldöttei, akik munkájukkal kiérdemelték a tagsag bizalmát, hogy képviseljék okéi a CSISZ kerületi konferenciáján. Az alábbi sorokban két küldöttet ismertetünk meg kedves olvasóinkkal. Aki Rukavjce Istvánnal az utcán 'találkozna, még véletlenül sem mondaná azt, hogy ez a vékony, .‘látszatra gyenge fiú a legnehezebb foglalkozási ágak egyikében — a bányászatban dolgozik. A látszat azonban csal. Így van ez Rukavi­Rukavice István ce Istvánnal is. Amint téli kabát­ját levetette, azonnal látszott, hogy nem is olyan gyenge gyerek. Bársony kabát ja alatt erős izmok domborodnak, és látszik, hogy iz­mos karja hozzá szokott a nehéz bányamunkához. Rukavice István a Gömöri Vas­ércbányákban dolgozik, Zelezníken. És nem is mint egyszerű bányász, hanem az ifjúsági munkacsoport vezetője. Csoportjának minden tagja szereti és , becsüli őt, mert igazságos és a munkát jól be tud­ja osztani. A jő munkaszervezés­nek köszönhető, hogy Pista cso­portja a tervet mindig 100 száza­lékon felül teljesíti. Jó munkáját az egész üzemben értékelik, de számára az volt a legnagyobb ki­tüntetés, hogy az üzemi pártszer­vezet felvette öt a tagjelöltek so­raiba. Kellemes meglepetés érte a CSISZ rőcei járási konferenciáján is, ahol a kerületi konferencia kül­döttének választották meg. De még kellemesebb meglepetés és nagy kitüntetés érte őt a kerületi konferencián. A kerületi konferen­cia résztvevői küldöttnek válasz­tották a CSISZ szlovákiai kong­resszusára. * Külsőleg egész másképe néz ki Matyi Dezső. Amikor találkoztunk vele azonnal láttuk rajta, hogy ő is nehéz, fizikai munkát végez. Ezt bizonyítják széles vállal és erős kezei. Egyben azonban mégis hasonlít Rukavice Istvánnra. Matyi Dezső is bányász és munkáját épp úgy mint ő, kitűnően végzi a rozsnyói Mária-bányában. Zenk elvtárs ifjúsági munkacsoportjában dolgozik és tervét 115—120 szá­zalékra teljesíti. De nemcsak a fizikai munkában ér el jó eredményeket, hanem a szervezésben is. Tizenhatéves ko­rától CSISZ tag, és azóta alaposan kiveszi részét a CSISZ szervezeti, politikai és kulturális munkájában. Jó munkájával és szervező képes­ségével érdemelte ki, hogy bevá­Matyi Dezső lasztották a CSISZ járási vezető­ségébe és megbízták a CSISZ po­litikai körének vezetésével. Minden rábízott munkát becsületesen jó, CSISZ taghoz méltóan végez el. Ezért választották meg a kerüle­ti konferencia küldöttének, hogy képviselje a Rozsnyói Bányák if­júságát. Nem bánta meg ... Tervektől a valóságig Már több mint száz éve, hogy a Stevenson által szerkesztett első gőz- mozdony Angliában oly lelkesedést és a konzervatív körökben viszont hara­got váltott ki. Az első gőzmozdonyo- bat a múzeumokból ismerjük. Ma megcsodáljuk azokat a hatalmas acél- óriásokat, melyek 100 kilométeres gyorsasággal száguldanak és többezer tonnás szerelvényt vonnak maguk után. Ezek a modern, önműködő fűtőké­szülékkel és más kellékekkel ellátott mozdonyok is egyszer lejárják magu­kat. Jól tudjuk, hogy a gőzmozdonyok nyolítását. Egy szép nap teljesen el­tűnnek a gőzmozdonyok is. A közlekedést a jövőben elsősorban villanymozdonyokkal és diesel-villany­motorokkal bonyolítják le. Ilyen irány­ban már mi is megtettük az első lé­péseket. Megkezdtük a vasutak villa­mosítását, mégpedig nyugatról kelet­re a Zsolna—Igló vonalon ma már eltűnt a füst és a koroin, fűtőre már nincs szükség és vége a nehéz testi munkának. A mozdonyvezetőből első­sorban technikus lesz. Ügy a villany­mozdonyokon, mint a diesel-villany- mozdonyokon a mozdonyvezető csak Az új T 434-es jel­zésű diesel-elek­tromos mozdony rövid időn belül háttérbe szorítja a gözmozdonyokat. nem gazdaságosak, sok anyagszükség­let mellett az energia nagyobb része elillan és ezenkívül még más hátrá­nyai is vannak. A mozdonyvezetőnek és a fűtőnek nehéz a feladata. A nagy átmenet a hidegből a melegbe az egészségükre nézve nem a legüdvö- sebb. Az egész világon mindenütt már háttérbe szorítják a gőzmozdonyokat és villanyos, valamint diesel-motoros mozdonyokat szerelnek fel. Már meg­győződtünk róla, hogy a gőzmozdo­nyok drágítják és akadályozzák a gyors és gazdaságos forgalom lebo­az emelőrudakat, a voltaméiért, am- permetert, tachometert és az ellen­őrző fényeket figyeli. Ezért több fi­gyelmet szentelnek annak, hogy mi történik az úttesten. A mi új mozdonyaink, melyeket Bo-bo jelzéssel a plzerú V. I. Lenin üzemek hoznak forgalomba, már túl­estek a tűzpróbán, és sorozatos gyár­tásra kerülnek. A villamosított vasu- tainkon már eddig is jó szolgálatot tettek. Diesel-motorok gyártásával bízták meg a CSKD Sokolovo üzemet is, amely a V. I. Lenin üzemek mellett ezen a téren különösen gazdag ta­pasztalatokkal rendelkezik. Vasutasaink különösen megkedvel­ték az utolsó típusú kék színű hatal­ma® mozdonyt, melynek nincsen szén­kocsija. A mozdony csarnokban most bányászaink és ipari üzemeink számá­ra két sorozatban gőzmozdonyokat állítanak össze. Rövid időn belül ez az iparcsarnok is teljesen megválto­zik. A diesel-motorokat egyelőre a nagy rajzasztalokon tervezik, komoly feladatokat oldanak meg, könnyebb volna, ha átvehetnénk a külföldön már bevált diesel-motorokat. Ez azon­ban nem megy, mert a mi vasútháló­zatunk csak 20 tonnás megterhelést bír el. A diesel-motor tervezők előtt az a feladat áll, hogy olyan mozdo­nyokat szerkesszenek, amelyek ugyan­olyan teljesítményt érnek el, mint a külföldi mozdonyok és megterhelésük 20 tonnánál nem több. A CSKD Sokolovo üzemben már mindent megtettek és két T 434-es típusú diesel-motoros mozdonyt he­lyeztek üzembe, melynek megterhelé­se nem több mint 14 tonna és a gya­korlatban jól bevált. Most fejezték be a legnagyobb die­sel-motoros mozdony szerkesztését, 1650 lóerő teljesítményt ér el, és nemsokára sorozatosan gyártani fog­ják. Ez a mozdony tökéletesen meg­felel a mi vasúti forgalmunk követel­ményeinek. Az új diesel-motoros mozdonyok nagy előnye az, hogy az összes típus­nál egyforma diesel-motorokat alkal­maznak, úgyhogy az egyes alkatré­szek kicserélése, úgy a kis mozdo­nyoknál, mint a nagyoknál egész egy­szerű lesz. Jól tudjuk, hogy a vasúti forgalom jövőjét a villany- és a diesel-motoros mozdonyok jelentik, de azért mégse számíthatunk azzal, hogy a mozdo­nyok éjjelen át eltűnnek. Lehet, hogy a mi unokáink már a technikai mú­zeumokban az acélszömyetegek előtt megkérdezik, és mikor használták ezeket ? 1955. novemberében 11 tagú brigá­dot szervezett Schilling elvtárs, az érsekújvári Elektrosvitben, hogy mun­kájukkal segítsenek bányászainknak. Ebbe a munkacsoportba Szolcsan Já­nos elvtárs, az üzemi CSISZ elnöke is jelentkezett. Szolcsan elvtárs mint raktárnok jól megállta helyét, de érezte, hogy ő többre képes, hogy erejét, tehetségét másutt jobban tud­ja hasznosítani. Mint az üzemi CSISZ tagja nem egyszer mondta: „Jelentkezem Schilling elvtárs mun­kacsoportjába, hogy bebizonyítsam, hogy a bányáról nemcsak beszélek, hanem' cselekszem, hogy megmutas­sam, hogy kell a feladatokat teljesí­teni a munka legfontosabb szakaszán.” Szolcsan elvtárs állta szavát, egyéves brigádmunkára jelentkezett a handlo- vai szénbányába. Ez két hónappal ezelőtt történt. ■ A minap látogatta meg üzemünket Szolcsan elvtárs- Természetesen, mint messziröljött régi barátot azonnal körülfogták üzemünk fiataljai s me­leg kézszorítások közepette kérdések ezreivel halmozták el. Megkérdezték tőle, hogy megy a sora, mennyit ke­res, jó-e a bányában, nem bánta-e meg, hogy erre a lépésre szánta el magát? Voltak olyanok is, kik cini­kusan kérdezték, hogy már jön visz- sza, megunta a bányászéietet? Szolcsan elvtárs elmosolyodott ez utóbbi kérdésen. „Haza? Onnan? Éppen azon gon­dolkozom, hogy meghosszabbítom bri- gádídőmet hat hónappal. Jól megy a sorom. Az ígéretek, miket akkor kap­tam, mind egytöl-egyig valóraváltak. A bányászmunka nagyon tetszik. Na­pi keresetem átlag 75 Kcs, de van nap/ amikor 100 Kcs-t is keresek. Ehhez hozzáteszem, hogy alig vagyok ott két hónapja!" „Szóval jól megy a sorod, és jól érzed magad. Ezek szerint jól válasz­tottál!” — hangzik innen is onnan is. „Nem nagyítok, ez a színtiszta igazság. Higyjétek el, a bányában mindenkinek jó, aki dolgozni akar. Annak nem jó, aki nem dolgozik, aki csak a kalandot kereste" — felelte Szolcsan elvtárs a fiatal bányász ön­tudatával. Mi hiszünk Szolcsan elvtársnak, mert ismerjük. Mindig komolyan be­szélt és mindig igazat mondott. Ezt megerősítette brigádvezetője, Schilling elvtárs is. Elmondotta, hogy Szolcsan elvtárs a brigád egyik legjobb tagja, mint előmunkás dolgozik. Elhatározta, hogy megtakarított pénzéből egy 250-es Jawa motorkerékpárt vesz. Ha így dolgozik, akkor májusra motorkerék­párral jön meglátogatni volt munka­társait. A látogatás befejeztével még el­mondotta Szolcsan elvtárs, hogy bá­nyáink továbbra is várják a fiatalo­kat, öntudatos dolgozókat, nemcsak az érsekújvári Eiektrosvitből. hanem a többi üzemből is. Minél többen le­szünk, annál könnyebb lesz a mun­kánk, annál hamarább teljesítjük ki­tűzött feladatainkat. M. F. Nővé Záirky Elektrosvit n. v. CSSZBSZ munkacsoportok Póto on A Csehszlovák Szovjet Barátok Szö­vetsége üzemi szervezetének vezető­sége a pötori szénbányában két mun­kacsoport megalapítását javasolta a Dolina részlegen. A CSKP üzemi szer­vezete és a Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalom vezetősége jóváhagyta a javaslatot és Halgas Sándort és Ho- vorka György elvtársakat javasolták a munkacsoportok vezetőinek. A munkacsoportok meg is alakul­ok és már szép eredményeket érnek el. Halgas elvtárs munkacsoportja a 303 számú munkahelyen dolgozik és szép teljesítményeket ér el. A nor­mát állandóan Í00 %-on felül telje­sítjük. Hovorka György munkacsoportja a 300 számú munkahelyen dolgozik és szintén 100 %-on felül teljesíti nor­máját. Ez a két munkacsoport jó pél­dát mutat minden ro tori bányásznak. Jónás László Pótor. ~f4circ az ember jólétéért \/f égcsak nemrég léptük át az új év küszöbét, de január ,15-e máris igen jelentőségteljes nap lett. Nyilvánosságra hozták a szovjet ha­todik ötéves terv irányelveit. Ugyan­akkor, amikor a világ közvéleménye csodálkozását fejezi ki Dulles, az Egyesült Államok államtitkárának be­széde fölött, amely arra a megállapí­tásra enged következtetni, hogy lelki zavarokkal küzd, amikor beszédében azt a kívánságát fejtegette, hogy azt szeretné, ha a világ a háború határ­vonalán mozogna — Moszkvából ugyanakkor egész más hír járta be a világot. Más irányban haladt, más célt kö­vetett — a gazdaság, a kultúra fe- lendülését, a biztonságot és az em­beri élet boldogságát tűzte ki célul. Amikor Moszkvából világgá ment a hír. mindenütt szétkapkodták az újsá­gokat és az autóbuszokban, földalatti vasutakon és mindenütt mohón olvas­ták a lapokat. A hír nem volt rövid, a tw>ok hat oldalon hozták, sok szá­mot és adatot tartalmazott és az em­berek mégis figyelmesen, izgatottan, feszült idegekkel olvasták. M it mondanak az új irányelvek­ről a szovjet elvtársak? Leg­jobb, ha felkeressük őket valamelyik üzemben és beszélünk velük. — A moszkvai Vysocsanyba — Presznáha megyünk, ez egy jellegzetes munkás- negyed, melynek nagy forradalmi múltja van. A hatalmas épület bejá­ratánál ezt a feliratot olvassuk: „A presznani textilipari gépüzem“. Az ablakon keresztül halljuk a gé­pek zakatolását. A portás fülkében elolvassuk a falragaszt és így azon­nal értesültünk arról, hogy az irány­elveket a kommunisták a mai gyűlé­sen beszélik meg. Fent a pártirodá- ban Fomin elvtárs közölte velünk, hogy már előző este a vasárnapi mű­szak előtt megkezdték az irányelvek magyarázását. Az agitátorok a rész­legeken a déli szünetben átvették az irányelveket és magyarázatokkal lát­ták el őket. Fomin elvtársat, a titkárt minden percben telefon zavarta. Az agitátorok állandóan kérdésekkel zak­latták, helyes feleleteket akarnak adni a feltett kérdésekre. Az emberek sok­szor olyanokat kérdeznek, hogyha ala­pos választ akarnak adni. akkor fel­tétlenül fontos, hogy nemzetgazdasági kérdésekben jártasak legyenek. Fomin elvtárs aztán elmondta, hogy előző nap végigjárta a műhelyeket, kiváncsi volt, hogy miképpen beszélik meg az irányelveket, A dolgozók min­denütt óriási érdeklődést mutatnak. Tulajdonképpen a számok önmaguk helyett beszélnek. Az irányelvek fel­olvasása után mindig élénk vita ke­letkezik. Összehasonlítják az új szá­mokat a régi számokkal és rámutat­nak arra, hogy az ötéves terv milyen hatalmas ugrást jelent előre. Igen konkréten gondolkodnak és ezért fő­leg azokat a részleteket böngészték, melyek az ó üzemüket érintik. A bá­nyászat fellendülése és a nyersvas valamint az acéltermelés különöset. érdekli őket. Nem mondhatjuk azon­ban, hogy az új technikáról a gépe­sítésről és az automatizációról szóló fejezetek kevésbé érdeklik őket. A munkásoknak igazán örömet szerez, hogy ők is hozzájárulnak az ötéves terv teljesítéséhez. Tavaly például ki­lenc áj textilgép gyártását vezették' be, és az idén már tizenöt új gép­típust gyártanak. ' I ermészetesen az életszínvonal emeléséről szóló fejezetet külö­nös figyelemmel és örömmel kísérik. Szinte látni lehetett, hogy frissebben, ujult erővel indultak a munkába. p elkerestük a műhelyeket. Az esz- tergapadok. a fúrók mellett az öntödében, a gépszerelő műhelyekben teljes gőzzel a kongresszus előtti ver­seny jegyében folyik a munka. Megálltunk Zsuravlijev elvtárs, egy öreg munkás előtt. Felesleges, hogy bemutassuk, már 22 éve itt dolgozik a műhelyben és 20 éve ugyanazon gép mellett. Gépére úgy vigyáz, mint a szeme világára. Tizenöt év után kel­lett először javítani. Mit mond Zsu- rovliiev: „Nagy volt az örömöm, ami­kor azokat a számokat hallottam. Még emlékszem arra az időre, amikor meg­kezdtük az első ötéves tervet. Nagy utat tettünk meg idáig. Es hol le­szünk mi hatodik ötéves terv után! Ha teljesítjük a kitűzött feladatain­kat. akkor nem lesz rossz dolgunk és a béke ügye is jól áll — fűzi hozzá nevetve" Szencsenko esztergályos 29 éves, az ifjabb nemzedékhez tartozik Mi az ö véleménye? — .4 beszélgetés után mintha új erőt öntöttek volna belém, olyan jókedvűen láttam nek a mun­kának. A műszak alatt is állandóan azokra a számokra gondoltam. Hatal­mas feladatok állnak előliünk. Az ipari termelés további 65%-al emel­kedik. Minél többet termelünk, annál gazdagabbak leszünk. T gu beszélnek a Preszna-üzem- ben. Hasonlóképpen a többi üzemben is. Ha időnk engedné és még több üzemet járnánk végig, nem győznénk magunkkal vinni a sok-sok feleletet, melyet a szovjet emberek adnának. Mindnyájan a kővetkező gondolatot fejeznék ki: „Tökéletesen jóváhagyjuk a központi bizottság ja­vaslatát, örülünk és büszkék vagyunk az új ötéves terv irányelveire. Nemcsak minden szovjet ember és nemcsak a szocialista tábor minden becsületes tagja, hanem nyugaton is minden haladó polgár lelkesedik az irányelvekért. Lelkesedik azért, mert életbe lép egy áj hatalmas terv, mely fellendülést jeleni azon ország szá­mára. amely a béke és a haladás teg- megbízhatóbb biztosítéka. A szovjet hatodik ötéves terv újab­ban bebizonyítja a Szovjetunió béke- szeretetét. A szovjet emberek nem azért építik az új üzemeket, az új villanyerőműveket olyan fáradhatatlan igyekezettel, nem azért művelik meg a terméketlen sztyeppekei. nem azért emelnek duzzasztógátakat a folyók fölé, hogy a háború mindent elvegyen tőlük. A hatodik ötéves terv egyúttal in- telem is azok számára, akik azt akar fák, hogy a világ a háború határán balanszírozzon, minél erő­sebb a Szovjetunió, annál szilárdab­bak a béke kilátásai. Azok hasonlít­sák össze a következő számokat. — 1955-ben a Szovjetunió ipari terme­lése 3.2-szer akkora, mint 1940-ben, amikor a Szovjetunió Hitler támadása előtt áüt. .4 hatodik ötéves terv vé­gén az 1955-ös évvel szemben a ter­melés további 65%-al emelkedik, azaz ötször nagyobb lesz, mint 1940-ben. A hatodik ötéves terv emeli minden becsületes emberben az önérzetet és büszkeség tölti el, hogy a szabad em­ber ilyen bátor terveket képes véghez­vinni, és. ilyen következetesen teljesít­heti terveit. Biztonságot nyűit, meri a világ mindig nagyobb és nagyobb részének megmutatja a béke és a ba­ráti együttműködés útját, mely oda­vezet, ahoi már nem zsákmányolja -ki az ember az embert és nincs helye a válságnak és depressziónak, a bi­zonytalan exisztenciának, mert min­den alkotó erőt és a természet gaz­dagságát az ember jólétének érde­kébe mozgósítják. Fölösleges kihangsúlyozni, hogy mit jelent a hatodik ötéves terv a mi szá­munkra, amikor a Szovjetunióban lát­juk a legmegbízhatóbb barátunkat és a Szovjetunió jelenti számunkra a legnagyobb biztonságot. A z együttműködés szempontjából a szovjet hatodik ötéves terv a jövőre nézve biztonságot nyújt és gazdaságunk, technikánk, tudomá­nyunk, kultúránk állandó fejlődésének távlatait mutatja, és így a mi népünk életszínvonalának állandó emelkedé­sét is jelenti. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a mi ötéves tervünk teljesítésével lé­pést tartsunk a szovjet elvtársakkal. EMIL SÍP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom