Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-08-11 / 32. szám
f9S8. augusztus 11. ff in 3 T gén, erre van most szükség! Is-' merjük meg egymást! — Ez járt eszembe, míg motorkerékpárom 70-es tempóval röpített a csehszlovák-magyar határ felé. Ha mégis-' m-rjük egymást, ha látjuk közös erőfeszítéseinket, harcainkat, melyet országaink szocialista átalakításáért vívunk, eredményeinket, népeink egyre jobban átalakuló, egyre szebbé váló életét, akkor szeretni is fogjuk egymást. Akkor igazi tartalommal telnek meg az utóbbi évek során elhangzott szavak a szocialista tábor egységéről, a szocializmust építő népek barátságáról. Akkor, mint valami rossz álom, végképp eltűnnek határainkról az akadályok, s helyette a barátság, az egymás iránt érzett megbecsülés és szeretet fáklyái fognak lobogni az emberek szívében. * * * Három hét alatt kész volt az útlevél — ma már az sem kell, két nap alatt a vízum, egy nap és készek a motorkerékpár iratai. Igen, így kell e- — gondolom — miközben egymásután hagyam el a kis kézségeket és falvakat a cseresznyefákkal szegélyezett országúton. Még egykét perc és feltűnik a két sorompó. Gyors, udvarias ellenőrzés és már búcsúztat is barátságos kézfogással a csehszlovák határőrség parancsnoka: „Szerencsés utat és minél szebb élményeket!“ * * * Nem akarom megtett utam egyes állomásait ismertetni, nagyképűség lenne, ha én akarnám bemutatni Önökek saját országukat. Egy-két pillanatképet, egy-két benyomást adok csupán élményeim hosszú sorából, melyek bár ismertek és megszokottak, természetesnek vett dolgok itt, a külföldi szemében azonban újszerűén hatnak. * * * Legelőször is meglep minden magyart a kitűnő úthálózat, s a szlovákiai falvak kulturált képe. A haladás itt a legszembetűnőbb. — Mit nézel rajta? Én voltam ott 25 évvel ezelőtt, mondta elutazásom előtt egy ismerősöm. Kis szlovák falvak, elég nagy nyomorúság, földhözragadt i.ép. Mezítláb jár, cipőjét á hátán hordja, hogy ne kopjon. Legalább is így volt akkor. Azóta bizonyára sokat fejlődött ott minden, de akkor is... inkább egyenesen Prágába menj ... “ Hazug kép, nagyképű szavak. Következménye annak az elszigetelődésnek és sokszor eléggé feszült viszonynak, mely az elmúlt évtizedek során oly sokszor jellemezte a két állam egymás közti viszonyát, de amely sohasem a nép, sohasem az egyszerű emberek szívéből fakadt. Én inkább azt kívánom, ne legyen nálunk magyar falu, amely alatta marad „e kis szlovák falvak“ életszínvonalának. Főként a határmenti vidékekre gondolok, melyek külsejüket és úthálózatukat tekintve az államok mostoha- gyermekeinek tűnnek. Én a vasárnapra kiöltözött szilonharisnyás, szi- lonblúzos fiatal lányokat látva inkább attól féltem Csehszlovákia fal- vait, hogy oly szép, szines népviseletük — ha nem vigyáznák — csak a múzeumokban lesz látható. * * * — A szóba egy éjjelre 26.- koronába kerülne és sajnos nincs is. Keresse fel talár, a turista-szállásokat, ott 5.- koronáért eltölti az éjszakát. — így a hotelportás Tátralomnicon. És valóban. Kedves kis szoba a Hotel Mier-ben: Emeletes ágyak, két- két pokróc és a szűk helyen egymáshoz belsőleg is közelkerülő emberek. Prágai cseh mérnök, Brnoban tmuló szlovák diák, jihlavai munkás, s én, — pár perc múlva már régi barátokként beszélgetünk. Együtt járjuk másnap a Tátra feliegekbe nyúló csúcsait, együtt élvezzük a harmatos reggeleket, gyönyörködünk az örökzöld fenyvesekben és a csobogó hegyi patakok partján igazi barátság születik köztünk. Ahogy ott jártunk együtt, szinte jelképei voltunk a ma Csehszlovákiájának, melyet a párt helyes politikája minden itt élő nemzetiség igazi hazájává avat. * * * Gottwaldov. Csehszlovákia legmo-' dernebb és nekem talán legjobban tetsző városa, mely mintha odavarázsolták volna úgy húzódik meg az erdővel borított hegyek között. Csak állok 11 emeletes szállodája tetőteraszán és nem tudok betelni vele. Azt sem tudom mit csodáljak jobban. A gyárakat, 15 emeletes iroda-' Pannóniával Csehszlovákiában házát,’ hatalmas, úgynevezett kollektív házait, vagy a teljesen egyforma egyemeletes családi házakat, melyek mint megannyi piros kocka húzódnak meg a zöld lombok között. Meglep hogy minden ház udvarán, tereken, utak mentén hatalmas fák emelkednek a magasba, s azt ^ látszatot keltik, mintha a város egy része erdőben épült volna fel. Szeretném ezt a sok-sok fát megmutatni otthon Sztálin-város, Komló, Kazincbarcika, s többi születő szocialista városunk építőinek. Ilyen legyen a példa. Ilyen környezetben a munka is jobban megy. De szeretném megmutatni Csehszlovákia egy-két városában is, ahol a születő új városrészeken sokszor lég kevés fát láttam. Külön élmény volt számomra a város tisztasága. Főleg annak örültem, hogy Csehszlovákia legtöbb helyén megtaláltam ezt a tisztaságot, higémára törekvést, melyet számomra itt — magam sem tudom miért — legjobban a papírba csomagolt kockacukor szimbolizált. * * * TT álló, mi van kérem a vízzel ? ■*-*- Szeretnék megfürödni és a csapból piros víz folyik. — Igen, olyan. Tessék csak nyugodtan fürödni, mi már megszoktuk. — Nos, nem tudtam megszokni. És bizonyára az ostravaiak sem tudják megszokni, hogy egy akkora város- na , a csehszlovák ipar egyik fellegvárának, büszkeségének az ivóvize ne legyen „tökéletes. Nem tudom milyen ütemben folyik Osztravában a csövek kicserélése, de remélem, hogy mire legközelebb ebbe a szép országba jövök, csak rossz emlék lesz a ma még kifogásolható ivóvíz. * * * Jól esett Önöknél a rendőrök elő^ zékenysége és udvariassága, melyet Kosicétöl Frantiskove Laznéig, Libe- rectől Táborig egyformán tapasztaltam. Az embernek megfrielegítette a szívét az a készség, ahogy segíteni igyekeztek. Sohasem felejtem el Prágában azt az elvtársat, aki miután elmagyarázta az utat, kezembe nyomott egy 38-as kiadású autótérképet, melyet különben egész Csehszlovákiában hiába akartam megvásárolni. Feltűnt miiyen kényelmesek az egyenruhák. Nálunk nem látni kihajtott gallérral viselt zubbonyt, s a fehér ingben szolgálatot teljesítő közlekedési rendőr, vagy felszolgáló pincér is csak az Önök számára megszokott látvány. * * * Meglepett a legújabb típusú motorkerékpárok nagy száma, de az is, hogy régi típusú Jáva szinte alig látható. Örömmel láttam a sok szép magánautót, s a szénát a mezőről motorkerékpárja után akasztott kis pótkocsin szállító parasztembert. Szívesen álltam meg egy-egy útkereszteződésnél, ha az aratógépek és kombájnok hosszú sora keresztezte utamat, s örömmel tapasztaltam, hogy főleg Csehországban milyen elterjedt a mosógép használata a falvakban is. Szívesen és örömmel láttam mindezt, hiszen az élet minden vonalán megjelenő egyre több gép egy testvéri ország jövőjének és életszínvonala emelk.^dé:ének legfőbb biztosítéka. * * * És folytathatnám még soká. írhat-, nék a 1 ‘bori parasztokról, kik a Huszita idők kollektív életmódja után annyi évvel most találták meg az igazi közösségi életet, virágzó termelőszövetkezetükben. Pilzenről, a Le- nin-Művekről. Megírhatnám, hogyan születik olvasztókemencéiben az acél, s hooy született meg kultúrtermében fiataljainak és a Csepeli Rákosi-Mű- vek ifjú munkásainak barátsága. Prágáról, mely fekvésében annyira hasonlít Budapesthez, hogy szinte iép- ten-nyomon felkiált az ember: Hiszen ez az OTI palota! És itt a Gellérthegy ... Ez Pest és ez Buda! írhatnék Önöknek a Karlovy Vary-i filmfesztivál nagyszerű élményeiről, vagy Brnoban a Prehrada vízén suhanó vitorlásokról. írhatnék... de bizonyára mindezt megírták már Önöknek saját újságíróik. * * * TZ" osicétől Frantiskove Lázneig, Li- berectől Táborig sok helyet bejártam. Voltam gyárban és bányában, termelőszövetkezetben és kutatóintézetben. Laktam szállodákban és magánházaknál, sok és sokféle emberrel beszéltem. Azt azonban örömmel mondhatom, mindenütt jó barátokra, elvtársakra akadtam, akik anélkül, hogy a hibákat eltakargatták volna, szívesen mutatták meg azt az újat, szépet, eredményeset, amire büszkék. Lassan, lépésről lépésre, apró mozaikokból rakódott össze a kép, tárult fel előttem Csehszlovákia élete. S mire megismertem meg is szerettem. Ügy jöttem el ide mint jóindulatú, barátkoznikész, kíváncsi szomszéd' ki Csehszlovákiáról csak a különféle, egymással sokszor ellentétes beállítású tankönyvekből hallott és úgy hagyom el az országot mint igazi jóbarát. Igazi példájaként annak, hogy egymás megismerésére nemcsak állami és politikai vezetőinknek van szükségük, hanem a dolgozó tömegeknek is. Csak igy lesz igazi a közeledés, szorosabb az együttműködés az országok között. Csak így válik szebbé életünk. TÖRÖK ZOLTÁN, Budapest. 1. Sokaknak már megszokott, sőt talán unalmas is a kép, amely nyár melegében fürdő kombájnos vagy traktoros alakját tárja elénk, de még ennek ellenére sem kerülhetjük cl a csécsi „Győzelmes február“ szövetkezet zabtábláján dolgozó önkötözögépek csoportját. Bi-, zony már csak néhány kerülő s a nagy csata befejeződik — learatnak. 2. Az új ember — így ismerik a faluban — Haraszty János, két hete ismerkedik a szövetkezettel, az emberekkel. A ’e- leszi Mezőgazdasági Technikum befejezése után jött ide. Ő a szövetkezet új agronómusa. A legjobbak egyike 4. Két hét aránylag rövid idő, de Varga Margitnak elég volt ahhoz, hogy a baromfi udvarral megbarátkozzon. Az első félévet teljesítették- Hogy az üzem ilyen szép eredményt ért' el, abból alaposan kivette részét Fájd Jóska munkacsoportja is. Példának elég megemlíteni, hogy Fajdék minden hónapban 140— 145 százalékra teljesítették a tervet. Mi a siker titka? Az, hogy a műszak megkezdése előtt rövid, tízperces megbeszéléseket tartanak és megismerkednek az előző műszak akadályaival és problémáival. A csoportvezető elosztja a munkát, úgy, hogy a csoport minden tagja már előre tudja, mit fog csinálni. Fajdék csoportjának nagy része fiatal munkás, akik közül sokan a füleki járásból járnak s ennek meg van az az előnye, hogy kölcsönösen ismerik egymást s ezt aztán igyekeznek kihasználni a munkában is. A műszak végeztével a csoportvezetők kihasználják a két váltás közötti időt arra, hogy egymásnak átadják munkában szerzett tapasztalataikat. Ha a szükség úgy kívánja, Fajdék még vasárnapra is ott maradnak és elvégzik a karbantartási munkálatokat. Ennek a példás együttműködésnek köszönhető, hogy Fájd József munkacsoportjának minden tagja az év elejétől számítva a tervezettnél egy vagonnal több szenet küldött a felszínre. LIPTÄK JÁNOS Pótor eredményesen lezárták. Ha az év végéig még a terven felül is adnak be tojást, az már a legfiatalabb baromfigondozó szorgalmas munkájának eredménye is lesz. 5. Jó étvágyat! — ízlik az uzsonna a lenhordóknak. pVJL I, a lényegen ez mitsem változtat. A csécsi lányok szorgalmasan adogatják a kévéket, s pótkocsira rakva kazalba szállítják. Van munkájuk bőven. A szövetkezetnek 31 hektár lenvetése volt. Képünkön a lenszállítók csoportja kazalrakás közben.. Bátran mondhatjuk, hogy a Kékkői Szénbányák Szlovákia legjobb bányaüzemei közé tartoznak. Az első félév tervét magasan 100 százalékon felül Újjáépül a bratislavai vár: Képünkön a hajdani várőrség épületét a fennmaradt eredeti rajzok szerint a bratislavai szlovák technikai főiskola hallgatói építik újjá.
