Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-07-07 / 27. szám
X 1956. július 7. A terjesztési verseny hírei Á rozsnyói pedagógiai iskolában Nagyon örülök az Űj Ifjúság versenyfelhívásának ás szerintem is valóban szükség van erre. Sokszor elszomorító látványt nyújt az, ha végignézek a fiatalokon és ritkán látom őket újságot olvasni. A hibák az újságterjesztés eddigi elhanyagolásán kívül másban is kereshetők. Először is úgy veszem észre, hogy az elmaradt alapszervezetek fiatal- fait nem érdeklik azok a cikkek, amelyeket jobb alapszervezetekröl írtak. Pedig éppen azért kellene ezeket elolvasniuk, hogyha nem is teljes egészében, de részben_ találnának módszert hibáik megoldására. Azonkívül az Új Ifjúság eddig ritkán hozott olyan cikkeket, amely az élet legmélyéből fakad. Jobban mondva a közéleti problémák nem nagyon kaptak helyet a lapban. Most, azonban már sokszor lehet ilyen cikkeket is találni az Üj Ifjúságban. Erre konkrét példa „A fiatalok az alagútban" című írás is. Amikor ez a cikk megjelent az újságban, úgy a fiatalok mint az idősek igyekeztek elolvasni és megvásárolták az újságot. Tehát olyan cikkeket kel! írni, ami érdekli az olvasóközönséget. De a fiatalokban is sok hiba van Például a füleki járásban még nem minden alapszervezet kapcsolódott be a versenybe. Bár elég hosszú idő áll még a rendelkezésükre, de mégis jó lenne, ha példát mutatnának a többi járás alapszervezeteinek és a füleki járás lenne az első a terjesztési versenyben Ezt a sikert én is elősegítem és a próbálkozásunk bizonyára eredménnyel jár. Sorra járom az alapszervezeteket és mindenhol szervező munkát fejtek ki az Üj Ifjúság terjesztésének érdekében. Az eredményekről természetesen beszámolok az Oj Ifjúságban, hiszen a nyári szünet úgyis arra való lesz nekem, — a brigádmunka mellett —, hogy írjak. FERENCZ BÉLA Guszona A füleki járásban Az Oj Ifjúság versenyfelhívásának nagyon örülnek a rozsnyói pedagógiai iskola tanulói is. Alig lehet leírni azt a lelkesedést, amit az iskolai CSISZ szervezetben a versenyfelhívás váltott ki. Főleg a vezetőségi tagok ragadták magukhoz a kezdeményezést és példát adtak a többi tanulónak az Oj Ifjúság terjesztésére. Az iskolai szervezet sajtófelelőse Kiss Ferenc lelkesen jelentette ki, hogy az új tanév megkezdésekor 100 új előfizetőt szerez az Oj Ifjúságra. Szép vállalás ez Kiss Feritől' És ahogy az eddig becsületesen elvégzett munkáját ismerjük, semmi kétség sem fér ahhoz, hogy eleget tesz adott szavának. Ügy a tanulásban, mint az iskolai szervezetben egyike a legszorgalmasabb fiataloknak. Mint sajtófelelős a lapterjesztő hivataltól már többször dicséretben részesült. Nem C6oda tehát, ha a díjak egyikének elnyerésével számol. Kiss Feri példáját követi az iskolai szervezet sportfelelőse Agócs Dezső is. Ő 50 új előfizető szerzésére vállal kötelezettséget, persze lehet, hogy többet is szerez. Ezenkívül a nyári szünidő alatt odahaza falujában is megszervezi a sajtóterjesztést. De nemcsak Kiss Feri és Agőcs Dezső szándékozik résztvenni a versenyben. Hasonló elhatározások fűtik az iskolai szervezet számos tagját is. Csomós Barnabás azt biztosítja, hogy minden tanuló előfizet az Oj Ifjúságra. Németh Julianna szintén arra törekedik, hogy díjat nyerjen az iskola szünidő kezdetekor nekiáll az Oj Ifjúság terjesztésének. A rozsnyói pedagógiai iskola- tanulóinak van már gyakorlatuk a sajtő- terjesztésben és sikerük bizonyára ezúttal sem marad el. SÍPOS BÉLA Puskás Éva, légy illedelmes A tanév befejezésével kapcsolatban a garamkövesdi iskola tanulói vidátn délutánt rendeztek. A tanulók sikerrel mutattak be egy rövid színdarabot is és ez megnyerte a közönség tetszését. Tartalmas, tanulságos volt, de amikor a kultúrelőadás vége felé közeledett a teremben lévő CSISZ tagok zajongani kezdtek. A zajongásukba olyan furcsa szavakat is vegyítettek, amelyeket nem illő újságba írni, de úgy látszik a garamkövesdi CSISZ tagok nem ismerik az Hiedelmet. Amikor a színdarab befejeződött, nagy hangon, szinte kórusba rákezdték, hogy: táncolni akarunk! Az iskolaigazgató látta, hogy a CSISZ tagok durván viselkednek, ezért figyelmeztette őket, hogy várjanak néhány percig, amíg a színjátszó tanulók átöltöznek és megvacsoráznak, mert a tanév befejezésének ünnepi programján közös vacsora is szerepel. Utána kiürítik a termet és táncolhatnak — folytatta az igazgató. A CSISZ tagok azonban nem is figyeltek az igazgatóra, nem érdekelte őket, hogy a tanulók örömmel fejezzék be a tanévet, hanem az igazgatót megfenyítették, hogy őt is kidobják i gyerekekkel együtt, ha nem hagyják el a termet. Nagy huzavona után mégis kimentek és kívülről kiabáltak a terembe illetlen szavakat az iskolaigazgatóra. Szégyen, hogy ilyen CSISZ tagok vannak Garamkövesden, akik egy idősebb embert bántalmaznak. Például Puskás Éva, az ablakon kiabált be olyan szavakat, amelyeket bizony egy CSISZ tagtól és leánytól nem várhatunk. Ezenkívül Miravcsik János, Hugyei János, Hugyec Lajos szintén a rendbontók közé keveredtek. Azonban ebből arra is következtethetünk, hogy a garamkövesdi alapszervezet mennyiben törődik az itteni fiatalok nevelésével. Helyes lenne, ha tagsági gyűléseken nemcsak arról beszélnének, hogy mikor fognak táncolni, hanem arról is, hogy hogyan szervezzék meg a tánc- mulatságot, úgy hogy ne történjen verekedés és illedelmesen viselkedjenek ott a fiatalok. Beszéljék meg, tárgyalják meg az elkövetett hibákat, hogy azok máskor ne forduljanak elő. Végre pedig a CSISZ párkányi járási vezetőségéből is látogasson el már valaki Garamkövesdre és segítsen az itteni alapszervezetnek változtatni az áldatlan helyzeten. I. L. Garamkövesd Július első vasárnapján Bratislavában a Slovan stadionjában látványos tornabemutatót tartottak a fiatalok. Megjelentek itt az osztravai, pilzeni és a bécsi tornászfiatalok is és szebbnél szebb mutatványokkal szórakoztatták a nagyszámú közönséget. Mi a Cervená Hviezda sportolóit mutatjuk be, akik szintén nagy sikert arattak a tornabemutatón. A SPORTLOVAGLÓK A magyarországi fiatalok sem sportoltak régen annyit, mint ma. A termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó DISZ tagok is sokat adnak a testnevelésre. Különböző nevű sportköröket alakítanak és a sport legkülönfélébb gait űzik. Például a zalamegyei Gútorfölde községben az állami gazdaság dolgozói Traktor nevet adtak a sportkörüknek. De amikor sportolnak, amint látjuk, mégsem a traktort veszik igénybe, hanem tereplovaglást rendeznek. (Magyar Foto Műnk Tamás felvétele.) Egy lelkes színjátszó csoportról ■ 1952-ben, tehát négy évvel ezelőtt talán egy tavaszi délutánon Bérezi Boriska és Szalai Zsigmond, a bra- tislavai cérnagyár dolgozói arról beszélgettek, hogy jó lenne egy színjátszó csoportot alakítani. A színjátszás terén ugyan nem volt semmiféle tapasztalatuk, mégis munkához fogtak. Tervükről csak azoknak a cérnagyári munkásoknak szóltak, akikről feltételezték, hogy szívesen résztvennének egy magyar műkedvelő színjátszó csoport munkájában. S nagy nehézségekkel küszködve, minden segítség nélkül (az üzem segítségét nem kérték és nem is tudtak tervükről) össze is toboroztak 8—10 lelkes, javarészt fiatal munkás es munkáslányt, akikkel megalakították a cérnagyár színjátszó körét. Nem volt tapasztalt vezetőjük, rendezőjük, még tanácsadójuk sem; mindent önmaguktől, belátásuk szerint csináltak. S mégis eredményesen dolgozott ez a kis, de lelkes színjátszó kör. Az első komolyabb sikereket két évvel ezelőtt érte el a színjátszó kör. Üj tehetséges műkedvelőkkel gyarapodott, s ekkor vette át a kör vezetését Kelecsényi elvtárs, az üzem egyik dolgozója, akiben nemcsak ügyes rendezőt, hanem igen tehetséges színészt is nyert a színjátszó csoport. A színjátszó csoport eredményes munkájával az üzem dolgozói számára rendezett előadásokon megisme' - kedett az üzem vezetősége is, és munkáját érdeme szerint méltatta. A színjátszó csoportot megfelelő támogatásban részesítette és jó működéséhez megadott mindent, amire a színjátszó körnek szüksége van. A színjátszó kör eleinte csak az üzem dolgozói számára rendezett előadásokat. Ezeknek az előadásoknak a sikere arra serkentette a kör tagjait, hogy máshol is fellépjenek. Ma már --------------------------------------------------gyakran járnak ki vidéki vendégszereplésre, s igen gyakran játszanaK itthon, Bratislavában. Pedig az üzem példás segítsége mellett is milyen nagy nehézségekbe ütközik egy színmű betanulása. A cérnagyár dolgozói ugyanis három váltásban dolgoznak, s ezért nagyon nehéz a hétközben olyan időpontot találni a próbákra, amely valamennyi szereplőnek megfelelne. Rendszerint csak vasárnap lehet összehozni a szereplőket. S a színjátszó kör tagjai szívesen áldozzák fel vasárnapjukat arra, hogy tanuljanak és a kultúra hírnökeiként megjelenjenek a színpadokon. Szerénység, fegyelem, a szocialista kultúra iránti odaadás, áldozatkészség jellemzi a színjátszó kör valamennyi tagját. Ami műkedvelő-szír. - házjátszóknál ritkaság a színjátszó kör tagjai elégedettek a kapott szereppel, senki sem sértődik meg, ha mellékszerepet kap. A színjátszó kör tagjai az előadáshoz szükséges kellékeket saját maguk készítik el. Ma~uk készítik az üzem dekorációs műhelyében a díszleteket, maguk tervezik és varrják a kosztümöket és maguk állítják össze a kuli szákat is. Ennyi munkát, ennyi fáradozást csak azok tudnak önként vállalni, minden ellenszolgáltatás nélkül, akiknek' igazán szívügyük a kultúra terjesztése, a dolgozó társaiknak szórakoztatása, tanítás és nevelése. A színjátszó kör fagjai jelenleg a Bujócskát és a Kaviárt adják elő. A Bujőcskával tovább jutottak a népi művészet alkotás versenyén a kerületi versenybe. A Bujócskát a színjátszó csoport körülbelül 30-szor vitte a színpadra. Utőljára Főréven láttam fellépni a színjátszó kört Csiky Gergely Kaviárjával. A színjátszók itt is megérdemelt nagy sikert arattak, a hálás közönség a nyílt színen is többször megtapsolta őket. Kelecsényi József, Kelecsényi Ilona és Walter Pál egészen kiváló teljesítményt nyújtott. Mindhárman megállnák helyüket egy állandó színtársulatnál is. Kelecsényi József, Poroszkay Tiva-’ dar szerepében nagyon szép művészi teljesítményt nyújtott. Szerepét jól kiaknázta, de nem túlzott. A közönség nagyon élvezte meggyőző játékát, s a tapssal nem maradt adós. Kelecsényi Ilona, Bomba Lilly alakítása a legjobbak közül való. Nagy kedvvel, könnyedén és ötletesen játszott. Sz ntén nagy sikere volt. Walter Pál Zughy ügyvéd szerepében nyújtott kitűnő teljesítményt. Tipikus kapitalista korbeli ügyvédet alakított. Alakított figurája mintha régi ismerősünk lenne. Sikerét minden mesterkéltség nélkül, egyszerű eszközökkel érte el. Kiss Anna, Poroszkay felesége szerepében is jó színészi teljesítményt nyújtott. Tempera- mentikusan, ügyesen játszott. A többi szereplő közül Hlatky Béla, Kovács Dezső, Gáspár Mária, Rédler Malvin, Morvái Mária, Bérezi Boriska, Csöllei Imre, Hegedűs Miklós, Mi- kóczy Péter érdemel dicséretet, igyekvő játékáért. A darab rendezése különben jó volt, ez Kelecsényi József és Walter Pál jó munkáját dicséri. A kosztümöket Kelecsényi Ilona tervezte és készítette, jó ízléssel, kellő szakértelemmel. A díszletekért is dicséret illeti a színkör tagjait. Az eddigi sikerek bizonyára még nagyobb feladatok megoldására serkentik majd a színjátszó kör tagjait. Műkedvelőkről van szó, olyan munkásemberekről, akik tisztában vannak azzal, hogy az előadások színvonalát még magasabb művészi fokra emelhetik. (bt) Hogyan kell a munkaszüneteket a munkaidőbe beszámítani A dolgozóknak a munkaszünetek beszámítására vonatkozó kérdéseivel kapcsolatban a FSZM titkársága a következő magyarázatot adja: A munkaidő 46 órára való lerövidítése a CSKP r -szágos konferenciájának határozata alapján 1956. október 1-től valósul meg. Október 1-ig tehát érvényben marad a 48 órás munkaidő. A munkaszüneteknek a munkaidőbe való beszámításánál az egyes üzemek különféle gyakorlatot követtek. A munkahelyeken töltött pihenők, a tízórai és uzsonna szünetek beszámítása a munkaidőkbe nem tekinthető a munkaidő napi 15 perccel va - ló lerövidítésének, mert ezek a szünetek a munkaidő részei. E szüneteket a dolgozók egészségének, és munkaerejük felújításának érdekében nyújtjuk és a szünetek idejét a termelési folyamatok természete szabja meg. Ahol a munka természete lehetővé teszi a rövidebb pihenőket, a tízórai és uzsonna szüneteket a munkafolyamat megszakítása nélkül (például a megszakítás nélkül dolgozó hivatalokban), s ahol ezek a pihenők, a tízórai és uzsonna szünetek egyénileg vannak rendezve, ott úgy maradnak, mint eddig. Egyes esetekben kérdést intéztek vajon be lehet-e számítani a munkaidőbe az ebédszüneteket is, vagy pedig a két műszakban való munkánál a munka megszakítását teljes egészében, vagy részben. A munkaidő csupán azokat a pihenő szüneteket, a t’zórai és uzsonna szüneteket lehet beszámítani, melyeket a munkahelyen töltenek. Ezek a szünetek a munkaidő részét képezik, számuk és tartamuk a termelési folyamat természetétől függ. Ezek a szünetek csökkentik a dolgozók fáradságát. Ezért ezeket a szüneteket egy műszakban legfeljebb 15 perccel be lehet számítani a munkaidőbe. Ezt az intézkedést azonban nem lehet az ebédidőre vonatkoztatni, mivel ez nem a munkaidő részét képezi és a munkahelytől való távozást követel meg. Az ebédszüneteket és munkamegszakításokat ezért sem részben, sem egészében nem lehet beszámítani a munkaidőbe. Segítsünk a tanulókon A rimaszombati nyolcéves középiskolában a múlt héten fejezték be a vizsgákat Sokan akarnak tovább tanulni azok közül, akik elvégezték a nyolcadik osztályt. De önkénytelenül felvetődik a kérdés, hogy hová és milyen iskolába menjenek. Közülük néhányan a rozsnyói pedagógiai iskolába jelentkeztek, páran pedig a füleki tizenegyéves iskolába és. talán ketten- hárman a rimaszombati szlovák tizenegyéves iskolába is beiratkoztak, mert Rimaszombatban nincs magyar tizenegyéves iskola. És a baj éppen itt kezdődik! A távoli magyar tizenegyéves iskolákba Rimaszombatból és környékéről nem mehet minden diák. Viszont a különböző szakiskolákba sem iratkozik be a tanulók túlnyomó része, mert más pályára éreznek hi- vatottságot. Igazán örömteli dolog, ha a tizenegyéves iskolákon akarnak tovább tanulni a fiatalok és éppen ezért kellene Rimaszombatban is magyar G- zenegyéves iskolát létesíteni. Sokkal jobban 'enne ezáltal megoldva a járásunkban levő tanulók helyzete, mint eddig. TANKÓ BORBÁLA Rimaszombat.
