Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-16 / 24. szám
1956. június 16. 3-«—»—*—*—» Megnyílt Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája Hétfőn, 1956. június 11-én délután 16 órakor a prágai Kongresszusi Palotában megnyitották Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáját. A terem zsúfolásig megtelt a köztársaság összes kerületeiből érkezett küldöttekkel és a meghívott vendégekkel. A jelenlevők viharos tapsa közepette felmentek az elnöki emelvényre a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai. Antonin Zápotocky elvtárs bevezető beszéde után a konferencia egyhangúlag megválasztotta a munkaelnökséget, amely elfoglalta helyét az emelvényen. Ezután a küldöttek jóváhagyták a tárgyalási rendet és a konferencia programját. A konferencia megnyitása és a bizottságok megválasztása után Antonín Novotny elvtárs a CSKP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra, aki elmondta: „A jelenlegi helyzet és a párt feladatai“ című beszámolóját. A konferencia június 12-én reggel 9 órakor újból megkezdte munkáját. Ezen a napon számolt be Viliam Siroky elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának iránytervezetéröl a második ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban. A konferencián ezután a két beszámoló alapján folyt a vita. Június 13-án és 14-én a vita során újabb küldöttek szólaltak fel és fejtették ki elgondolásukat a második ötéves terv irányelveiről, valamint a pártmunka egyes kérdéseiről. A konferencia június 15-én tovább folytatta munkáját. Az egész köztársaságból üdvözlő táviratok és levelek érkeznek a konferencia címére. Számos gyár, szövetkezet, a munkások és parasztok dolgozó kollektívái köszöntik forró szavakkal a konferenciát, és jelentik, hogy teljesítették a CSKP országos konferenciájának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket és újabb szocialista felajánlásokat tesznek. A szeretet és húség szavaival fordulnak a párthoz a táviratok és levelek százai, melyek országépítésünk egyes munkaszakaszairól érkeznek. Dolgozóink üzenetükben, köszöntésükben kifejezésre juttatják elszántságukat, hogy minden részében teljesítik az ötéves tervet, a konferencia által jóváhagyandó irányelvek szerint. —*—*épűi iS/z£úMákia BERUHÁZÁS MILLIÁRDOSBAN 152*5 1956-1960 A beruházás terén hatalmas feladatok várnak reánk, majdnem 61,5 %-al túlhaladták az 1951—55-ös év beruházását és közel 90 %-al nagyobb ez az összeg, mint az első ötéves terv beruházásai. A második ötéves terv nagy figyelmet szentel Szlovákiában nemzetgazdaságunk időszerű problémáinak. A második ötéves terv további lépést jelent a Szlovákia és a cseh vidék gazdasága között fennálló különbség kiegyenlítéséhez. Az ipari termelés Szlovákiában a második ötéves tervben 61.5%-al (a nehézipar 88.°/d-al) még a mezőgazdasági termelés majdnem 400/ó-al emelkedik. Szlovákiában 41 milliárd Kcs-t fordítanak a beruházás céljaira, azaz 56%-al többet, mint az 1951—55-ös év ötéves tervében. Külön figyelmet fordítanak a második ötéves tervben az energetikai, tüzelő és nyersanyag alapnak: kiszélesítik a geológiai kutatásokat, hogy a következő időszakok számára biztosítsák az ipari fellendülés előfeltételeit. Szlovákiában ebben az ötéves tervben befejezik a megkezdett vízierőművek építését, újabb vízierőműveket építenek vagy megkezdik az építésüket. Többek között a dunai vízierőmű építését is. Sok jelentékeny üzem épült, többek között az első csehszlovákiai atom villanyerőmű. Az állam 56 ezer lakást épít fel és további 30 ezer egyéni építkezés folyik. A tervbe ezen kívül jelentékeny számú kulturális és egészségügyi célokat szolgáló épületek építését vettek be. A nemzetgazdaságban 120 ezer _ új munkalehetőség nyílik. így tehát a második ötéves tervben biztosítva van Szlovákia jelentékeny gazdasági és kulturális fellendülése. Még nincsen teljesen megoldva minden kérdés. Ezek közül egy az eperjesi kerület kérdése. Ezen kerület fejlődése főleg a múlt hibáiból kifolyólag gazdaságilag és kulturális szempontból erősen elmaradt a többi kerület mögött. Ezen kérdések sikeres megoldásához jelentékenyen hozzájárulnak a geológiai kutatások eredményei, melyeket Kelet-Szlovákiában olyan fokozott mértékben valósítanak meg. * * * Amint látjuk a második ötéves terv időszaka nagy lendületet jelent országunk építésében. Sok minden megváltozik nálunk a következő öt évben. Megszilárdul az új társadalmi rend alapja és így a mi társadalmunk is közelebb jut céljához. Több gazdagság, bőség, jólét és boldogság honol majd hazánkban. CÉL AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSE Nem kell külön kihangsúlyozni, hogy gazdaságunk általános felépítése és a termelés kiszélesítése valamint a nagyobb munkatermelékenység forrásainak kutatása mellett — fő célunk a lakosság jólétének emelése. A két rendszer versenyében az elsőbbségért, hogy melyik jobb — a végén az határoz, hogy melyik országban magasabb az életszínvonal. A munkaidő lerövidítése — még ha a legforradalmibb tartozéka is — csak egyik része azon igyekezetünknek, hogy emeljük az életszínvonalat. Azt akarjuk, hogy a második ötéves terv időszakában legalább egy harmaddal emelkedjenek a személyes szükségletek, hogy az emberek jobban lakjanak, táplálkozzanak, öltözködjenek és többet szórakozzanak. A szükségletek növekedéséhez továbbra is az árak csökkentése vezet, no de az ötéves tervben sor kerül a bérrendszer átalakítására, kiküszöbölődik ez ártalmas béregyenlősdiség és egyidejűleg emelkednek a nominális bérek. Így tehát a bérek és fizetések reális értéke körülbelül 30 százalékkal emelkedne. Emellett azzal számítunk, hogy a mezőgazdasági termelés emelkedésével arányosan emelkedik a vidéki lakosság életszínvonala. T/illanyerö nélkül már nehéz elkép- ' zelni életünket, hisz már annyira megszoktuk, hogy egy kézmozdulatunkra, megindul a legkomplikáltabb gép is, vagy megszólal a rádió. Érdekes tehát feltenni a kérdést: Milyen munkát végez helyettünk a villanyerő egy év alatt? 1954-ben 13.6 milliard kilowattóra villanyenergiát termeltünk. Ha azt a munkát melyet ezzel a villanyenergiával elvégeztünk, embereknek kellene elvégezni, annyi emberre volna szükség, hogy azt nehéz elképzelni. Az ember ugyanis nyolc órai munkaidő alatt olyan munkát végez, amely 60 watt teljesítménynek felel meg, ez azt jelenti, hogy egy dinamó, tehát indukció útján villamos áramot fejlesztő gép mozgásba hozásával nem termelne annyi energiát, mint ameny- nyire egy 100 watt erős égőnek szüksége van, hogy kigyulladjon. Egy kilowattóra 15 ember teljesítményének felel meg, ez azt jelenti, hogy az 1954- ben termelt villanyerö 204 milliárd embert helyettesített. 1960-ban az ötéves terv végén 25.34 milliárd kilowattórát fogunk termelni. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a villanyerő majdnem kétszer annyi embert helyettesít, mint 1954-ben. Vajon villanyerő és villanygépek nélkül hogyan képzelnénk el az életet. A villanyerö termelésben még utói kell érnünk a fejlettebb államokat. Az 1929—37-es években a villanv- erőtermelés ívenként átlag 3.9 százalékkal emelkedett 1937-től 48-ig 7 százalékkal és az 1948—55-as években 9.7 százalékkal. Ez nizony kévés volt, mi magunk is érez‘dk, amikor gyakran, hirtelen kialudt a villany. A legrosszabb azonban az volt, hogy egész üzemek álltak. A villanyerőtermelés az 1950—55-ös évekig lényegesen emelkedett, amikor már 60 százalékkal növekedett a termelés, de még mindég nem volt kielégítő. Még közel ezer faluban kell bevezetni a villanyvilágítást és a forgalom valamint a vegyiipar villanyosítása terén is van pótolnivaló. Az ötéves terv időszakában a villanyerő szükségletnek 380 százalékkal kell emelkedni, a háztartásokban 50 százalékkal és a mezőgazdaságban 30 százalékkal. Az iparban a második ötéves terv szerint 59 százalékkal több villanyenergiát fogyasztunk ma jd. A villanyerő termelésének növekedése évenként átlag 12 százalékot tesz ki és a harmadik ötéves tervben ‘még lényegesebben emelni kell. Mert míg á második ötéves terv időszakában a teljesítmény növekedése 2.300 MW lesz, a harmadik ötéves tervben már 3.600 MW és ebből 750 MW-t az atomvillanyerőművek biztosítanak. Vizi Ősig'**'5 1: és hővillanyoserömüveket Is fogunk építeni. Nagy nyereséget jelent majd Őrlik, amely csak a harmadik ötéves terv keretén belül készül el és évente 500 millió kilowattóra villanyener- giát ad és így 50 ezer tonna szén megtakarítást jelent. Az ilyen szénmennyiség fejtéséhez 2.300 bányászra volna szükség. Dolgozóink, kik a villanyerőmúvek építésén dolgoznak, tudatában vannak, hogy a villanyerö fogyasztása állandóan emelkedik. Erről tanúskodik áz is, hogy a munkások és technikai vezeiők az építkezéseken és az üzemekben kötelezettségvállalásokat tettek a CSKP országos konferenciájának tiszteletére. Értékes kötelezettséget vállaltak a bmoi Elektrostroj üzem munkásai, kik vállalták, hogy a nováki, nosicei, krpeíany és a skal- kai villanyerőmű szerelését 28 és fél hónappal a határidő előtt befejezik. A villanyerőművek határidő előtti átadásával a tervezettnél 64 millió kW- órával termelnek többet, mely 4 és fél millió korona megtakarítást jelent. Ugyancsak szép eredményt értek el a Hydrostav n. v. dolgozói is, akik június 12-én teljesítették féléves tervüket. Ez az eredmény ‘annál is értékesebb, mivel a Hydrostav építőinek bekellett hozni a februári lemaradást, ami 2,200.000 Kcs-t tett ki. SZLOVÁKIA 139'8 1937 1948 195o I960. s/ /pari ier me/és ' /z . r. 1937 1955 1^60 A második ötéves terv nagy lépést jelent fejlődésünkben. A csehszlovák ipar 1960-ban a felével, a mezőgazdaság pedig legalább 30 °/o-kal többet termel, mint 1955-ben. Szlovákiában a termelés még gyorsabban emelkedik az iparban 61,5 %-kal, a mezőgazdaságban 39,8 °/o-kal. A termelés emelkedésével nő a lakosság jóléte is Ezért dolgozóink győzedelmesen leküzdik a nehézségeket és sikeresen teljesítik a második ötéves terv feladatait
