Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-09 / 23. szám

1956. június 9. 7 Az élet küszöbén Üli a papírkosárban Erich Kästner, haladó német író legújabb ifjúsági regényéből a „Repülő osztály“ című könyvé­ből hozzuk a következő rész­letet. * * * Másnap, közvetlenül a taní­tás előtt Martin az osztályból kilépett a folyosóra. Kezében tartott egy jegyzéket, amely a tegnapi tollbemondás osztály­zatait tartalmazta. Kreuzkamtn- nak. a német tanárnak akarta átadni, még mielőtt belépne uz osztályba, mert a tegnapi bál- esetről akar neki beszámolni. Kreuzkamm Rudi. a tanár fia, "npen mesélte a fiúknak, hogy az apjának fogalma sincs, hogy mi történt tegnap délután. A folyosó üres volt, az osztá­lyokban uralkodó lárma kihal­latszott a folyosóra és tompí­tott zsongással töltötte be. — Mintha csak becsukott legyek zümmögnének. A tanárok lejöttek a tanáriból az első emeletre. Bementek az osztályokba és a zsongás, züm­mögés egyszeriben elült. Kreuzkamm tanár utolsónak jött, feszesen lépegetett, * mint mindig, mintha csak egy séta­pálcát nyelt volna el. Br. Bökh ment mellette és valami érde­keset mesélt. A tanár figyelme­sen hallgatta és a szokottnál még szigorúbban nézett ki. Különös ember volt az a Kreuzkamm tanár. Valahogy mindig féltek tőle. Még sose látták nevetni. Lehet azonban, hogy csak nem akart nevetni. Rudi, a fia azt mesélte a gye­rekeknek az apjáról, hogy még otthon se nevet soha. Idővel megszokták Kreuz- kamm tanár szigorúságát. Igen ám, de nehéz helyzetbe kerül­tek gyakran, mert a tanár, ha­bár ö maga sohasem nevetett, mindig olyan vicces dolgokat mesélt, hogy a fiúk a legszíve­sebben hahofáztak volna. Mathiasldt például néhány héttel ezelőtt, amikor az vissza­adta a dolgozatokat, megkérdez­te: „Hányast kaptál a múltkori dolgozatodra? — Négyest — felelte Matt­hias. — Ufiy — válaszolta a ta­nár. Ma sokkal jobb osztályza­tot kaptál. Ne higyj annak, aki már megcsalt A „boldogtalan leány” levele nagy visszhangra talált olva­sóink körében. Szerkesztősé­günkbe nap mint nap számtalan levél fut be. A legértékesebb válaszok közül néhányat az alábbiakban közlünk: * * * Lehet, hogy jó! esik, ha a „boldogtalan leány“ elolvassa levelemet és hasonló ésettel is­merkedik meg. Én is nagyon szerettem egy leányt, szép, bol­dog napokat töltöttünk együtt. De mi történt, jött a katonai szolgálat, hívott a haza, hívott a kötelesség, bevonultam. Nagy fájdalmat éreztem, amikor meg­tudtam, hogy a szerelmem hűt­len lett hozzám. Katonai szol­gálatom után megismertem egy másik leányt, akit nagyon meg­szerettem, de a szülök ellenez­ték házasságunkat, mert meg­tudták, hogy szegény vagyok. Egyik csalódás a másik után ért. Végre megjött az igazi, akinél sem a távoliét, sem a szülők befolyása, sem pedig a világnézeti különbség nem oko­zott problémát. Ma már boldo­gan élek családimmal együtt. Hiszen ma mindenkit a munká­ja után értékelnek. Ma a fiata­lok nem azt nézik, hogy csak egy embernek éljenek, hanem szeressék a kollektívát, és hasz­nos tagjai legyenek a társada­lomnak. Egész biztos, hogy munkatársai között a „boldog­talan leány“ is megtalálja azt a férfit, akinek örökre odaad­hat’ í a szívét. Azzal fejezem be soraimat: hogy ne higyj an­nak, aki már téged megcsalt és szerelmeddel visszaélt. BORS 'IKY JÓZSEF, Nyitra. Matthiastól például néhány örült ennek. És aztán a tanár megjegyezte: „Ma egy jó né­gyest kaptál". Máskor pedig megtörtént, hogy az osztályban nyitva ma­radt a szekrény. Kreuzmann ta­nár kijelentette: Fridolin csukd be a szekrényajtót, huzat van! Martin most kénytelen volt bevallani, hogy a „diktandó" füzetek elégtek. Justus tanár az ötödik oszláti'ba sietett és Kreuzkamm tanár felé közele­dett. — Mi újság? — kérdezte szi­gorúan. — Igenis, tanár úr — felelte Mariin bátortalanul. A reális­ták tegnap délután elégették a „diktandó" füzeteket. A tanár állva maradt. — Ti bíztattátok fel erre Martin nem tudta sírjon-e, vagy nevessen. Aztán megrázta a fejét és gyorsan elmondta a legfontosabbakat és a ' tanárnak átadta a jegyzéket. A tanái■ kinyitotta az ajtót, Martint előre engedte és utána belépett az osztályba. Míg Martin az ajtó előtt szórakozott, valami hajmeresztő történtI Geord Kunzendorf felbuzdí­tott néhány fiút és Ulit beül­tették a papírkosárba és rá­akasztották arra a kampóra, melyre a térképet szokták fel­akasztani. Mdtlhiast négy fiú a padban visszatartotta. És most Üli ott lógott fenn a magasban és bíborvörös arccal kikandi­kált a papírkosárból. Martin majd elájult, mikor ezt meglátta. Kreuzkamm tanár úgy tett, mintha nem vette volna észre a botrányos helyzetet, egyked­vűen leült. Az asztalon észre­vett egy összecsomózott zseb­kendőt, szétteregette és megál­lapította, hogy hamu van ben­ne. — Mit jelentsen ez? — kér­dezte. — Ez a hamu, a mi füzeteink, felelte Martin félve. — Ahá — felelte a tanár, Tegnap délután kire voltak bíz­va a füzetek? Rudi Kreuzkamm, a tanár fia felállt. — Nem tudtál jobban vigyáz­ni a füzetekre? — Sajnos nem, felelte Rudi, — Körülbelül húsz fiú <rohant meg minket, engem és Frido- Unt. És amíg a füzeteket eléget­ték, engem becsuktak a pincébe és a ruhakötéllel. gúzsba kötöt­tek. És meddig voltál a pincében? — kérdezte az apja. — Vagy négyig. — És a szüleid nem vették észre? * — Nem, — felelte Rudi. — Bájos emberek lehetnek a szüleid, — jelentette ki a ta­nár bosszúsan. Néhány tanuló kuncogott.. — Kezünkben a jövő, a boldogság Ma minden fiatal kezében tartja a jövőjét, csak tőle függ, hogy miképpen boldogul. Nem szabad, hogy boldogtalan legyen a mai fiatal leány, azért, mert elhagyta az a fiú, akit szeretett. Az életben mindenkit érhet csalódás, hol tartana az emberiség, ha minden fiatal, aki az első szerelmében csaló­dik, elhagyná magát, elveszte­né életkedvét és nem lenne úrrá saját érzelmei felett. Fel a fejjel, el kell felejteni a múltat és építeni kell a jö­vőt. Nagy feladatok várnak az ifjúságra. A közös munkában megértő társakra találunk és feltétlenül találkozunk azzal, aki iránt majd vonzódást ér­zünk, megszeretjük és boldog­ságra találunk. Tapasztaltabb, érettebb fejjel jobabn megválogatjuk baráta­inkat és érzelmeinket nem pa­zaroljuk olyanra, akit csak fe­lületesen ismerünk, és aki csak egy hangulat nyomán keltett fel bennünk szerelmet. Malatinec Gyula katona. A csalódások nevelnek bennün ket Négy évvel ezelőtt én is ha­sonló helyzetben voltam és Így saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen a , lelkiállapota in­na': a fiatal leánynak, aki any- nyira csalódott szerelmében. A „boldogtalan leány“ Vörösmar- tyval igazolja a soraiban, hogy nem talál hasonló „szépségei. Nem szeretném megcáfolni a nagy költő sorait, de idegenke­dem a „férfiszépség“ gondola­tától. Mert ma már tudom, hogy az igazi szépséget nem a kül­sőben kell keresni. A szépség olyan, mint az arany hüvely, kívül csupa csillogás, ragyogás, de belül csak ólom a tartalma. A csalódások nevelnek bennün­ket és újabb küzdelemre buzdí­tanak. Az élet csalódásai, szen­vedései tesznek bennünket iga­zán emberré. Vőlegényemmel nagy csalódások után fájdalmas vergődések idején forrtam ösz- sze. Őszintén elmondtam csaló­dásomat és a bizalom, a meg­értés összekovácsolta szíveinket. Érdekes, hogy vőlegényem mun­kaköre, sőt még a neve is azo­nos az első', ideálom nevével. Csak az a különbség, hogy a vőlegényem hűséges, megbocsá­tani tudó és mélységesen ra­gaszkodik hozzám. Meglásd, te is megtalálod azt a külsőleg és belsőleg „szép“ férfit, aki olyan kitartó lányra vár, mint amilyen te vagy! HAJAALSUGAR Nevetséges volt, hogy a tanár saját magáról vélekedik így. — Es nem hiányoztál a va­csoránál? — kérdezte. — Nem, — felelte Rudi. — Azt mesélték nekik, hogy egy barátom meghívott vacso­rára. A tanár szigorúan így vála­szolt: „add át édesapádnak szívélyes üdvözleteimet és a jö­vőben szíveskedjék jobban ügyelni a fiára!" Az egész osztály harsogott a nevetéstől. Csak Üli volt csendben. És a tanár. — Átadom az üzenetet az édesapámnak — felelte Rudi Kreuzkamm. És mindnyájan újból nevettek. — Szép kis rend lehet nála tok — szólalt meg a tanár. A Martin jegyzeteire nincs szűk ségem. A tollbemondás . osztály zalát. bejegyeztem a füzetembe És most majd összehasonlítom a két jegyet. Remélem senki st svindlizett. De arra majd rá­jövök. Ezenkívül még a követ­kezőket szeretném közölni: a következő csinytevés után olyan tollbemondás következik, hogy attól majd kékültök, zöldültök. Mint egy parancsszóra mind nyáján Üli felé pislogtak. Na, az lenne csak a haddel- hadd. Mit keres a papírkosár a fa­lon? kérdezte .a tanár. Hagy­játok már abba ezeket a sza­márságokat. * * * » A legjobb orvos az „idő" Ahhoz, hogy tanácsot adhas­sunk. pontosabban ismerni kell a körülményeket. Ha elhagyóit az a fiú, akkor kár őt vissza­várni, mert a megtörténtek után, ha házasságot kötnélek is, aligha kerülne sor a közös megértésre, a viszontszeretet'e. Nagyon is érezzük, hogy a boldogtalan házasság modern életünk egyik legégetőbb és leg­nagyobb problémája és különö­sen a női tétek problémája, mert szerelmi boldogság na­gyobb szerepet játszik a nő éle­tében, mint a férfiében. Lehet, hogy helyes az fette-' vésünk, hogy a fiú nem találta meg azt, akit keresett, az igazi ideált és meglátta, hogy nem illenek össze, úgy döntött, hogy nem jönne jó házasság létre. Ha a fiú valóban ezért döntött így, akkor a cikk írója nyugdí­jon bele, hogy ez a szakadás most történt és nem a házas­ságkötés után. Ha a „boldog­talan lányon" nem segített a legjobb orvos, az „idő", akkor saját maga segítsen magán. A végnélküli kesergésnek és szo- morkodásnak nincs sok értelme. Komoly és nagy betegség a szívfájdalom, de Vörösmarty sem halt bele, amiért elveszí­tette Perczell Etelka vonzalmát és megtalálta sajgó sebére a balzsamot: Laura szerelmét. KOVÁCS MIKLÓS A szerelem könnyen elröppen Nem szabad elhagyni magát az embernek és főleg kerülni kell a magányt, hogy elfelejtse a múltat. Az élet gyönyörű táv­latokat nyújt a fiatalok szá­mára. Csak egyszer vagyunk fiatalok, használjuk ki jól fia­talságunkat. Nem szabad, hogy egyetlenegy érzés úrrá legyen felettünk. Nézzünk szét az emberek W>- zött, értsük meg gondjaikat és bánataikat. A szerelem az köny- nyen elröppen és megmarad a megértés és a barátság. Hogy­ha valóban szeretett téged az a férfi, akkor még visszatér hoz­zád, ha pedig nem, akkor nem érzett irántad olyan mély von­zalmat, amelyre egy boldog családi életet lehetett volna építeni. HIMMEL O., őrvezető. Tudomány és technika Szlovákiában épül fel hazánk első atomerőműve A villamos energia szükség- energiatöbblet harmadrészét let háztartásainkban és ipari üzemeinkben egyre fokozódik. Azt hinnénk, hogy ez egyszerű velejárója a termelés általános növekedésének. Ha azonban szemügyre vesszük a villamos energia fogyasztás és az össz­termelés növekedésének görbé­jét, kiderül, hogy az áramfo­gyasztás aránytalanul gyorsab­ban növekszik. Ennek oka abban keresendő, hogy az elektromos energia használata más erőforrásokkal összehasonlítva kényelmesebb és előnyösebb. Feltételezhetjük, hogy a villamos energia szük­séglet az eddigi iramban fog fokozódni a következő években is. már atomerőmüvek fogják le dezni. A második ötéves terv irányelvei ezért további atom­erőművek tervezésével és az urán- valamint nehézvíz-kész­leteket biztosító üzemek felé­pítésével számolnak, amelyek nélkülözhetetlenek az atomerő­művek üzemeltetésénél. Tekintettel arra, hogy Szlo­vákia aránylag csekély meny- nyiségű jóminoségü tüzelő­anyaggal rendelkezik, az atom­energia kihasználásának itt kü­lönösen fontos szerepe lesz. Éppen ezért országunk első atomerőmüvét Szlovákia terüle­tén építik fel s a további ter­vezett atomerőműveket is erre való tekintettel nagyobbrészt Közvetlen működésű, nagy feszültségű atomáramfejlesztőtelep egy változata. A betoncsőben elhelyezett uránrudát a neutro­nokat visszaverő grafit-fallal veszik körül. A reakció során az elektromos töltésű részecskék elhagyják a gondosan szigetelt uránrudát s a grafitban rekednek. Ennek eredményeképpen a rúd ellenkező előjelű elektromos töltést kap, mint a grafit. A grafitréteget lehűtik, melegét a hőerőmű kazánjának és turbo- generátorának működtetésére használják fel. 1 — nagyfeszült­ségű szigetelő, 2 — grafit, 3 — kadmiumrudak, 4 — hűtés, 5 — beton, 6 — gőzkazán, 7 — légszivattyú, 8 — hűtőkészü­lék, 9 — uránrúd, 10 — szivattyúk, 11 — generátor, 12 — turbina. Sajnos, még ma is az a hely­zet, hogy nincs egyensúly az energetikai alap és népgazdasá­gunk többi iparágának fejlődé­se között. Az egyensúlyi hely­zet Helyreállítása érdekében egyre gyorsabb tempóban kell növelnünk a villamos energia termelését, hogy ez ne csak lépést tartson az egyes ipar­ágak fejlődésével, hanem meg is előzze ezeket. A második ötéves tervben az ipari termelés ,50 százalék­kal növekszik meg, ezzel szem­ben a villamos energia terme­lést 68 százalékkal növeljük. Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha együttvéve 2300 MW energiát szolgáltató új erőmű­veket helyezünk üzembe. Ösz- szehasonlításul: olyan teljesít­mény ez, amilyet országunkban a villamosítás kezdetétől 1943- ig, vagyis az egész kapitalista uralom alatt felépült erőművek szolgáltattak. Mi pedig ezt a többletet csekély 5 év alatt kívánjuk elérni. Villamös ener­gia termelésünk 1960-ban eléri a 25,34 milliárd kWó-t, 1965- ben a szükséglet már kb. 45 milliárd kWó-t tesz ki, 1975- ben pedig mintegy 80—100 mil­liárd kWó lesz. Szlovákia további iparosítása szintén nagyobb villamos ener­gia fogyasztással jár. Az illeté­kes szervek itt is mélyreható intézkedésekkel igyekeznek elő­segíteni a szükséglet fedezését. Nemcsak az üzemben levő erő­művek kapacitását kell növelni, hanem további vízi és hőerő­műveket kell felépíteni. Szlovákiában döntő jelentősé­gű lesz a Vágón épülő vízierő­művek üzembe helyezése, va­lamint a dunai vízierőmü épí­tésének megkezdése. Az atommagenergia 'segítségünkre jön Az atommagénergia felhasz­nálásának lehetősége éppen energiagazdaságunk fejlődésé­nek kritikus pillanatában érke­zik meg. Örvendetesnek tart­hatjuk azt a tényt, hogy má­sodik ötéves tervünk végén, 1960-ban első atomerőművünk már előállítja az első kilowat­tokat s hogy a második ötéves terv folyamán több atomerőmű építését kezdjük meg. Az elő­zetes tervek szerint harmadik ötéves tervünkben a szükséges Szlovákiában helyezik majd el. Az első csehszlovák atom­erőmű építése 1957-ben indul meg s 1960 végén kezdi meg az áramszolgáltatást. Az atomerőművek üzemelte­tésének egyik legfontosabb té­nyezője a villamos energia elő­állítási ára lesz. Annak ellené­re. hogy az atomerőmű beru­házási költségei egyelőre vala­mivel nagyobbak mint a hőerő­mű felépítésének költségei, fel­tételezhetjük, hogy már a leg­közelebbi évek folyamán ez az arány az atomerőművek javára billen. Az első atomerőműből származó áram ára nem lesz magasabb a hőerőművekben elő­állított villamos energia áránál, a jövőben pedig kétségtelenül egyre inkább csökkenni fog. Jól fel kell készülnünk az atomerőmű üzemeltetésére Az atomerőművek felépítése és üzemeltetése nagyszámú szakembert igényel. Közvetlen feladataink, s főleg a 3-4. öt­éves terv távlati tervei megkö­vetelik, hogy számos fizikust, magenergetikai szakembert és kémikust képezzünk ki. A szakemberek gyors kiképzésére irányuló első lépéseket már megtettük, s ezen kívül az atomenergia gyakorlati problé­máit széles körben is ismertet­jük majd. Első atomerőmüvünk tervezé­sénél és építésénél döntő sza­va lesz az Atomfizikai Intézet­nek, amely már ma is komoly tevékenységet fejt ki. Óriási feladatok megoldása vár rá: az atommag részecskéire vonatko­zó kutatás kibővítése, az atom­reaktorban lejátszódó folyama­tok tanulmányozása, a rádió­izotópokkal való kísérletek irá­nyítása és nyilvántartása. Köz­re kell működnie az atomerő­művek technikájának fejleszté­se terén. Nem szabad megfe­ledkeznie a kísérleti atomreak­tor s az atomerőművek dolgo­zóinak biztonságáról sem. Egész sor védőberendezést kell java­solnia, hogy az atommáglya működése közben keletkező ká­ros sugárzások a legkisebb mértékben se veszélyzetethes- sék a dolgozók egészségét. A tudomány és technika nagy forradalmának küszöbén állunk. ' -dj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom