Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-14 / 2. szám

rn 1956. január 14 S '»Ä A m ■ VÉRESHURKA. Az aprólck- húsokat (vese, lép), a fejhús­nak azt a részét, amelyet nem használunk fel kocsonyába, megfőzzük és ledaráljuk. Levé­ben rizst párolunk, amelybe pá­rolás előtt vöröshagymát resze­lünk. A darált hús felét eltesz- szük a májashurkába. A meg­maradt húst összekeverjük a megfőtt rizzsel. ízlés szerint fűszerezzük (só, paprika, ma­joránna, stb.), majd beletcsz- szük az átszórt -véri Jól kimo­sott vastagbélbe töltjük, két ve­gét erősen /összekötjük, - nehogy a vízben kipukkadjon. Forró vi2be tesszük, lassan forralúik addig, míg ha megszúrjuk, színtelen (nem véres) zsíros le­vet enged. Hideg vízbe rakjuk pár perc múlva száraz deszká­ra. A véreshurkát készíthetjük rizs helyett zsemlékockával Is A zsemlekockákat előzőleg tej­ben áztatjuk, azután dolgoztuk össze a hússal cs vérrel. MAJASHURKA. A májat <ós vízben megfőzzük, ebben a víz­ben megpároljuk a rizst. A má­jat a félretett hússal együtt le­daráljuk, összekeverjük a rizs- zsel, vöröshagymával és tet­szés szerinti fűszerrel. Ugyan­úgy töltjük bélbe és főzzük ki, mint a véreshurkát. HIDEG MAJAS. , Egyenlő súlyú májat és főtt kövér ser­téshúst ledarálunk és össze­gyúrunk. Egy kis darab kövesz- tett szalonnát apró kockákra vágunk és zsírban párolt re­szelt hagymával együtt a hú­sos ínájba keverjük. Sót, bor­sót, pirospaprikát tetszés szerint adunk hozzá. Vastagbélbe tölt jük. Sós vízben kifőzzük, utána pár percre hideg vízbe tesszük, majd száraz deszkára. A disz­nóölés utáni napon már ro gyasztható, de ha megfüsíol- jük, hosszabb ideig eláll. DISZNÓSAJT. A főtt sertés­bőrt, apróbb húsokat, nyelvet, stb. metéltre vágjuk, adunk hozzá egy pár zsírosabb részt is. összekeverjük, ízlés szerint fűszerezzük. Vöröshagymát, fok­hagymát is tehetünk bele. Tisz­tára mosott sertésgyomorba töltjük. Hurkapálcával zárjuk el a nyílást, s forró vízben ki­főzzük. Két deszka között ne­hezékkel jól lepréseljük, majd 24 órára füstre tesszük. KOLBÁSZ. A húsokat leda­ráljuk, mély tálba tesszük, só­val, pirospaprikával, borssal, fi­nomra vágott fokhagymával Ssz- szegyúrjuk. Ha nagyon ke­mény lenne, kevés langyos vi­zet tehetünk hozzá. Jól kimo­sott vékonybélbe töltjük, , s több helyén megcsavarjuk. Frissen is süthetünk belőle, de nagyobb részét megfüstöljük, így' sokáig eláll. SZALONNA, oldalas és egyéb átíró . húsok sózása. Ezeket 'ép­pen. úgy sózzuk, pácoljuk, mint a sonkát, de a páclében csak egy-két hétig hagyjuk. A sza­lonnaféléket füstölés előtt fok­hagymával dörzsöljük bé. ZSÍROLVASZTAS. A zsir- szalonnát éleskéssel levágjuk bőréről. Közepes kockákra -vág­juk, s kellő nagyságú zománc- edénybe rakjuk. Kevés vizei, vagy tejel öntünt alá és tűzre tesszük. Amikor a szalonna ..erősen kezd pirulni, levesszük a tűzről, szűrőkanál segítségé­vel átszűrjük a bödönökbe. Aki nem szereti a túlzsíros. teper­tőt, nyomja ki krumplinyomóval a zsírt belőle. A bödönt foráz- zuk és súroljuk ki, mielőtt meg­töltjük, hogy meg ne avasod- jék benne a1 zsír. A tél folya­mán időnként nyissuk fel a bődé tetejét, hogy jobban ér­je a levegő a zsírt. Lehetőleg tegyünk a bődön alá két Kis darab fát, hogy alulról is érje tevegő. KÓCSONYAFÖZÉS. A disznó bőréből, farkából, füléből, orrá­ból, s a lábakból kocsonyát főz­hetünk. ügy készül, mint-a hús­leves, tehát sárgarépát, petre­zselyemgyökeret,’ egy fej. vö'ük- hap- -át, öt-hat gerezd fokhagy­mát, sót teszünk bele és addig főzzük,ö míg a hús megpuhul. Fontos, hogy sok bőr legyén benne, mert csak akkor alszik meg a kocsonya., A húst . tányé­rokba elosztjuk s rászórj ük a levét. Levesszűrőn, s ha nagyon zsíros, még egy tiszta vászon­darabon szűrjük át. Hideg he­lyen altatjuk. Ha megkocso­nyásodott, pirospaprikával meg­hintjük a tetejét. M >nogrammos pullover 28—30 dk; fehér pamutból, 2 db. 2-es és 2 db. 2 és feles tűvel készítjük. Mintája: a szí­nén sima kötés, a visszáján fordított kötés. A hát ' 15 cm-es 2 sima, 2 í rdítoi tő' álló patentkötés után 20 cm ... ességig — a karóltő- ig — sima kötéssel kötjük. — Most 5, 4, 3, 2, 1 szemet fo­gyasztunk, azután 19 cm-f to­vább kötünk a váll .fogyasztá­sáig. A vállat ötszörre fo­gyasztjuk el, a maradék sze­meket pedig lazán befejezzük Az eleje úgy készül, mint a háta, csak kb‘. 8-10 cm-rel több szemre kezdjük. 20 cm után a karöltő fogyasztás: 6, 5, 4, 3, 2, -1 szem. A váltig 21-22 cm-í kötünk és ugyancsak ötszörre fejezzük be. A nyakkivágást a befejezés előtt 5 cm-re kezd­jük. A nyakkivágás fogyasztá­sa: a közepén 12 szem, majd kétoldalt 4, 2, 1, 1 szem. Ujja: 10 , m-es patentkötés után min­den 6-ik sorban kétoldalt 1-1 szemet szaporítva, kb. 45—»8 cm magasságig kötünk. Most fogyasztunk 4, 4, 2, 2, majd 1, 1 szemet, 11 cm magasságig. Befejezésül 2, 2, 3, 3 szemet fogyasztunk, a megmaradt sze­meket pedig lazán lefogyaszt­juk. Nyakpánt: 35-36 cm-nek meg­felelő szemmel, 10 cm-es, két sima, két fordítottból álló pa­tentrészt kötünk. Ha a pullover hátát zippzár- ral zárjuk, akkor az egész pul­lover hosszából 16 crh-t leszá­mítunk és ebben a magasság­ban megfelezzük a hátreszt éa külön kötjük a két darabot. Tőled is függ, hogy az ötéves tervünket siker koronázza i. Nem vice, ez valóság, ... kilencszáz hatvanra villany és hangszóró lesz minden faluba’. Irta: K J ÁRUN KOVA Tegnapig nem volt sok kö­zöm a faluhoz. Legfeljebb Ten nénit kell megemlítenem, aki gondoskodott róla, hogy ne te­gyek teljesen tájékozatlan me­zőgazdaságii téren. AnnyiI tudtam, hogy a tehén tejfölt, és vajat ád. Azt is sejtettem, fiogr a kakast taraja különböz­teti meg a tyúktól. Mindezeken túl tűrhetően ismertem a disz­nó testtanát. Hanem a falusi ember gon- dotatvilága, — az már mást ügy véltem, hogy ebben a számban is eléggé jártas va gyök. Itt aztán nem érnek egy­könnyen utol. Elvégre minden gyerek tudja, hogy a kulák osz­tályellenség, a középparaszt in­gadozik, de a kisparaszt az már más. Bár köziünk legyen mondva, egy kalap alá vettem őket tegnapig. — Mondom csak tegnapig. Az egész esemény szombaton kezdődött. Az őszi nap ködö­sen mosolygott ránk az iroda ablakán át, amikor Suska Már­ton brigádra toborzott bennün­ket. A védnökségünk alatt álló szövetkezet ugyanis krumpli­szedésbe fogott; a hőmérő hi­ganyszála emelkedett, tehát va­sárnapra szép időt várhattunk. Mivel a napocska kacagott, egész ' teherautóra való ranó- mántit toborzott össze soraink­ból. , Mondanom sem kell, hogy öl órára beszéltük meg a találko­zás időpontját, tehát fél kilenc­kor j már útnak is indultunk. Egy óra leforgása alatt -nár az alvégen kavartuk a port. — Nagy tülköléssel üdvözöltük az ünneplőbe öltözött szövetkezeti népet, ahogy irodájuk été haj­lottunk. Természetesen az iro­dában senki sem volt. Az egyik benszűlöttet megállítottuk az ut­cán. Érdeklődésűnkre hajtandó vo.t • elárulni, hogy az EFSZ elnökét leghamarabb a temp- lopitéren találhatjuk meg. / Na tessék! Igazam van! Az elnök a templomtéren van!.. Mondom és javaslom, hogy in kább menjünk horgászni a pa­dokra, igen ám, de a , templom mesz- sze Volt és már jöttek is ve­lünk szemben az emberek. „Hit ha már jöttek, Isten hozta ma­M ísdvA’..-­PrUi ß I _ _ 7 / it.-S.V Ufvjrt iQpctiilo tatok (Mapiar\ te* hfiyetr }e'u olQit Szenünk is lesz bőven, majd háromszor annyi, mint eddig tudtak a bányászaink adni. T » in. A villanykályha se lesz ritka vendége a háznak, anyánk boldog örömére. gukat!" — mondta az. elnök Rajta csakúgy, mint m'indany- nyiunkon látszott a meglepetés zavarai — ,Mi — folytatta, — ne haragudjanak az elvtársak, de ma nem dolgozhatunk. ■ Nálunk ma búcsú van... Fog­laljanak helyet nálunk. Amott a domb alján nagyon szép. — Tessék élvezni a jó szövetkeze­ti levegői.“ Mindannyian a földre szegez­ték tekintetüket. „.Köszönjük —r nevet Suska. Márton. Milyen szép cifrán öl­tözködnek mindannyian, öröm nézni.“ Közelről, de annál na­gyobb érdeklődéssel szemlélgeli Kaniák Zsuzsi varotias blúzát. Unden férfi egyszeriben fel­tűnő érdeklődést tanúsított a népi varottas ruhanemű iráni „Hát úgy az én blúzom nem tetszene11“ selypíti Kubaj nagy- anyó, aki hétrét görnyedt, akár az őszi falevél. A gyülekezeten nevetés vesz erőt. A nagyanyó szívből, iga­zán nevet. Felénk fitogtatja egyetlen fogát és ugyancsak rázza ősz fejét. „Már hogy ne tetszene nagy­anyám! Ha tudni akarja, ma­ga is tetszik nekem! Egész es­te magával fogok táncolni." Márton barátunk nem hagyta magát. — „Remélem, hogy. bú­csú napján már csak lesz •r.u- zsika 'maguknál!?“ „Muzsika, az tesz. de munka aztán nem! Nem illik.,.“ — Igyekszik magyarázkodni az el­nök. Nagyon kellemetlen hely­zetben vám. „Tessék csak leülni, DlOIOiOlCIOIOIOIOlOlOiOIOIO 0 , 0 ott a domb alján. ' üjra .estik a földet keresi tekintetével. A fér­fiak összpontosítva' szívják pi­pájukat. w ,.Márpedig mi nem akarunk üldögélni. Szívesen tennénk va­lamit: Mutassák meg, hogy merre és mit lehet dolgozni és azután ne zavartassák magu­kat“ — mondja Suska és hun­cutul mosolyog hozzá. „Este majd , találkozunk a muzsiká­nál" kajánul kacsint Kabaj nagyanyó felé. A gyülekezet kényszeredettén nevet, de nincs abban köszönet. Egy darabig álldogáltunk, majd az elnök kötélnek állt. — E ’ fiút küldött velünk kalau­zul. Ö majd elvezet bennünket a határba, oda ahol a krumpli már felszántva vár a földön. — Amíg én az autóhoz 'mentem, a gumicsizmáért, kissé lema­radtam a többiektől. Brigádo- saink addigra etiüntek a ka­nyarban. Lassan elindultam én is az ösvényen. Pár perc múl­va valaki utóiért. .„Alii meg leány" — kiáltott rám egy idő­sebb . asszony. Erősen kapko­dott a levegő után. Még apy- nyit mondott, hogy kissé lié- s bh lesz- az ebéd. „Hogy is bírják ki szegénykék“ — mo­tyogta. Hirtelen a falu felé te­kintett. Gyorsan levetette, ün­neplő csizmáit, szorosabbra kö­tötte batyuját és a mieink utón sietett. A harmadik csűrnél a meggyéről rámszólt két leány. Tudni akarták, hogy lehet-e va­lakit látni a közelben. Körül­néztem, de mire választ adhal­Epigramm. Panaszkodó!, hogy nincsen barátod. És miért volna ilyen önzőnek? Ki a magányt istenként imádod. Csak ülsz, mint ricsitők s felőled E világon bármi is történhet, Te a megszokott világod éled. IV. S amint itt látjátok ez lesz majd az eisö atommaggal hajtott villanyerőmű, ^ tam volna, már jutásnak ered­tek, mint az őzikék és már is tűntek a domb mögött. Leül­tem, hogy kicseréljem a csiz­mámat, mert valamiféle hant nagyon csiklandozta a latna­mat. Közben három idősebb férfi-és két nő ment el mellet­tem. Miközben talpraálltum, még kelten előztek meg. Való­jában ők jöttek rá, hogy for­dítva háziam fel a csizmámat. Figyelmeztetlek, hogy melyik a jobb, melyik a ballábra való és sietlek a többiek után az ösvé­nyen a dombon túlra. Néhány, bizonyára kato.naviselt ifjú, ügyes ugrásokkal a domb -szé­léhez ért. Csodálatosan szép, - gondolom. Vajon hová igyek­szenek? — Előszeretettet nézem a csizmákat. Vajon mi lehet nz oka. hogy nem esik le a lá­bukról. noha négy számmal na­gyobbak a kelleténél? Az útelágazáson túl. egyene­sen a domb alján, szemem dóit terült el a krumpliföld.' Vem akartam hinni a szememnek. Megtorpantam. Legalábbis négyszeresére nőtt a brigádunk. Annyi volt ott az ember, mint a mákszem. Levetették az ün­neplő tábbelit, fára akasztbtták a szűrt és kalapot. Amikor a kuszáit boly szétrebbent és mindenki megindult kosárral a kesében sorokat alkotva, akkor vettem . csak észre, hogy a krumpliföldön húsz brigádos és több mint nyolcvan szövetkeze­ti tag dolgozik. Még Kubaj nagyanyó is eljött és munka- versenyre hívta ki Stisko Már­tont. Egyik újítást a másik után eszelte ki Susko barátunk — Szedte a krumplit guggolva, ülve, fekvötámaszban. terden- állva, de mindig mintegy két- három méterrel lemaradt az anyókától. Csak este sikerült győznie ellene. A harmadik tánc után félhalottként tette az anyó­kát a . padra. Sapkájával lc- gyezgette és citromlével itatgat- ta. En magam is énekeltem és táncoltam. Már el is felejtet­tem, amit eddig tudtam a fa­luról és a földművesekről. Egy­szerre minden közelebb került hozzám és érthetővé vált szá­momra -,-r-r Fordította: ZALA JÓZSEF A MAGANY Ez aztán család A gépállomás fiatal szerelője, Kerekes Pista a falu­ból nősült. Öt holdas gazda lányát vette el, a szép Asztalos Terit. Egyszer vendégség van náluk, s Kerekes Pista mosolyogva mondja: , / — A mi családunkban minden dolgozó réteg képvi­selve van: én munkás vagyok, a feleségem paraszt... — Hát a haladó értelmiség? A kis menyecske szemérmes pirulással mondja: — Márciusra várjuk az elsőt. ŰJ IFJCSA*. — a CSISZ Szlovákiái Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden szombaton Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bradsla- ve. Prazská 9 — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő Szőke József. — Szerkesztőség es kiadóhivatal. Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41, 42. — Nyomja Merkantil Előfizetés egy év. • 30.— Kés, félévre 15.— Kés. — Terjeszti e postaszolgálat — Rendeléseket minden postahivatal és minden kézbesítő átvesz. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányitópostahivatal Bratislava 2. D—50025

Next

/
Oldalképek
Tartalom