Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-04-21 / 16. szám

2 TD56. április 21. NINCS, DE LESZ . . . C1 alujárás alkalmával gyakran le- -*■ hét haliam: „Nálunk jobban menne a munka, de hiányzik a kul­túrház, nincs, ahol összejönnének a fiatalok tanácskozni, szórakozni”. így volt ez a zselízi járás egyik kis falu­jában. Szódóban is. A fiatalok jó! dol­goztak a szövetkezetben, bizonyítéka Énnek az, hogy az év elején elnyer­ték a CSISZ nyitrai Kerületi Bizott­sága vándorzászlaját is. Azonban a szervezetben a fiatalok között vissza­maradt a nevelő munka. Kevés volt a kultúrmunka, a tánc és szórakozás. Ennek okát a kultúrház hiányával magyarázták a fiatalok, öregek egya­ránt. A helyi nemzeti bizottság iro­dáján kívül nem volt hely, ahol ösz- szejöj,jenek, ahol megbeszéljék örö­müket, bánatukat. _Igy helyiség : nélkül telt el sok idő Szódón. Mindig többször és többször vetődött fel a kultúrház kérdése a faluban. — Hisz megérdemlik a mi fiataljaink ezt — mondták az öregebb elvtársak — hisz jól dolgoznak. A sok beszédet, tanakodást, tett követ­te. Tervezni kezdték a kultúrház alapjait. A fiatalok, akik tudatában voltak annak, hogy a kultúrház elő­ször is az ő érdeküket fogja szolgál­ni, a márciusi tagsági gyűlésen elha­tározták, hogy az építkezésen 1.700 brigádórát dolgoznak le. Bár voltak olyanok, akik ezt sokalták, a tagság többsége megszavazta az ajánlatot. Dudás Pali traktoros vitte a szót: „Én száz órát vállalok”. Egy darabig csend volt, ífe azután egymásután szinte parancsra eaiaAkedtek a fiata­lok szólásra. — ín százat, — Én nyolcvanat, — Én öévessst vállalok. A lányok se maradtak le. — Hisz mi is tudunk segíteni az épftkezésnél — mondták, és máris felszólalt Nagy Ilonka: — Én száz órát dolgozók le — és Hudec Zsuzsi: — Én ötven órát vállalok. Mire a tagsági gyűlés befe­jeződött, a kollektív vállalás egyéni kötelezettségvállalásokkal volt alátá­masztva. Vasárnap, 15-én, már kora reggel gyülekeztek a fiatalok, hogy meg­kezdjék vállalásuk teljesítését. A fiúk ásták az alapot, a lányok, akik talán soha nem dolgoztak építkezésen, be­tont kevertek. Vígan ment a munka a községház udvarán és a lebontott régi ház helyén kirajzolódott a kul­túrház alapja. Ebéd után, mikor a fiatalokkal tele volt az utca, recseg­ve, de mindig tisztában megszólal a helyi leadó: „Figyelem, figyelem! A helyi nemzeti bizottság tanácsa ezúton mond köszönetét annak a tizennyolc fiatalnak, aki ma résztvett az épít­kezésen. A legjobbak közé tartoznak Rosik Palö és Vistok Jani. Jó mun­kájukért szép muzsikát küldünk ne­kik. És a faki csendjében felcsendült egy ropogós, fiatalos induló üteme: „Pocimé chlapct a dievcatá .. Sz. F. Miből fizessük a tagsági díjakat ..Színdarabot adtunk elő. A hej oly t Összesből megvettük a CSISZ tagsági bélyegeket" — ezt írják a hornei CSISZ-tagok. A szervezet funkcionáriusa felteszi a kérdést: ,.Vajon he­lyes-e, hogy a tagsági dijakul... a saját pénzükből fízelik?" ■ - Más-funkcionárius elismeri, hogy az alapszabályok a tagsági di­jak fizetéséről beszélnek, de hogy honnan kell fizetni a dí­jakat, az állítólag az alapsza­bályokból nem . tűnik ki. A gya­korlat különböző és a tagsági díjak fizetésére vonatkozólag megoszlanak a vélemények. Mi a helyes? Kezdtük elölről. Az alapszabályok a kővetkezői mondják: „A CSISZ tagja le­het minden olyan 17—26 éves korú csehszlovák állampolgár, aki résztvesz az ifjúsági szer­vezet munkájában és fizeti a tagsági díjai". Az alapszabályok világosan kimondják, hogy a tagsági dí­jat minden tagnak fizetni kell A tag ezzel kifejezésre hozza a CSlSZ-hez való tartozását. Ez a CSISZ-tag alapvető köte­lességéhez tartozik. A CSISZ gazdálkodásában nagy jelentő­sége van annak a jövedelem­nek, amely a CSISZ tagsági di­jaiból folyik be. Minél több anyagi eszköz áll a CSISZ rendelkezésére, annál többet vé­gez a társadalom és a fiatalok szervezete érdekében. A tagsági díjak fizetése nemcsak anyagi kérdés. A tagsági dijak rend­szeres fizetése rávilágít a szer­vezet szilárdságára és a CSISZ alapszervezet egészséges be1 só életére­Es ez elsősorban a funkcio­náriusoktól és a szervezet ve­zetőitől függ. Ott. ahol a szer­vezet tevékenysége igyekszik megoldani a munkahelyen és állatában az éleiben előforduló problémákat, ahol sokoldalúan kielégíti a tagok érdeklődéséi, olt a tagok szívesen róják le a CSISZ-el szembeni tartozásukat. Mindenki szívesen támogatja azt a szervezetet, amelyben második otthonra talál és amely neki oly sok szépei nyújt. A tagsági díjak fizetésének pontos teljesítéséből azt is látjuk, hogy milyen a kapcsolat a tagok és a funkcionáriusok között. A tag­sági díjak beszedése módot nyűit arra. hogy rendszeresen érintkezzünk a tagakkal, beszél­gessünk velük munkájukról, a tanulásról és szórakozásaikról, A szervezel minden tagját ér­dekli, ho'U! a fiataloknak mi a véleménye a szervezet munká­járól. Á tagsági díj beszedése ne csak pénzbeszedést jelent­sen, hanem segítsen a tagok­ban elmélyíteni és megszilár­dítani a tagok kapcsolatát a CSISZ-ltez, A- * tagsági díjak rendszeres beszedése arra szol­gáljon, hogy a fiatalokat öntu­datos kötelességteljesítésre szok­tassa. Azzal, hogy a tag fizeti a tagsági díjat, megerősíti, hogy a szervezethez tartozik. Ez viszont arra kényszeríti a tagot, hogy megfontolóra vegye, mivel járulhatna hozzá ő Is ahhoz, hogy a szervezel meg­szilárduljon, mivel támogathat­ja a szervezetet7 A tagsági díj fizetése felébreszti a tag köte­lességérzetéi és azt az érzést, hogy íj is hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon a szervezet örömteli, boldog élete. Ha a tag nem fizeti a tag­sági dijat, akkor meg kell neki magyarázni, hogy milyen jelen­tősége van annak, hogy a ta­gok rendszeresen fizessék a tag­sági díjat, meg kell állapítani, hogy miért nem fizet és helyre kell hozni a szervezel tevékeny­ségében felmerülő hiányosságo­kat. A tagok soha sem fogják szívesen fizetni a tagsági díjat, ha a szervezet tevékenysége a tagsági díjak beszedésével ki­merül, A hibát mindig ott ke­ressük. hogy a funkcionáriusok nem végzik következetesen fel­adataikat és rosszát szervezek meg a munkát. A nem fizető tagol ne zárjuk ki, hanem te­gyük lehetővé, hogy utólagosan kiegyenlítse a tagsági díjakat az éppen érvényben lévő bé­lyegekkel. Á kultúrtevéken'ységröl és más vállalkozásokból befolyó összegeket arra használják lel, hogy felélénkítsük szervezetünk tevékenységét. Nem egy szerve­zet vásárolt már rádiót, gra­mofont, ping-pong asztalt, ve­títő gépet és szép könyvtárakat rendeztek már be az ilyen ak­ciókból befolyt összegekből. — Sátrakat vásárolhatnak, kirán­dulásokat rendezhetnek, vándor­lásokat, táborozást, stb. A szer­vezet mutassa meg a fiatalok­nak a gazdag, érdekes és von­zó élet távlatát. Akkor aztán a tagok szívesen fizetik majd a tagsági díjakat és ennél sok­kal többet tesznek, minden ké­pességüket kibontakoztatják a szervezet érdekében. Minden korona gondos őrzői lesznek, mert megértik, hogy a CSISZ- szervezet mindent sokszorosan visszaad. A CSISZ SZKB vándorzászlaját a CSISZ szepsi járása kapta A CSISZ elnöksége kiértékelte az eredményeket amelyet a fiatalok a CSISZ szlovákiai kongresszusáig értek el, és azt a határozatot hozta, hogy a CSISZ SZKB vándorzászlaját a CSISZ szepsi járási vezetőségé­nek Ítéli. A szepsi járásban a fiatalok a CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt 83 kollektív kötelezettségvállalást tettek, melyek főleg a mezőgazdasági termelésre irányultak. A fiúk és lányok a járásban sok szép eredményt értek el és segítik a szövetkezeteket. A fiatalok különösen a rétek és ,'egélök gondozásából tevékenyen kivették a részüket. 424 hektár lege­lőt hoztak rendbe, főleg a nemzeti műszakon, ahol 700 fiatal vett részt. Azt a kötelezettséget vállalták, hogy 2.500 hektár legelőt hoznak rend­be. A perényi és csécsi fiatalok jó példával járnak elől. A téli időszakban a liatalok szorgalmasan látogatták a szövetkezeti és üzemi munkaiskolákat. Az üzemi iskolát 168 CSISZ tag, a szövet­kezeti munkaiskolát pedig 204 CSISZ tag látogatta. A CSISZ tagok jó munkát végeznek az alapfokú politikai körökben, a járásban 29 kör működik és az oktatáson 305 fiatal vesz részt. 284 CSISZ tag készül a Fucsik jelvényszerző versenyre és 175 CSISZ tag látogatja a párt- iskolát. Rövid idő alatt 54 mulatságot, 30 kultúrestet, ezenkívül két könyvvitát, 2 sportiinnepséget és 29 érdekes előadást rendeztek az alapszervezetekben. Az érdekes és sokoldalú tevékenység a szervezet növekedésén is meglátszik. A járásban 3.470 fiatal él és ezek közül 2.215 fiú és leány \ tagja az ifjúsági szövetségnek. Az utóbbi két hónapban 377 új tag lépett a CSISZ-be és négy faluban alakítottak új alapszervezetet. Negyven pionír biológiai kört léte­sített, mely a brünni állatkertben kezdte meg működését. Tagjai segí­tenek az állatok gondozásánál és a kultúrházban, ezeníkvül a kerületi könyvtárban természettudományi elő­adásokat látogatnak. A nyolc osztályos középiskolák be­fejezése után az elmúlt években 103 ezer fiú és leány választotta a mező- gazdasági munkát hivatásának. Ebben az évben április közepéig 17" 781 nö­vendék jelentkezett a mezőgazdaság­ba és 3924 tanuló a mezőgazdasági szakiskolák tanfolyamaira. * A szakiskolák növendékei műszaki versenyének keretében április 15-én a trencséni gazdasági Iskolában meg­rendezték a növendékek munkáinak kiállítását, mely az iskola szakneve­lésének, a különféle tanköröknek és az egyes növendékek szorgalmának eredményeit mutatja. * Az eperjesi kerületből több mint 1 500 pionír megy az idén nyári üdülésre. A bratislavai erdőgazdálkodási igaz­gatóság a Duna mentén 430 ezer to­polyfát ültetett. A jövő évben a Du­na mentén további több mint 500 ezer topolyfát ültetnek ki. * Befejeződött a Bratislavában meg­tartott Csehszlovákiai Rokkantak Szö­vetségének első 'szlovákiai konferen­ciája. Az értekezlet második napján a küldöttek széleskörű vita során munkájukról, a különféle rokkantak további munkalehetőségeiről, a szö­vetség csoportjainak kulturális, — társadalmi — és sportéletéről beszél­tek. A tárgyalások során a zselízi járási szervezet képviselőinek átad­ták a szövetség elnöksége 1955-ös évi vándorzászlaiát, mert ez a szer­vezet győzött az országos verseny utolsó negyedévében. * A hrabovói EFSZ-ben dolgozik Frantiáka Salááková, 19 éves fiatal Május elseje tiszteletére A trencséni Viliam Sírok# ruhaüzem szervezete e napokban beszélgetést rendezett a CSISZ szlovákiai kong­resszusa eredményeiről, ahol a kong­resszus résztvevői Mickovská elvtárs- nő, a nemzetgyűlés tagja és Koreák elvtárs, a CSISZ szervezet elnöke szá­molt be. A CSISZ-tagok tevékenysége a kongresszus után állandóan íokoze-dik. Rögtön a kongresszus utáni napokon 21' fiatal jelentkezett az esti iparis­kolába és három CSISZ-tag pedig a gazdasági iskola távhallgatdja lesz. Az 1.411-es műhely dolgozói túl­nyomó részben fiatalok. Május elseje tiszteletére a következő felajánlást tették: 1. A minőségre vonatkozólag: köte­lezték magukat, hogy pontosan be­tartják a technológiai menetet, miál­tal 97°/o-ra jóminőségű árut termel­nek. 100.— koronát takarítanak meg az árcsökkenés folytán, ami a II. ne­gyedévben 300.— koronát tesz ki. 2. Ebben a hónapban aranycímkével jelölnek meg: áprilisban a termékek 49%-át, májusban 50%-ot, júniusban 51%-ot. 5. A gazdaságosságra vonatkozólag: az egyes árucikkek anyagán megtaka­rítanak : áprilisban 300.— koronát, májusban 300.— koronát, júniusban 350.— koronát, ami a II. negyedévben 950.— boronát tesz ki. 4. Önköltségen a II. negyedévben 90.— koronát takarítanak meg. 5. A védnökségük alatt álló EFSZ- ben a II. negyedévben 250 brigádórát dolgoznak le. A CSISZ alapszervezetek funkcioná­riusai elhatározták, hogy április 21. és 22-én találkozást rendeznek a prostéjovi Jifi Wolker ruhaüzem dol­gozóival, melyet Trencsénben valósí­tanak meg. I------------------------------------------------­szövetkezeti tag, aki tavaly 1.059 munkaegységet dolgozott le, amiért 15.462.- koronát és több mint 11.000.- korona értékű természetbeni járan­dóságot kapott. Salásková elvtársnő Jozefka Kore- náková elvtársnővel dolgozik együtt 149 sertésről gondoskodik. A nap: súlygyarapodásuk 0.72 kg, az idén vezetik be a Surikovová módszert éj 0.87 kg. szaporulatot akarnak elérni darabonként. Salásková elvtársnő ver­senyre hívta ki a byteeí EFSZ leg­jobb sertéshizlalónőjét, Klára Kosto- ’anská elvtársnőt. A nemrégen lezajlott nemzeti műszakon hazánk sokezer, becsületes állampolgára mulatta meg húségé rendszerünk, népünk iránt. A városok és falvak tisztogatása, a legelők és rétek rendbeszedése m indannyiunk közös feladata. Dolgozó népünk Jól tudja ezt és ennek köszönhetők azok a hatalmas eredmények, melyet népünk e két nap alatt eléri. Kassai kerület Nézzük csak a kassai kerület gyö­nyörű eredményeit amely mindannyi­unk büszkesége. Ebben a kerület­ben összesen 202 ezer 827 lakos kap­csolódott be a nemzeti műszakba, I, 365.449 órát dolgoztak le, amely II, 343.390 korona megtakarítást je­lem nemzetgazdaságunknak. A kassai kerületben a nemzeti mű­szak keretén belül 8.400 hektáron vé­gezték el a rétek és legelők tiszto­gatását, 2.097 hektáron a trágyázást. Szép munkát végeztek a kassai dolgozók is. Lelkes munkájukkal 4,640.000 korona értékű munkát vé­geztek. Három és félmillió óra A CSISZ KB Prágában elhatározta, hogy a városok és falvak szépítési akciójában kifejtett tevékenység te­rén elért eredmények megjutalmazá- saképpen a CSISZ KB zászlaja végleg a CSISZ eperjesi kerületi vezetőségé­nél marad. Az eperjesi kerületben a fiatalok 3,424.321 brigádórát dolgoz­tak le és a köztársaságban a legjobb eredményt érték el. „Holnap reggel nyolckor a színház előtt“ — így váltak el szombaton este az eperjesi ipariskola első osztályú tanu­lói. Másnap mindannyian együtt vol­tak és közös erővel dolgoztak a gyer­mekjátszótér rendbeszedésén. Szom­baton délután az eperjesi dolgozók 47.395 órát dolgoztak le 300.000.— korona értékben. A lakosság rendbe­szedte a Justiénv Palace előtti teret, több parkot, udvart, pincét tiszítottak ki. Rendbeszedték a téli stadiont is, sok torma vasat gyűjtöttek a város területén. Ezt tették szombaton és este a tízezer brigádos a „viszontlá­tásra, holnap" üdvözléssel váltak el. Nemzeti műszakon vettünk részt Április 8-án váro­sunkban nemzeti műszakom vettünk részt. Ebből a munkából a rozs- nyói pedagógiai is­kola tanulói tevé­kenyen kivették részüket. Három csoportban dolgoztunk. Ki kell emelnem azt a csoportot, amely a múzeumban dolgozott. Értékes munkájukkal hozzájárultak, hogy má­jus elsejére megnyílhat a múzeum. Jó munkáért dicséretet kaptunk Arany elvtárstól, aki jelenleg a mú­zeum megalakításán dolgozik. Mi, tanulók azzal fejezzük ki ha­zánk iránti szere te tünket, hogy el­sősorban jól tanulunk, jó felkészü­lünk az életre, szabad időnkben pe­dig segítünk a társadalmi munkák­ban. Nagy Nándor II. B. Pedagógiai iskola, Rozsnyó. Besztercebányai kerület A besztercebányai kerület minden járásában a fiatalok lelkesedéssel ké­szülődtek a nemzeti műszakra. Slo- venskej Lupéén összesen 120 CSISZ­tag és pionír vett részt a nemzeti műszakon és 25 hektáron végezték el a rétek és legelők tisztogatását. A Dolná Micina-i fiatalok 10 hek­tár rét és legelőt szedtek rendbe. Mi is ott voltunk Ha valaki figye­lemmel kísérte a CSISZ nagykéri alap- szervezetének mun­káját, azt tapasz-, talhatta, hogy a műit év folyamán visszaesés mutat­kozott. Ennek az oka azt volt, hogy a vezetőség elhanyagolta a szervezet munkáját. Az évzáró közgyűlés után az újon­nan választott vezetőség azonnal hoz­zálátott a hibák kiküszöbötésére. A legfontosabb dolog volt a kartotékok és igazolványok rendbeszedése. A lel­kes munkának már az év elején meg volt a gyümölcse, 24 új tag lépett a nagykéri CSISZ-be. Szervezetünk tagjai tevékenyen ki­veszik a részüket a társadalmi mun­kákból is. így például a Zsitva folyó szabályozásánál 16 tag vette ki a részét, ügyszintén jó munkát végez­tünk a falu szépítésénél is. Április 8-án, vasárnap 40 tag vett részt a falu kicsinosításárára irányuló mun­kában. Ez nagy eredmény községünk­ben. Ifjúságunk aligha vett részt ilyen tömegben egyik vagy másik munká-_ ban. Elhatároztuk, hogy vasárnapon-" ként tovább folytatjuk községünkben a szépítési munkálatokat. BÁLINT LAJOS. PET1RNAI ISTVÁN, Nagy kér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom