Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-04-14 / 15. szám
A CSISZ s Z L 0 V Á K I A 1 KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK CAPJA -------------------■■-= _ Ars 60 fillér IV. évfolyam, 15. szám. A szövetkezeti törvény §§§... Ez a jel bármennyire is csavart, a szövetkezetben mindig akadnak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy a paragrafus arra való, hogy még jobban csűrjék és csavarják. A lévai járás Cankov községében is így gondolkodtak és ez okozta a szövetkezet hanyatlását. Az 1952—53-as évben jól indult a szövetkezet és a szövetkezeti tagokat a munkaegységekért járó 8.- korona előleggel, az aratás idején pedig sok métermázsa gabonával elégítették ki. Egyszer csak azonban mintha férgek rágnák a szövetkezetét. Megsértették az alapszabályzat kilencedik cikkét és kulákokat is felvettek a szövetkezetbe. Kulá- kok léptek a szövetkezetbe, no de a hatalmas kiterjedésű földekkel csak olyan élő és holt leltárt hoztak magukkal, amit már nem tudtak eladni. A szövetkezeti tagok olyan nagy darab földet hagytak meg nekik háztáji gazdálkodásra, hogy másfél sőt két hektárt is kitesz, hozzá még egy darab szőlőt és gyümölcsöst. A kevésbé termékeny földtől szabadultak meg, a termékeny földet pedig meghagyták maguknak. A szövetkezetben édes-keveset dolgoztak és fiaikat a városba küldték. A spekulánsok kapzsisága sok középparasztot is magával rántott, ezek is a hallójukba kerültek: amíg a szövetkezet szét nem hull, annyit kell vinni belőle, amit csak lehet, — ezt vallották. Hol a szénáról volt szó, hol meg a sertésekről, a kukorica tördelésénél pedig néhány zsák kukorica csőről. A spekulánsok azt is keresztülvitték, hogy a szövetkezet ne építsen közös gazdasági épületeket. Világos, hogy a saját udvarukról könnyebb lopni, mint a közös szövetkezeti udvarból. A szövetkezet felbomlott. A parasztoknak nem volt biztos jövedelmi forrásuk. Ezért kihangsúlyozzuk: ne csűrjük csavarjuk a szövetkezeti paragrafusokat, az alapszabályok megvédelmezik a becsületeseket a spekulánsokkal szemben és a közösen gazdálkodó parasztokat az egyenes, becsületes útra vezetik. Elég, ha kissé lazábban tartjuk a kulákok és spekulánsok gyeplőit, elég ha csak rövid időre is, de megfeledkezünk a szövetkezet minta alapszabályzatáról, a szövetkezet mindjárt lejtőre kerül. Az alapszabályzat 27 cikkén keresztül mintegy vörös szál húzódik végig a szövetkezeti demokrácia elve, mely csak egy tényezőtől, a munkától függ. Ha példás dolgozó vagy, akkor a becsületes tagok a te oldaladra állnak. A leggyakrabban ezen a téren sértjük meg a leg- fontosbb szövetkezeti elvet. Rendszerint a vezetőség egymaga intézkedik a tagság többsége helyett és teljesén háttérbe szorítja a tagság kezdeményezését. És éppen a szövetkezeti tagok aktivitása vezeti a szövetkezetét a győzelemre. A Dolna Krupa-i EFSZ irodájába eljött panaszkodni egy idősebb asszony, hogy a csoport vezetője nem írt fel neki nyolc munkaegységet, pedig azt a répaföldön ledolgozta. Amikor a panaszát elmondta a könyvelőnek, az éppen telefonált. Az asszony alig mondta el az első mondatot, a könyvelő máris rárivalt: „Miért jösztök minden csekélységgel az én nyakamra? Egyszer cédulát akartok, máskor meg egységeket...” Ezt a könyvelőt ez a szövetkezeti tag is választotta és hogyan képviseli őt, hogyan védelmezi meg jogait? Ne csodálkozzunk azon, hogy az ilyen irodát a szövetkezeti tagok elkerülik és nem vesznek részt azokon a megbeszéléseken se, amelyeken a szövetkezet ténykedéséről és vagyonáról van szó. így aztán a szövetkezet vezetőségének a munkája gyakran a régi majorokra emlékezteti őket. Az igazságtalanság különösen a fiatalokat érinti, igen érzékenyek és még mindig nem harcolunk ez ellen, nem leplezzük le a spekulánsokat és a tolvajokat. A fiatalokat gyakran azzal intik le, hogy ők tulajdonképpen nem is tágjai a szövetkezetnek. Az egyik szövetkezetben az ilyen „nem tagoknak” csak a munkaegység pénzértékét fizetik ki. A fiatalok fokozzák tevékenységüket és lépjenek ki bátrabban javaslataikkal. Azok, akik már betöltötték 16. életévüket, mint rendes tagok lépjenek az EFSZ-be, úgy, mint ahogy azt az alapszabályzat előírja és aztán teljhatalmúkig intézkedjenek a szövetkezet vagyonáról. Á leleszi Május 1. üzemben a fiatalok 16. életévük betöltése után rendes tagként belépnek a szövetkezetbe. Az idősebb szövetkezeti tagok és maguk a funkcionáriusok is egyre gyakrabban komoly feladattal bízzák meg a fiatalokat. A szövetkezetben azelőtt rendszeresen elhullt a sertés, az EFSZ vezetősége gyakran megtárgyalta ezt a kérdést. A fiatalok kezdeményezően védnökséget vállaltak a sertéstenyésztés felett. Megjavították a higéniai viszonyokat, óvintézkedéseket foganatosítottak és így sikerült az állatállományt megtartani. Az új szövetkezetekben rögtön a kezdettől fogva így kell kezdeni. Mind a 27 paragrafust a becsületes parasztok közös érdekeinek szolgálatába kell állítani, mind a 27 paragrafussal harcolni kell a spekulánsok ellen, mint ahogy azt a szövetkezeti törvény előírja:... a közös szövetkezeti gazdaságot úgy vezessük, hogy az szocialista szövetkezetté váljék és a tagok jómódúak legyenek. A kései tavasz és a rossz időjárás nagyon késlelteti a tavaszi munkák elvégzését. A somorjai járás traktoristái azon igyekeznek, hogy az időjárás okozta késést oehozzák és ezért éjjeli műszakot szerveztek. A tavaszi munkák megkezdése óta a járásban átlag 55 traktor dolgozik éjjeli műszakokban. A traktorosok éjjeli műszakainak eredménye, hogy a járásban már befejezték a koratavasziak vetését. A gépállomás korszerű gépekkel való jó berendezése lehetővé teszi, hogy a tavaszi munkákban sikeresen alkalmazzák az új haladó módszereket. A jánosikovói és a csöllei EFSZ határában már 17 hektáron négyzetes-fészkes módon elvetették a kukoricát. , A somorjai járás traktoristái jó példával járnak élői s most már csak az kell, hogy ezt a példát kövessék a többi, különösen a keleti és északi járások GTÁ-nak dolgozói. í t t
