Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-21 / 20. szám
2 1955. május 21. A szakszervezetek harca az ifjúság jogaiért a münchenelőtti Csehszlovák Köztársaságban A Csehszlovákia Kommunista Pártja áital vezetett szakszervezetek a mün- chenelőtti köztársaság idején ádáz harcot folytattak a munkásosztály, egységéért és az ifjúság jogaiért. Az ifjúság jogaiért azért küzdött, mert a kapitalizmus ideje alatt a fiatalokat zsákmányolták ki a legjobban. Visszaemlékezünk még a textilipar kollektív szerződésére, melyet a köztársaság nyugati része kivételével az ipari munkások kötöttek. Az ország nyugati kerületeiben a német gyárosoknak ugyanis meg volt a maguk szervezete és a munkásság is a reformisták német szakszervezetébe tömörült. Ezek a reformista szakszervezeti vezetők teljes jóváhagyásával írták alá a szerződést. A szerződés értelmében a fiatalok a következő bért kapták: 14—16 éves korú munkások ugyanazért a munkáért, melyet a felnőttek végeztek, a bér 60 százalékát kapják. 16—18 évesek a bér 70 százalékát és a 18—20 évesek 80 százalékos bért kaptak. A vörös szakszervezetek természetesen nem helyeselték ezt a bérrendszert és ezért nem írták alá az úgynevezett brünni szerződést és a fiatalok számára ugyanazon munkáért egyforma bért követeltek. A szakszervezeteknek ez volt a jelszava és a fiatalokat harcba toborozták a kizsákmányolok ellen, azok ellen, akik a fiatal fiúkat és lányokat a legrosszabb munkára osztották be. A burzsoá állam nem védelmezte az ifjúságot és a munkanélküliség, elbo- csájtás, éhség és nyomor napirenden volt. Nem egyszer a fiatal fiúk és leányok tartották fenn a soktagú családokat. Ezért a fiatalok bármilyen munkát elvállaltak és sokszor féltek megkérdezni, hogy milyen bért kapnak. A burzsoázia uralma alatt a fiatalokat mindenki megrövidítette, kezdve az előmunkástól egész az igazgatóig. Csak a vörös szakszervezetek és funkcionáriusaik vették védelmükbe a fiatalokat a munkaadó önkényeskedésével szemben és egyúttal megmutatták az utat, hogy miképpen kell lerázni a kizsákmányoló- kat. A vörös szakszervezetek harcba szólították a fiatalokat a munkaadók ellen és megtanították őket arra, hogy a felnőttekkel együtt miképpen teremtsék meg a burzsoá uralom megdöntéséhez szükséges feltételeket, hogy a munkásosztály vegye kezébe az uralmat. A munkásifjúság megértette, hogy milyen feladatok hárulnak rá a munkásmozgalom keretén belül. Az ifjúság lelkesen, az első sorokban küzdött a békéért folytatott nagy sztrájkharcokban, így volt ez például a textil- és építőmunkások sztrájkjakor is, de különösen a mezőgazdasági dolgozók sztrájkjainál. A kommunista ifjúság szervezete által a vörös szervezetek közelebb kerültek az ipari tanoncokhoz, akik teljesen ingyen dolgoztak és közben a ..főnöknő” számára is elvégezték a házköri munkát. Ezért a vörös szakszervezetek harcot indítottak a nyolcórai munkaidőért és a rendes bérért. A kommunista párt I által a szakszervezetek a főiskolai I hallgatókat is megközelítették. Az egyetemen azért küzdöttek, hogy a főiskolák mindenki számára, akinek a tanuláshoz tehetsége van hozzáférhetők legyenek. A vörös szakszervezetek mindnyájunk szebb jövőjéért harcoltak. A Forradalmi Szakszervezet ma a szocializmus felépítésén f;'••adózik és biztosítja a fiatalok ' igáit együtt fennálló államrendünkkel. A cau*atMUác Verseny a moldavai járásban A terv teljesítésének és túlteljesítésének fő alapja a szocialista munkaverseny. Járásunkban hazánk fel- szabadulásának 10. évfordulója tiszteletére hatalmas méretű szocialista munkaverseny indult. A moldavai járás CSISZ-szervezetel, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok versenyben áÍjnak. Ezt a versenyt havonta egyszer kiértékeli a járási CSISZ vezetőség. Az első kiértékelés után a csécsi CSISZ-szervezet került az első helyre. Ez a szervezet szép munkát végzett. Alaposan kivette részét a tavaszi munkákban. 300 hektáron szétszórták a műtrágyát, kitisztítottak 650 mázsa vetőmagot, 150 mázsa burgonyát kicsíráztattak, kiültettek egy hektár hagymát és 3000 métermázsa istállőtrágyát szórt szét az ifjúsági mezei munkacsoport. Ők nyerték el a versenyzászlót, amelyet ünnepélyesen vettek át 14-én a járástól. De nemcsak a munkában az elsők. Tanulnak és szórakoznak. A versenyzászlő átadása napján örömmel táncoltak, abban a tudatban, hogy a versenyzászlót hosszú időn át megtartják. Lehet, hogy ez sikerülni fog, de az is lehet, hogy nem. A szesztai CSISZ- szervezet tagjai is úgy akarnak dolgozni, hogy ha lehet, a következő kiértékelésnél az ő csoportjuk kapja meg a versenyzászlőt. Eddig negyven fiatal CSISZ-tag kapcsolódott be a mezőgazdasági munkákba és van rá lehetőség, hogy a zászlót elnyerik. A perényi CSISZ-szervezet még eddig hallgat. Ők úgy tervezik, hogy egyszerre lepik meg az előttük lévő szervezeteket. Az ifjúsági mezőgazda- sági csoport már a cukorrépát kapálja és úgy tervezik, hogy öt hektáron rekordhozamot érnek el. A jánoki CSISZ-szervezet a múlt kiértékelésnél a negyedik helyre került. Pedig a CSISZ-tagok odaadó munkát végeznek a növénytermelésben, rétek és legelők javításában. Csak ott az a hiba, hogy a vezetőség nem fordít kellő figyelmet a nevelő munkára, pedig ha többet törődnének a fiatalsággal, elérhetnének olyan eredményeket is, mint a csécsi CSISZ- szervezet. A pédeli CSISZ-szervezet sem akar elmaradni a többiek mögött. A falu ifjúságának nagy része az EFSZ-ben dolgozik. S nemcsak a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben úgy a tejhozam, mint a súlygyarapításában is szép eredményeket érnek el. Ha egy kicsit megszorítják, rövidesen az elsők lehetnek és szervezetük a járás legjobb szervezetei közt fog szerepelni. A komárovcei szervezet is jól végzi munkáját. A fiatalok eddig 300 munkaegységet dolgoztak le. Különösen jó munkát végeznek a zöldségtermelésben, de nem maradtak le a többi munkákban sem. 23 fiatal kapcsolódott bele a különböző mezei munkákba. Helyes lenne, ha a komárovcei CSISZ-szervezet vezetősége ifjúsági munkacsoportot létesítene, így bizonyára még jobb eredményeket tudnának elérni. Ezeknek a falvaknak az ifjúsága már megtalálta a helyes utat, melyen az ifjúságnak haladnia kell. Jó munkával hozzájárulnak a szebb, boldogabb élet megteremtéséhez. Mit szól-, nak erre a tornai, jászói, szepsi, pop- rocsi, makranci és pányi CSISZ-szer- vezetek"? Ha jobban végeznék munkájukat, ők is tudnának ilyen szép eredményeket felmutatni. KURUCZ ISTVÁN Moldava Azért, hogy mindannyian Varsóban lehessünk Országszerte folynak az előkészületek az V, Világifjúsági Találkozóra, amely élő bizonyítéka lesz annak, hogy a világ minden részében élő fiatalokat egyetlen vágy és _ cé! kovácsolja eggyé a béke megőrzésének vágya. A békéért harcolnak a kapitalista államokban élő fiatalok, akik a varsói VIT-re beutazási engedélyt követelnek az uralkodó osztálytól. E- zekből az országokból nehéz és körülményes úton jutnak el a fiatalok a találkozóra. Mennyivel különbözik a népi demokratikus államokban élő fiatalok helyzete. A mi fiataljainkról gondoskodva lesz, pártunk és kormányunk mindent megtesz annak az érdekében, hogy CSISZ küldötteink felejthetetlen élményekkel térjenek vissza a varsói VIT-ről,. Ezért minden CSISZ-tag becsületbeli kötelessége, hogy komolyan elgondolkozzon azon, hogy milyen nehézségeket kell leküzdeni azoknak a fiataloknak, akik saját költségeiken utaznak Varsóba. Ezt az utat segítik hazánk fiataljai, amikor adakoznak a VIT alapra. Szép és nemes cselekedet ez dolgozó ifjúságunktól. A CSISZ bratislavai II. járási vezetősége jól előkészítette a gyűjtést. Az iskolai szervezetekben i.600.— koronát gyűjtöttek össze egész rövid idő alatt. A gyűjtés állandóan folyik és minden lehetőség megvan arra, hogy a VIT alap gyűjtési akciója sikerrel végződjön. ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: Járási seregszemle. A bytcicai járási spartakiád gyakorlatozóinak egy csoportja. A CSISZ II. kongresszusa, valamint a kongresszus határozatai hangsúlyozzák, hogy a pionírszervezet e- gész tevékenysége céltudatos nevelő munkán alapszik. A pionírszervezet — gyermek szervezet. A vezetőnek ebből kell kiindulnia és úgy kell megszerveznie a csapat, raj és az Őrsök munkáját, hogy az fele'etet adjon a gyermeki lélek számára nehezen érthető kérdésekre, fejlessze kezdeményező képességüket és feltárva előttük az élet szépségeit, megmutassa nékik a jövőbe vezető utat Pionírvezetükkel való beszélgetéseim alkalmával a legtöbb esetben büszkén állapítottam meg, hogy pio- nirszervezeteink a kezdeti nehézségeket már túlszárnyalták. Már nem találni olyan vezetőt, aki nere tudná, hogy kezdjen hozzá a csapat, vagy a raj munkájának megszervezéséhez. Azonban nem sikerült elérnünk azt, hogy a pionírszervezet munkája érdekes, a gyermekek számára vonzó legyen. Sokan nem értették meg még azt, hogy a szervezet munkája nemcsak gyűlésezésböl és a tanulókörök munkájából áll. Pionírszervezetünk é'etéből hiányzik az érdekes pionír tevékenység, a gyermekek többségét magával ragadó fiatalos lendület, a romantika. Mi is az a romantika? Először is meg kell jegyeznünk, hogy a szótól nem szabad az első hallásra visszariadni. Másodszor nem kell keresnünk a szó pontos meghatározását. Itt nem szükséges fel'apozni az idegenszavak szótárát és elolvasni: „romantika — álmodozás, regényszerűség, meseszerűség!” Ezzel nem érnénk el semmit.- Itt más romantikáról van szó. Olyan romantikáról, mely körülvesz bennünket, jelen van mindennapi életünkben, munkánkLan a barátságban és a szerelemben, a falu és város életében éppúgy, mint a gyermekek játékában, vagy/a közösségi életben. Ez a romantika jelenti megtalálni a szépet, a vonzót, a szürke mindennapi életben. Ez a romantika maga a fiatalság. Pionír-vezetőink túlnyomó többsége az ifjúság soraiból kerül ki, de a pionírszervezetek életéből még mindig hiányzik a romantika. Nem egyszer beszéltem idősebb elvtársakkal és beszélgetésünk rendszerint így fejeződött be: „Én nem tudom, de a mai fiatalsággal valami nincs rendben. Hej, nem igy volt ez a mi fiaté' korunkban. Mi mindenre voltunk képesek mi akkor. Ti pedig néha olyanok vagytok, mint az alvajárók, nincs bennetek egy csepp élet.” Itt felmerül a kérdés: Miben különbözünk hát azoktól a fiataloktól, akik évekkel ezelőtt nőttek fel? Hiszen őnekik soha nem voltak o'yan lehetőségeik a tanulásra, fejlődésre, szórakozásra, mint nekünk. Kalinin elvtárs a Komszomol VII. kongresszusán erről a következőket mondotta: „A fiatalságra jellemző, hogy eszményképe elérésére törekszik. Egy ifjú mindig kész áldozatot hozni, gyalog körüljárná a világot, tengerészkapitány akar lenni, hogy új földrészeket fedezzen fel és így váljon ismertté. És ez, elvtársak természetes. Nem tudom kinek hogy, de 18 éves koromig nékem is Üyen vágyaim voltak. Azt hiszem, hogy ez megvan a mai fiataloknál is. A vágy, hogy valamilyen hőstettet vigyen véghez, az igyekezet, hogy hasznára legyen hazájának, hogy tudományos és kutató munkát végezzen, — megtalálható a mai fiataloknál is!” Igen a mi fiataljaink is ilyenek. Nekik is vanak eszményképeik, de a romantikát a pionírszervezetben — bárhogy is keresed, — nem találod. PionirvezetCJinkben nincs elég lendület, kevés bennük a találékonyság és a vidám tenniakarás, mely lángra gyújtaná a gyermeki sziveket. Mit nevezünk romantikának a pionírszervezet tevékenységében? Ha a romantikáról beszélünk, nem fontos munkaformák és munkamódszerek után kutatnunk. Romantika jelenti azt a légkört, mely a pionír, raj, vagy a csapat munkáját körülveszi. Romantika az az izgalom, melyet a gyermek a pionírszervezetbe ' való felvétele előtt átél, az a hatás, melyet egy-egy téma — gyűlés lefolyása után magával visz. Gondoljunk csak az iskolaév elején tartott első gyűlésre. A gyerme. kék csapattanácsot választottak. Van ebben romantika? Természetesen ott, ahol a gyermekek javaslatot» tesznek éü gépiesen szavaznak nehezen találni romantikát. De az olyan gyűlés, ahol a gyermekek papír nélkül beszelnek arról, mit gondolnak szomszédjukról, barátjukról, akit a csa- pattanács tagjának akarnak választani, ott ahol a pionírgyűlés a barátság a közösség iskolája esz, ahoj beszélnek a fegyelemről, a ’ szülők iránti tiszteletről, a kicsinyek iránti viszonyról, sportról, olvasásról, ahol a gyermekek keresik a szavakat, hogy helyesen fejezzék ki magukat és ahol minden szó szívből fakad — ott megtaláljuk a romantikát is. Az ilyen gyűlés mély nyomot hagy a gyermek emlékezetében. Pionír fogadalom. Idézzétek fel emlékezetetekben és próbáljátok átélni azt az izgalmat, melyet a gyermek érez, mikor társai elé lép, hogy megfogadja: „úgy fogok tanulni és dolgozni, hogy szeretett hazám méltó polgára legyek." Itt talán üres szavakról, vagy a kendő felkötéséről van szó? Először emeli kezét feje fölé és izgatottan válaszol a vezető köszöntésére: „A haza építésére és megvédésére légy kész.” A nézők között ott áll a barátja, aki vele együtt halkan súgja a fogadalom szövegét. „Csak el ne téveszd, jól vigyázz!” És már repülne is feléje, hogy ott állhasson mellette, ök nem szorítanak kezet, mint a felnőttek, örömüket másképp fejezik ki. Néha csak egy hátbavágással. A raj előtt a zászlótartó kezében a zászló, mintha néma tanúja lenne a fogadalomnak. Ez mindig emlékeztetni fogja őt, ha a zászló után fog menetelni, arra a napra, amikor letette a fogadalmat, amikor először köszönt pionír köszöntéssel. Azt hiszem meg tudod érteni, hogy az ilyen fogadalomban van romanuka. Pionír kendő. Milyen óriási jelentőséggel bír ez a gyermek számára. Itt nem elég elmondani, hogy a kendő a vértől áztatott forradalmi zászló egy darabja. Dicső és győzelmes a vörös zászló útja. Mennyi ebben a forradalmi romantika! Próbálj meg erről beszélni. Keresd ki az alkalmat, amikor oda tudsz férkőzni a gyermeki szívekhez és beszélj. Beszélj, ahogy a szíved diktálja, úgyhogy a gyermekek lássák rajtad, hogy tiszta szívedből beszélsz. Ez is romantika, mely arra neveli a pionírokat, hogy legyenek büszkék a vörös zászló darabjára, a pionír kendőre Elkeseredett hare folyik ma. Harc az életéit, az emberiség jövőjéért, az atomháború ellen. Kell, hogy erről is tudjanak a pionírok. Igen. Itt is a forradalmi romantikáról van szó. Egy francia kisváros utcáján a gyermekek hatalmas betűkkel valamit írnak a falra. Csak egy szó: Paix — Béke! Gyorsan, gyorsan! A sarkon túl nehéz rendörcsizmák dübörgését hallani. Még egy utolsó húzás, a festék végigfolyik a falon és gyorsan tovább. Ebben is van romantika, mely növeli a gyermekekben a béke és a nép ellenségei iránt érzett gyűlöletet. Oravánál hatalmas gát zárja el a Vág folyását. Mögötte a kéklő mesz- szeségig csillogó tó terül el. Óriási fehér épület a gát lábánál, az új vi- zierőmű. Gátat vetett az ember a víznek és réparancsolt: „Fejlessz áramot!” Ez a jelen romantikája. Erről beszélni elég ahhoz, hogy lángra- gyújtsuk a gyermekben az elhatározást: Mi is üyen műveket építünk, ha felnövünk. Traktor dübörög végig az utcán. „Hemyótalpas” kiáltják a gyermekek, felismerve az első látásra. Hosz- szan néznek utána. A traktorista mielőtt bekanyarodott a következő utcába, visszaint a gyermekeknek. Akaitok vele megismerkedni? Ki ne akarna! Már el is van döntve a látogatás a traktorállomásra. Mennjd hasznosat, érdekeset, szépet tanulhatnak egy ilyen látogatás alkalmával! „Édesapám teljesítette egészévi tervét” — jelenti az egyik pionír. Rajtad múlik vezető elvtárs, hogy mi lesz ebből az egyszerű mondatból. Teljesítette? Igazán? És az üzem is? Hogyan? Vitáznak és a végén meglátogatják az üzemet, elbeszélgetnek a munkásokkal, átadják nekik jókívánságait. Komárom egy kis utcájában az egyik ház falán ez a felirat olvasható: Preverenó — min. vei. — star- sina Pavlov.” Falra írt történelem. Az eső homályosra mosta ugyan a feliratot, de a város lakói és a vezető elvtárs még jól emlékeznek. Ott az utcasarkon volt a géppuska fészek. Az utca, a park teli volt menekülő németekkel. Ágyúzástól, grá- nátrobbanástól visszhangzott a város. Majd egy hatalmas „hurrá” és a szovjet tankok jelezték a szabadság születését. Milyen vonzó téma ez éppen most felszabadulásunk tizedik évfordulójának esztendejében. Próbáljátok meg beszélni erről a pioníroknak. Járjátok végig az e'múlt harcok helyeit és gondoljatok azokra, akik meghaltak, hogy mi élhessünk. Amint szélesedik a gyermek látóköre, úgy szélesedik érdeklődésköre is. Nagy érdeklődéssel figyeli a fizika, technika fejlődését és fele’etet keres a megoldatlan kérdésekre. Milyen nevetséges előtte például az első autó. az első kerékpár, vagy a2 első repülő. És mégis mindegyik feltalálója egy-egy úttörő, aki egy lépéssel előbbre vitte az emberiséget. Feltalálók, felfedezők, kutatók munkája nyomán új földrészekre bukkantunk. Milyen vonzó ez egy pionír számára. Oj földek, különös emberek, szokások, más kultúra. Honduras, Kongo, Haiti... milyen különös elnevezések, hogy felke’tik az érdeklődésüket. Szeretnék megismerni népét, éghajlatát, szeretnének róla többet tudni. Mondjuk el nékik, hogy élnek ott az emberek, milyen ott az éghajlat, a növényzet, a föld. Ne riadjunk viasza a nehézségektől, mert munkánk, ha jól végezzük, nem lesz eredménytelen. „A daloló holnapért” — így nevezte el verskötetét Gabriel Péri francia költő. A fasiszták 1942-ben végezték ki. Élete nagyon hasonlított a Fucsíkéhoz. A párt neveltje, az élet és a szabadság harcosa volt mind a kettő. Ezért mentek „az életért a haitba.” Ezért nem volt hetüknek egy szürke napja. Az élet legnehezebb perceiben is előrenéztek, előre az új élet felé, mely ő utánuk következik. Fucsík még élete utolsó napjaiban is tudott „álmodni” az új boldog életről, melyet m^r ü nem élt meg. A mi életünk nem á'om többé, hanem valóság. Szép és boldog a maga teljességében és éppen ezért nem lehet, hogy ne legyen benne forradalmi romantika, mely megtalálja az ünnepit, a szépet, a hétköznapiban, mely megmutatja hazánk szépségeit és erejét, va!amint az iránta érzett mély szeretetet. Ez a romantika kell, hogy ott legyen a pionírszervezet munkájában is, mert romantika nélkül jókedv és derűlátás nélkül, mely alkotó erőt ad a nagy gondolatok valóraváltásához, nem végezhet eredményes munkát a pionírszervezet. Ez a gondolat kell, hogy vezessen minden pionírvezetőt további munkájában. GÖBÖ LAJOS Felhívás a Csehszlovákiai Magyar Rádió hallgatóihoz! Május 15-éveI a Csehszlovákiai Magyar Rádió adásainak időpontja a hallgatóság kérése alapján megváltozik. H» ponként hírekkel AZ EDDIGI 6 óra 15 perc helyett a 14 órás adásunkat déli esti adásaink MÄJUS 15-től 5 óra 15 perckor je' 13 órakor sugározzuk, 18 órakor kezdődnek oznai'iin’: Irodalmi újságunkat, amely eddig vasárnapi kultúr-felolvasá- sunk keretében jelent megf május 15-től szombat du. 18 órás kezdettel sugározzuk. VASÁRNAP két adással, és pedig gi tanácsadónkkal, délután 6 óra 40 perckor mezőgazdasá14 órakor szokásos vasárnapi egyórás ünnepi műsorunkkal jelentkezünk.
