Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-21 / 20. szám

2 1955. május 21. A szakszervezetek harca az ifjúság jogaiért a münchenelőtti Csehszlovák Köztársaságban A Csehszlovákia Kommunista Pártja áital vezetett szakszervezetek a mün- chenelőtti köztársaság idején ádáz harcot folytattak a munkásosztály, egységéért és az ifjúság jogaiért. Az ifjúság jogaiért azért küzdött, mert a kapitalizmus ideje alatt a fiatalokat zsákmányolták ki a legjobban. Vissza­emlékezünk még a textilipar kollek­tív szerződésére, melyet a köztársa­ság nyugati része kivételével az ipari munkások kötöttek. Az ország nyu­gati kerületeiben a német gyárosok­nak ugyanis meg volt a maguk szer­vezete és a munkásság is a refor­misták német szakszervezetébe tömö­rült. Ezek a reformista szakszerveze­ti vezetők teljes jóváhagyásával írták alá a szerződést. A szerződés értelmében a fiatalok a következő bért kapták: 14—16 éves korú munkások ugyanazért a munká­ért, melyet a felnőttek végeztek, a bér 60 százalékát kapják. 16—18 éve­sek a bér 70 százalékát és a 18—20 évesek 80 százalékos bért kaptak. A vörös szakszervezetek természetesen nem helyeselték ezt a bérrendszert és ezért nem írták alá az úgyneve­zett brünni szerződést és a fiatalok számára ugyanazon munkáért egyfor­ma bért követeltek. A szakszervezeteknek ez volt a jel­szava és a fiatalokat harcba toboroz­ták a kizsákmányolok ellen, azok el­len, akik a fiatal fiúkat és lányokat a legrosszabb munkára osztották be. A burzsoá állam nem védelmezte az ifjúságot és a munkanélküliség, elbo- csájtás, éhség és nyomor napirenden volt. Nem egyszer a fiatal fiúk és leányok tartották fenn a soktagú csa­ládokat. Ezért a fiatalok bármilyen munkát elvállaltak és sokszor féltek megkérdezni, hogy milyen bért kap­nak. A burzsoázia uralma alatt a fiatalokat mindenki megrövidítette, kezdve az előmunkástól egész az igazgatóig. Csak a vörös szakszerve­zetek és funkcionáriusaik vették vé­delmükbe a fiatalokat a munkaadó önkényeskedésével szemben és egyút­tal megmutatták az utat, hogy mi­képpen kell lerázni a kizsákmányoló- kat. A vörös szakszervezetek harcba szólították a fiatalokat a munkaadók ellen és megtanították őket arra, hogy a felnőttekkel együtt miképpen te­remtsék meg a burzsoá uralom meg­döntéséhez szükséges feltételeket, hogy a munkásosztály vegye kezébe az uralmat. A munkásifjúság megér­tette, hogy milyen feladatok hárulnak rá a munkásmozgalom keretén belül. Az ifjúság lelkesen, az első sorokban küzdött a békéért folytatott nagy sztrájkharcokban, így volt ez például a textil- és építőmunkások sztrájkja­kor is, de különösen a mezőgazdasági dolgozók sztrájkjainál. A kommunista ifjúság szervezete által a vörös szer­vezetek közelebb kerültek az ipari tanoncokhoz, akik teljesen ingyen dolgoztak és közben a ..főnöknő” szá­mára is elvégezték a házköri munkát. Ezért a vörös szakszervezetek harcot indítottak a nyolcórai munkaidőért és a rendes bérért. A kommunista párt I által a szakszervezetek a főiskolai I hallgatókat is megközelítették. Az egyetemen azért küzdöttek, hogy a főiskolák mindenki számára, akinek a tanuláshoz tehetsége van hozzáfér­hetők legyenek. A vörös szakszerve­zetek mindnyájunk szebb jövőjéért harcoltak. A Forradalmi Szakszervezet ma a szocializmus felépítésén f;'••adó­zik és biztosítja a fiatalok ' igáit együtt fennálló államrendünkkel. A cau*atMUác Verseny a moldavai járásban A terv teljesítésének és túlteljesí­tésének fő alapja a szocialista mun­kaverseny. Járásunkban hazánk fel- szabadulásának 10. évfordulója tisz­teletére hatalmas méretű szocialista munkaverseny indult. A moldavai járás CSISZ-szervezetel, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok versenyben áÍjnak. Ezt a versenyt havonta egyszer kiértékeli a járási CSISZ vezetőség. Az első kiértékelés után a csécsi CSISZ-szervezet került az első helyre. Ez a szervezet szép munkát végzett. Alaposan kivette ré­szét a tavaszi munkákban. 300 hek­táron szétszórták a műtrágyát, kitisz­títottak 650 mázsa vetőmagot, 150 mázsa burgonyát kicsíráztattak, kiül­tettek egy hektár hagymát és 3000 métermázsa istállőtrágyát szórt szét az ifjúsági mezei munkacsoport. Ők nyerték el a versenyzászlót, amelyet ünnepélyesen vettek át 14-én a já­rástól. De nemcsak a munkában az elsők. Tanulnak és szórakoznak. A versenyzászlő átadása napján öröm­mel táncoltak, abban a tudatban, hogy a versenyzászlót hosszú időn át megtartják. Lehet, hogy ez sikerülni fog, de az is lehet, hogy nem. A szesztai CSISZ- szervezet tagjai is úgy akarnak dol­gozni, hogy ha lehet, a következő kiértékelésnél az ő csoportjuk kapja meg a versenyzászlőt. Eddig negyven fiatal CSISZ-tag kapcsolódott be a mezőgazdasági munkákba és van rá lehetőség, hogy a zászlót elnyerik. A perényi CSISZ-szervezet még ed­dig hallgat. Ők úgy tervezik, hogy egyszerre lepik meg az előttük lévő szervezeteket. Az ifjúsági mezőgazda- sági csoport már a cukorrépát kapál­ja és úgy tervezik, hogy öt hektáron rekordhozamot érnek el. A jánoki CSISZ-szervezet a múlt kiértékelésnél a negyedik helyre ke­rült. Pedig a CSISZ-tagok odaadó munkát végeznek a növénytermelés­ben, rétek és legelők javításában. Csak ott az a hiba, hogy a vezetőség nem fordít kellő figyelmet a nevelő munkára, pedig ha többet törődnének a fiatalsággal, elérhetnének olyan eredményeket is, mint a csécsi CSISZ- szervezet. A pédeli CSISZ-szervezet sem akar elmaradni a többiek mögött. A falu ifjúságának nagy része az EFSZ-ben dolgozik. S nemcsak a növényter­mesztésben, de az állattenyésztésben úgy a tejhozam, mint a súlygyarapí­tásában is szép eredményeket érnek el. Ha egy kicsit megszorítják, rövi­desen az elsők lehetnek és szerveze­tük a járás legjobb szervezetei közt fog szerepelni. A komárovcei szervezet is jól végzi munkáját. A fiatalok eddig 300 mun­kaegységet dolgoztak le. Különösen jó munkát végeznek a zöldségterme­lésben, de nem maradtak le a többi munkákban sem. 23 fiatal kapcsoló­dott bele a különböző mezei munkák­ba. Helyes lenne, ha a komárovcei CSISZ-szervezet vezetősége ifjúsági munkacsoportot létesítene, így bizo­nyára még jobb eredményeket tudná­nak elérni. Ezeknek a falvaknak az ifjúsága már megtalálta a helyes utat, melyen az ifjúságnak haladnia kell. Jó mun­kával hozzájárulnak a szebb, boldo­gabb élet megteremtéséhez. Mit szól-, nak erre a tornai, jászói, szepsi, pop- rocsi, makranci és pányi CSISZ-szer- vezetek"? Ha jobban végeznék munká­jukat, ők is tudnának ilyen szép eredményeket felmutatni. KURUCZ ISTVÁN Moldava Azért, hogy mindannyian Varsóban lehessünk Országszerte folynak az előkészü­letek az V, Világifjúsági Találkozó­ra, amely élő bizonyítéka lesz an­nak, hogy a világ minden részében élő fiatalokat egyetlen vágy és _ cé! kovácsolja eggyé a béke megőrzésé­nek vágya. A békéért harcolnak a kapitalista államokban élő fiatalok, akik a var­sói VIT-re beutazási engedélyt kö­vetelnek az uralkodó osztálytól. E- zekből az országokból nehéz és kö­rülményes úton jutnak el a fiatalok a találkozóra. Mennyivel különbözik a népi demokratikus államokban élő fiatalok helyzete. A mi fiataljaink­ról gondoskodva lesz, pártunk és kormányunk mindent megtesz annak az érdekében, hogy CSISZ küldöt­teink felejthetetlen élményekkel tér­jenek vissza a varsói VIT-ről,. Ezért minden CSISZ-tag becsület­beli kötelessége, hogy komolyan el­gondolkozzon azon, hogy milyen ne­hézségeket kell leküzdeni azoknak a fiataloknak, akik saját költségeiken utaznak Varsóba. Ezt az utat segítik hazánk fiataljai, amikor adakoznak a VIT alapra. Szép és nemes csele­kedet ez dolgozó ifjúságunktól. A CSISZ bratislavai II. járási ve­zetősége jól előkészítette a gyűjtést. Az iskolai szervezetekben i.600.— koronát gyűjtöttek össze egész rövid idő alatt. A gyűjtés állandóan folyik és minden lehetőség megvan arra, hogy a VIT alap gyűjtési akciója sikerrel végződjön. ELSŐ OLDAL ClMKÉPE: Járási seregszemle. A bytcicai járási spartakiád gyakorlatozóinak egy csoportja. A CSISZ II. kongresszusa, vala­mint a kongresszus határozatai hang­súlyozzák, hogy a pionírszervezet e- gész tevékenysége céltudatos nevelő munkán alapszik. A pionírszervezet — gyermek szervezet. A vezetőnek ebből kell kiindulnia és úgy kell megszerveznie a csapat, raj és az Őr­sök munkáját, hogy az fele'etet ad­jon a gyermeki lélek számára nehe­zen érthető kérdésekre, fejlessze kez­deményező képességüket és feltárva előttük az élet szépségeit, megmu­tassa nékik a jövőbe vezető utat Pionírvezetükkel való beszélgetése­im alkalmával a legtöbb esetben büszkén állapítottam meg, hogy pio- nirszervezeteink a kezdeti nehézsé­geket már túlszárnyalták. Már nem találni olyan vezetőt, aki nere tud­ná, hogy kezdjen hozzá a csapat, vagy a raj munkájának megszerve­zéséhez. Azonban nem sikerült elér­nünk azt, hogy a pionírszervezet munkája érdekes, a gyermekek szá­mára vonzó legyen. Sokan nem ér­tették meg még azt, hogy a szerve­zet munkája nemcsak gyűlésezésböl és a tanulókörök munkájából áll. Pionírszervezetünk é'etéből hiányzik az érdekes pionír tevékenység, a gyermekek többségét magával raga­dó fiatalos lendület, a romantika. Mi is az a romantika? Először is meg kell jegyeznünk, hogy a szótól nem szabad az első hallásra vissza­riadni. Másodszor nem kell keres­nünk a szó pontos meghatározását. Itt nem szükséges fel'apozni az ide­genszavak szótárát és elolvasni: „ro­mantika — álmodozás, regényszerű­ség, meseszerűség!” Ezzel nem ér­nénk el semmit.- Itt más romantiká­ról van szó. Olyan romantikáról, mely körülvesz bennünket, jelen van mindennapi életünkben, munkánkLan a barátságban és a szerelemben, a falu és város életében éppúgy, mint a gyermekek játékában, vagy/a kö­zösségi életben. Ez a romantika je­lenti megtalálni a szépet, a vonzót, a szürke mindennapi életben. Ez a romantika maga a fiatalság. Pionír-vezetőink túlnyomó többsége az ifjúság soraiból kerül ki, de a pionírszervezetek életéből még min­dig hiányzik a romantika. Nem egy­szer beszéltem idősebb elvtársakkal és beszélgetésünk rendszerint így fe­jeződött be: „Én nem tudom, de a mai fiatalsággal valami nincs rend­ben. Hej, nem igy volt ez a mi fia­té' korunkban. Mi mindenre voltunk képesek mi akkor. Ti pedig néha olyanok vagytok, mint az alvajárók, nincs bennetek egy csepp élet.” Itt felmerül a kérdés: Miben különbö­zünk hát azoktól a fiataloktól, akik évekkel ezelőtt nőttek fel? Hiszen őnekik soha nem voltak o'yan lehe­tőségeik a tanulásra, fejlődésre, szó­rakozásra, mint nekünk. Kalinin elv­társ a Komszomol VII. kongresszusán erről a következőket mondotta: „A fiatalságra jellemző, hogy eszmény­képe elérésére törekszik. Egy ifjú mindig kész áldozatot hozni, gyalog körüljárná a világot, tengerészkapi­tány akar lenni, hogy új földrésze­ket fedezzen fel és így váljon is­mertté. És ez, elvtársak természetes. Nem tudom kinek hogy, de 18 éves koromig nékem is Üyen vágyaim vol­tak. Azt hiszem, hogy ez megvan a mai fiataloknál is. A vágy, hogy va­lamilyen hőstettet vigyen véghez, az igyekezet, hogy hasznára legyen ha­zájának, hogy tudományos és kuta­tó munkát végezzen, — megtalálható a mai fiataloknál is!” Igen a mi fiataljaink is ilyenek. Nekik is vanak eszményképeik, de a romantikát a pionírszervezetben — bárhogy is keresed, — nem találod. PionirvezetCJinkben nincs elég len­dület, kevés bennük a találékonyság és a vidám tenniakarás, mely lángra gyújtaná a gyermeki sziveket. Mit nevezünk romantikának a pio­nírszervezet tevékenységében? Ha a romantikáról beszélünk, nem fontos munkaformák és munkamódszerek után kutatnunk. Romantika jelenti azt a légkört, mely a pionír, raj, vagy a csapat munkáját körülveszi. Romantika az az izgalom, melyet a gyermek a pionírszervezetbe ' való felvétele előtt átél, az a hatás, me­lyet egy-egy téma — gyűlés lefolyá­sa után magával visz. Gondoljunk csak az iskolaév ele­jén tartott első gyűlésre. A gyerme. kék csapattanácsot választottak. Van ebben romantika? Természetesen ott, ahol a gyermekek javaslatot» tesz­nek éü gépiesen szavaznak nehezen találni romantikát. De az olyan gyű­lés, ahol a gyermekek papír nélkül beszelnek arról, mit gondolnak szom­szédjukról, barátjukról, akit a csa- pattanács tagjának akarnak válasz­tani, ott ahol a pionírgyűlés a barát­ság a közösség iskolája esz, ahoj beszélnek a fegyelemről, a ’ szülők iránti tiszteletről, a kicsinyek iránti viszonyról, sportról, olvasásról, ahol a gyermekek keresik a szavakat, hogy helyesen fejezzék ki magukat és ahol minden szó szívből fakad — ott megtaláljuk a romantikát is. Az ilyen gyűlés mély nyomot hagy a gyermek emlékezetében. Pionír fogadalom. Idézzétek fel emlékezetetekben és próbáljátok át­élni azt az izgalmat, melyet a gyer­mek érez, mikor társai elé lép, hogy megfogadja: „úgy fogok tanulni és dolgozni, hogy szeretett hazám méltó polgára legyek." Itt talán üres sza­vakról, vagy a kendő felkötéséről van szó? Először emeli kezét feje fölé és izgatottan válaszol a vezető köszöntésére: „A haza építésére és megvédésére légy kész.” A nézők kö­zött ott áll a barátja, aki vele együtt halkan súgja a fogadalom szövegét. „Csak el ne téveszd, jól vigyázz!” És már repülne is feléje, hogy ott állhasson mellette, ök nem szoríta­nak kezet, mint a felnőttek, örömü­ket másképp fejezik ki. Néha csak egy hátbavágással. A raj előtt a zászlótartó kezében a zászló, mintha néma tanúja lenne a fogadalomnak. Ez mindig emlékeztetni fogja őt, ha a zászló után fog menetelni, arra a napra, amikor letette a fogadalmat, amikor először köszönt pionír kö­szöntéssel. Azt hiszem meg tudod érteni, hogy az ilyen fogadalomban van romanuka. Pionír kendő. Milyen óriási jelen­tőséggel bír ez a gyermek számára. Itt nem elég elmondani, hogy a ken­dő a vértől áztatott forradalmi zász­ló egy darabja. Dicső és győzelmes a vörös zászló útja. Mennyi ebben a forradalmi romantika! Próbálj meg erről beszélni. Keresd ki az alkal­mat, amikor oda tudsz férkőzni a gyermeki szívekhez és beszélj. Be­szélj, ahogy a szíved diktálja, úgy­hogy a gyermekek lássák rajtad, hogy tiszta szívedből beszélsz. Ez is romantika, mely arra neveli a pio­nírokat, hogy legyenek büszkék a vörös zászló darabjára, a pionír ken­dőre Elkeseredett hare folyik ma. Harc az életéit, az emberiség jövőjéért, az atomháború ellen. Kell, hogy erről is tudjanak a pionírok. Igen. Itt is a forradalmi romantikáról van szó. Egy francia kisváros utcáján a gyer­mekek hatalmas betűkkel valamit ír­nak a falra. Csak egy szó: Paix — Béke! Gyorsan, gyorsan! A sarkon túl nehéz rendörcsizmák dübörgését hal­lani. Még egy utolsó húzás, a festék végigfolyik a falon és gyorsan to­vább. Ebben is van romantika, mely növeli a gyermekekben a béke és a nép ellenségei iránt érzett gyűlöle­tet. Oravánál hatalmas gát zárja el a Vág folyását. Mögötte a kéklő mesz- szeségig csillogó tó terül el. Óriási fehér épület a gát lábánál, az új vi- zierőmű. Gátat vetett az ember a víznek és réparancsolt: „Fejlessz ára­mot!” Ez a jelen romantikája. Erről beszélni elég ahhoz, hogy lángra- gyújtsuk a gyermekben az elhatáro­zást: Mi is üyen műveket építünk, ha felnövünk. Traktor dübörög végig az utcán. „Hemyótalpas” kiáltják a gyerme­kek, felismerve az első látásra. Hosz- szan néznek utána. A traktorista mielőtt bekanyarodott a következő utcába, visszaint a gyermekeknek. Akaitok vele megismerkedni? Ki ne akarna! Már el is van döntve a lá­togatás a traktorállomásra. Mennjd hasznosat, érdekeset, szépet tanul­hatnak egy ilyen látogatás alkalmá­val! „Édesapám teljesítette egészévi ter­vét” — jelenti az egyik pionír. Raj­tad múlik vezető elvtárs, hogy mi lesz ebből az egyszerű mondatból. Teljesítette? Igazán? És az üzem is? Hogyan? Vitáznak és a végén meg­látogatják az üzemet, elbeszélgetnek a munkásokkal, átadják nekik jókí­vánságait. Komárom egy kis utcájában az egyik ház falán ez a felirat olvas­ható: Preverenó — min. vei. — star- sina Pavlov.” Falra írt történelem. Az eső homályosra mosta ugyan a feliratot, de a város lakói és a ve­zető elvtárs még jól emlékeznek. Ott az utcasarkon volt a géppuska fé­szek. Az utca, a park teli volt me­nekülő németekkel. Ágyúzástól, grá- nátrobbanástól visszhangzott a város. Majd egy hatalmas „hurrá” és a szovjet tankok jelezték a szabadság születését. Milyen vonzó téma ez ép­pen most felszabadulásunk tizedik évfordulójának esztendejében. Pró­báljátok meg beszélni erről a pioní­roknak. Járjátok végig az e'múlt harcok helyeit és gondoljatok azok­ra, akik meghaltak, hogy mi élhes­sünk. Amint szélesedik a gyermek látó­köre, úgy szélesedik érdeklődésköre is. Nagy érdeklődéssel figyeli a fi­zika, technika fejlődését és fele’etet keres a megoldatlan kérdésekre. Mi­lyen nevetséges előtte például az első autó. az első kerékpár, vagy a2 első repülő. És mégis mindegyik fel­találója egy-egy úttörő, aki egy lé­péssel előbbre vitte az emberiséget. Feltalálók, felfedezők, kutatók mun­kája nyomán új földrészekre buk­kantunk. Milyen vonzó ez egy pio­nír számára. Oj földek, különös em­berek, szokások, más kultúra. Hon­duras, Kongo, Haiti... milyen külö­nös elnevezések, hogy felke’tik az érdeklődésüket. Szeretnék megismerni népét, éghajlatát, szeretnének róla többet tudni. Mondjuk el nékik, hogy élnek ott az emberek, milyen ott az éghajlat, a növényzet, a föld. Ne riadjunk viasza a nehézségektől, mert munkánk, ha jól végezzük, nem lesz eredménytelen. „A daloló holnapért” — így ne­vezte el verskötetét Gabriel Péri francia költő. A fasiszták 1942-ben végezték ki. Élete nagyon hasonlí­tott a Fucsíkéhoz. A párt neveltje, az élet és a szabadság harcosa volt mind a kettő. Ezért mentek „az élet­ért a haitba.” Ezért nem volt he­tüknek egy szürke napja. Az élet legnehezebb perceiben is előrenéz­tek, előre az új élet felé, mely ő utánuk következik. Fucsík még élete utolsó napjaiban is tudott „álmodni” az új boldog életről, melyet m^r ü nem élt meg. A mi életünk nem á'om többé, hanem valóság. Szép és boldog a maga teljességében és éppen ezért nem lehet, hogy ne legyen benne forradalmi romantika, mely megta­lálja az ünnepit, a szépet, a hétköz­napiban, mely megmutatja hazánk szépségeit és erejét, va!amint az iránta érzett mély szeretetet. Ez a romantika kell, hogy ott legyen a pionírszervezet munkájában is, mert romantika nélkül jókedv és derűlá­tás nélkül, mely alkotó erőt ad a nagy gondolatok valóraváltásához, nem végezhet eredményes munkát a pionírszervezet. Ez a gondolat kell, hogy vezessen minden pionírvezetőt további mun­kájában. GÖBÖ LAJOS Felhívás a Csehszlovákiai Magyar Rádió hallgatóihoz! Május 15-éveI a Csehszlovákiai Magyar Rádió adásainak idő­pontja a hallgatóság kérése alapján megváltozik. H» ponként hírekkel AZ EDDIGI 6 óra 15 perc helyett a 14 órás adásunkat déli esti adásaink MÄJUS 15-től 5 óra 15 perckor je' 13 órakor sugározzuk, 18 órakor kezdődnek ozna­i'iin’: Irodalmi újságunkat, amely eddig vasárnapi kultúr-felolvasá- sunk keretében jelent megf május 15-től szombat du. 18 órás kezdettel sugározzuk. VASÁRNAP két adással, és pedig gi tanácsadónkkal, délután 6 óra 40 perckor mezőgazdasá­14 órakor szokásos vasárnapi egyórás ünnepi műsorunkkal jelentkezünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom