Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-12 / 10. szám

2 1955. március 12. A két leány Váratlanul kemény időjárás köszön­tött ránk. A nagymegyeri CsISz já­rási titkársága azonban a kegyetlen időjárás ellenére is, teljesen megtelt fiatalokkal. Az alapszervezetek propa­gandistái a szokásos politikai iskolá­zásra jöttek össze. Egymás után nyi- togatták az ajtót a hidegtől kipirult arcú fiatalok. A legutolsónak két elvtársnő lépett be Borsányi Júlia és Zsemlye Ilona elvtársnők Máderétrő! jöttek. Min­denki mosolyogva fogadta a két vidám fiatal lányt- A CsISz-tagok tudták, hogy mit jelent Ilyen dóban huszon­két kilométert gyalogosan megtenni a járás egyik legfélreesöbb falvából Amikor ránéztem a Két fiatal lány­ra, azok a kényelmes funkcionáriusok jutottak eszembe akik, ha lekésik a vonatot vagy az autóbuszt egyszerű en nem tartják neg a gyűlést, még ha csak két-három kilométer távol­ságról van Is szó. S ez a két tu­dásra vágyó elvtársnő közel húsz fo­kos hidegben, keményre fagyott sú- szós úton huszonkét kilométert gya­logolt. hogy résztvahessenek az Is­kolázáson Az ilyen keménykötésú fiatalokkal öröm együtt dolgozni Az ilyen CsISz-tagokkal nagy és nehéz problémákat lehet megoldani, ha kel­lőképpen neveljük, formáljuk és Irá­nyijuk őket Mert csak azok képesek ilyen nehéz feladatot magukra vállal­ni, akik tanulni, fejlődni akarnak Vegyenek példát a két máderéti fiatal leánytól, a járás valamennyi CsISz-tagjai. Különösképpen vonatko­zik ez a nemesócsaiakra. Jó lenne ha az elvtársak elgondolkoznának afelett, hogy vajon CsISz-tagokhoz méltó vi­selkedés volt-e az, amikor visszauta­sították a szomszédos tanyiak fela­jánló segítségét, a politikai körök megszervezésénél. A tanyi CsISz-szer- vezet magyar és szlovák előadókat is biztosítana a nemeesócsaiaknak Csu­pán eqy kis akaraton múlik és köny- nyen be lehet hozni a mulasztásokat. Nem hiszem, hogy ne akadna Nemes- ócsán olyan fiatal, aki el ne ítélné ezt a helytelen magatartást. Brezovski elvtárs azon panaszkodik, hogy alig lehet egy lyukas estét ta­lálni, hogy megtarthassák az iskolá­zást, így például a legutóbb is egy­szerre három ülésen kellett részt- verinie Hogy mindenütt eleget tegyen kötelességének, úgy szervezte meg a dolgot, hogy minden összejövetelen csak tizenöt percet töltött. Nos? Gondolkozzunk, helyesen járt e el Brezovszki elvtárs? Azt hiszem hogy semmiesetre sem A gyűléseket azért hívják Ö6sze, hogy közösen beszéljék meg, a nehézségeket, hogy mindenki elmondja a dologgal kapcsolatban a véleményét és hogy közösen hozza­nak határozatot, mert csak így lehet teljesíteni a határozatokat. Milyen munkát végezhetnénk akkor, ha az emberek többsége Ilyen megoldást keresne egyes kérdésekben? Mert bizonyára voltak többen is olyanok a faluban, akik hasonló helyzetbe ke­rültek és nehezen döntötték el, hogy melyik gyűlésen vegyenek részt. A dolgokat úgy kell megoldani, hogy az összejövetelek ne keresztezzék egy­mást. Ml szükség van arra, hogy egy ugyanazon problémát két- három szervezetben külön tárgyalja­mégis bejött nak meg. Itt elsősorban arra van szükség, hogy a tömegszervezetek közösen dolgozzák ki a terveket és ha a helyzet úgy kívánja kapcsolják össze az egyes problémákat. Beluc elvtárs tartalmas beszámolót mondott az izsappusztai mezőgazda- sági iskola tanulóinak életéről Az is­kola tanulói számos jó eredményt ér­tek el a szervezeti életben. A politi­kai kör tagjai pontosan megjelennek az iskolázáson, csak az a baj hogy gyenge színvonalúak a viták Nincs, aki vitázzon Ezért úgy szervezték meg a dolgot, hogy az Iskolázáson felszólítják a fiatalokat hogy leellen­őrizzék, átvették-e az anyagot. Ez sem a legszerencsésebb megoldás! Óvatosnak kel! lenni. Könnyen meg­történhet, hogy a fiatalok a CsISz politikai körében úgy érzik magukat, mintha az iskola padjaiban ülnének. Nem lenne-e helyesebb, ha szemé­lyes mepgyőző munkával előkészíte­nének egy pár fejlettebb CsISz-tagot, akik képesek a vitát kifejleszteni? A viták több helyen nem ütik meg a kellő mértéket, Minden propagan­dista igyekszik valahogy megoldani a dolgot Kiss elvtársnő Topolnyikról kérdéseket ad fel. amit a fiatalok odahaza írásban dolgoznak fel Itt is könnyen bekövetkezhet, hogy «gyes CsISz-tagok csak az anyag azt b ré­szét tanulmányozzák át, amely rájuk vonatkozik, s így a fejlődés könnyen egyoldalúvá válhat Még sokat lehetne Imi a nagyme­gyeri járás propagandistáinak munká­járól Egy azonban biztos, hogy a jő eredményekkel nem elégedhetünk meg, hanem hozzá kell látni a ne­hézségek és a hibák eltávolításához, A CsISz járási titkárságoknak komo­lyabban a szivükre keli venn1 a po­litikai iskolázás fontosságát Konk­rétabb támogatást kelt adni a pro­pagandistáknak Ehhez elkerülhetetle­nül szükséges, hogy a járási vezető­ségek tagjai résztvegyenek azokban a politikai körökben, ahol gyengének bizonyul a vita Meg kell vizsgálni, hogy hogyan adja elő az előadó az anyagot, megértették-e a fiatalok az előadást és tisztábn vannak-e áz e- gyes kérdésekkel? Áll-e a politikai kör vezetője azon a fejlődési fokon, hogy kellőképpen meg tudjon ma­gyarázni minden felmerülő problémát? Általános tapasztalat hogy a gyengébb viták okát legtöbbször ezekben a dolgokban kel! keresni Most, amikor falvainkon és váro­sainkban a béke aláírás akciója folyik és minden erőnket a X pártkongresz- szus és a CsISz II kongresszusa ha­tározatainak megvalósítására összpon­tosítunk amikor fiatalságunk legjobb­jait a határvidék betelepítésére és megerősítésére toborozzuk amikor országunk dolgozóit hazánk felszaba­dulásának 10-ik évfordulója alkal­mából rendezett faluszépitésl verseny­be kapcsoljuk ha, nem mondhatjuk azt. hogy könnyű feladatok előtt ál­lanak járási funkcionáriusaink Azon­ban le kell szögeznünk, hogy minde­zeket a feladatokat csak vlgy vált­hassuk valóra, ha megsokszorozzuk gondoskodásunkat fiataljaink politikai nevelése terén, GÁL ETA Megtárgyalták a kongresszus határozatait A magyarbéli CsISz-tagok megtárgyalták a CsISz 11, kongresszusának határozatait. A taggyűlésen több mint 40 fiatal vett részt, A vezetőség kidolgozta a kongresszus utáni feladatok alapján a magyarbéli CsISz- szervezet féléves munkatervét. A legfőbb súlyt fektetik a tagtoborzásra, A 11, kong­resszus tiszteletére vállalták, hogy 15 új tagot szervez­nek be a CsISz-be. Ezt a kötelezettségvállalást már túl teljesítették, ezidáig 19 új taggal gyarapodott a szerve­zet. Ezen az értekezleten 9 újabb fiatal írta alá a belé­pési ívet. A határozat második pontja a pionírokról való gon­doskodásról szól. Ezért úgy a szlovák mint a magyar tannyelvű iskolákba kijelölték a pionírvezetőket. Az egyik pionírszervezet vezetőjévé Horvát Jolán elvtársnőt választották. Horvát elvtársnő még nem is olyan régen <* maga is pionír volt. Most nemsokára ismét felköti a piros nyakkendőt. Az alig 17 éves Horvát elv- táísnő nagy megtiszteltetésnek tekin ti a pionírvezető tisztséget. Mint jó CslSz-tag, aki úgy a mozgalmi, mint a politikai életből méltón kiveszi a részét, tudatában van annak, hogy felelősségteljes feladatok elé állították Tudja, hogy az új generáció nevelése a CsISz-szervezet legfőbb feladata Horvát elvtársnő rövid idő alatt is jó eredményeket ért el. A tanítók segítségévéi gazdag esztrád műsort rendezett a szlovák tannyelvű nemzeti iskolában. A kis pionírok két és fél órán keresztül szórakoztatták a falu népét. Mindkét iskola tanítói örömmel fogadták a két pionírvezetőt és köte­lezték magukat, hogy a jövőben minden problémát közösen megtárgyalnak és egymást segítve nevelik, formálják az iskolák tanulóit. FÜLÖP PÉTER Magyarbél AZ ELSŐ OLDAL CÍMKÉPE: A szocializ mus építése, tudást, hozzáértést követel. 'iy-VßltS4#L SZŐKE JÓZSEF: /#/ A minap Csallóköz egyik kis fa- Injában jártam Este volt, a falu csendes, elmúlt a farsang zajt, < most az egész falut reményteli vá­rakozás tölti el várták a tavaszt az emberi élet értelmét megszabó mun­kát. De ez u tél sem volt a megszo­kott tétien, renyhe kártyázások tele. A falu élt, s- ősztől készült a tavasz­ra. Most is éppen előadásra gyűltek az iskola egyetlen termében a kopott- kucsmán bácsik és a serdülő legé­nyek, Egy néni is beles az ablakon, nem tudja maradjon-e. istgy se, Ha gazdasági szakelőadás lesz, minek maradjak - mondja, Az az emberek dolga. De azért csak tovább les, vá­rakozik, hátha mégis jön asszony, vagy lány hogy ne kelljen egyedül bemennie De nem jött, » a néni is hazament Pedig odabent u békéről lolyt a szó, s az nemcsak a legények, a fér­fiak dolga, Az előadó szépen, meg- rázáun szólt a háború borzalmáról, az atomról, annak békés felhasználá­sáról s a feladatainkról, Emberek ül­tek az Iskolapadok tetején, bóUmgat- tak szívták a cigarettát, 4 terem néhu átizzotl, de csendet maradt, Mint hatalmas kérdés, ott feszült az egész teremben, mit tehetünk mi a békéért? Mit lehetek én, egyszerű ember, tapasztalatlan fiatal:' Dolgoz­ni kell, többet s jobbat! kapja a választ ilyenkor az ember, S csak hümmög, hápog: de hisz eddig is dolgoztam, * * * igen, az egyszerű ember, a becsü­letes fiatal egész élete dolgos, szerény munka, Dolgozik, mert nálunk ma mdr csak >Qy lehet élni, mert nálunk a munka ad az embernek értéket De hogy nyugodtan, békésen élhes­sünk, minden idegszálunkkal, tehet­ségünkkel, t erőnkkel erősíteni kell ezt az országot, hazánkat, amely ol­talmat csak úgy biztosíthat, ha erő­sebb lesz, mint minden ellenségünk Az erő pedig a népekben van, A hadseregek csak akkor erősek, ha a népnek amelyből származnak, az ér­dekeit képviselik, védelmezik. A mi hadseregünk Hven Ezért a nép ere­je nálunk az ország erejét jelenti- De egy ország csak akkor erős, ha gazdag s hatalmas, ha a nép bizako­dó és áldozatkész. Ezen pedig szün­telent munkálkodni kell Amióta háborúk vannak és létez­nek, a gyöngébb — ha csak nem örültek vezették, mint amilyen Hitler rn’t — sohase támadt az erősre. A gyöngét csak kegyelemből hagyták létezni, élni De az erős békéjét nem a kegyelem hanem saját ereje biz­tosította, Az erőssel megegyezést ke­resnek, a gyengének diktálnak, pa­rancsolnak Nem nehéz ezt megérteni, ha meg akarjuk érteni, Gyenge legény, ha támad, csak orvul támad az erősre, Az erős legény testi énségét saját ereje biztosítja, de a gyengével úgy és akkor bánnak el, ahogy s amikor akarnak, A mi ellenségeinktől senki se vár­jon kegyelmet, senki se higyje, hogy megkegyelmeznek. S hogy eddig békét hagytak, az nem az ö jó­indulatuk, hanem a mi erőnk jele, a béke erői hatalmasságának fele. Ezt rólunk ma minden ember­nek. minden fiatalnak meg kell ér­tenie. A háború tett, a legszörnyübh emberi tett, s a tett ellen csak tel­tekkel , nagyobb súlyú, hatalmasabb tettekkel, a munka tetteivel lehet küzdeni Ezért nálunk minden tet­tet, minden cselekedetet a haza fel­virágoztatásának és megerősítésének kell alárendelni. Ne várja azt senki, hogy majd va­lami „békeangyal” vagy instruktor, vagy akárki elfog hozzá menni, hogy megmondja mit tehet, mit kell ten­nie a béke érdekében, az orszáq ere­je gyarapításának érdekében, Aki di­ára a felelősség súlyát, aki gazda­ként. otthonosan mozog ebben az or­szágban, az mindig tudja, mi a te­endője, az nem vár a tavaszi vetés­sel addig, míg a szomszéd el nem kezdi, hanem ha itt az ideje, első­ként lát hozzá, Szájtáti siránkozók, kételkedők, a tett gyilkosai. Ha mun­kás vagy,, ügyeli a gépedre, s szo­rítsd ki belőle a maximumot, ha pá­ráséi vagy. légy valóban a főid gaz­dája ura s adj egyre több zsírt, ke­nyeret és húst az országnak, ha ta­nulsz, tanulj úgy. hogy az életet majdan meakönnu'tsd ne csupán ma­gad, hanem mindenki számára. Ezt kell az aláírásod mellé, ha valóban el akarod kerülni a háború szörnyű­ségeit, Ezt kéri tőled g haza, a.z em­beriség L zekben a napokban a mi fia­^ tál jaink ezrei indultak a határ­mentére. hogy az élettelen főidbe éle­tet verjenek « belőle Izzadtságuk, ve. rejtékük árán kenyeret sajtoljanak. Ha odahaza vagy, nézz csak körül te Is faludban, ott is találsz tennivalót. Tönkremegy az istállótrágya nagy része, az utak mentén gaz és bo­gáncs nő, s arra les, hogy ellepje a szántót is. Légy gazda, irtsd a gazt, a gyomot, add a földnek a trágya minden szemét, qondoskodj a takar­mányról, egyszóval törd a fejet te is az új élet lehetőségein s találsz munkát, tennivalót annyit hogy két kezed se győzi, Lesznek, akik majd húzódoznak s a könnyebb utat kere­sik. Fogd meg a kezüket, győzd meg, hogy ez ma élet-halál kérdés, győzd meg, hogy többen, többet tegyetek és tehessetek. Ha a dombon rosszul terem a bú­za, de gyümölcsfának kedves a ta­laj, ültessetek rá gyümölcsfát, hogy ne kelljen a gyümölcsöt külföldről drága pénzért behozni. Kevés a gyógyszer ? Termeljetek gyógynö­vényt, Hajdan nagyszerű káposztát termeltek nálatok? Fogjatok hozzá, hogy ne kelljen külfödrö,' vásárolni. Pionír vagy? Ne nézd tétlenül, hogy falud szántóföldjein sok a kő, mé­lyek a vízmosások az utakon, vagy a termő dombhátakon. Egy talpalat­nyi földről se hidd, hogy hasznave­hetetlen. Bízz az erődben és eszed­ben, Fiatal vagy, ne riadj vissza a munka nehezétől. Ezt kívánja tőled a becsület. Megtanultál valamit? Ne akard azt hivatali íróasztal mellől mások­kal elvégeztetni. Láss hozzá baráta­iddal, végezd el magad. Apád szö­vetkezeti elnök s te otthon csücsülsz, mint szép szobavirág? Mi lesz veled? kinek kellesz majd feleségül, ha sem­mihez se értesz? Gondolkozz s rá­jössz, hogy mindig az a munka a legnaguszerűbb, a legmegbecsültebb, amelyre a hazának a legnagyobb szüksége van, Szórakozni akarsz, el­vágyói faludból? Ne meneküljl A pá­ros se a könnyű élet helye. Teremts inkább odahaza tanulási és szórako­zási lehetőséget, Ezt kell tenned ha fiatal vagy, ha pezseg a véred, s erőtől duzzad a tested. JAoros az utcátok, nincs nyugo­1 dalmat, pihenést nyújtó árnyas hely a nyári hőségben? Ültess fákat végig a falun és a határban az utak mentén. Ültess fát, hogy derűsebb, Vidámabb legyen az élet, hogy a jó­kedv jó munkára ösztönözhessen ve­led együtt mindenkit. Traktoros vagy? Tanulj! Ne csak géped veze­téséhez érts. Tanuld meg a modern mezőgazdasági termelés minden csin- ját-bínját. ismerd meg tökéletesen gépedet, hogy hiba esetén nyomban ki tudd javítani. Képezd magad, mű­velődj, hogy meg tudj másokat is győzni a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről. Légy szakmád mestere. Érdeked ez, a saját érdeked is. Gyenge, beteges vagy? Sportolj, erősítsd testedet. Ne feledd, meges­het, hogy két csupasz kezeddel kell majd végezned az ellenséggel. Ha gyengébb leszel, te maradsz alul. Építsetek hát sportpályát, készülj a spartakiádra lelkiismeretesen. Egyéni érdeked és a haza védelme kívánja ezt tőled. Bizakodj, tervezz s hajtsd végre terveidet. Egyedül gyenge vagy? Fogjatok össze tizen, húszán, százan s meglásd menni fog. Segít ebben a ml szervezetünk, az ifjúsági szerve­zet is. Rendezd be életed úgy, hogy mindennapi munkádat semmi ne za­varja. Becsüld meg szüléidét, akik felneveltek, akik joggal szólnak bele tapasztalatlan életed ügyeibe. Fia­tal férj vagy? Tudnod kell, ha nincs rend. béke otthonodban, nem végez­heted rendesen a munkádat. Értsd meg, a feleség munkatársad, gyerme­keid nevelője és te teljes mértékig felelős vagy az 0 boldogulásáért, bol­dogságáért, családod jövőjéért. Látod, mennyi a tennivaló? Nézz körül, még többet találsz. De ne riadj vissza. Az ember addig marad­hat ember, amíg van mit tennie, de csak akkor igazán ember, ha meg is teszi. Közeleg a tavasz, a szerelőiek, a boldog megsejtések, a nagyszerű ter­vek megszületésének évszaka. Érzed, amint bizsereg a véred, feszül- a melled, társat és társakat keresel az életben. Gyere közénk. Fiatal vagy, ne tékozold erőd és napjaid a tétlen­ség posványában. Erős, s eszes vagy — várja az ország tetteidet, Ugy-e érzed, mint vezsdül az élet minden­hol? Megcsap a föld édes szag a, új­jáéled a természet. Tudnod kell; az élet legyőzi a halált., a béke a hábo­rút! Utrakeltek A bratislaval elektromosniüvek dolgozói üzemi gyűlésen foglalkoz­tak a határvidék betelepítésének fontosságával. Az üzemi bizottság elnökp beszámolójában megemlí­tette, hogv a határvidék betelepl- tése nemcsak gazdasági szempont­ból nagvielentőségű hanem poll, tikai téren is. Azzal, hogv meg­műveljük q parlagon heverő hek­tárok tízezreit, elősegítjük mező- gazdaságunk további fellendítését de egyúttal megerősíti ük hatá­rainkat is. Hazánk legjobb és legöntudato- sabb fiataljai egvre nagyobb szám- ban jelentkeznek ezen ország-» jelentőségű feladat elvégzésére. S ebben a munkában a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség méltón kiveszi a részét. Van kitől tanulnunk mert előttünk áll a harcban meg- edzett szovjet Komszomol. A bratislavai elektromosművek dolgozói közül a napokban 15-en jelentkeztek a határvidékre Az üzemi Forradalmi Szakszervezet vezetősége, meleg ruhákkal és bundákkal látta el a határvidékre induló fiatalokat. (ge) A CsISz II, kongresszusa útmuta­tást ad a nagymegyeri járás fiatal­jainak is, Járásunk fiataljai legtevé­kenyebben a mezőgazdasági termelés fokozásában kapcsolódnak be. Az idősebbektől sokszor halottuk már, hogy mi lesz, ha ők nem dol­goznak a szövetkezetekben. Nagyon komoly szavak ezek, mert eddig csak nagyon kevés fiatal dolgozott a me­zőgazdaságban. A II. kongresszus ha­tározatai alapján azonban megfele­lünk az idősebbeknek, bár a szavuk komoly figyelmeztetés volt. Elsősor­ban a CsISz-tagok maradnak odahaza a mezőgazdaságban és iparkodnak megnyerni erre a szervezeten kívül­álló fiatalokat is. Ezután pedig a me­zőgazdasági szaktudásukat is fokoz­zák, sokat tanulnak, elsajátítják a leg­jobb mezőgazdasági termelési mód­szereket. Megtanulják a gépek keze­lését is, így előreviszik a mezőgazda­ságot. Amikor majd a szükség úgy kívánja, az idősebbektől átveszik a szövetkezetek vezetését. A csilizradványi CsISz-tagok húsz­tagú ifjúsági munkacsoportot szer­veztek az EFSz-ben. A növényterme­lésben és a dohánytermesztő cso­portban fognak dolgozni. Számé! Irén vezetésével a csilizradványi ifjúsági munkacsoport versenyre hívta ki a kulcsod! és az ekeosi ifjúsági mun­kacsoportokat. Versenyeznek, hogy melyik munkacsoport ér el magasabb hektárhozamot. Az ekecsi szövetke­zetben a CsISz munkacsoportot Né­meth Róbert és Tóth Dénes vezeti. A füssi fiatalság a szövetkezetben és az állami qazdaságban is szer­vezett munkacsoportot. A szövetke­zetben Sándor Ferenc, az állami gaz­daságban pedig Beke Dezső vezeti a munkacsoportot, A íüsi fiatalok a nyárasdi fiatalokat hívták ki verseny­re, akik szintén alakítottak egy If­júsági munkacsoportot, a füssi állami gazdaság fiatal dolgozói a mádéré- tleket hívták ki versenyre. Ezeken a helyeken elsőnek alakultak meg a szövetkezetek, de a fiatalok is leg­elsőnek kapcsolódnak be a szövetke­zet fellendítésébe. Elvárjuk, hogy a csicsói, padányi és a nagymegyeri fia­talok is kapcsolódjanak* be a mftő- gazdasági termelés fokozásába, mint az előbb említett községek fiataljai A fiatalok nem szóval, hanem t t- tekkel mutatják meg, hogy mit kell tenni a X. pártkongresszus és a CsISz II kongresszusa határozatainak megvalósításáért, BF.KF ÁRPÁD CsISz járási titkárság Nagymegyer A tettek is beszélnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom