Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-12 / 6. szám

4 1955 február 12. 'iy.üßitst&. ylleg lek in telték naqif alkotásunkat A széles autóút mentén nyugodt ** békés tájat hagy maga mögött a hosszú gépkocsisor. A nagy hópely- hek rövidesem fehér (epeit terítenek a vidékre, mely eltakarja a fák koro­náit is. Olyan tiszta téli ruhába bur­kolódzik a vidék, mintha ünneplőben akarná tagadni a szeretett vendéget A távoli hegyek méltóságteljesen né­ma tagúként kisérik. a forgalmat, amely most mintha kissé élénkebb lepne mint máskor, télvíz idején. Va­lóban feléledt most a környék. Az úton gépkocsik suhannak egymás­után bennük fiatal arcok, mintegy isszák magukba a tájat, amely a hó­takaró alatt sem veszít szépségéből Az autókaraván a folyó mentén foly­ta tia útját s mintha megelégelné cso­dá1 ni azt a fenséges természetet, meg­áll az út cél jánál, hogy utasai most az erű vert akarat és munka nagyszerű­ét t leben gyönyörködhessenek. A slapi vízierömű előtt fékeznek a Tátra-ko- csik, s mielőtt a motorok zaja végkép elhalkulna, már a friss havon látjuk utasainkat. Fiúk és lányok a világ minden ré­széről. Különböző országok és távoli földrészek gyermekei, akik azzal a céllal jöttek Prágába messzi hazájuk­ból. hogy résztvegyenek a CslSz fi. kongresszusán, és hazatérve otthon tovább harcoljanak a nagy ügyért; a békéért, az ifjúság és az egész em­beriség boldogabb jövőjéért. Ezek ez ifjak szállnak most ki a gépkocsik­ból, hogy megszemlélhessék a cseh­szlovák nép és ifjúságának egyik nagy eredményét és sikerét, A szocializmus egyik legnagyobb művét Csehszlová­kiában: a slapi vízierőművet. /V em is olyan régen alig néhány 1' évvel ezelőtt még ezen a sza­kaszon is lustán, álmosan folyt tovább a lomha Vltava és partjain megszo­kott egyhangú életét élte a közeli fal­vak népe. Most itt megváltozott a vi­lág. Az ifjak új épületeket és mun­káslakásokat látnak maguk körül. A folyó évezredes hosszú folutonosságát erős akaratával és kitartó munkájával megváltoztatta az ember. A szocializ­mus embere aki bebizonyította hogy képes megváltoztatni az egész termé­szet rendjét. Kiszélesítette a folyó medrét, megálljt parancsolt a höm­pölygő elemnek és annak természetes erejét a saját jóléte érdekében hasz­nálta ki. Az óriási víztömeg hatalmas nyomásával óriási csöveken keresztül feszül a duzzasztó turbináira és ez az erő aztán messze innen a termelő munka szolgálatában csodákat miivel. A szocializmust építő munkás qépeit hajtja, a háziasszonyok ebédet főznek kicsiny gyennekeiknek. olvasótermek­ben nappali világosságot áraszt és a nagyvárosok villamosvonatai tízezernyi népét szállítják naponta ezzel az erő­vel: A szovjet Haláloknak ez már nem újdonság. Már biztosan láttak ilyesmit szép hazájukban. A hazai ifjak mi után zeneszóval és meleg szavakkal üdvözölték a vendégeket, nem áll­ják meg. hogy büszkén ne mutogassák eredményes munkájukat külföldi ven­dégeinknek. A francia Jean Faucher- nak, a holland Johannes Fransiscns Hendrícus van der Poelnak, a dán Jorn Jessingnek, a norvég Arvid Ny- gaarnak, a német Wolfgang Stencke­★ ★ ★ nek, Horst Schrödernek és a többiek­nek. akik mind igazi elismeréssel és csodálattal adóznak a nagy mű és en­nek alkotói iránt. Kérdések és fele­letek érdeklődés és felvilágosítás kö­vetkezik. A vendégek és munkások szívélyes és készséges társalgása azt bizonyítja, hogy itt egy gondolkozáséi és egy célú emberek gyűltek össze, még ha nyelvük, bőrük színe, vagy külsejük különböző is A legkomolyabb szakfelvilágosítá­sok és a legfontosabb kérdések köz­ben sem tagadják meg fiatalságukat Itt is, ott is hallatszik az ifjúság gondtalan nevetése odább a délolasz és albán vendég hógolyózik — nem is csoda, hiszen náluk otthon igen rit­kán látják a vizet ebben a halmaz­állapotában. A vízierömű díszkönyvébe február 7 -e óta új nevek kerültek. — Nem hadvezérek, politikusok, vagy nagy művészek nevei. Többek annál A jövő harcosai ezek. Ezért olyan drágák ezek a nevek nemcsak a slapi vízierömű dolgozóinak, de az egész csehszlovák ifjúságnak is. Szovfet, kínai magyar, német, francia, holland, olasz, román és sok más nemzet-, ria a maga írásmódján és a maga nyel­vén fejezte ki az egész emberiség vágyát, amikor a nagy szocialista al­kotás előtt Slapy határában ezzel bú­csúzott el az ottani fiatal munkások­tól: „Ez a vízierőmű bizonyítja nagy elhatározástok igazát — a békéért küzdőknek előbb vagi/ utóbb győzniök i kell.” KLEIN LÁSZLÓ j Kövessétek példáinkat fiatal technikusok! „Az iskolákban és tanintézetekben minden téren támogatni kell az is­kola és a tanintézetek tevékenységét a tanulók és diákok tartós, mély is­mereteinek elnyeréséért folytatott harcban.” A CslSz II. kongresszusának határozatából. Amikor a komáromi tanintézetben hajómodeUezö-kört szerveztünk, a tanulók még aludni sem akartak, anyá­nyira lekötötte őket a munka. A fiúk nálunk — hasonlóképpen mint a többi tanulóotthonban, égtek a vágy­tól, hogy ének-körben, rádióamatőr - és repülőkörben is dolgozhassanak. Idővel azonban, hol az egyiket, hol a másikat elhanyagolták. Mi aztán be­vezettük, hogy a hajómodellezö-körbe csak a gyakorlati termelőcsoport tag­jait vettük fel, olyanokat, akik való­ban komoly érdeklődést mutattak. Nem helyeseljük, ha minden mester erőszakkal csak a maga csoportját a- karja előretolni és nem veszi tekin­tetbe, hogy a tanulókat mi érdekli a legjobban. Közösen dolgoztuk ki a Dunaj nevű személyszállító hajó-mo- dell tervét. A tanulók előre megis­merkedtek a munkamenettel és a fiúknak külön-külön megmagyaráztuk az egyes alkatrészeket. Mindig ponto­san a tervrajzok alapján dolgoztunk. Kidolgoztuk a hajómodell tervét és pontos munkatervet állítottunk össze. A kör vezetője gondoskodott a segéd­eszközökről és arról, hogy a tanulók pontosan megjelenjenek. A Dunaj személyhajó modelljét pontosan el­készítettük és a technikai alkotás ki­állítására küldtük be. A fiúk nagyon boldogak voltak, ez volt az első si­kerük. Mindenki értékelte a kis cso­dahajó alkotóinak munkáját. Lefény­képeztük a modellt és mi is a képen vagyunk, kedves emlékünk marad ez a kép. A sikeres kiállítás után a mo­dellező körünk kibővült. A hajó meg­tette a maga útját. A járási kiállí­tásra is eljutott, mindig más tanuló kíséretében indítottuk útnak, termé­szetesen az érdeklődés egyre nőtt. A CsKP X. kongresszusa előtt az elv­társak megkértek, hogy a X. kong­resszusra ajándékba készítsünk egy személyszállító hajómodellt, melyet aztán az országos technikai alkotás kiállítására küldenének be. Nagyon örültünk ennek a feladatnak, csak az volt a baj, hogy túl rövid határ­időt kaptunk. A munkát néhány mun­kakör között osztottuk meg és így aztán pár nappal a kongresszus előtt a hajó elkészült és felvihettük Prá­gába. Az országos versenyen első díjat kaptunk. A Munkaerő Minisztériumtól pedig oklevelet és a CslSz Központi Bizottságától is elismerő oklevelet kaptunk. Mindnyájunknak nagyon jól esett az elismerés. A hajó modellező­kor kezdte meg ezidén is először a | munkáját. Megint egy személyszállító hajó építésébe fogtunk. A munkater- I vet a tavalyi tapasztalatok nyomán a CsISz-csoport gyűléseken is megbe- 1 széltük. A CsISz-tagok vállalták, hogy i 1955 május 1-ig elkészítik a modellt i A kötelezettségvállalás a bejáró ta- i nulókat is munkára serkentette, akik j eddig keveset tartózkodtak az iskola- | ban és az iskola műhelyében. Most i öt bejáró tanuló látogatja a körünket | munka előtt utasításokat adunk nekik | és áttanulmányozzuk a rajzokat. A | kör 18 tanulója önállóan dolgozik és f aztán közösen állítjuk össze a mo- \ delit. A tanulóintézet CsISz-szerveze- ] te élénk figyelemmel kíséri munkán- ! kát. Most már gazdag tapasztalatok- \ kai bírunk, jelenleg a kikötő kicsi- 1 nyített modelljén dolgozunk és a ml I személyszállító hajónkat is beépítjük \ Készségesen segítjük a kezdőket A ; kör valóban igen hasznos munkát vé- § géz. A tanulók előmenetele is sok- | kai jobb, fejlesztik szakképzettségű- j két, jobban mintha csak az iskolai | gyakorló órákon vennének részt. Ivanic István, Komárom a termelési oktatás mestere, i Az érdek-kör tagjai vezetőjükkel es a sajátgyártmányú modellel. Büszke eredményeikre A Nováky-i Béke bányában 1954. XI. elsejétől öreg, tapasztalt bányá­szok kezdtek dolgozni az 541-es rész­leg fejtésén. A változó eredmények mellett nem sikerült a tervet teljesí­teniük. Később ennek a szakasznak a fej­tését a II. bányában dolgozó CsISz- tagok kérték. Meg is kapták azt és január harmadikén Michalov elvtárs szakaszától átvették a részleget, mely nagyon rossz állapotban volt — be­volt dőlve. A CsISz-tagok a tapasztalt .Hrdy, Pavkeje és Csozsík elvtársak vezetése alatt nem riadtak vissza a nehézségektől, habár az előttük ott dolgozó szakasz vezetője Michalov azt .jósolta, hogy annak a részlegnek a fejtésén nem fognak tudni jó ered­ményeket felmutatni, sőt „úgy fognak onnét futni, mint a patkányok“. No a CsISz-tagok nem, hogy elfutottak volna, de a beomlasokat elég gyorsan eltávolították és megkezdték a szén fejtését. Azonban a csillék hiánya miatt eleinte nem tudták a tervet rendsze- I résén teljesíteni. De később az üzem I vezetősége felfigyelt a fiatalok igye­kezetére és mindent elkövet, hogy a \ fiatalok elég csillét, fát és más anya- f got megkapjanak, ami szükséges a | fejtéshez. | Csozsík elvtársat örömmel tölti el | az a tudat, hogy a CsISz-tagok nem I csalták meg és nem teljesült be Mi- | chalov jóslata. A fiatalok olyan lel- | kesedéssel dolgoznak, hogy nemcsak f a tervet teljesítik, de rövidesen túl I is fogják azt teljesíteni Pavkuje elv- | társ is nagyon büszke fiatal bányá-l szaira, akik ilyen szép eredmények- I kel üdvözlik a CslSz kitüntetését. I NÉMETH SÁNDOR j Prievidza 11 efeqa Dsaráluiiti írja az Új Iffiűság olvasóinak [ A tőkés országokból jött ember­nek a népi demokráciában tett lá­togatása egész sor meglepetést hoz. számára. így volt ez velem is, aki a CslSz II. kongresszus belga küldötteként meglátogattam Csehszlovákiát. Az az óriási kü­lönbség, amit a csehszlovák és a belga ifjúság viselkedése között tapasztaltam, bizonyos szégyenér­zetet váltott ki bennem. Azonnal megmagyarázhatom azonban ennek a különbségnek a lényegét. A népi demokrácia arra törekszik, hogy a fiatalokból a szocializmus becsüle­tes épitői legyenek. Ezzel szemben a kapitalista nevelés mindent el­követ, hogy az ifjúság lelkileg el­tompuljon, hogy automatákat csi­náljanak belőlük, amely nem gon­dolkozik — s így készítse elő »/ \ ifjúságot az új háborúra. Ezért voll Csehszlovákia sza- | momra ragyogó példája annak § hogyan gondoskodik a kormány a | nép jólétéről, a békéről és hogyar \ halad a szocializmus megvalósítási | felé a kommunista párt vezetésé- | vei és a CslSz hathatós segítségé- | vei. Cseh, szlovák és magyar test- I véreimnek ebben az országban az> f szeretném mpglizenni, a béig. i Nemzeti Ifjúsági Szövetség KB év j az egész szervezet s az összes ! békeszerető fiatal belgák nevében 1 — Előre elvtársak a kongresz | szuson kitűzött feladatok teljesí- | téséért és sok sikert a szocializ- | mus felépítésénél. THEUNS JOSEF Antwerpen Francia és olasz barátaink üdvözlete 1955. február 8-án Prága ifjúsága hatalmas maniíesztáeióra gyűli össze a Lucerna és a Slovansky dűm nagytermében. Ezen a manifesz- táción az olasz és a belga ifjúság küldöttei a következőképpen nyilat­koztak. Drága barátaim és elvtársaim. Úrülök, hogy átadhatom nektek a francia Köztársasági ifjúsági Szö­vetség és a Francia Lányok Szö­vetségének és ezeken keresztül az egész francia dolgozó és harcoló francia ifjúság meleg üdvözletét. Nagy örömmel vettük szombaton a hírt hogy Mendes- France kor­mánya megbukott.’ Nagy győzelem ez a francia népnek és a francia ifjúságnak Az új háború előké­szítésének politikája, amelyet Fran­ciaország nevében csinálnak a tő­kések az amerikai imperializmus nyomására — nagy ellenállásba ütközik. Ez a politika nagy kárá­ra van a francia ifjúságnak, meri csak munkanélküliség és nyomor jut osztályrészül. Fiataljaink leg­többje semmiféle mesterséget nem tanulhat ki. mert nálunk nincse­nek szaktanulóintézetek, sokan. pénzhiány miatt nem képezhetik magukat tovább. A diákok gyakran éjszakai munkával keresik meg a tanulmányaikhoz szükséges pénzt. Ha valamelyik fiatalnak mégis si­kerül valamilyen mesterséget el­sajátítania, nincsen szakmunkás fizetése. De munkájában szak­képzettnek kell lenni. Ez azt je­lenti, hogy ugyanazon munkáért kevesebb bért kap a fiatal, mint a felnőtt munkás. Csak azért zárják be a francia bányákat és öntödéket, hogy az amerikai áruk. piacát biztosíthassák. Azokat a munkásokat, akik ilyen mórion vesztik el kenyerüket, * Mégegyszer szeretnélek benne­teket őszintén üdvözölni. Nem ta­lálok szavakat, amelyekkel kifejez­zem köszönetemet azért a baráti fogadtatásért, amelyben engem, mint az olasz haladó ifjúság kép­viselőjét fogadtatok. A testvériség szelleme, amely bennünket ezek­ben d napokban’ ossz ‘köt, a mi közös eszméink, a béke és barát­ság eredménye. Ezek az eszmék kell, hogy egyes.Lék a viiág ösz- szes nemzeteit. A gyönyörű emlé­kek és, benyomások Csehszlovákia népeiről és elsősorban az ifjúság­ról, újabb erőt adnak nekem ha­zaérkezésem után a békéért, a egyik provinciából a másik pro- | vinciába helyezik, hogy annál job- 1 ban kizsákmányolhassák őket. Fiatal földművesek, akik szere- \ tik földjüket, kényszerülve van- | nak elhagyni azt, mert az a föld | nem képes őket eltartani, és a vá- | rosokba mennek segédmunkásként § Fiatal jegyesek nem tudnak ősz- I szeházasodni, mert évekig várnak | megüresedett lakásra, és igen sok- | szór kénytelenek méregdrága ho- | félszobákban lakni. Mindez annak a politikának a következménye, amely kizárólag az új háború előkészítését és a német revansiszták felfegyverzését szol­gálja. Drága elvtársak, ezért vagyunk elbűvölve ettől a szép országtól, amely a fiataloknak lehetőséget \ nyújt egy reményteli szép életre § Teljes szívvel biztosítlak bennete- | két, hogy mindazt, amit itt lát- f tunk, elmondjuk hazánkban, a mi 1 ifjúságunknak is. Megsokszorozzuk I erőfeszítésünket, hogy Francíaor- \ szág a békéért harcoló nagy nem- I zetté váljék. Mindent megteszünk I hogy megakadályozzuk a párizsi és 1 a londoni egyezményeket és az § atomháborút. Ez a mi Ígéretünk 1 amelyet nektek teszünk. Éljen a francia és a csehszlovák i ifjúság elválaszthatatlan barátsága1 i Éljen a dicső Komszomol, a mi | vezérünk! Éljen Csehszlovákia I Kommunista Pártja! Éljen a világ- | béke! A francia ifjúság küldötte | [ 4 I szabadságért és szocializmusért | való harcban. Ifjúságunknak me- | sélni fogok arról, amit nálatok | láttam és ez nagy segítségemre | lesz, hogy újabb harcosokat sze- I rezzek a szocializmus eszméinek | az olasz ifjúság körében. Befeje- | zésül az olasz fiatalság nevében I köszöntlek és felhívlak bennete- | két, hogy semmiféle alkalmat el \ ne mulasszatok a béke megőrzé- j sért folytatott harcban. Az olasz j ifjúság a világ összes fiatalságával j együtt szintén résztvesz a jólét, | a boldogság és az örömért folyta- | tott harcban. Az olasz haladó ifjúság küldötte | Még egyszer nem engedjük! Fiatal németek, magyarok, bulgárok, albánok, osztrákok, franciák, f kínaiak, belgák, hollandok és olaszok, kedden délelőtt meglátogatták Li- 1 dicét. Azt a helyet, ahol a közös ellenségünk, az embertelen német mi- | litarizmus jegyezte be barbárságát. Miközben az első lépéseket teszik f a lidicei kis múzeumban, a küldöttek jónéhánya visszaemlékezik a német | fasiszták pusztítására a falvakon, amit maguk után hagytak Hitler hordái § saját országukban A francia küldöttség vezetője, Jean Faucher, figyelmesen nézegeti | a kiállított dokumentumokat és jegyez, hogy otthon beszéljen róluk. A I francia Odetta felsóhajt: „Hé, ha csak a mi kormányunk gondoskodna f — úgy mint tinálatok — hogy meg ne feledkezzenek az elpusztított | falucskáról Oradour — sur — Glane-ról!” | A iidicei múzeumi emlékkönyv 1955. február 8-án egy jónéhány ide- | gennyelvű bejegyzéssel gyarapodott. „Egész biztosan nem hagyjuk fel- | fegyverezni Nyugat-Németország hadseregét“. Ez kínai jelekkel van I bejegyezve, a hatszázmilliós kínai nép ifjúságának nevében. „Ez a Iá- | togatás a múzeumban még jobban fog bennünket sarkalni a nagy har- | cunkban. Nem engedjük, hogy ilyen hasonló bűntény megismétlődjön”. I — írta be az olasz elvtárs és közben ígéretet tett a haladó olasz ifjúság f nevében, hogy segíteni fogják minden erejükkel harcunkat, „Milyen borzalmak” .. panaszolják a francia Faucher betűi, és Fran- 1 ciaország uralkodói fel akarják fegyverezni ugyanazokat a nácikat, akik f gyilkoltak itt és Oradourban. Ezen látogatásunk alkalmából ígéretet | teszünk, hogy meggátoljuk a hasonló barbárság megismétlődését. Ezt az I ígéretet a francia ifjúság nevében teszem.“ A küldöttek megállanak I halkan a koronázott fakeresztnél, ami félúton van a múzeumtól az új I Lidicéhez. A kedves új házaknál megkönnyebülve érezték magukat, ie- | rázták magukról a borzalom árnyékát. Kérdezősködnek, mennyien élték | túl ezt a katasztrófát és hogy láthatnak-e valakit közülük. A falu szélén | bementünk az első házba, ahol Marié Housková lakik, egyike a lidicei j asszonyoknak, aki túlélte a katasztrófát. Mindannyian be se férnek I a kis csinos házba. Housková elvtársnő feleveníti Lidice tragédiáját, sa- f ját sorsának történetével, ami egynéhány nyelvre le van fordítva. Az elszántság és a gyűlölet csak ügy sugárzik minden külföldi fiú I és leány arcából az egykori barbárok iránt, ahogy távoznak Lidicéből f „Harcoljunk közösen, hogy azok halála, akik meghaltak Lidicén, n» I legyen hiába.“ Ezt fejezi ki a francia leány elszántsága és felhívása a | lidicei kis múzeum emlékkönyvében. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom