Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-17 / 50. szám

2 1955. december 17. Megnyerni n fiatalt! TENNI, TENNI VS>> - A CSISZ járási ißsI konferenciák érté- kelik és összege- zik az ifjúság évi ’fe munkáját. Ugyan- * \\á akkor felfedik és \ iz bírálják a hibákat, ‘Ti? az egyes alap­szervezetekben elő- ^7 ■ forduló lanyhasá- ?°hat, nemtörődöm és így van ez jól. Dicsérjünk ott, ahol kell, és minden pardon nélkül bíráljunk ott, ahol szükséges. Ez se­gít és hasznára válik szervezetünk- s nek. Summázva a CSISZ rimaszombati járási konferenciáját, azt kell monda­nom, hogy jó volt, eleget tett külde­tésének. Ám, ha részleteznem kellene pontról-pontra az egyes eredménye­ket, hiányosságokat, a konferencián elhangzott főbaszá mólónak, az egyes felszólalásoknak tükörképe ekkép fes­tene. Vegyük először a mezőgazdasági munkálatokban elért eredményeket és hibákat. Eredmények, s tegyük hozzá, kiváló eredmények, csupán a nyári munkában születtek, melyek munka­órákba átszámítva így festenek: az aratásban és a cséolés'ben a járás fia­taljai 23,100 munkaórát dolgoztak le 54,131 korona értékben. Majd pedig a siiózásban értek el dicséretre méltó eredményeket. De a mezőgazdaság egyéb területén úgyszólván semmit sem tettek a járás fiataljai. Ez hiba, annál is inkább, mert az ifjúság ak­tivitása így csak kampányszerű. Ho­lott, a járás vezetőségének és a pro­pagandistáknak oda kellene hatniuk, hogy az ifjúság seglteniakarása, oda­adó munkája, minden téren és minden alkalommal hasznos és példás legyen. A titkár élvtárs beszámolójában Joggal bírálta az ifjúság hiányos to­borzását a bányákba. Hiszen a járás e téren eddig még semmit sem tett. Ellenben az egyik fiatal felszólaló fo­gadta, hogy jelentkezik egy évre a bányába, és felhívta a többi fiatalo­kat is, hogy tartsanak ők is vele. Bár igaz, a felhívásnak a konferencián aránylag kevés visszhangja volt, de ez még nem jelenti azt, hogy rövid időn belül jő munka megszervezésével ne jelentkezzen több fiatal a bányák­ba. Most rajtatok a sor vezető elv­társak. Tegyétek jóvá eddigi hibátokat és hassatok oda, hogy minél több fia­talt nyerjetek meg a bányaiparunk számára. Ez nemes és igazán férfi munka lesz. Meg kell találnotok azt a módszert, mellyel igazán hatni tudtok a fiatalokra. Tenni, tenni, ez a cél. Szólanom kell egy cár szót az if­júság neveléséről is, mert ezen a té­ren sokat mulaszt a járás vezetősége. A nevelés célját legjobban a politikai- olvasókörök és nem utolsósorban a kultúrcsoportok, irodalmi estek és an­kétok szolgálják. Bár jóllehet, hogy 613 fiatal vett részt ez évben külön­böző iskolázásokon. De ez a szám még korántsem kielégítő, kiváltképp akkor, ha e számnak nagyobb száza­léka tanulóifjúság. De hol vannak a munkás- és a parasztfiata'ok? Itt megint egy olyan kérdéshez értünk, amely felptt nem szabad szemet hunynunk." Mert elvégre az iskolákban úgyis folyik nevelés, pedagógusaink e téren kitesznek magukért. De, és ez a de, mindaddig kérdőjelként ál! előt­tünk, amíg a járás vezetősége nem gondoskodik arról, hogy minden mun­kás- és parasztfiatal képességéhez és idejéhez mérten a legtöbbet tanuljon, mjnd politikai, mind kulturális és nem utolsó sorban szaktéren. Több felszólaló hiányolta, hogy a járási vezetőség tagjai nem látogatják kellőképpen az egyes alapszervezete­ket. Talán a jelenlegi hibáknak ez a fő oka. Mert egy szervezet magára hagyatva a legjobb akarata mellett sem veheti fel a versenyt egy olyan Szervezettel, melynek a járás vezetői több segítséget nyújtanak. Mint mon­dani szokták, néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. így van ez itt is. A vezetés, a személyes beszél­getés az útbaigazítás oldhat meg csak Olyan problémákat, melyek fájó pont­jai egy CSISZ alapszervezetnek. Énei­kül a szervezet kapkod ide is, oda is, de végeredményben munkájának ke­vés, . vagy egyáltalán 9emmi haszna sincs. így van aztán, már mint em­lítettem, hogy a munka csak kam­pányszerű és nem állandó. Tehát mindebből az következik, hogy az új járási vezetőségnek változtatnia kell munkamódszerén, ha azt akarja, hogy a járás valóban és minden téren el­fogadható eredményeket érjen el. —te. ZGOTCOCa Sikeresen végétért a járási konferen'iák dőszaka. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre és a régebben le- , zajlott járási konferenciákra, láthatjuk, hogy a fiatalok most eredményesebben dolgoznak, jobban szívükön vise- | lik pártunknak és a CSISZ Központi Bizottságának határozatait és munkájukkal aktívan résztvesznek a szocia- 1 lizmus építésében. A régebbi járási konferenciákon csupa panaszfetszólalás hangzott el, mert még sok esetben nem tudták j megoldani a fiatalok problémáit, bajait. Az idei járási konferenciákat az jellemzi, hogy a küldöttek felszólald- 1 sain' már nem uralkodik a horongós panaszos hang, nemcsak az eredményeikről, bajaikról beszéltek, hanem arról is, hogy iiogyan dolgozzunk, ha azt akarjuk, hogy még jobb szervezeti életet élhessünk. Sok esetben taná­csot, ötletet adtak a járási vezetőség tagjainak és a járási tithároknak, hogy miképpen segíthetik legjobban elő az alapszervezetek munkáját. Több év eredményes munkája csúcsosodott ki az idei járási konferenciákon, mert évről évre lassan elkoptak a régi bajok, a kezdeti nehézségek és mindenféle téren szilárdabbá, komolyab­bá vált a fiatalok nézete. Az ujjunk sem egyforma és a járási konferenciák sem egyforma sikerrel zajlottak le. Mai szemmel nézve a „legsikertelenebb” járási konferenciák is meghozták a kívánt eredményt és a túlzott véleményeket leszámítva sokkal nagyobb eredménnyel zárultak le, mint néhány évvel ezelőtt. Fontos feladata lesz az új járási vezetőségnek, hogy a konferenciákon elért eredményeket fokozzák, hogy megnyerjenek minden fiatalt szervezetünk számára és sikeres munkát végezzenek a CSISZ szlovákiai kong­resszusa előtt. Mozgósítani kell minden fiatalt, hogy a második ötéves terv sikere érdekében elsajátítsák a műszaki és mezőgazdasági tudományokat. Pártunk és egész dolgozó népünk elvárja ifjúságunktól, hogy lanka­datlanul mindig a szocializmus építésének első soraiban küzdjenek. Igazi harcos konferenciát láttunk Galántán Reggel kilenc óra. A galántai sport­klub helyiségében egyre sűrűbben gyülekeznek a fiatalok. Kilenc óra előtt megtelt a terem, lefoglalták az utolsó üres székeket is. A küldöttek helyükről felállva üdvözölték az el­nökséget, köztük Szlovákia Kommu­nista Pártja KB-nak küldöttét. Milyen jóleső érzés látni a sok-sok csillogó, nevető szempárt, Ifjúsági szövetsé­günk harcos munkásifjúságát, 'okát vártak a fiatalok ettől a konferenciá­tól, s hogy az összejövetel teljesítette a küldetését azt láttuk mind a vezető titkár, mind a vitafelszólalásokból. A galántai járás CSISZ szervezetei szép munkát végeztek az utolsó kon­ferencia óta. Teljesítették a II. kong­resszus határozatát, 111 fiatalt küld­tek a határvidékre és ezek a fiatalok derekasan megállják a helyüket a munkában. Jelentős eredményeket ér­tek el a kultúrmunka terén is. A Csehszlovák Szovjet Barátsági hónap­ban közel 50 műsoros estet, rendeztek a járás területén. A faluszépítési ak­ció igazi agitátorainak bizonyultak a fiatalok. A járási vezetőség által ki­dolgozott munkatervet csaknem 6.000 órával túllépték és így 52 520 órát dolgoztak le falvaink szépítésénél. Áz aratási munkák idején gondosan kidolgozott munkatervet fektettek le a falusi alapszervezetek. Minden pil­lanatban készen voltak segíteni ott, ahol szükség volt rájuk. Több mint 1.350 fiatal kapcsolódott be az aratá­si és cséplési munkákba. A legkima­gaslóbb eredményeket a tallósiak ér­ték el, akik hat éjjelen keresztül, 1028 q gabonát tisztítottak ki. Jó munkájukért a járási vezetőség a KB versenyzászlajával tüntette Id a szer­vezetet. Az őszi, munkák idején is résen voltak a fiatalok. A vetésnél, mély­szántásnál és az ősziek betakarításá­nál 45.000 órát dolgoztak le. Mindebből láthatjuk, hogy a galán­tai járásban dolgoznak és eredménye­ket érnek el az alapszervezetek. Ezt bizonyították a vitafelszólalások is. A vitázók alaposan felkészültek a konferenciára. Beszámolójukat tömö­ren ős konkrétan vetették papírra, amit azután Orel vezető titkár jelen­téséből és az elhangzott vitafeiszóla- lásokból bővítettek még ki. Szinte minden felszólalnál észre lehetett venni, hogy harcol minden percért amellyel feleslegesen húzná az dót. Általában ügyesen nyúltak a problé­mákhoz s alig akadt egy-két olyan CSISZ-tag, akire azt lehetne mondani, hogy talán gyengébbnek bizonyult a többinél, Egy szóval valóban lelkes, fiatalokhoz méltó, harcos jellegű kon­ferenciát láttunk Galántán. Az alapszervezetek küldöttei kímé­letlenül bírálták munkájukat és a hiá­nyosságokat a járási vezetőség tászé­ról. S mindez így van rendjén. Arra való a konferencia, hogy minden, amit egy év alatt tettünk és nem tettünk meg felszínre kerüljön. Hogy tanul­junk és okuljunk a hibákból. A konferencia egész szellemét még ünnepélyesebbé tették az értékes kö­telezettségvállalások és verseny kihí­vások, amelyeket az alapszervezetek a járási konferencia tiszteletére dolgoz­tak ki. A galántai terményfelvásárlő üzem CSISZ-szervezete szép verseny- felhívást tett közzé, a politikai mun­ka, a szocialista nevelés, továbbá a sajtóterjesztés terén., Ezt a verseny- felhívást nyomban elfogadták a JNB mellett működő CSISZ-tagok és a kö­vetkező ponttal bővítették ki. „Meg­nyerni járásunk területén minden kis- és középparasztot szövetkezeteink szá­mára”. Nagyon értékes beszámolója volt Mészáros kombájnvezetőnek. Azzai a kéréssel fordult a konferenciához, hogy az alapszervezetek vezetősége foglalkozzon a kukorica négyzetes ül­tetésével és propagálja azt a falvakon. Gombos elvtárs arról beszélt, hogy a nádszegi fiatalok 50 hektár négyze­tes ültetésű kukorica vetését és föl­je s megművelését vállalták az 1956. évre. Vékony arcú fiatal leány beszél a nádszegi leányok nevében. Beszá­molója mindenkit leköt........................szabá­sza ti és kézimunka köröket alakítot­tunk. A kört szorgalmasan látogatják a lányok és a hosszú estéken nóta­szóval, vidáman telik az idő. Nagyon jól érezzük magunkat és megtanuljuk a legújabb kötés-, varrás és horgolás művészetét”. A vezető titkár beszámoló j'ban többször példaképül állította a íád- szegieket. Azonban nekik is van egy gyengéjük. Kevesen olvassák az Ifjú­sági sajtót. Itt példát vehetnek a tal- lósiaktól, ahol a szervezetnek 66 tag­ja van és 66 Üj Ifjúság jár a faluba. Ha minden alapszervezet Myan ügyesen megtalálja az utat a fiatalok­hoz, mint a tallósiak, a nádszegiek, kosutiak és még több példás CSISZ szervezet, akkor a következő konfe­renciáig bizonyára nem 668 új tag je­lentkezik a CSISZ-be mint az idén, hanem sokkal több, azok közül, akik ma még kívül állnak. ige) Dalolva, táncolva lépjünk az újévbe Nem könnyű do­log értékelni, mér­legre tenni egy járási, konferenciát. Nem is az a cé- ^ lom, csupán né­hány megjegyzést fűzök a CSISZ tornaijai járási konferenciájához. A vezetőtitkár beszámolójából né­mileg tiszta képet nyertünk a járási apparátus és az alapszervezetek egyéves tevékenysé­géről. Meg kell mondanunk, hogy ejek az eredmények a tornaijai já­ráshoz mérten nem kielégítőek. Ezt mutatták a vitafelszólalások is. A vi­tázók legtöbbje elmondta a szervezet történetét, a megalakulás óta. Tehát nem az egyéves munkát tették mér­legre. A legtöbb kiküldött nem arról beszélt, hogy milyen eredményeket értek el, mit és miért nem tettek meg az utolsó járási konferencia óta. Kü­lönösképpen nem bírálták sem a szer­vezetük, sem a járási vezetőség mun­káját. Ezért, a tornaijai járási kon­ferencia nem töltötte be küldetését. Vannak alapszervezetek, ahol iga­zán szép eredményeket értek el a fia­talok az egyes munkaszakaszon. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezek az eredmények egyoldalúak. Az első helyre a rimaszécsi mezőgazda­sági iskolát állíthatjuk. Ebben a szer­vezetben mindamellett, hogy hathatós segítséget nyújtottak a mezőgazdasá­gi munkákban és 985 köbméter silót készítettek a szövetkezet állatállomá­nya számára, nem maradtak el a szervezeti életben, a gyölésezés, az ideológiai és kultúrmunka terén sem. Több olyan szervezetet hozhatnánk fel, mint például Gömörpanyit, ahol a fiatalság igazán derekasan kivette p részét a szövetkezet ^megsegítésé­ben, a tavaszi és egyéb munkák el­végzésében. De mit tettek a gömör- panyiti fiatalok annak az érdekében, hogy a járási vezetőség teljesíthesse a 11. kongresszus határozatait, pél­dául a tagtoborzás terén? Mit tettek azért, hogy a járásban lévő mező- gazdasági iskolákba minél több tanu­lót adhasson a tornaijai járás? Vagy azért, hogy a tagság minden hónap­ban becsületesen fizesse a tagsági díjat és kiegyenlítse a brosúrákért az adósságukat, amit még az elmúlt év­ben vettek fel a járási vezetőségtől. Nem elég, ha csupán brigádokra nyerjük meg a fiatalokat, nekünk teljes egészében meg kell nyernünk őket falvaink számára. A tornaijai járás 56 községében várják az EFSZ tagok a fiatalok zömét. Itt az szük­séges, hogy az ifjúság biztos jövőt lásson a mezőgazdaságban. S ez nem könnyű dolog. Nem könnyű az­ért, mert a múlt társadalomban föld­hözragadt ember volt a paraszt, bi­zonytalan jövő és megélhetés Várt rá és családjára. Ezt kell megmagya­rázni a fiataloknak, hogy ez a ve­szély elmúlt a szocialista mezőgazda­ságban, Ezt mindenki tudja, aki csak egy kicsit is olvas. Sok szövetkezeti tag még ma is úgy állítja fel a kérdést, hogy „én is örök életemben a földet túriam, mi­ért kel! még a fiamnak is... “ És éppen a fiatalokra vár az a feladat, hogy megmagyarázzák az öregeknejk, hogy a modern tfpusú me­zőgazdaságban nem az emberek túr­ják a földet, hanem gépek dolgoznak. A gépek mellé azonban szakemberek — „ e - Z. Párkányban jobb konferenciára számítottunk Érdekes tapasz­falatokat qyü'thet- tünk a CSISZ oár- kányi járási konfe­renciáján. Bebizo­nyosodott, hogy ab­ban a járásban, ahol az évzáró köz­gyűléseket rosszul szervezik meg és nem tartják meg pontos időben, ott a járási konferencia sem töltheti be teljesen küldetését. A konferenciát csak másodízben sikerült megtartani, mert először nem jelentek meg a kül­döttek. Az is kinyilvánult, hogy abban a járásban, ahol a járási titkárság dolgozói az alapszsrvezetekke! nem tartanak fenn szoros kapcsolatokat, ott bizony sántítanak az eredmények, rossz az alapszervezetek működése. Ez az oka annak is, hogy 200-al ke­vesebb előfizető van a járásban az. ifjúsági sajtóra. Az elmúlt évben 31 politikai kört, az idén csak huszon­kettőt alakítottak és a járási titkár beszámolója szerint csak tizennyolc kezdte meg a működését A beszámo­ló szerint 12 olvasókör működik a járásban. Viszont a m gyar 11 éves középiskolából az egy'k küldött azt mondta felszólalásában, hogy csak ná­luk működik 16 olvasókör és készül­nek a Fucsík-jelvény megszerzésére. Schulzi Gézának volt a legjobb fel­szólalása a konferencián, és ő volt az egyedüli, aki a falusi alapszervezet küldötteként szólalt fel. Bizony a kon­ferencián csak az iskolák küldöttei szólaltak fel. Például a karvai mező­gazdasági iskolából hárman, a szlovák és magyar középiskolákból hárman*- négyen, azonkívül a géoáüomásról ketten szólaltak fel A vitában reszt­vettek a különböző tömegszervezetek funkcionáriusai is. Tanácsokkal látták el az alapszervezeteket, fi (B) Zseliz kellenek. Ez hiányzik szövetkezete­inkből. Fiatal, leleményes zootechni- kusok, ag.onómusok, akik szakkép­zettek, értik munkájukat és nem has­ból, hanem szakszerűen irányítják a szövetkezeti gazdálkodást. Csak így és csak ezen az úton gyarapodhat a szövetkezet, csak így nőhet a tagság jövedelme. Az új járási vezetőség a legrövi­debb időn belül tárgyalja meg az if­júság nevelésének kérdéseit. Irányí­tani a már megalakult politikai és olvasókörök munkáját és megszervez­ni ott, ahol még nincs. Meggyorsí­tani a tagsági igazolványok kicseré­lését, amely funkcionáriusaink politi­kai jelentőségű feladata. Kibővíteni az alapszervezeteket és jól bevált fiatal oktatókat küldeni a szerveze­tek irányítására. Megnyerni minden fiatalt arra, hogy olvassa az ifjúsági sajtót, amely segíti őket munkájuk­ban. Ifjúsági szövetségünk kell, hogy második otthonává váljon fiatalsá­gunknak. Ezért tegyük lehetővé, hogy jól érezzék magukat a szervezetben. Adjunk meg mindent, ami kell a fia­taloknak. Nem akarunk koravéneket látni! Mai életünk szép és gazdag. Ezért ne csupán gyülésezésekre, is­kolázásokra használjuk fel a szerve­zetet, hanem adjunk alkalmat szóra­kozásra, vigaóásra is. Dalolva, tán­colva lépjünk az újévbe, úgy mint ahogyan fiatalokhoz illő. Ha így tesznek, alapszervezeteink fellendítik a szervezet életét. ÍE) Magas barna fiú lép az emelvényre. Tekintete nyugod­tan végigsiklik a hallgatókon. Min­den mozdulata el­árulja, hogy nem először áll ilyen tömeg előtt. A iy„< hangja is ezt bizo­nyítja : kimért, csendes, de talán egy kicsit mégis emellett a szokottnál. Ezen most senki sem csodálkozhat, sőt egyesek szerint neki igazán joga van hango­sabban eszélni, hiszen nem más ő, mint Huszárik János, az országszerte közismert damásdi alapszervezezet elnöke. Az elmúlt évről, munkájukról beszél. „Huszonhat tagú szervezetünkből huszonketten a szövetkezetben dol­gozunk. Ifjúsági munkacsoportunknak tizenhat tagja van, a többiek más munkaszakaszon dolgoznak. Munka- csoportunk szép eredményeket ért el. Kukoricából, csövesen száztizennyolc mázsát, répából háromszáznyolcvanhat mázsát termeltünk egy hektáron. A magas terméshozamokat a kapásnövé­nyek helyes gondozásával értük el. Az állattenyésztésben dolgozó három fia­tal — bár alig tizenhét évesek — szintén helyt álitak. A silózást még mindig nem fejeztük be, még most is silózzuk a kukorica­szárat. A jövőben főleg az állatte­nyésztésre helyezzük a fösúlyt, mert eddig ezen a szakaszon kevés fiatal dolgozott. Már most három leány je­lentkezett állatgondozónak. Vállalták, hogy a fiatal növendékállatoknál na­ponta darabonként 18 dkg súlygyara­podást érnek el”. Sajnos a konferencián kevés felszó­laló számolhatott be ilyen szép ered­ményekről mint a damásdi szervezet elnöke. A zselízi járásban mindamel­lett van egy két jó falusi szervezet, ahol a fiatalok munkájukkal magukra vonták a falu lakóinak figyelmét. Jó munkát fejtettek ki a szódái, az ipolypásztói és a garammikolai fiata­lok. A tergenyei ifjúsági traktoros brigád is megtartotta jó hírnevét. A versenyben járási méretben az első helyen állnak. Az egészben az a szo­morú, hogy a járás vezetősége ezen eredmények eléréséhez jóformán sem­mivel sem járult hozzá. A járási ve­zetőség — főleg az elmúlt hónapok­ban — nem irányította kellően az aparátus fizetett dolgozóinak munká­ját s ami a legsúlyosabb mulasztás, maguk a vezetőség tagjai — egy ket­tő kivételével — nem teljesítették feladataikat. Reméljük az új járási vezetőség nem tekint el ezen hiányosságok fe­lett, fontosságuk sorrendjében igye­kezik megoldást találni a konferencián felvetett minden kérdésre. (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom