Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-03 / 48. szám

Ws Gye meke n-i örömére |ni5si)NK A régi szokásokhoz hűen, gyermekeink örömére az idén is bizonyára a legtöbb család­ban szép karácsonyfát állíta­nak. Szocialista társadalmunk­ban megszűnt az emberek ki­zsákmányolása, mindenki jogot kapott a munkára, megszűntek az anyagi gondok és jó beosz­tással háziasszonyaink mindent előteremthetnek ami szebbé, kényelmesebbé és melegebbé te­szi a családi életet. Évről-évre gazdagabb a Tél­apó, szebbek a karácsonyfák, egyre nagyobb választékot ta­lálunk üzleteinkben. Az alábbi­akban tanácsot adunk CS1SZ- tagjainknak és a fiatal mamák- ftak, hogyan készítsék el a kis öcsikék, hugocskák, valamint gyermekeik örömére a szép ka­rácsonyfát. Ha azt akarjuk, hogy a kará­csonyfa sokáig üde zöld marad­jon. vízbe tesszük 2—3 nappal a felállítása előtt , és a vizet minden nap kicseréljük. Ha nem nagyon nagy a fa, jó olyan áll­ványt beszerezni, melyben vi­zet lehet tartani. Egyszerűbb mód, hogy a fácskát beültetjük egy vizes, homokkal megtöltött edénybe, úgy elegendő, ha a homokot minden nap megöntöz­zük. Ha kisgyerek van a házban, ne feledkezzünk meg a fának a megerősítéséről, nehogy ma­gára húzza. Nagyon szépen mutat a fán a mű dér. Ezt otthon készít­jük (az udvaron), úgy, hogy a fát erős timsó oldattal perme­tezzük meg egy néhányszor, amíg az ágakon apró kristályok keletkeznek. A fát azután ara­nyozott dióval, fenyőtolozokkal, habfigurákkal, csokoládéfigurák­kal, szalóncukorkával és üveg­golyókkal díszítjük. Az üveg­golyókon kívül mindent otthon készíthetünk. A dióba egy darabka gyufa­szálat dugunk, rákötünk egy szálat, a fenyőtobozt viszont könnyű fonálra erősíteni, eze­ket ragasztóv ’ alaposan meg­kenjük és ezüst- vagy arany bronnzzal jól behintjük és szá­rítjuk. Habfigurák receptje: Minden tojásfehérjéhez 14 dkg mozsár­ban tört átszitált kockacukrot tálban addig keverünk, amíg a massza kanállal felhúzva egye­* nesen állva marad. Azután dí- í szító tölcséren keresztülnyom- ■. juk a habot úgy', hogy kereke- két, háromszögeket, négyszöge- ? két, betűket, számokat és ha- í sonló figurákat csinálunk köz- i vétlenül a vékonyan kizsíro.zott \ teosibe és meleg sütőben süt- . jük (inkább szárítjuk). Vigyáz- . zunk, hogy a hab meg ne bar- » nuljon. ^ Csokoládé figurák: Fél Cerest t felolvasztunk, beleteszünk 30 £ dkg porcukrot, 12 dkg daralisz- f tét, 15 dkg kakaót és ízlés sze- f rint őrölt pirított mogyorót, $ diót, mandulát és ezt össze­keverjük, azután vajjal, véko­nyan kikent kis pléhformákba öntjük. Mindegyik darabba egy félbehajtott kis fonalat tehe- ^ tünk úgy, hogy a két végét ^ csokoládéba merítjük, ennél fog- # va aztán felaggathatjuk. Végre, f ha a massza megkeményedett, f kiborítjuk és sztaniolba csórna- i góljuk. i S alóneukor gyümölcsízzel: f Fél kg cukrot vízzel megöntö­zünk, de vízzel teleszivni ne engedjük és amíg felforr, főz­zük. H' jó sűrű, teszünk bele 3 kanál gyümölcslés ízt és még egy keveset főzzük. Aztán por- cellántálban keverjük fakanál­lal addig, amíg jó sűrű lesz, keményedni kezd, ekkor meg­nedvesített falapra kiöntjük, el­egyengetjük, forró késsel egy­forma kockára vágjuk, megszá-. rítjuk és csomagoljuk. Másféle szaloncukor: Hozzá­való háromnegyed kg kristály- cukor, 3 dl víz, ízesítő. Ké­szítése: A cukrot vízben szi­ruppá főzzük egészen addig, amíg ínjaink között szállá hú­zódik, aztán átöntjük porcelán­tálba és addig keverjük, amíg jó sűrű lesz. Azután hozzá­tesszük az ízesítőt (1 kanál ru­mof r'iirnrril Azrof mólnnf na- \ mot, citromlevet, málnát, na rancsszirupót, kakaót, puhított csokoládét, őrölt mogyorót, mandulát, diót, vagy mentholt) és addig keverjük tovább, amíg keményedni kezd. Azután meg­nedvesített lapra tesszük és to­vább kezeljük úgy', amint az előbbi receptnél közöljük. Az üveggolyókat mindig csak f a díszítés legvégén helyezzük <* a fára, hogy munka közben f a golyók le ne hulljanak. J (WV) J János bácsi bemegy a rádlóboítba készüléket vásárolni. — Hány lámpás gépet parancsol gazduram? — kérdi az al­kalmazott. — Hát soklámpásat — feleli János bácsi, •— mert erősen rövidlátó vagyok. .T.... .................................................................................................................................................................................. Ettől a falutól tanulni lehet! — Igazgató elvtárs, nincs szüksége egy óriásra? Kettő méter 75 vagyok. — Mit kér? — Méterenként száz koronát. Forró percek í — Mondd csak kisfiam, hol találhatok ebben a faluban S szövetkezeti tagokat ? ; — Tetszik látni ott azt a házat? jj — Látom. — Hát az az egyetlen, ahol nem talál szövetkezeti ta- ; gokat. Régiből új mondás ■ Hallottad már azt a mondást, kómám, hogy ökör iszik : S magában? ■ — Hallottam flát. j — Nohát azt a mi falunkban már másképpen mondják. ; ■ — Hogy mondják? : — Hát úgy, hogy ökör szánt traktor nélkül. Hosszasan töprengett, latol­gatva a körülményeket, azon, hogy f Jszólaljon-e ö is. Sokan hozzászóltak már a vitához, is­mertették részletesen álláspont­jukat és körülbelül mindent el­mondtak amit lehetett. Ügy gondolta, az ö felszólalása in­kább reprezentatív jellegű lesz a tekintélye kedvéért, mert ügye az embernek kötelessége állást- foglalni ilyen fontos problémá­val szemben. Felemelte karját, jelezve, hogy beszélni akar. Valami incselke­dő kis ördög a leikéből azt súgta neki, hogy eressze le gyorsan feltartott jobbját és dugja el valami biztos helyre, ahol senki sem látja, hiszen va­lójában semmi lényeges monda­nivalóin nincs, de késő volt. Az értekezletet vezető elnök meg­látta és átadta neki a szót. Felállt, végigsimílotta a hom­lokát, torkát köszörülte. Igyeke­zett nyugodt és megfontolt kül­sőt kényszeríteni magára. Kedves elvtársak — kezdte szilárd hangon és szemeit 'vé­gighordozta a hallgatóságon — kedves jelenlevő elvtársak... — hangsúlyozta ki, hogy a kö­vetkező rövid beszéde nem ál­talános memorandum jellegű, csupán a jelenlévők érdeklődé­sére tart igényt. Es nyugodtan, folyékonyan beszél együttműködésről, megér­tésről, fegyelemről, melyek sze­rinte a sikeres munka alapfel­tételei. Az első sorokból egy mogor­vaképű elvtárs félreismerhetet­len gondolatoktól indíttatva, hanyagul beleásít szónokunk ábrázatába. Pontosan a köze­pébe! Még annyi fáradtságot sem volt hajlandó megkockáz­tatni, hogy tenyerével elfedje haragosan villogó fogsorát. Mi., mi ez — döbben meg ő — csak nem unatkozik az a fickó! Bizony az a fickó unatkozik, nagyon, sót szörnyen unatko­zik, mert íme mindenkiről meg­feledkezve vadászni kezd a tér­dére száltó legyekre. Eszében sincs odafigyelni! A teremben érthetetlen és roppant kellemetlen jelenségek ütik jel a fejűket. Egyik hall­gatója, órájára nézve, rossza- lólag csóválja a fejét és vala­mit dvnnyög magában. Két alá­való fiatal tacskó suttogva vi­dám eszmecserét indít, nevet­gélnek és néha gúnyosan rápil­lantanak. Hátid egy idősebb bácsi nyilvánosan elalszik és rekedtes mély baritónján, édes- deden horkolni kezd. Mi lesz itt — pislog repre­zentatív okokból fellépő bajno­kunk megszeppenve — csak nem esküdtek ezek össze ellenem! Es lázasan töri a fejét, hogy honnan ismerősök a saját sza­vai, melyeket egyre bizonyta­lanabbul, egyre nagyobb erő­feszítéssel ejt ki. Ügy érzi, itt van az állandóan szaporodó és kétségbeejtő tünetek titka elte­metve. Megvan! Jótékony szikra vi­lágít bele zúgó agyába. Hiszen itt hallotta őket egy fél órával ezelőtt, mialatt azon tépelődölt, hogy felszólaljon-e. Igen, mind­ezt elmondták már előtte má­sok, öten, tizen, sőt talán még többen, pontosan ezt és semmi más ti Igen ám, de hogyan,, mivel? Legalább a végére kellene va­lami hatásos mondat, valami egyéni kompozíció, egy kis ere­detiség, mert így föltétlenül erkölcsi hullaként végzi szerep­lését. Miért kezdtem bele, ó miérti — siratja lelke a fele­lőtlen ballépés elmúlt könnyel­mű pillanatait. Veritékes már a homloka is, szemei kétségbe­esetten kutatnak egy szalma­szál, egy mentögohdolat után és közben kimondani is bor­zasztó, beszél, beszél, jóformán azt sem . tudja mit. Szavainak középpontjában továbbra is a sikeres munka előjeltételei áll­nak, ezt kerülgeti tehetetlenül, beletörődve a sors akaratába.- Képeslapokban lehet látni néha ilyen jelenetet, egzotikus kör­nyezet, rozoga fakót vízhúzó szerkezetébe befogva egy nagy- fülű, kócos szamár, esetleg egy teve, , a jámbor négylábú sze­meiben mérhetetlen butaság megadással párosítva és jár körbe-körbe, szomorúan, csám- pásan. Húzza a vizet, Ő is úgy van valahogy. . Már erősen dadog és reszket­nek a kezei. Lehetetlen befe­jezni. Itt a könyörtelen, vég! Szemei elé tompa ködök eresz­kednek, melyből a hallgatóság, mint kegyetlenn sokarcú szörny, vádióan mutatja feléje óráját és gyilkos tekintettel követeti, hogy azonnal hagyja abba ezt a bár­gyú szószátyárkodást. Könyö­rögve bizonygatja magában, hogy hagyná ő örömmel és leg­szívesebben bevonulna egy krip­tába, ahol élete hátralévő részét örök némaságba burkolózva töltené el, de nem tudja. Nem jut eszébe az utolsó mondat, mit... egy szó nem jut az eszébe, mellyel becsületesen be lehetne fejezni ezt a szerencsét­len kalandot. Erces hangja rég megfakult és semmi meggyőző ereje nincs. Igen elvtársak... mert, igen ... sajnos elvtársak, elv ... A vízhúzó teve halálosan ki­merült . és szédetegve botlado­zik, a végét járja. Lázas agó­niájában távoli harangzúgást hall, mely állandóan erősödik, majd utcai csőcselék gúnyos rikoltozásába megy át, amely­nek ilyen szavak a vezérmotí­vumai: mafla, szájhős, hólyag. Ekkor egy jószívű tenyér vá­ratlanul összeütődik, követi a má ik, harmadik és szónokunk a bágyadt tapsvihar langyos hullámainak simogatása köze­pette leül. Lihegve gombolja ki inggallérját, szemét kanokul maga elé mereszti, dehogy is nézne körül. Valahonnan a kö­dös messzeségből, a világűr végtelenjéből zavarosan és ért­hetetlenül jutnak el füléhez az elnök szavai: Köszönöm Maláta elvtársnak az értékes hozzászólását! DUB'A GYULA ÜJ IFJÜSÄG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Smena a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bratlsla- va, Prazska 9. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő Szőke József. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava Prazska 9 Telefon 445^41 40 vvnm­n ;e"r J “ E,ÖfÍZetéS esy éVí' 50- (éIévrP 15;7 «*• - Terjeszti a postaszolgálat. - Rendeléseket minden po'ahivata. ésmindenk^besUŐ á^esz"-3 HírtepSi D-„j631 engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahiyatal. Feladó és irányítópostahivatal Bratislava 2. P Y fl

Next

/
Oldalképek
Tartalom