Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-05 / 44. szám

1955. november 5. 7 'Ttj. VßifatßL nUNKANK, NAPI FELADATAINK A jó CSISZ tag kiváló szövetkezeti dolgozó A falu biztos jövő A scólyomszalatnyai szövetkezeti tagok tavaly jó eredménnyel fejezték be a szövetkezeti munkaiskola első évét. Az idén már másodikosok... Megkezdődtek a szövetkezeti munkaiskolák Paraszifiataiok, vállatok szakemberekké! Pártunk és kormányunk minden módot megad arra, hogy a parasztif- júság megfelelő szaktudást szerezzen magának. Ez_ év szeptemberében majdnem négyezer fiatal fiú és leány lépett a mezőgazdasági technikumok­ba és mesteriskolákba. Sokkal többen, mint tavaly. De ez még mindig' nem elég, mert mezőgazdaságunknak még több olyan dolgozóra van szüksége, aki legalább lényegében tisztában van a mezőgazdasági termelés alapjaival. Tehát jól képzett szakemberekre van szükség. A téli szövetkezeti és az üzemi munkaiskolákban, a fiataloknak alkalma nyílik arra, hogy mezőgazda- sági szakismeretekre tegyenek szert. Ezek az iskolák már november 1-én megnyíltak. A téli iskolák az egész ifjúságra várnak, de főleg azokra a fiúkra és leányokra, akik a nyolcéves iskolából jöttek a mezőgazdáságba. Ilyen iskolákat minden községben nyitnak. Az iskola elvégzése után minden tanuló bizonyítványt kap. Az, aki sikeresen elvégzi a kétéves téli iskolát, magasabb fokú mezőgazdasági iskolába léphet. Az idősebbek számára üzemi, vagy szövetkezeti munkaisko­lákat létesítenek. Minden mezőgazda­sági vállalat üzemi munkaiskolát léte­sít. A szövetkezeti munkaiskola töme­ges oktatásban részesíti a szövetke­zeti tagokat, a kis- és középparasz­tokat. A szövetkezeti munkaiskola három éves. A rendes tananyagon ki­wi az oktatást még külön tanfolya­mokkal bővítik ki, például a méhé­szek, a zöldségtermelők és szőlészek számára. Az egyes osztályok elvégzé­se után a végzett tanulók éwégi bi­zonyítványt kapnak. A tömeges oktatás lehetővé teszi, hogy a tanulók alaposabb felkészült­séggel kerüljenek a mezőgazdasági közép- és főiskolákba és a mezőgaz­dasági nagytermelés fejlett és töké­letesen képzett szervezőket nyerjen. A CSISZ-szervezet elsőrendű felada­ta gondoskodni a fiatalok szakkép­zettségének emeléséről, továbbfejlesz­téséről. Ezért fontos, hogy a CSISZ vezetőségei rendszeresen ellenőrizzék az iskolák látogatását, a tanulók elő­menetelét és segítsenek a fiataloknak a szakismeretek elérésében. Eddig még sok szervezet nem szen­telt kellő figyelmet ennek a kérdés­nek. Az" alapszervezetek tagsági gyűlé­sein, valamint a járási vezetőségek ülésein keveset foglalkoztak a pa­rasztifjúság szakmai nevelésének kér­désével. Nagy hiba, hogy az elmúlt évben a fiatalok közül aránylag keve­sen látogatták a téli mezőgazdasági iskolákat, a szövetkezeti és az üzemi munkaiskolákat. Például Dolná Kru- pán. a nagyszombati járásban az EFSZ-bén ötvén fiatal dolgozik és még csak a negyede sem látogatta a szö­vetkezeti munkaiskolát és más szak­oktatásban sem részesült. A szemerei alapszervezet tagjai közül egyetlenegy fiatal sem látogatta a szövetkezeti munkaiskolát. Sok helyen nem fejez­ték be rendesen a tanévet. így volt ez Bélyen, a királyhelmeci járásban Trstenán és Malatinban is. Sajnos a CSISZ-szervezetek nem tettek semmit azért, hogy a helyzeten változtassa­nak. Megfeledkeztek arról, hogy a CSISZ-szervezetre vár a feladat irá­nyítani a fiatalok nevelését, hogy va­lóban elsajátítsák Micsurin és Liszen- ko tanítását. Fontos lesz, hogy a jö­vőben a járási vezetőségek szélesítsék ki befolyásukat és érjék el, hogy a fiatalok saját érdekükben . használják ki a lehetőségeket, érdeklődéssel jár­janak a szakelőadásokra, konferen­ciákra és az olyan beszélgetésekre, ahol mezőgazdasági kérdéseket vitat­nak meg. A kísérleti körök és telepek alkal­mat nyújtanak a fiataloknak arra, hogy elméleti tudásukat a gyakorlat­ban is érvényesítsék. Minden parasztfiatal, fiú és . leány leghőbb vágya az legyen, hogy jó mezőgazdasági szakemberré váljék. A fiatalokat általában, de főleg az. Ifjú­sági Szövetség funkcionáriusait sokkal közelebb kell hozni a mezőgazdasági kérdésekhez. A fiatal mezőgazdasági szakemberek csakis akkor keltenek bizalmat, ha valóban értik szakmáju­kat és tudásukkal hozzájárulnak a mezőgazdasági kérdések megoldásá­hoz. Ezért a CSISZ-szervezet feladata, hogy a fiatalokat a mezőgazdasági szakiskoláknak és tanfolyamoknak megnyerje, segítse őket a tanulásban, hogy az előttük álló feladatokat még jobban és könnyebben teljesíthessék. SEDIVT GUSTAV, a CSISZ SZLKB dolgozója BESZTERCEBÁNYA: A kremnickai CSISZ-tagok eddig 100 köbméter ta­karmányt silőztak. Ezenkívül 15 hek­tár rétet és 5 hektár legelőt vesznek gondozásba, hogy így jövőre is jó szénatermést biztosítsanak. A beszter­cebányai kerületben is silózási verseny folyik, a szervezetek küzdenek a já­rások és a kerületek vándorzászla­jáért. A kerületi versenyben Ipolyság vezet. Itt silóztak a CSISZ-tagok leg­többet. Marsov nagyon szép falu, Tábortól nem messzire fekszik. A falu közepén, terebélyes hársfák alatt egy kis ká­polna áll. Szemben vele új, modern épületben a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet irodahelyiségei. Kö­rülötte új és újjá épített házak fű­tődnek az őszi napfényben. A kis szervezetnek tizenhárom tag­ja van, még hozzá olyan tagok ezek, akik mindannyian szövetkezeti tagok is. Sajnos„ ez még nem mindennapos jelenség fatvainkban. Egy idősebb ela- ttírstól próbálunk magyarázatot kérni, hogy vajon mi az oka annak, hogy itthon maradiak a fiatalok? — Hál ez főleg a szülőktől függ. Nálunk az emberek már jól tudják, hogy aki a Szövetkezetben dolgozik, unnak biztos u jövője. Ezt természe­tesen manapság már minden szillö szépen meg is tudja magyarázni gyer­mekeinek. Minek mennének et innen, amikor itt a szövetkezetben is van kereseti lehetőség és együtt élhetnek családjukkal. A szövetkezet jövőjébe vetett bizal­mat az embereknél nem lehet elérni csak szép szóval. Marsovon jól tud­ják, hogy a gyakorlati tények erősí­tik legjobban a jövőbe vetett hitet. Ha a falu jövőjéről beszélnek, nem bocsájtkoznak jóslatokba, hanem, min­dig reálisan gondolkoznak. A jövőtől nincs miért félniük, már csak azért sem, mert állatállományuk számára gondoskodtak télire valóról. Az eddig elraktározott készleteket számítva, 20 kilogramm siló, P—10 kilogramm szé­na jut naponta fejenként egy-egy ál­latnak. A szövetkezet azért lendül előre, mert jó a munkamegszervezés. Marso­von is rossz időjárás volt az idén, de azért az aratási munkában mégis megelőzték a többi falut. Drhovszky elvtárs. a szövetkezet elnöke, meg­magyarázza, hogyan sikerült ez nekik. — Előbb tanulmányozom az időjá­rást, kérem, ne nevessenek, ez nagyon fontos. Meghallgatom több meteoroló­giai állomás jelentését és ennek alap­ján készítem a másnapi munkatervet, Használjunk ki minden percet: Persze, még ez sem. biztos, mert az idő óráról-órárá változik. A gyakor­latban ez ilyesformán néz ki: Példá­ul ma. Tegnap elterveztük, hogy kora hajnalban munkába állunk. Persze, reggelre hatalmas köd ereszkedett alá. Most mit tegyünk, nem várhatjuk meg, míg a köd felszáll. Hat órakor megkezdtük a trágyahordást. Végre aztán tizenegy órakor elmehetett az egyik traktoros borsóért, a másik meg vegyes takarmányért, az asszonyok meg kimentek burgonyát szedni. Hát így néz ki ez nálunk. Most nagy mun­kában vagyunk, mert tulajdonképpen nemrég fejeztük be az aratást és máris nyakunkon az ősz. Amint lát­ják, minden munka itt van rakáson, no, de mi megbirkózunk vele. — Es a fiatalokkal hogy van meg­elégedve? Elmosolyodik. „Nálunk főleg két dolgot értékelek. Azt, hogy nem válo­gatnak a munkában, hanem mindig odaállnak a legfontosabb szakaszra. Emellett alkalmazzák az új munka- módszereket, helyesen értelmezik a szövetkezeti gondolatot és szerelik a kollektív életet." A CSISZ-tagokhat a burgonyafölde­ken találkoztunk. Szedik a burgonyát. A lányok kezét gumikeztyú védi, mert azt akarják, hogy kezük továbbra is szép 'egyen. Kérdésünkre, hogy mi nem tetszik nekik a marsovi szövet­kezetben, melepődve néztek ránk. — „Hogy mi nem tetszik?“ Többet nem is szóllak, csak a csodálkozó tekinte­tükből olvashattuk ki gondolatukat, hogy „hogyan lehet ilyet kérdezni?" ' — Télen majd színdarabot tanulunk, mert van jó csoportunk, és gyakran összejövünk az ifjúsági otthonban... — meséli Hejny elvtárs. a szervezet elnöke. Közben lovahaladunk a szép sárga burgonyát szállító szekerek mellett. A földek szélén a gyermekek apró tüzeket élesztenek. A nap már lenyugvóban van, a iáj lassan elcsen­desedik. „£n azt hiszem, minden falu­ban olyan az emberek élete, amilyen­nek ők maguk csinálják." •> Václav Vejsada A cél érdekében A CSISZ hradistei helyi szervezete versenyfelhívással fordult a poltári já­rás valamennyi szervezetéhez. A ver­seny célja elősegíteni az őszi munkák gyors befejezését. A szervezetek ver­senyeznek a kapás növények betaka­rításában, a silózásban, valamint a ré­tek és legelők gondozásában. A hra- distei szervezet vállalta 25 hektár rét és legelő őszi és tavaszi gondozását. Az egyes szervezetek kéthetenként kiértékelik munkájukat és jelentést küldenek a CSISZ járási vezetőségé­nek, amely ennek alapján állapítja meg, melyik szervezet a legjgbb. A hradisteiek ezen kezdeményezésükkel hathatósan hozzájárultak az őszi munkák gyors befejezéséhez. A HATÁRSZÉLEN nagy munka fo­lyik. Üj gazdasági épületeket építenek, lakóházakat javítanak, hogy még a tél beállta előtt szép lakásokba költöz­hessenek azok, akik a határszélre je­lentkeznek. A határszélen dolgozó bri- gádosok közül nap mint nap újabb fiatalok jelentkeznek, akik elhatároz­ták, hogy állandó lakhelyül választják a határvidéket. Az itt dolgozó fiatalok hatalmas se­gítséget nyújtanak a mezőgazdasági termelés emelésében. A plzeiii kerü­letben az állami gazdaságokon több mint ezerhatszáz fiú és leány dol­gozik. A kerület legjobb ifjúsági bri­gádja Horsovsky Tynben az Eiseníolt gazdaságban dolgozik. A brigád ötven tagból áll és kiváló munkát végez. Ebben a brigádban hat CSISZ-tag el­határozta, hogy állandóan a határ­szélen maradnak. Ezek a fiúk a na­pokban mentek el egy , nyolchónapos mezőgazdasági szakiskolába, hogy bő­vítsék ismereteiket és szakmunkások­ká váljanak. -s­A tallósi micsurinisták az egész év folyamán szorgalmasan dolgoztak kertjükben. Termeltek sokféle zöldséget, tengerit és kí­sérleteztek a keresztsoros vetésű árpával is. Szép eredmények mu­tatkoztak. Azonban... A kertet az állami gazdaságtól kapták. Ám hiányzott a kerítés. A helyi földrnűvesszövetkezet bizto­sította a kerítéshez szükséges osz­lopokat is. A drót azonban még máig is hiányzik. Ennek következ­tében sok-sok munka kárba ve­szett. A keresztsorosan vetett ár­pát és a zöldségfélék egy részét megették a libák. Elképzelhető a fiatal kísérletezők csalódása, amikor meglátták a le­tarolt árpát. Minden eddigi mun­kájuk kárba veszett. De kísérleti földecskéjükön nem is győződhet­nek meg saját szemükkel a kísér­let eredményéről, a keresztsoros vetés előnyéről. Pedig mennyire várhatták, mennyire fűthette őket a kíváncsiság! Az elpusztult zöld­ség is hiányozhat a napközi otthon konyháján, mert hát a zöldség nagyobb részét az kapja meg. Ez­által is jobb, olcsóbb a koszt. S mindez a kerítésen múlt... Ne okoljuk most se azokat, akiktől a drótot, várták, de azokat se, akik a drótra vártak. Példaként felhozzuk a lakszakállasi micsuri- nistákat, akik az egész kerítést maguk szerezték be saját eszkö­zeikből. A pénzt a kísérleti kert­ben kitermelt korai saláta árából szerezték. Maguk vették a drótot is s maguk készítették el a kerí­tést is. Bizonyára nekik is voltak nehézségeik a beszerzés körül, de nem vártak arra, hogy azt más végzi el helyettük. De büszkék is munkájukra, kertjükre! Azt hisz- szük, a tallósiak megküzdenek ez­zel a nehézséggel s akkor még szebb eredményekkel büszkélked­hetnek majd. Mert eredményeik azért mégis csak vannak. A zöldség nagyobb része megmaradt, ami a napközi otthon konyhájára kerül. Kertjüket a termés betakarítása után előké­szítik a jövő évre. Mert aki jövőre jó termést akar elérni, annak már most elő kell készítenie a talajt. — zs — Pártunk^ Központi Bizottságának júliusi ülése fokozott figyelemre hív­ta fel mezőgazdasági dolgozóinkat a takarmányalap bebiztosítására. Ele­gendő és jó takarmány bebiztosításá­val egyben megteremtjük a legfonto­sabb előfeltételt az állatállomány ter­melékenységének állandó fokozására. Van egy jó falusi közmondás: „A tehenet szájától fejik.“ Ha elegendő takarmány lesz biztosítva, lesz ele­gendő tej is, vaj is, zsír is. Ennek a feladatnak a teljesítése megköveteli a mezőgazdasági dolgozóktól, a falu­si CSISZ-szervezetektől, bogi'- még a hideg, esős napok elölt, felhasználva minden erőt, takarítsanak be minden takarmány kultúrát, beleszámítva a kukoricakórót, a répaleveleket és hul­ladékot. Különösen nagy fontosságú takar­mány tartalékot nyerhetünk a kukori­cákéra besilózásával. A falu dolgozói rengeteg munkát fejtettek ki a kora tavasztól a kukorica termelésére. A felsőpatonyi, damásdi, perényi és a többi EFSZ-ben az ifjúsági munka­csoportok nagy’ gondot fordítottak en­nek a „csodás növényinek a termesz­tésére. A föld gazdagon jutalmazta falusi dolgozóink munkáját. Ugyan­ilyen eredményeket ériek el a Többi EFSZ-ek is. A föld bő termését ide­jében és gazdaságosan betakarítani, ez most a legfontosabb dolog, a télre való előkészületben. Szükséges idejé­ben betakarítani nemcsak a kukorica- csövet a földről, de nem szabad kint hagyni a földön a kukoricakórót se. Ebben a munkában nagy segítséget nyújthatnak a CSISZ-szervezetek a Betakarítani az összes takarmányt földműves szövetkezeteknek, kis- és középparasztoknak, és az állami gaz­daságoknak. A CSISZ Szlovákiai Központi Bi­zottsága tudatában van a takarmány idejében való bebiztosításának fontos­ságával, ezért csehszlovákiai versenyt hirdetett ki a CSISZ-szervezetek kö­zött a kukoricakóró, cukorrépa hulla­dék sílózásában, valamint a rétek és legelők karbantartásában. A CSISZ falusi szervezetei és a járási bizottsá­gok nem nézhetik tétlenül a takar­mány bebiztosítását. Minden CSISZ- szervezei hazafias kötelessége segíteni falusi dolgozóinkat ebben a munká­ban. Ennek a feladatnak eléréséhez szükséges ezekben a napokban meg­nyerni minden fiút és leányt, minden egyes CSISZ alapszervezetet. A királyhelmeci és a nagymegyeri járásban valamennyi falusi CSISZ- szervezet aktívan kapcsolódott be a versenybe. A nyitrai kerületben bon­takozott ki a verseny a legjobban, ahol ezideig már 135 szervezet vesz benne részt. Például a komáromi já­rásban a versenybe nemeik a falu­si szervezetek kapcsolódtak be, de ak­tívan segít a falunak az iskolai, üze­mi szervezetek ifjúsága is. A fiata­lok segítenek a kukoricatörésben, kó- róvágásban, sílózísban. Ezek a pél­dák nem egyedülállók. Például a pe­rényi szervezetben 500 mázsa, silót készítettek a fiatalok. Az ifjúság a losonci, ípolysági, du­naszerdahelyi, szepsi és a többi já­rásban is öntudatos munkával segít a silózási terv túlteljesítésében. A legnagyobb eredményeket a CSISZ azon járási vezetőségei érik el, ahol a silózási versenyt és az őszi munká­kat elválaszthatatlanul összekötik az évzáró közgyűlések előkészületeivel. A királyhelmeci járásban a legnagyobb segítséget nyújtották a falusi CSISZ- szervezeteknek a járási aktivisták, akik nemcsak a verseny feltételeivel ismertették meg az ifjúságot, de meg­magyarázták a silótakarmány nagy államgazdasági jelentőségét is. A já­rási "vezetőség az ifjúság részvételét állandóan értékeli és a legjobb falu­si CSISZ-szervezetet a járási vándor- zászlóval ajándékozza meg. Fontos jelentősége van a takarmányalap biz­tosításában a rétek és legelők gazda­ságos kihasználásának is. Pártunk Központi Bizottsága határozatában rá­mutatott a rétek alacsony hozamának okozójára is. Ezideig az EFSZ-ek, állami gazdaságok, kis- és középpa­rasztok kevés figyelmet szenteltek a rétek karbantartására és tervszerű trágyázására. Ebben a munkában is aktívan veszik ki részüket a CSISZ- szervezetek, különösen a zsolnai és eperjesi kerületben, ahol a fiatalok 3339 hektár rét és legelő tisztítását vállalták magukra. Azonban az eddig elért eredmények­kel, a versenybe bekapcsolódott CSISZ- szervezetek számával nem lehetünk megelégedve. Egész sor falusi CSISZ szervezet még nem kapcsolódott be versenybe és nem ismertették az ifjú Sággal a silózási terv túlteljesítésé nek fontosságát, tétlenül nézik, hog elhúzódik a kukoricakóró betakarítás és semmit se tesznek, hogy' az EFSZ ben túlteljesítsél? a silózási tervet. A verseny további kiszélesítése sok ban függ attól, hogy milyen segítse get nyújtanak a CSISZ járási vezeti: ségei a falusi szervezeteknek az ifjú ság mozgósításában. Nem lehet meg békülni azzal a CSISZ járási vezető ségeinek, hogy egy-két alapszervezí segít a silózásban. Ezt a besztercebá nyai és a kassai kerületben teszik. . CSISZ rimaszombati, tornaijai és fi leki járási vezetőségei a versenyt csa a forma kedvéért teszik. Ennek a eredménye aztán, hogy a járásba csak kevés CSISZ-szervezet kapcsok dott be a versenybe. Az ilyen és hasonló hibákkal ner lehet megbékülni. A CSISZ vezetőié gek, az aktivisták csak akkor tudja sikeresen teljesíteni feladatukat, h teljesen felhagynak a bürokratiku vezetési módszerekkel, és ehelyett szí lesen fogják alkalmazni az életképe szervezési munkát. Irányítani, vezetr a versenyt annyit jelent, mint állar dóan törődni azzal, hogy a műnk jól legyen szervezve, hogy az elölje ró CSISZ-szervezetek tapasztalatai példáját, ismertessük valamenny CSISZ-szervezettel, valamennyi fiata lal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom