Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-05 / 5. szám

1#55. február 5. —it-tmóz-— A jövő mesterei t ’ bresztO — harsog a napos j hangja, s ézzel egyidősen meg­szólal a mikrofon is. A zsolnai hentes üzemi tanonciskola hallgatni frissén ugrálnak le az ágyróli Ven, aki öltözködés közben a szemét dör­zsöli. hogv kirepüljön belőle az álom; NO, dé érre nincs sok idd, meit újra hallatáik a napos hangja. •» Sora­kozó a reggeli tornára! Fiúk. lánvök vidáman tolongva ro­hannak le a lépesükön, hogv a friss levegőn a reggeli torna közbén a ma­radék álom is kirepüliön a szemük­ből, A torna Után következik a mo­sakodás, az ágvak rendbehozása és utána a kiadós reggeli, Reggeli közben elbeszélgettem a ta­nulókkal. Megkérdeztem tőlük, elég-e nékik reggelire a pohár tejeskavé dióskaláccsal A feleiét az völt. hogy bizonv elég, mert nincs szükség arra, hogy már korán reggel túlságosan teletömjék magukat, hiszen tiz óra­kór tízórait kapnak, ami szintén fel­ér egv másik reggelivel De most már nem volt sok idd a beszélgetésre, mert megkezdődött a tanítás. Tanítás közben Zilincík elvtárs, a tanonciskola vezetője és Szkalos elv- tár« a nevelő, mutogatták a szobákat és az iskola berendezésit, A tanonciskola egv szép kétemele­tes házban van elhelvezve. Nagy, tisz­ta helyiségek sorakoznak egymás mel­lett Belépünk az egyik hálószobába. Az ágvak szépen rendbehozva, a szo­bában tisztaság és katonás rend ural­kodik. Ai égvik ágvon egv fiatal kis­lányt Vettünk észre. — Mi baiod Iá- nvum — kérdi tőle ZiiinŐík elvtárs. — F61 a fejem és lázam is van —■ feleli a kislány. — No és az orvos beírta betegsége­det a „betegkönvvbe” — kérdezi újra a vezet«. Amikor elhagytuk a szobát, Zilin- cík elvtárs elbeszélte, hogv mi is az a ..betegkönvv,”-- Ezt a katonaságnál tanultam — mondja — és amikor megkaptam az iskola vezetését. Itt is bevezettem ezt a módszert. Van egy füzetünk, és ha valamelyik tanuló megbetegszik, ezt a füzetet viszi magával az orvoshoz. Az Orvos beírja, hogv mi a baja a tanu­lónak és esetleg, hogv mennyi ideig kell neki feküdni, vagv mennyi ideig nem vehet részt a vágásban és a hús feldolgozásában. Ezzel elértük, hogy felelőtlen tanulók nem csaphatnak be bennünket azzal, hogv betegek, köz­tien nincs semmi bajuk. Viszont az orvos is nagyobb felelősséggel végzi munkáját, mért ha esetleg valamelyik tanulónak komolvabb baja lenne és az orvos nem figyelmeztetett bennün­ket időben, akkor az orvost is fele­lősségre vonhatjuk. Mert már az .s megtörtént, hogv az orvos csak felü­letesen vizsgálta meg az egyes tanu­lókat és Igv nem jött rá a betegség valódi okára. A betegkönyv beveze­tésével kiküszöböltük ezeket a hibá­kat. Ezután á nevelési problémákról be­szélgettünk. A neveld, megjegyeztem, hogv csak rövid Ideje dolgozik az is­kolában, de igyekszik munkáját jól elvégezni. — Igaz — mondja — eleinte még gyakran követtem el hibákat is. mert amikor idekerültem, az iskola vezetője nem volt itt, éppen iskolázáson volt. A régi neveld pedig betegszabadságra készült és igv nem tudtam, hogy vol­taképpen milyen kötelességek várnak rám. így tehát egy darabig csak „ka­pásból” dolgoztam, de azért igyekez­tem munkámat jól elvégezni. A taní­tókkal és a munkavezetőkkel megbe­széltük, a legfőbb feladatokat. Be- szé'ejtésünkből kitűnt, hogy a tanon- cok között vannak nagyon jó előme­neteld tanulók is, de olyanok is, akik bizony el vannak maradva. Ennek az a legfőbb oka, hogy a középiskolákból sokszor csak nagvon rossz előmenete­lő tanulókat kaptunk. Mi azonban ezekből is olyan embereket faragunk, akik értik a mesterségüket.- A jó tanulásban és a gyakorlat­ban is jó példával jár elül Danik Jar­mila, Vitek Árpád, a GsISz elnöke. A gyengébb tanulóknak pedig igazán ló példát mutat Gé) Annus és Befky András — mohdia az iskola vezetője. Mind a ketten cigánygyerekek* de a tanulásban nem maradnak él. Gál Annusnak á negyedévi bizonyítványa nagyon ió volt és meg väh minden lehétfláége annak, hogv a félévi még íóbb lesz. Ez a két gyetek bizonvítja azt is. hogy ma már a cigánvök is, akiket a múltban mindenki lenézett, megtalálták helyüket a társadalomban és az építésből is kiveszik löszüket. — Veserle Miró szintén jó tanuló lenne — folytatja — csak ezzel az a bai, hogy szeret néha „lógni” és még nem szokta meg -a fegyelmet. De a íó tanulók közé tartozik még Kocsák, Kös, Papik és még néhányan. Beszélgetésünket a fiatalok vidám zajongása szakította félbe. Elérkezett a tízórai ideje. Beléptünk az ebéd­lőbe. A tanulók jóízűen falatoztak. A tizóral bizony ió. Szalámi friss ke­nyérrel. Közben Vitek elvtárssal, a CsISz alapszervezetének elnökével elbeszél­gettünk a CsISz munkájáról. — A tanulók 95 százaléka tagja a CSISz-nek — mondja Vitek elvtárs. Már 100 százalékos eredményt is el­értünk volna, csak az a baj. hogy több tanulót még fiatal kora miatt nem vehettünk fél a CslSz-be. A szervezet segít a tanítóknak és a ne­velőknek is munkájukban — folytatja Vitek elvtárs. Tanulóköröket szervez­tünk. Ezekben a tanulókörökben a jobb tanulók segítik a gyengébbeket, ígv érjük el azt, hogy minden ta- nonc megállja a helvét a félévi vizs­gákon. A szervezet a fiúk és lénvok között helyes viszonyt teremt és Igv egv egészséges, jó kollektíva fejlődik ki, Igaz, akadnak még hibák is . a szervezet körül. Kultúrbrigádot is szerettünk volna alapítani, de még eddig nem sikerült. Ennek az volt a főoka, hogy az. eddig nevelő nem fektetett elég gondot a kulturális ne­velésre és az is, hogv a vezetőség tagjai túl fiatalok, csupa 15—16 éves fiúkból és lányokból áll. A sparta- kiádra nálunk is folynak az előké­születek. Igaz. megtörtént az is. hogy az udvaron kellett gyakorolnunk, mert nem Volt helységünk, ahol gya­korolhattunk volna. De már ezt a kérdést is megoldottuk, A nevelő elv­társ elintézte, hogy az egyik iskola tornatermébe tárhatunk. Az iskolában 16] folyik a nevelő" munka, de azért előfordulnak még nagyobb hibák is Például kevés a tanterem és eddig 75 tanonc tanult egv tanteremben. Ez természetesen nem mehet tovább, mert a tanítók képtelenek ellenőrizni a házi felada­tok elkészítését, az osztály felett sincs áttekintésük Gyakran bizonv megtör­ténik az is, hogy a tanulók a tan'tás alatt fecsegnek. Ezért a tanulókat most két részre osztották. Az egyik csoport a tanteremben tanul, a másik pedig vagy az ebéd "ben, vagv vala­melyik szobában. Természetes, ez sem a legszerencsésebb megoldás, de a helységhiány miatt egyenlőre ezzel is meg kell elégedni. A másik hiba pedig az, hogy a tantermet rosszul fűtik. Szenük van. de a kályhák rosszak. A legtöbb szobában és a tanterem­ben is régi. évtizedes cserépkályhák vannak. Pedig télen nem kellemes rosszúl fűtött szobában tanulni. A tanulók is többet törődhetnének a fű­téssel és ne várják meg, míg a napos tüzel. A legfontosabb persze az volna, ha az üzem igazgatósága kicserélné a kályhákat, mert hiszen nem kellemes, ha tanítás közben tízpercenként fel­áll egy-egy tanuló, kimegy a kály­hához és elkezd ott zörögni. Azonkívül helytelen, hogy a hen­tesüzemek egyes funkcionáriusai a tanoncokat szalmahordásra és más is- kolánkívüli munkákra használják fel. Zilinéík elvtárs részben már ez ellen megtette az intézkedéseket és ezentúl tanulót csak akkor enged el más munkára, ha erre az igazgató írásban ad engedélyt. V. E. ★ tályunk tanulói fogadalmat tettek, hogy továbbra is megállják helyüket a versenyben és megtartják az el­sőbbséget. Most, a második félév küszöbén nagy feladat előtt állunk. A gyengébb tanulókat páros tanulásra osztottuk be a fejlettebb diákokkal. Ezzel a jólbevált módszerrel az elmúlt évben elértük, hogy osztályunk 55 százalé­ka kitüntetéssel végzett. Jól felkészültünk a spartakiádra is. Vállaltuk, hogy legalább száz fiatalt küldünk az I. Országos Spartakiádra Prágába. A kassai harmadfokú iskolák közötti őszi atlétikai versenyben a második helyre kerültünk. PÄNDI LAJOS KASSA I A we** és a Jugyrir aoer áetndl Sá# «Vwt*. W « g&t­badsúgunkért az életeteket áldoztá­tok.?’ Amint elhagyjuk az erdőüvezetet, fellyebb már éles a levegő és a ha­vasok csípős szele pirítja ki az ar­cunkat. Innen már látni a közismert „Jas- nái" üllésés drótkötélpályát, amelyet az utóbbi években építettek. Azóta ez lett Alacsony Tátra egyik legköz­kedveltebb sport központja. Évről évre gombaszerííen szaporod­tak itt az üdülök és menedékházak). Ennek következtében az idegen forga­lom is jelentősen emelkedett. A Ko- liesko és Vrbické pleso-i turistáiul Il­lők egész éven át nyitva vannak a látogatók és sportolók számára. A szakszervezeti üdülő, minden sporteszközzel felszerelt, barátságosán berendezett meleg otthont nyújt az ide érkező vend egeknek. Amerre néz az ember, minden csillog a tisztaság­tól, Mindenütt csupa jókedvvel, vi­dám arcokkal találkozunk. Amikor kint tombol a napokon át tartó havasi zivatar, itt bent megta­lálják az üdülök az összes szórakozási lehetőségeket. A rádió készülék mel­lett hallgatjuk a legújabb híreket, zenét. Van akit az asztaltenisz érde­kel, többiek pedig a legkülönfélébb társasjátékokkal szórakoznak. Szép gazdag könyvtárban mindenki meg­találja a maga olvasnivalóját. Hangszerekben sincs hiány. A zon­gorától kezdve a hegedűig, kí-kí vá­laszthat mihez fan kedve. így hál esténként az üdülőkből toborzott tánczenekar szórakoztatja a többieket. A táncszámok szüneteiben egy-egy víltámtréfával, vidám bohózattal tar­kítják az esti mtfsort. Csendesen hull a hó. Betakarja a hegyeket az-alattuk meghúzódó fal­vakat a beláthatatlan fenyöerdöket. Valóban az igazak álmát alussza a természet ez ülali a téli takaró alatt. Annál éberebb, forgalmasabb az élet a Magas Tátra hegyivasuti állomásán — Pótra Ldmnícőn. Vidám fiatalság, téli sportbarátok, üdülők százai érkeznek nap mint nap a téli üdültetésre. Az arcokról sugár­zik a jókedv a fiatalság egészséges vidám tüze. élj miközben tervezzük a holnapi ki­rándulást. A legközkedveltebb Alacsony Tát­rai üdülők egyike a „Jasná”-i szak- szervezeti üdülő. A Chopok és a GyUmbier festői Szépségű völgyében találjuk még, Ez kimondottan a sportolók üdülő­ié. Demenovai cseppköbarlangtól me­redek Szerpentin út visz fél az üdü­lőhöz, Aki erre jár, az ne mulassza el Az üdülők boldogan használják ki a szép időt síelésre. Kisérjük hát el útjukon őket. Néz­zük meg közelebbről ezeknek az üdü­lőknek az életét Az itteni sportéietriek és idegenfor­galomnak legforgalmasabb központja Ő-Tátrafüred és Tátra Lomnic. ide futnak be Poprád és Csorbató felül a vonatok, amelyek, hozzák tó orszáp valamennyi tájáról a sportolók es üdülők ezreit. Európa egyik legnagyobbívű drót­kötélpályája viszi fel a sízÜket, tu­ristákat, kirándulókat a Kőpataki tó­hoz és onnan a Lomnici csúcsra, amely 2634 fn magás a tenger szint­jéhez viszonyítva. Itt zajlanak le a közismert téli nemzetközi sílesikló bajnokságok. Amint elhagyjuk a Tátra Lomnici vasútállomást és átmegyünk a beha­vazott parkon, a Magastdtra keleti vonulatának csodálatos képe tárul elénk. Lent a hegyoldalban a Lomnici Grand szálló hatalmas épületé látható. A „Szabadság úttól" fa1 felé halad­va a Szakszervezeti „Morava" üdüh'l- höz érünk, Már kívülről meglepő ez a korszerű inpozáns épület, kivilágí­tott hatalmas ablakaival és erkélyei­vel. Szlovákia egyik legszebb üdülője ez. Már sötétedik. Magasan fölöttünk felhőkbe takarództak a hegyóriások. Bent az üdülőben barátságosan fo­gadnak. Pár perc múlva már csoma­goljuk ki a dolgainkat a kellemesen fűtött, korszerűen berendezett tiszta szobában. Az ágyunkon patyolatfehér pehely­paplan. Hideg-meleg víz, mosdó, für­dőszoba, tehát biztosítva van minden tekintetben a dolgozók legnagyobb kényelme. Az étteremben tálaim van a vacso­ra. Jó étvággyal ülünk ae asztalhoz. Amit nézem a felszolgáló személy­zet munkáját, meg kell tárgyilagosán állapítanom, hogy azt a legnagyobb ügyességgel és figyelemmel végzi. Alig harminc perc leforgása alatt, csaknem 200 embert szolgálnak ki né- hányfogásos kitűnő étellel. A jóízíl vacsora után műsoros eszt- rádesten szórakozunk az üdülő társal­gójában. A Pozsonyi Nemzeti színház együt­tese szerepel ma este. Vidám zenés tréfás műsorral szórakoztatják az üdülő dolgozókat. Nem hiányzik a tánczenekar sem. Kint csendesen hull a hó. Itt bent a meleg társalgóban barátságos kör­nyezetben, kedvünk szerint szórako­zunk, A fiatal ja táncol, az idősebbek sakkban és egyéb társasjátékokban mérik össze erejüket. Megered a beszéd, elmondjuk egy­másnak örömeinket, problémáinkat mire azt vesszük észre, hogy ahányon vagyunk, olyan ez mint egy nagy család. Közös az utunk, közös célért dolgozunk és most megérdemelten pi­henünk egy két hetet a jól végzett munkánk után. Nem kell itt sok beszéd. Tudjuk mindnyájan, hogy ez már a mi érde­münk. Amint hallgatom a zenét, nézem a megelégedett arcokat, fiatalságunk ne­vetését. kimondhatatlan boldogság tölt megnézni a barlangot, amely csodá­latos szépségénél fogva Európa egyik legszebb természeti tüneményei közé sorolható. Amint felfelé haladunk szánkóval az erdőben, kanyargóit úton. aZ egyik kiugró sziklafalon az 1944-es törté- nelmi idők emlékével találkozunk. Értmi emléktábla hirdeti ezen a szik­lán, négy elesett -partizán a Szlovák nemzett fölkelés hőseinek emlékét. „Az Alacsony Tátra végtelen fenyő- erdőinek zúgó himnusza, a hegyi pa­takok csobogása tegye széppé Misi S hagy még ennél Ut változatosabb, színesebb legyen az esti műsor, két­szer egy héten filmvetítés van. A legújabb szórakoztató és tanulságos filmeket pergetik az üdülök szórakoz­tatására. Amint élhessél Petiink az üdülőkkel. Kónya Sándor ifjú fém- esztergályos megjegyzi: az itt eltöl­tött üdülésről felejthetetlen emléke­ket viszek magammal. Odahaza a ba­rátaimnak meg a dolgozó társaimnak elmondom, hogy éreztem mafjani. itt az üdülésen. Biztos nagyok benne, hogy kedvet kapnak ők is erre. Meg is érdemlik a munkájukkal, J«sná-1 menedékház. Francia vasutasok levele Lyon, franciaországi város vasu­tasai nemrég válaszoltak a mi sum- perki vasutasaink levelére, melyet a francia vasutasokhoz intéztek. A francia vasutasok levelükben a következőket írják: — Nagy örömmel olvastuk le­velüket. Levelük megmutatta ne­künk, hogy Nyugat-Németország remilitarizálása és harc a világ békéért, nemcsak a francia, hanem a világ minden nemzetének közös ügye, mert nyugodtan és szaba­don, békében akarnak élni. A lyoni vasutasok a francia nép­pel együtt tiltakoznak Nyugat-Né­metország felfegyverzése és az új Wehrmacht ellen. Sohasem felejtjük el azt a sok nyomort, melyet az 1939—45-ös években a hitlerista hordák em­bertelen gonoszságától elszenved­tünk. A háborús években kétezer francia vasutas áldozta fel életét hazánk felszabadulása érdekében. A lyoni vasutasok tavaly a vá­ros felszabadulásának tizedik év­fordulója alkalmával az elesettek tiszteletére megújították fogadal­mukat. Megfogadták hogy mindent el­követnek, hogy megakadályozzák Nyugat-Németország felfegyverzé­sét. Hogy fognak harcolni, hogy Európa országai között létrejöjjön a kollektív szerződés, ami bebiz­tosítaná a békét. „Az 1954-es évben két hatal­mas győzelmet értünk el: Indokí­nában megkötötték a fegyverszü­neti egyezményt. 8 évig harcoltunk érte, de harcunk győzelemre ve­zetett. Továbbá arra kényszerítet­tük a Nemzetgyűlést, hogy elvesse az európai közös fegyverkezési egyezményt, mely Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzését jelente­né. De áruló kormányunk nem a- karja letenni a fegyvert és most a párizsi és Londoni egyezménye­ket szeretné ratifikálni, ami az új Wehrmacht felfegyverzését idézné elő ... Reméljük, hogy azért ezt a harcot is megnyerjük." A francia vasutasok levele bizo­nyítja, hogy milyen baráti szoli­daritás köti össze dolgozóinkat a kapitalista országok dolgozóival abban a nagy harcban, mely most Nyugat-Németország felfegyverzé­se és az új Wehrmacht ellen fo­lyik. Elsők között Kora reggel volt. Odakünn nagy pelyhekben hullt a hó. Kassa utcáin vígkedélyű fiatalok lépkedtek a friss hóban. Beszélgettek, ugratták egy­mást, úgy mint ez a fiatalok között szokás. Ez a jókedvű kis társaság a kassai magyar tannyelvű íelsőipari is­kolába igyekezett. Csaknem ötszáz diák tanul ebben a gyönyörű, modern iskolában. Amikor beléptem a II/D-E tante­rembe, valami különös ünnepi han­gulatot észleltem a diákok körében. Nem sokáig kellett gondolkoznom a- zon, hogy vajon mi történhetett osz­tályunkban, mert csakhamar megpil­lantottam a gyönyörű versenyzászlót, amelyet a „legjobb” fali újságért folytatott versenyben nyertünk. Ősz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom