Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-29 / 43. szám

2 1955. október 89. Hogyan k észül jön a propagandista az előadásra A CSISZ-tagok politikai nevelése nem könnyű, de hálás és igen szép ** feladat, h feladat jelentős része a propagandistára hárul. Ha a pro­pagandista ennek a feladatának jól meg akar felelni, be akarja váltani úgy a CSISZ-tagok, mint feletteseinek a hozzáfűzött reményeit, alaposan fel kell készülnie az előadásaira. Természetes, hogy a CSISZ-tagok politi­kai nevelése nem korlátozódik csupán a politikai iskolázásra. Ez a munka­folyamat sok más tényezőből áll, s csak ezeknek az összessége adja a „végső“ eredményt. Az alábbiakban azonban, csak a propagandista előadá­saival és az ezzel kapcsolatos kérdésekkel kívánkozunk foglalkozni. Gyakori jelenség, hogy a propagandista túlértékeli képességeit és ezért nem készül az előadásra. Ezt különösen ott tapasztaljuk, ahol a propagan­dista iskolázáson vett részt, vagy ahol tanító, esetleg más értelmiségű tölti be a propagandista szerepét. Az ilyen propagandista úgy gondolja, felesleges számára a felkészülés, hisz az előadandó anyagot jól ismeri. A felkészületlenség az esetek túlnyomó részében megbosszulja magát. Gyak­ran a nropagandista feleslegesen kellemetlen helyzetbe jut a készületlenség miatt, ügy beszél, hogy az egyik mondatot be sem fejezi és minden átme­net nélkül egy másik mondatba megy át. Ilyenkor nem lehet csodálkozni azon, ha a hallgatók nem tudják magukba fojtani a nevetést. Az ilyen esetekben az eladásból nem visznek sokat haza a CSISZ-tagok, és az eladó is lejáratja a tekintélyét. Az említettekből kiviláglik, hogy rendszeres felkészülés nélkül nem lehet eredményesen előadni. Semmi szégyelnivaló nincs a becsületes fel­készülés miatt. Egyetemi tanárok sem adnak elő előkészület nélkül (pedig az előadandó anyag, mint mondani szokás, a kisujjukban van) s a legjobb szónokok, diplomaták, államférfiak még az egyes szavakat is átgondolják, mielőtt kimondják. Tévedés azt hinni, hogy az előkészülés csak az előadandó anyag meg­tanulásában áll. Az előadónak természetesen elsősorban az előadandó anya­got kell ismernie, de ez még nem minden. Hogyan készüljön hát a propagandista az előadásra? Erre a kérdésre a pedagógiai tapasztalatok a következő választ adják: Az előadónak elsősorban tisztában kell lenni az előadandó anyaggal. Ezt már a fentiekben is hangsúlyoztuk. Ezenkívül a propagandistának kell, hogy áttekintése legyen olyan kérdésekben is, amelyeket az előadásában közvetlenül nem érint. Például, ha a propagandista mezőgazdaságunk fej­lesztéséről tart előadást, feltétlenül tisztában kell lennie az ipari termelés helyzetével is. A propagandista az előadásra elsősorban a megjelölt szakirodalomból készül. Ezenkívül a tárggyal kapcsolatos ismereteit a napilapok olvasásá­val mélyítheti el, teheti időszerűvé, És ez rendkívül fontos. Az aktuális kérdések tárgyalásával ugyanis nemcsak értékesebbé, hanem érdekesebbé is teszi az előadását a propagandista. Az előkészüléskor igen fontos, hogy a propagandista jegyzetet, illetve vázlatot készítsen. Helytelen, ha a propagandista az egész előadását leírja és azt felolvassa. A felolvasott előadás sokat veszít az érdekességéből, nem köti le annyira a hallgatók figyelmét, mint a szabad előadás. Itt sze­repet játszik az is, hogy a propagandistának milyen az előadó képessége. A monoton hangon tartott előadás nem eredményez kívánt sikert. A leg­előnyösebb, ha a propagandista vázlatpontokat készít és magát ezekhez tartva ad elő. Az ilyen előadásmód lehetővé teszi a propagandista szá­mára a fennakadás nélküli előadást és egyben biztosítja a tagság érdek­lődését is. Előadás közben ajánlatos, ha a propagandista a fontosabb részeket, következtetéseket, tanulságokat lassabban és emeltebb hangon mondja, hogy a hallgatók az ilyen fontos részeket szóról-szóra lejegyez­hessék. üj problémák tárgyalásakor a propagandista tartson rövid szüne­tet. (négy-öt másodpercig) Ezzel jelzi, hogy a tárgyalt téma új szakaszá­hoz ért. A hallgatóknak szükségük van az ilyen rövid szünetekre, hogy magukban összefoglalják a mondottakat és felkészülhessenek az újabb anyagra. Az előadás nagy mértékben leköti a hallgatók figyelmét akkor, ha az előadó jól hangsúlyoz. Különösen a fontosabb részeket kell jól hangsú­lyozni. Helytelen, ha az előadó csak úgy maga elé mondja a szavakat de az sem helyes, ha kiabál. A két végső határ között kell megütnie a han­got. Ha az előadás hosszabb, előnyös, ha a propagandista előadás közben szemléltető anyagot használ. Ez rövidebb előadáskor is hasznos, de különö­sen a hosszabb előadásoknál nagyon fontos. Az agitátornak gondosan fel kell építenie az előadás szerkezetét. Az előadónak rövid bevezetést kell tartania, amelyben vázolja az előadás tár­gyát. Jó ha a bevezetésben megjelöli az előadás célját és gyakorlati jelen­tőségét. A bevezető részben a jó propagandista felkelti a hallgatók érdek­lődését az előadás iránt. Ezzel nagy mértékben biztosítja az előadás sike­rét. A bevezetés után a propagandista rátér a téma előadására Itt elmond mindent, amit a tárggyal kapcsolatban szükségesnek tart. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne beszéljünk feleslegesen. A tömör előadási mód sokkai jobban leköti a hallgatók figyelmét, mint a fecsegés. Ilyenkor a hallgatok érzik, hogy minden elhangzott szónak súlya van, ezért jobban figyelnek. Az előadás befejező részében a propagandista röviden összefoglalja a mondottakat, leszűri a tanulságot. Ezzel egyúttal rögzíti az előadás fő gondolatát isi ' ------­Ha az említett szempontokat betartjuk az előadásunk színvonalas lesz, és a hallgatók meg lesznek elégedve az előadásunkkal. B. T. r Új vonat Kedden délután Magyar- Országból négy motoros vasutikocsi érkezett a bratislavai főpályaudvar­ra. A kocsikat a Ganz vagongyár készítette és Kertser Egon, a Ganz vagongyár üzemmérnöke vezette Bratislavába. A vonaton utaztak még Fü- töp elvtárs üzemrészleg vezető és négy techni­kus. A főpályaudvaron Zeithammer mérnök, a csehszlovák közlekedés- ügyi minisztérium főosz­tály vezetője, Mányik Pál, Magyarország bratislavai főkonzulja és a pályaud­var vezetői fogadták a magyar vendégeket. Ké­pünkön Ján Benő közle­kedési főnök üdvözli a vonattal érkezett techni­kusokat és mérnököket. Az ellenerők és az ellenőrző bizottságok feladata a CSSSZ szlovákiai kongresszusa előtt A CS1SZ szlovákiai kongresszusára nagyban folynak a készülődések. A CSISZ funkcionáriusaira most az a feladat vár, hogy a második ötéves terv előtt minél jobban érvényesítsél: a fiatalok kezdeményezését. Szlovákia ifjúsága örömmel vette tudomásul a szlovákiai kongresszus összehívását és most arról tanácskoznak, hogy milyen kötelezettségvállalásokkal kö­szöntsék a kongresszust. Az 1955 február 3—6-án a CSISZ II. kongresszusán elfogadott alapsza­bályzat III. szakaszának 18. pontja a következőket mondja: „A CSISZ központi ellenőrzó bizott­sága ellenőrzi a CSISZ gazdálkodását Szlovákiában ezt a feladatot a szlo­vákiai központi ellenőrző bizottság látja el, a kerületekben pedig a ke­rületi ellenőrző bizottságok, a járá­sokban az alapszervezetek ellenőrző bizottságai”. Most az a feladat vár az alapszer­vezetek ellenőrző bizottságaira a já­rási és kerületi ellenőrző bizottságok­ra, hogy eddigi működésükről jelen­tést tegyenek. Minden jó gazda az év végén mérleget állít fel a végzett munkájáról. A következő év terveiben felhasználja az elmúlt év jó tapaszta­latait és igyekszik kiküszöbölni a hiá­nyokat. Az ellenőrök jelentéseikben necsak a jó eredményeket összegezzék, ha­nem sorolják fel a járási és kerület: vezetőségek hiányait is. ■ A CSISZ központi vezetőségének irányelvei szerint az ellenőrök és az ellenőrző bizottságok elsősorban a következő feladatokkal foglalkozzanak' 1. Állapítsák meg vajon a szerveze­tek betartják-e a központi vezetőség határozatait és a gazdálkodásra vo­natkozó Irányelveit és utasításait és fizetlk-e a CSISZ tagsági díját; 2. vajon a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodnalc-e; 3. vajon a tagok a központi veze­tőség által megállapított tagsági díj fokozatát fizetik-e; 4. vajon a CSISZ tevékenysége anyagilag biztosítva van-e; 5. vajon gazdaságosan bánnak-e a szervezet vagyonával és berendezésé­vel, vajon azt rendesen számontart- ják-e és gondoskodnak-e a karban­tartásáról; 6. vajon rendesen és időben meg­kapják-e a CSISZ KB által kiadott politikai irodalmat. A jelentés konkrét adatokat tartal­mazzon. Necsak adminisztratív és könyvelési adatokat foglaljon magába Az ellenőrök és az ellenőrző bizottsá­gok tagjai győződjenek meg arról, hogy az anyagi eszközöket valóban olyan célokra használták fel. bogy az­zal elősegítették a CSISZ tevékenysé­gét és biztosították a CSISZ politikai feladatainak teljesítését. Természete­sen meg kell állapítani, hogy vajon a szervezetek a központi bizottság irányelveit tartották-e szem előtt. A jelentés- juttassa kifejezésre azt, hogy a CSISZ életében milyen fontos szerep jut a célszerű gazdálkodásnak. Ma már mindenki előtt világos, hogy a politikai feladatokat nem lehet anyag: eszközök segítsége nélkül biztosítani A jelentés világítson rá arra hogy milyen nevelő hatása van annak, ha a tagsági dijakat rendszeresen fizetik. Azokban a szervezetekben, ahol a gazdasági kérdésnek kevés fiqyelmet szentelnek, ahol nem fizetik a tagsági dijakat, ott a politikai munkát is rosszul végzik. Az ellenőrző bizottságokra vonatko­zó irányelvek szerint, melyeket a köz­ponti bizottság ez év júliusában adott ki, a felsőbb szervek ellenőrző bizott­ságai nyújtsanak segédkezet az aisóbb szerveknek. Tehát a kerületi ellenőr­ző bizottságok segítsenek a járási el­lenőrző bizottságoknak az évzáró je­lentések kidolgozásában, a járási el­lenőrző bizottságok pedig segítsenek az alapszervezetek ellenőrjeinek. Amint látjuk az ellenőrökre és az ellenőrző bizottságokra nagy feladatok várnak. Ha a funkcionáriusok felelős­ségük teljes tudatában végzik el ezt a feladatot, akkor nagy segítsége: nyújtanak a CSISZ-nek és elősegítik a CSISZ szlovákiai kongresszusának sike­rét. Richard Borovy, a CSISZ Szlovákiai Központi Ellenőrző Bizottság elnöke ♦ A nemzeti bizottságok tanácsai munkaerőügyi osztályainak vezetői 25- én tartották meg szlovákiai aki ivó ju­kat. Az aktíván résztvevő Jozef Gaj- dosík munkaorőügyi megbízott beszé­dében foglalkozott azzal, hogy elegen­dő munkaerőt kell biztosítani a bá­nyák és az építőipar számára. Továb­bá arról is kell gondoskodni, hogy a határvidékre a toborzás is sikeresen fejeződjön be. Beszéde befejező ré­szében, felhívta a toborzók figyelmét munkájuk megjavítására, és hogy e- zért vegyék fel szorosabban a kapcso­latokat a párttal, a szakszervezettel és a CSISZ-el. * ♦ A bratislavai kerületben a szovjet sajtó előfizetőinek toborzásában főleg a nagyszombati és a trencséni járá­sokban értek el szép eredményeket. A nagyszombati járásban eddig 306, a trencséni járásban pedig 167 új elő­fizetőt szereztek. * ♦ A szokolcei CSISZ-tagok brigád­órát dolgoztak le a falu szépítésénél. A jó munkaeredményeken kívül kul- túrestéket is rendeznek a fiatalok és orosz táncokat, -népi énekeket tanul­nak be. * ♦ A Spartak nevű Skoda 440-es személyautót november elejétől kez­dik árusítani. Az autó Ízléses kivite­lű, és kényelmes lesz. Különösen a gazdag szövetkezeti tagok tartanak rá igényt és vásárolnak majd. * ♦ A lengyel főiskolákon 140 000 hallgató tanul. Az 1954—55-ös tan­évben a műszáléi, mezőgazdasági fő­iskolákon és az egyetemeken mintegy 21000 fiatal fejezte be tanulmányait. Sokan végeztek az orvosi akadémiá­kon és a művészeti főiskolákon is. ♦ A Falomar-hegyi csillagda 48 hüvelykes, (1200 miliiniéteresl Seb .. dt teleszkópjával hét évi műnkével, fény­képezéssel elkészítették az északi fél­tekéről látható ég teljes térképét Az új atlasz összesen 1758 táblából áll, amelyeket most szétküdlenek a vüáq különböző csillagdáinak. A másolato­kat nem nyomdai úton sokszorosítják, hanem minden példányt üvegre másol-, nagy, hogy az eredeti felvétel pon­tossága ne szenvedjen csorbát. ♦ Az edlnburgi fllmfesztiv .. 19 bemutatott film közül kitüntc ték a „.Ian Hus” és az „Utazás az őskorba” című filmjeinket is. i«a EZ IS SIKERÜLT NEKIK . . . ava%y sokat jelent egy kultuiház Még tavaly a CSISZ pár­kányi alapszervezete azok közé tartozott, amelyek nem a legjobb működést fejtettek ki. Bár az lenne a helyes, ha a járás székhelyén a leg­jobban dolgozna az alap- szervezet, hogy a járás min­den alapszervezete példát vehetne róla. Tudnivaló do­log, hogy a járási székhelyet figyelik a többi faluk és bi­zony nem sok jó példát ve­hettek a párkányi alapszer­vezettől. Az idén azonban döntő fordulat állt be a párkányi alapszervezet életében. Am még mindig van elég ren­dezni való a párkányi fiata­lok szérűjén, de már mégis több tekintetben példát ve­hetnek róluk a járás többi fiataljai. A nyáron sokan megfi­gyelhették, hogy fiatal lá­nyok, fiúk dolgoznak Pár­kányban a Duna közelében épülő parkban. Késő este, kora reggel vagy délben, ünnepnapon is dolgoztak itt a fiatalok. Ki is díszítették a parkot, rendbe is hozták — mert a tavalyi árvíz meg­rongálta — és Párkánynak díszére vált ez a park. .4z idegen, aki idevet'ódik bizto­san figyelembe veszi, és úgy Ítélkezik, hogy Párkány szé­pül, épül és kellemes hely lesz. A szépítést pedig a fia­taloknak lehet köszönni, még akkor is, ha nemcsak a park rendbehozását vesszük fi­gyelembe, mert az utcák ki­kövezésénél is segítettek. A járás többi falvainak fiatal­jai példát vehetnek tehát a párkányiaktól a falu szépí- téren, mert kijár a járás fal- lésében. vaiba és sok helyen szeme­Párkány arról is neveze- tes, levert falú, kullúrterme- tes volt, hogy nem volt ren- két látott. Sajnos meg kell des kultúrháza. Nem elégi- hagyni, hogy a járás többi tette ki azokat a követeimé- falvaiban nem sokat törőd- nyeket, melyeket egy járást nek a kultúrházak épségével, székhely kultúrházával szem- tisztaságával. Attól félt le­ben támasztani lehet. Fájó hát Forgács elvtársnő, hogy pont volt ez a tudat minden a párkányit is úgy elhanya- párkányi lelkében, próbálták golják, mint például a tnuzs- is megoldani a helyzetet, de Iáit. Azon a véleményen mindig akadt olyan problé- volt, hogy a fiatalokat nem ma, amit nem tudtak meg- kell bármikor beengedni a oldani, nem épült tehát új kuttúrházba. A túlzott óva- kultúrház. Aztán a fiatalok tosságból keletkezett ez a végre megsokalták a helyze- hibás vélemény. A párkányi tét, nekifogtak ők az építke- fiatalok, pedig úgy gondol- zésnek. A CSISZ tagok vöt- koztak, hogy mi építettük és tok a kezdeményezők és fel- mégsem mehetünk be a kul- épült a kultúrház. Hogy min- (úrházba? Ha bejárunk is den fiatal jól dolgozott az oda, olyan rend lesz ott, építkezésen, ez természetes, hogy a túróstésztát is meg Sokszor a legkülönbözőbb lehetne enni a padlóról. Mi hivatalokban kellett eljárni építettük, akarjuk, hogy szép anyagkiutalás végett, vagy legyen ott minden és példás más ok miatt. Ezt is meg- rend uralkodjon. Kollár elv­iették a párkányi fiatalok és társ, az alapszervezet etnö- a_ helyi _ nemzeti bizottság ke, ki is nyilatkoztatta For- támogatásával eredményt ér- gács elvtársnőnek a párká- tek el. De a járás többi nyi fiatalok óhaját, rendsze- alapszervezetei is példát ve- retetét és az lett a vége, keinek a párkányiaktól, hogy hogy a politikai iskolázást miképp kell küzdeni, ha va- az új kultúrházban tartják lamit el akarunk érni és meg. Beengedik már a fia- hogy hogyan kell kultúrhá- tatokat kultúrházba bár- zai építeni. mikor, még filmet is bizto­A kultúrház gyönyörű lett, sít a járási nemzeti bízott- nemcsak színpadot építettek ság kultúrosztálya a politi- bele, hanem több szobát is, kai iskolázáshoz. Sok falu- ahol sakkozni, énekelni, ban panaszkodnak ugyan a vagy olvasni tehet. Nem cső- fiatalok, hogy az erre illeté- da, ha Forgács elvtársnö a kések nem szívesen veszik, járási nemzeti bizottság kul- hogy a kultúrházba járnak, túr oszt ály ónak dolgozója ar- Persze ‘Z ~ merő hazugsági ra gondol, hogy milyen kár Mindenki szereti ha a fia­lenne. ha tönkre menne a tatok a kultúrházba mennek, ka!tárház. Persze már ta- de hacsak lármázni, rendet- pasztalatokat szerzett ezen a lenkedni járnak oda. akkor helyesen teszik, ha nem < gedik meg a kultúrház n ga’ását. Tanulni lehet hál párkányi CSlSZ-tagekiól. t ból a szempontból is, ho miként kell viselkedni e kultúrházban. A sportról is kelt néhá szót szólni. Sok faluban v tó, vagy folyó folyik me'i te, de nem használják ki vizet sportcélokra. Pedig futballcsapaton kívül, vi sportoló csapatokat is sz< vezhetnének. A párkai fiatalok kihasználják a kői U Dunát. Megtanulnak k jakozni, csónakázni és egy vízisportot is űznek. Mi szerveznek egy kajakozó is pofok A kajakokat is tudják szerezni és tavasét elkezdik már a ka lakozó Télen elméletileg késziiín ehhez, mert elméleti tud nélkül nincs jó kajako csapat. Ezért kell már mc ősszel megalakítaniuk a k jakozó csapatot. Bizony járás többi alapszervez,i megtanulhatják a párként aktól, hogyan kell kibaszni ni a iermészetadta lehetős gehet a sportolásra. Javul tehát a párkán alapszervezet tevékenység Amióta Kollár elvtárs tett i aíapszervezlt elnöke, azó tapasztalható ez a javuló Ehhez még az is hozzáii 'ul, hogy az alapszervez, vezetősége is komolyan v, szí azf a munkát, amit 'leli végezni a közösség é lekében. Mindig új ötteleki Valósítanak meg a párküm iatalok, mert az alapszervi let vezetőségének mindig t ötletei vannak. Most azo gondolkoznak például, hog núzeumot kellene berendel ii. Újat, érdekeset cseh iedni pedig szeretnek a fic falok, ezért dolgoznak jó! , várkányi CSISZ-tagok. BAGOTA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom