Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-22 / 42. szám

4 * 1Q55. október 22. Az építészet jelenlegi állapota, további fejlődése és feladatai V. PASEK ELVXÄRSNAK a CSKP KB TITKÁRÁNAK A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA OKTOBER 12-i ÜLÉSÉ?« MONDOTT BESZÉDÉBŐL I. Az építészet eddigi sikerei és hiá­nyosságai, valamint további fejlődésé­nek iránya Az államosított építészet a párt és a kormány vezetésével jelentős sike­reket ért el. Az építkezés-szerelési munkák terjedelme 1954-ben 1946-aI szemben több mint háromszorosára emelkedett. Egész új városok és lakó­helyek épültek fel. Építészetünk több mint 177 000 új lakást, iskolát, kór­házat és egyéb objektumok egész so- 'rát adu ét, amelyek gazdagabbá és örömtelibbé teszik népünk életét. Az utóbb! két évben azonban az épftkezés fejlődése lassú. 1955-ben csak 8,8 százalékkal több építkezési munkát végeztek, mint 1953-ban. Az építkezésben lévő fogyatékosságok ki­küszöbölése annál sürgetőbb, mivel e feladatokat a második ötéves terv feladatainak szempontjából ítéljük meg. Az építkezés alapvető megjavulásá- nak döntő feltételé az építkezés to­vábbi Iparosítása. Az építőanyagok termelésének fejlesztését az építkezés iparosításának támogatására kell irá­nyítani. II. Meg kell gyorsítani az építkezés iparosításának ütemét a legfejlettebb technika alapján Az elmaradás főoka az építkezésben á technika és technológia elégtelen érvényesítése, valamint az építés ipari módszereinek lassú ütemű bevezetése Az építkezési munkák iparosítása az eiőgyártmányok termelésének és a szerelési építkezéseknek széleskörű bevezetése a Szovjetunióban, gazdag tapasztalatokat és ismeretforrást je­lent számunkra, amelyet építkezé­sünkben jobban ki kell használni Az építkezés új módszerei ez építés ha­táridejének megrövidítése és a ter­melés folyamatosságának biztosítása mellett a téli hónapokban nagy meg­takarítást jelent fában és acélban. Pártunk és kormányunk tudatában van gz eiőgyártmányok és a szerelések fejlődése fontosságának és elhatározr ták, hogy évről évre növelni kell az eiőgyártmányok termelését úqy, hogy 1960-ban 18 000 lakásegységet szere­lési módszerrel építsenek fel és ebből legalább 4500 lakást előre gyártott részekből. Az előgyártmányokat és az épületrész-szerelést be kell vezetni a többi építkezéseken is. Továbbá gyors ütemben meg kell oldani a szerelési és befejező munkálatok előfiyártmá- nyainak termelését és szerelését, amit mindeddig elhanyagoltak. _Az építkezés iparosítása megköveteli az építési munkák további gépesítését, hogy biztosítsák a folyamatos ipari üzemet. Ezért ki kell küszöbölni a gé­pesítés kihasználásában levő hibákat. be kell vezetni az építkezési munkák komplex és kisgépesítését. Pontos feladat rendszeresen moz­gósítani az építkezési dolgozókat a műszaki haladásra, elsősorban a fel­találók és a termelési újítók mozgal­mának fejlesztésével. Különös figyelmet kell szentelni az építkezések minőségi megjavításának. Ennek valamennyi építkezési dolgozó szívügyévé kell vállnia. Feladatunk hogy nemcsak elég építkezést fejez­zünk be, hanem ezeket az épületeket úgy építsük, hogy megfeleljenek az ipar és a lakosok igényeinek. III. A beruházási felépítés előkészíté­sének és tervezésének az idejében való tervezési dokumentációnak és a típusos tervezés meggyorsításának kérdései Hogy elkerüljük a nem gazdaságos építkezést az építés határidejének ki­tolódását és a pénzeszközök szétfor- gácsolását, ennek nélkülözhetetlen elő­feltétele a beruházási felépítés elő­készítése. Miben rejlik a beruházás tervbeli előkészítésében levő fő hibák oka? Elsősorban abban, hogy a beru­házókat nem az a szándék vezeti, hogy kihasználják az új kapacitásokat, ha­nem az új építkezés elvégzésére össz­pontosítják törekvéseiket, tekintet nél­kül a népgazdaság érdekeire. Ez álta­lánosan ismert hiba. Feltétlenül be keli tartani azt a tilalmat, hogy az építkezéseket nem szabad besórolni a beruházási tervbe, kezdeti terv nélküi, az építkezést nem szabad elvégezni műszaki tervezés és költségvetés nél­kül. A típusos tervezés széleskörű be­vezetése, amely a beruházási felépítés tervszerű előkészítésének minősége, megjavításának és olcsóságának hatá­sos eszköze, jelentős mértékben se­gítségünkre lesz e hibák kiküszöbölé­sében. A típusos tervezés semmiképpen sem áll ellentétben a mű architekto- nikus rendezésének érvényesítésével. Nemcsak célszerűen, hanem szépen, a szocialista korszak szellemében aka­runk építkezni. Nem öt, vagy tíz év tartamára építünk. Egykor a történe­lem fogja értékelni azt, amit építet­tünk, de nemcsak azt, hogy mit épí­tettünk, hanem azt is, hogyan építet­tünk. Ennek ellenére nem lehet kö­zömbös számunkra, hogy milyen drá­gán az egész mű önköltségeinek mi­iyen arányában végezzük az architek- tonikus megoldásokat. Az építészek­nek új utakat kell keresniük az ar- chitektonikus megoldásokra, hogy az épület nemcsak szép külsejű legyen, a külső szépítési munkálatok ne fo­kozzák az építkezés költségeit, sőt esetleg né fékezzék befejezését is. IV. Emeljük a beruházási felépítés irányításának, az építkezés és az építkezési termelés szervezésének színvonalát A beruházási felépítés jobb irányítá­sához hozzájárul a kormány objektív szerveinek — az Országépítési Állami Bizottságának irányítása. E szerv élén az elnök — miniszter áll. E bizottság a tudomány és a technika legmaga­sabb ismereteinek alánján és a beru­házási felépítés szükségleteinek leg- széiesebbkörü áttekintése alapján a kormánynak összefüggő intézkedések javaslatait nyújtja be, amelyek biz­tosítják a beruházások nagyfokú gaz­daságosságát, műszaki haladását és kulturális színvonalát, valamint az é- pítészet műszaki fejlődését. Az építkezés eddigi megszervezése komoly hibákat mutat és egyik oka annak, hogy több év óta az építkezési termelés lemaradt. Ma tizennégy mi­nisztérium és hivatal irányít építkezé­si, szerelési vállalatokat, míg az Épí­tészeti Minisztérium vállalatai, ame­lyeknek elsősorban kellene e felada­tokat végezniök, a beruházási felépí­tés terjedelmének csupán 42 száza­lékát valósítják meg. Az építkezésnek ez a szétforgácso- lődása nagyszámú kis vállalatra for­gácsolja szét az erőket és pénzeszkö­zöket is. Hogy ezt a pazarlást meg­akadályozzák, a CSKP KB politikai iro­dája elhatározta, hogy az 1956-ik év folyamán az építkezési, szerelési vál­lalatok többségét összevonja az Épí­tészeti Minisztériumba. A más minisz­tériumok építkezési szerelési szerve­zeteinek tevékenységét csupán a fő javításokra és különleges feladataik­kal összefüggő munkákra korlátozzák. V. Pasek elvtárs, a CSKP KB tit­kára, további beszámolójában beszélt a munkatermelékenység, a helyes ju­talmazás és a káderek nevelésének kérdéséről. Beszédében rámutatott arra, hogy be kell vezetni a terme­lési számításokat és biztosítani kel’ e számítások következetes betartását. Meg kell javítani a szervezési és mű­szaki téren az építkezések előkészí­tését és berendezését. Biztosítani koll az építőanyaggal való folyamatos el­látást. Következetesen kell végrehaj­tani az intézkedéseket azokkal szem­ben, akik megsértik a munka- és bér­fegyelmet. Be kell vezetni a válatatok bérellenőrzését valamennyi építkezési akciónál. • Továbbá beszélt arról, hogy ki kel! szélesíteni a szocialista munkaverseny mozgalmát az építkezések minden te­rén. A gazdasági és szakszervezeti szervek feladata, hogy a párt veze­tésével az építkezési dolgozók kezde­ményezését, a terv egyenletes telje­sítésének biztosítására az építkezések gazdaságosságára, minőségük meg ja­A köztársarégi etaök kinevezte a kormány új tagjait Antonín Zápotock^ köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozata alapján, a Viliam Siroky miniszterelnök által előterjesztett javaslatra és a javaslatnak a Nemzeti Front Központi Bizottságában való megtárgyalása után felmentette Karol Poláőekeí minisz­teri funkciója alól és miniszterelnökhelyettesé »evezte ki. Jan Bukalt, a gépipari miniszter első helyettesét miniszterré nevezte ki és megbízta a Nehézipari Minisztérium vezetésével. Václav Ouzkyt, a gépipari miniszter helyettesét miniszterré nevezte ki és megbízta a Finomgépipari Minisztérium vezetésével. Emil Zatloukalt, a Gépipari Minisztérium főosztályának igazgatóját mi­niszterré nevezte ki és megbízta a Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipar Minisztériumának vezetésével. Marek Smida minisztert felmentette földművelésügyi miniszteri funk­ciója alól és az Állami Gazdaságok Minisztériumának vezetésével bízta meg. Vratislav Krutinát, a nemzetgyűlési képviselőt miniszterré nevezte ki és a Földművelésügyi Minisztérium vezetésével bízta meg. Oldfich Beran minisztert felmentette az Állami Ellenőrzésügyi Minisz. térium vezetőjének funkciója alól. Michal Bakula nemzetgyűlési képviselőt miniszterré nevezte ki és meg­bízta az Állami Ellenőrzésügyi Minisztérium vezetésével. Josef Tesla nemzetgyűlési képviselőt miniszterré nevezte ki és megbízta a Munkaerőügyi Minisztérium vezetésével. KORMANYHATAROZAT AZ ÜJ MINISZTÉRIUMOK ÉS MEGBÍZOTTI HIVATALOK LÉTESÍTÉSÉRŐL Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Javaslatára a Nemzeti Front Központi Bizottságában való megtárgyalás után a Cseh­szlovák Köztársaság kormánya 1955 október 14-i ülésén jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amelynek alapján elrendeli az Állami Gazdaságok Minisztériumának létesítését a Gépipari Minisztériumnak- Nehézgépipári Minisztériumra, Finomgépípari Minisztériumra, valamint a Gépkocsi- és a Mezőgazdasági Gépipar Minisztériumára való felosztását. A kormány továbbá jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amely elrendeli az Állami Gazdaságok Megbízotti Hivatalának létesítését. A kormány egyidejűleg elhatározta, hogy készítsék -elő az Országépítés Állami Bizottságának megszervezését és ezzel a feladattal Oldfich Beran minisztert bízta még, y KORMANYHATAROZAT A MEGBÍZOTTAK TEf^i^ETÉBEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOKRÓL W A Csehszlovák Köztársaság kormánya október 14-i ülésén a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára elhatározta, hogy a Megbízottak Testületében a következő változtatásokat eszközli: Michal Bakula nemzetgyűlési képviselőt visszahívja a Megbízottak Testületé első elnökhelyettesének funkciójából, Stefan Gazík nemzetgyűlési képviselőt pedig a földművelésügyi megbízott funkciójából. Michal Chudíkot, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökét a Meg* bízottak Testületének első elnökhelyettesévé és földművelésügyi megbízottá, Jan Sebík, nemzetgyűlési képviselőt pedig az állami gazdaságok megbízot­tévá nevezi ki. vitására, a munka megszervezésére és a. technika alkalmazására irányítsa. Beszéde befejező részében beszélt arról, hogy miiyen feladatok várnak a pártszervezetekre az építkezésben. — Elsősorban ki kell bővíteni a pártszervezetek hálózatát az építke­zésben, meg kell javítani szervezési összetételüket, mind azon lehetőségek felhasználásával, amelyet a párt alap- szabályzata nyújt. V. Pasek elvtárs beszédében hang­súlyozta, hogy maga a pártszervezet nem volna képes biztosítani a felada­tok teljesítését. A pártszervezeteknek irányítani és egyben segíteni kell á tömegszervezetekben levő kommunis­tákat, a dolgozókat, a szocialista mun­kához való viszonyra keil nevelnibk. A szakszervezeteknek és ifjúsági szervezeteknek fontos szerepet kell játszaniok az építkezés előtt álló fel­adatok teljesítésében, Ezért az ezen tömeg szervezetekben levő kommunis­táknak meg kell magyarázniok a párt és a kormány politikáját, kezdemé­nyezniük kell a szocialista munkaver­senyeket, az újító munkamódszereket, törődniük kell azzal, hogy a kollektív szerződéseket teljesítsék. S záguld velünk a gyors. A távol­ban lassan kibontakozik előt­tünk a hegyek közé ékeli völgyecské- ben lévő városka látképe. A kupénk­ba beszól egy csinos kalauznő; Po- vaiska Bystrica következik. Megkez­dődik a lázas készülődés, ami csak a vasútállomásokon a vonat közeledtére vagy a- vonatban a leszállás pillana­taiban fogja el az embert. Lassít a vonat és a vasúti kocsik folyosóin megkezdődik a tolongás. Aki nem száll le, még az is a folyosóra tolakszik, hogy egy pillantást vessen az állomá­son tolongó néptömegekre és az ál­lomás mögött elterülő városra. Lent a perónon búcsúzkodó, vagy a vi­szontlátás örömeiben úszó csoporto­kat látni. Leszállók én is, hogy ele­get tegyek kíváncsiságomnak és meg­tekintsem a várost, no meg bele­tekintsek a povaíska-bystricai Kle­meni Goliwald-üzem „boszorkánykony­hájába,", illetve műhelyébe, ahol leg­kisebb motorkerékpárjaink készülnek. AZ M-V1-OS RÉSZLEGEN Purgat elvtárs, a CSISZ üzemi szer­vezetének titkárja kíséretében tekintet- tettem meg az M-Vl-os részleget. Azt hittem, hogy többnyire idősebb bá­csikkal fogok találkozni a mühelybén, ahol. az új típusú motorkerékpár ké­szül. Mondhatom kellemes csalódás­ban volt részem. Amikor beléptem, a gépek zúgásától hangos hatalmas te­rembe csupa fiatat fiút és leányt láttam a gépek mellett dolgozni, idő­sebb munkást csak itt-ott lehetett látni, azok is főként munkavezetők, mesterek és technikusok voltak. A mester kíséretében megálltunk egy gépnél. A gép mellett egy 18—év körüli lány serénykedett. Pronos Erzsiké. O a motorok burko­latának csiszolását végzi, ami bizony megkívánja a pontos, felelősségteljes munkát. Erzsit úgy mutatta be Pur- gat elvtárs, és a mester, mint á rész­torkerékpárok a tervezett időben ke­rültek piacra. M üJmmw készül leg és az üzem legjobb munkásainak egyikét. — Pontosan dolgozik, dicséri öt a mester. Munkáját becsületesen elvégzi és selejt csak ratkán kerül ki kezei közül. De nemcsak ez az érdeme, ha­nem az is, hogy abszencia nélkül dol­gozik és a tervét 160—170 százalékra teljesíti. Erzsi ezalatt folytatja munkáját és csak szégyenlős mosolya árulja el, hogy tudja miről beszélünk és örül a dicséretnek. Majd a mester Vendrovszky Ottó gépéhez vezet bennünket. Mindketten büszkén mutatják a gépet, melyen éppen egy újítással kísérleteznek. — Ezen a gépen készítik a motorkerék­pár egy nagyon fontos alkatrészét, a sebességváltót. A gépen a nyomást ezelőtt kézzel szabályozták, most az új módszer szerint levegővel fogják szabályozni. Az új módszer kísérlete­zését azért bízták Vendrovszkyra, mert ő a részleg legjobb szakmunká­sainak egyike. Különben a CSISZ mü- helyszervezelének elnöke is. BETYAROS MUNKA H a valaki alaposan szemügyre ve­szi a Pionier 50-es motorkerék­párt, elcsodálkozik az új konstrukción. Különösen a váz burkolatán és a ref­lektoron. Ezek a burkolatok márcsak azért is magukra vonják a figyelnie/, mert teljesen új tipusiíak, melyek ed­dig még nem fordultak elő motor- kerékpár gyátásunkban. De aki ért a lakatos munkához és látta hogyan ké­szültek az első darabok, alaposan meglepődik a szép munkán. Pedig ez állította a legnagyobb nehézségeket még nem is olyan régen az üzem technikusai és munkásai elé. Nem volt hozzávaló gép, nem voltak alkalmas szerszámok. Így aztán nem volt más kiút, kézzel kellett elkészíteni a váz bukolatait és a reflektorokat. Ügyes lakatosokat nem volt nehéz találni, hisz csaknem mindenki ismeri az üzemben a két fiatal lakatost, Klun- dot és Burielet, akik eddig is telje­sen selejt nélkül dolgoztak és normá­jukat 180 százalékra teljesítik. — Betyáros munka lesz — jegyez­te meg a két fiatal lakatos, amikor megtudták, miről van szó. De nem hátráltak meg a nehéz feladat teljesí­tése előtt. Mielőtt nekiláttak volna a munkának, alaposan átgondolták a munkamenetet és megbeszélték Biros mesterrel és Maslán technikussal a fiatalok lelkes segítőivel a munka- módszereket. Aztán nekifogtak a mun­kának és a fekete pléhből fakalapács- csal elkészítették a burkolatokat és reflektorokat. A kész burkolatokat és reflektoro­kat segítettek a szerelőknek felszerel­ni a vázra, hogy szerelés közben megtalálják az esetleges hibákat és ott helyben eltávolítsák azokat. Mint minden más, ez' a munka is sikerült nekik és ma már a vásárlók Is meg­győződhetnek róla, hogy a két fiatal igazán mestere szakmájának. Igaz ugyan, hogy ma már nincs szükség arra. hogy kézzel végezzék eteket a munkákat, mert megkapták a kellő gépi felszerelést, de nekik le­het köszönni, hogy az új típusú mo­SZTAHANOVISTA ISKOLA AZ IFJÚSÁGI RÉSZLEGEN M *r az előbb is említettem, hogy az M—VI-os részlegen csupa fiatalok dolgoznak. A fiatalok csak nemrégiben hagyták el az iskola pad­jait és még nem rendelkeznek kellő gyakorlattal és szakképzettséggel. Hogy a fiatalok szakképzettségét emeljék, a részleg vezetősége elhatá­rozta, hogu október elsejével sztacha- novista iskolát nyitnak a részlegen, áltól a fiatalok munkaidő után emel­hetik szakképzettségüket. A szakkép­zettség segítségével pedig emelik majd a munkateljesítményt, megjavít­ják a termékek minőségét, minek kö­vetkeztében a keres'etük is emelkedik A fiatalok örömmel fogadták ezt a kezdeményezést és valamennyien résztvesznek az iskolázáson. Különö­sén örömmel tölti el a fiatalokat az a tudat, hogy az iskolázást a legjobb szakemberek fogják vezetni, mint Ve- tics József, Bohunsky Albert, Sólcan- sky Jan, Ondrásik, Riecky és Skorpil. PÉLDÁS SEGÍTSÉG Az M—V-ős részleg is azok közé tartozik, melyek segédkezet nyújtanak a Pionierek gyártásánál. Különösen Matusek mester műhelye bizonyult jó segítőtársnak. Ök készítik a teleszkó­pokat, különféle csavarokat és csapo­kat. Ezeket az alkatrészeket mindig időben készítik el és adják át az M— Ví-os részleg fiatal dolgozóinak, ami- által nagyban segítik a fiatalokat fel­adatuk teljesítésében. — Az M-V-ös részlegtől példát vehetnek az öntők is — mondja az egyik mester. Mert bizony elég sok­szor megtörténik, hogy nincs öntvé­nyünk és ezért aztán néha le-lemara- dunk a terv teljesítésében. NÉHÁNY SZOT A NEVELÉSRŐL Az ifjúsági műhely jól dolgozik, de nem mondhatjuk azt, hogy nincse­nek hibák. Bizony azok is akadnak. Mégpedig a nevelés és a munkaer­kölcs terén. Igaz, itt már a CSISZ üzemi vezetőségét is terheli a felelős­ség. Eddig aránylag keveset törődtek a faliújságokkal és villámhírekkel. Nem állították példaképül a legfőbb fiatal munkásokat, "CSISZ-tagokat, mint Janiga Andrást, Dudákot, Búi­ba Olgát és még másokat. A z utóbbi időben már mutatko- ” zik javulás a nevelőmunkában. Nagyon helyesen tette a CSISZ veze­tősége, hogy Fodor Józsefet, Doikal Vilmost és Durica Jánost a faliújsá­gon kifigurázták a reridetlen munká- bajárásért és naplopásért. Ez a helyes út. Ha továbbra ts folytatják a helyes kritikát, kiemelik a jó munkásokat, akkor kiküszöbölik a nevelés terén mutatkozó hiányokat és kevesebb fiatal munkás fogja fele­lőtlenül végezni munkáját. VARGA ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom